Nógrád Megyei Hírlap, 2001. július (12. évfolyam, 151-176. szám)

2001-07-19 / 166. szám

2001. JÚLIUS 19., CSÜTÖRTÖK MEGYEI; KÖRKÉP BÁTONYTERENYE 3. OLDAL Nógrádi fotósok tárlata 1989-ben kultúramegőrző, ér­tékteremtő céllal alakult meg a Bátonyterenye Barátainak Köre. Az évek során számos programmal színesítették a város életét, sőt maradandót is alkottak: a bányavárosi Ady Endre Művelődési Központ­ban létrehozták az Iványi Ödön kisgalériáL A civil egye­sület a közelmúltban adta ki a baráti kör hírlevelét, abból a megfontolásból, hogy bemu­tassák tevékenységükeL Amint azt Nagy Mihály, a bará­ti kör elnöke elmondta, rendezvé­nyeikre ugyan mindenkit meghív­nak plakátokon, személyre szóló meghívókon keresztül, de tapasz­talataik szerint nem mindenki jut el az előadásokra. A most megje­lent hírlevél ismerteti a tavalyi év legfontosabb eseményeit, ame­lyekre többségében a zsúfolt ház, a közvetlenség volt a jellemző.- Tavaly is igyekeztünk olyan programokat szervezni, amelyek érdeklik az embereket - mondja Nagy Mihály. - Nagy érdeklődés mellett zajlott a helyi művészek kiállítása, napirendre tűztünk olyan társadalompolitikai kérdé­seket, amelyek iránt igény mutat­kozott. Ilyen volt például az elő­adás a területfejlesztésről, a mű­vészetekről, arról, hogyan élnek és dolgoznak az ismert tévés sze­mélyiségek, hogy csak néhányat említsek.- Miből tudják fedezni a baráti kör működését?- 2000-ben 50 ezer, az idén 55 ezer forint önkormányzati támo­gatást kaptunk. Ha valaki végigte­kint a már lezajlott programján- kon, láthatja, ez az összeg csak a töredéke annak, ami egy-egy ren­dezvényhez szükséges lenne. Szerencsére vannak segítőink, akik hathatós támogatást nyújta­nak a meghívók nyomdai elkészí­tésében, bekapcsolódnak a szer­vezésbe, sőt pénzbeli támogató­ink is akadnak. E nélkül bizony nem tudnánk működni, hiszen az előadók tiszteletdíja, utazási költ­sége felemészti lehetőségeinket.- Milyen terveik vannak?- Amint azt a hírlevélben is kértük, várjuk az érdeklődők igé­nyeit: írják meg nekünk, jelezzék, hogy kiket lámának szívesen, le­gyen az vezető, sportoló. Terve­ink szerint a megvalósításba be­vonnánk majd az ötletadókat is. Reméljük, hogy mindenki megta­lálja rendezvényeinken a szépet, a jót, és kihasználják ezt a közös- ségformáló lehetőséget. h.e. Zöldség-gyümölcs forgatag Minden, mi szem s szájnak ingere, megtalálható a salgótarjáni vá­sárcsarnok forgatagában. Az óriási hőségben szinte az ember szájá­ba kívánkoznak az illatos barackok könnyű ebédnek, jól jöhet a za­matos főtt kukorica, esti nassolásnak pedig ott a megye túloldaláról érkezett nagy szemű málna. Nem árt néha elhagyni a nehéz, meg­szokott ételeket... FOTÓ: -ÁN­Egyre több gyerek a fejlesztő osztályokban A szülők tájékoztatásával megszüntethetők az előítéletek A szakértői vélemények szerint van létjogosultsága a fejlesztő kis létszámú osztá­lyoknak Salgótarjánban a jelentős számú, halmozottan hátrányos helyzetű tanuló segítése érdekében. A város önkormányzata az általa fenntartott általános isko­lákban az alsó tagozat negyedik évfolyamáig engedélyezte ilyen osztályok műkö­dését. A közgyűlés az Illyés Gyuláné Speciálpedagógiai Központot és Szakszolgá­latot bízta meg azzal, hogy évente végezze el az iskolaérettségi vizsgálatokat. Salgótarján közgyűlése korábban közok­tatás-fejlesztési tervében határozta meg az általános iskolai kis létszámú fejlesztő osztá­lyok működési rendszerének, eredményes­ségének felülvizsgálatát. A megyei jogú vá­rosban jelenleg a II. Rákóczi Ferenc Általá­nos Iskolában és az ÄMK Beszterce-lakótele- pi Általános Iskolában működik fejlesztő kis létszámú osztály az első négy évfolyamon, 89 fővel. TOVÁBBTANULÁS, MINDENKINEK Ezen osztályok célja, hogy az értelmi, ér­zelmi fejlődésben, a szocializációs képesség­ben korukhoz képest lemaradást mutató tan­köteles gyerekek speciális módszerekkel sa­játíthassák el a továbbtanulásukhoz szüksé­ges ismeretanyagot. A legfeljebb 15 fős cso­portokban egyénileg kísérik figyelemmel a gyerekek fejlődési ütemét. Salgótarján önkormányzata a fejlesztő osztály indításával ahhoz akar esélyt adni, hogy a fejlesztés hatására minél előbb nor­mál osztályba kerülhessenek a tanulók. A gyerekek a Nevelési Tanácsadó szakmai javaslata alapján kerülnek fejlesztő osztály­ba, első évfolyamra az iskolaérettségi vizsgá­latok alkalmával, a többi évfolyamra pedig az általános iskolák, illetve a szülők által kért vizsgálatok alapján, amelyeket a Nevelési Ta­nácsadó szakmai véleménye támaszt alá. Az iskolaérettségi vizsgálatok eredmé­nyétől függően Salgótarján megyei jogú vá­ros évente hoz határozatot a fejlesztő kis lét­számú osztályok indításáról. Á Nevelési Ta­nácsadó tanulási és szocializációs képessé­geket vizsgáló munkájából az derült ki, hogy nőtt azoknak a tanulóknak a száma, altik speciális módszerekkel dolgozó, kiscsopor­tos, illetve egyéni foglalkozásokon tudják el­sajátítani az általános iskolai követelménye­ket. A kis létszámú fejlesztő osztályok működ­tetésének azonban több problémája is van. így az, hogy az engedélyezés időpontjában ­1995-ben -, és a következő években sem ha­tározták meg a fejlesztés időtartamát, az át­járhatóságot. Nem pontosították a Nevelési Tanácsadó szerepét, helyét, és kapcsolatát az érintett intézményekkel a fejlesztő osztályok munkájában. Nem határozták meg továbbá a körzeti iskolába visszakerüléssel együtt járó teendőket. Gond az is, hogy a tanulók nagy része felső tagozaton osztályismétlésre kény­szerült, fokozódtak tanulási, magatartási és szocializációs zavaraik. Hiányosság mutat­kozik a követéses és visszacsatoló mérések­ben, a Nevelési Tanácsadó részéről a speciá­lis segítségnyújtásban, a szülők megfelelő tá­jékoztatásában, valamint a normál osztá­lyokba kerülő tanulók beilleszkedéséhez szükséges felkészítésben és fogadásban. SZAKMAI VIZSGÁLAT A salgótarjáni polgármesteri hivatal okta­tási-kulturális és sport irodája konkrét felada­tok megjelölésével kért szakmai vizsgálatot. Ezek egyike az volt: van-e létjogosultsága, és mennyire hatékony a kis létszámú fejlesztő osztályok működtetésének jelenlegi gyakor­lata? A másik kérdés úgy szólt, milyen vál­toztatásokat, esetleg új megoldásokat javasol a szakértő a problémák hatékonyabb kezelé­sére? (A vizsgálatot a budapesti OKKER Szol­gáltató Intézet részéről Csillag Ferenc orszá­gos szakértő végezte.) Több ponton megegyezett az érintett in­tézmények igazgatói munkaközösségének és a szakértőnek a véleménye. A vizsgálat szerint van létjogosultsága a fejlesztő kis lét­számú osztályoknak Salgótarjánban a jelen­tős számú halmozottan hátrányos helyzetű tanulók segítése érdekében. Megállapította azt is: a Nevelési Tanácsadó nagyobb mérté­kű segítségnyújtására van szükség az ilyen osztályokat működtető intézmények számá­ra, úgy az egyéni fejlesztési program megha­tározásában, mint a fejlesztés folyamatában és a visszakerülés meghatározásában is. Egyetértés van abban, hogy a korábbinál erő­teljesebb, folyamatosabb és hatékonyabb együttműködést kell kialakítani a szakmai szolgáltató intézmény és a nevelési, oktatási intézmények között. Salgótarjánban a kis létszámú osztályok­ban jelenleg is magas a roma tanulók létszá­ma, ezért indokolt a Cigány Kisebbségi Ön- kormányzattal való együttműködés erősíté­se. A salgótarjáni sport iroda megítélése sze­rint a szülők pontos tájékoztatásával (az óvo­da, az általános iskola és a Nevelési Tanács­adó révén) megszüntethetők a helytelen elő­ítéletek. A szakemberek hosszabb távon az integ­rált nevelést tartják megfelelőnek a gyerekek érdekében. Az átjárhatóság biztosításához alsó tagozaton legfeljebb a 4. évfolyamig a fejlesztő osztályban speciális ellátást kap a tanuló. Ezt követően, a szülő szándékával egyeztetve, a tanuló a körzet szerinti iskolá­jában, illetve az eddig fejlesztést biztosító is­kolában folytathassa tanulmányait - javasol­ta az oktatási iroda. ISKOLAÉRETTEK Megoldásnak tartják, hogy a kis létszámú fejlesztés a jelenleginél több intézményben folyjon. Ha ugyanis nő a segítségre szoruló gyerekek száma, az Arany János és a Petőfi Sándor Általános Iskola is indíthat ilyen jelle­gű csoportokat 14 évfolyamon, a közoktatá­si törvényben foglalt minimum osztálylét­szám betartásával. Az iroda javaslatait elfogadta Salgótarján közgyűlése. A képviselők határozata szerint Salgótarján megyei jogú város közgyűlése az önkormányzat által fenntartott általános is­kolákban maximum az alsó tagozat 4. évfo­lyamáig engedélyezi a kis létszámú fejlesztő osztályok működésének időtartamát. A köz­gyűlés az Illyés Gyuláné Speciálpedagógiai Központot és Szakszolgálatot bízta meg az­zal, hogy az iskolaérettségi vizsgálatokat minden évben legkésőbb március 31-ig, a visszatérő vizsgálatokat pedig június 30-ig végezze el. A fenntartó utasította az Illyés Gyuláné Speciálpedagógiai Központot és Szakszolgá­latot, valamint az érintett iskolákat, hogy az 1. évfolyamtól kezdődően tanévenként vé­gezzenek mérést a fejlesztő osztályokban, és határozzák meg a továbbhaladás feltételeit. Ennek hánya lehet az, hogy a tanuló normál osztályba integrálódik, lehet az, hogy to­vábbra is fejlesztő osztályban marad, illetve speciális gyógypedagógiai megsegítést igény­lő intézménybe kerül. Jöjjönek csak a vendégek! (Folytatás az 1. oldalról) és szabadidős szórakoztató létesít­mény építhető. Kellő számú parko­lóhely kialakítására is szükség lesz. A 110 személyes kemping jelen­leg csak a nyári hónapokban képes vendégeket fogadni. Elengedhetet­len a vizes blokk korszerűsítése, fő­zési helyek létesítése. A folyamatos működési feltételek megteremtését szolgálná a faházak átépítése, kom­fortosítása, téliesítése. A Karancs-kőbánya volt szociális épülete panzióvá építhető át. Itt fo­gadhatók majd a Karancs-kápolna és a Karancs-küátó felé igyekvő tu­risták. Mindennek feltétele az út fel­újítása, a közművek kiépítése, a vízelvezetés megoldása. A Karancs-kilátóról, a környék legmagasabb pontjáról lenyűgöző panoráma tárul a látogatók elé. Az építményt folyamatosan karban kell tartani. A látogatottság javítása érdeké­ben be kell fejezni a somoskői vár alatti parkoló kiépítését, s el kell ve­zetni a felszíni csapadékvizet. A somoskői régi temető melletti par­kolót autóbuszok várakozására is alkalmassá kell tenni. Ez burkolat- építést és parkosítást jelent. Ugyan­csak Somoskőn, a Vároldal utca Pe­tőfi kunyhó alatti szakaszán a kilá­tás javítása érdekében ki kell válta­ni a légvezetéket és a földbe kell süllyeszteni. Somoskőújfalu központjában, a múlt évben felállított emlékmű szomszédságában parkolót kell ki­alakítani és kiegészítő parkosításra is szükség van. Ehhez az ott lévő igen rossz állapotú épületet le kell bontani. A kerékpáros turizmus fellendí­tése érdekében kerékpárutakat kell építeni. Somoskőújfalu - Rakodó - Somoskő - Magyarbánya útvona­lon az egykori kisvasút nyomvona­lán halad majd a kerékpárút, a vas­út alépítményei és műtárgyai vi­szonylag jó állapotban maradtak. A kerékpárút Eresztvény érintésével jut el a tervezett végponthoz, ahol pihenőhelyül is szolgáló geológiai kiállítás fogadja majd a bringáizás szerelmeseit. A kerékpárút tovább­vihető a határon és Szlovákia terü­letén is folytatható. A salgói vár körül úgyszintén ke­rékpárutat akarnak kiépíteni. Ä Domyay-turistaház „életre kel­tése” nem képzelhető el az oda ve­zető műút felújítása nélkül. A bagókői kőbánya bányaudva­ra „élmény-kőfaragásra” tehető al­kalmassá. Az itt bányászott bazalt kőkocka csaknem egy évszázadon át az utak burkolóanyaga volt, a nosztalgiázó vendégeknek lehető­ségük lesz kipróbálni a kőfaragó szerszámokat. A hajdani istálló vendégfogadóvá alakítható át, előt­te viszont műutat kell ide építem. A területen két lovastanya is ta­lálható. Mivel sétalovaglásra a bur­kolat nélküli utak alkalmasak, ezért a gyalogos turista utak szolgálhat­nak e célra. Az egyik javasolt útvo­nal: Kakuk-tanya - Tatárárok - Va­daskert - Karancsalja - Karancs- berény - Ipolytamóc vagy Karancsberény - Abroncsospuszta (Szlovákia) - Fülek - Magyarbánya. A másik javasolt útvonal: Kakuk- ta­nya - Tatárárok - Ponyipuszta - Maruzs-tanya - Pintértelep - Vízvá­lasztó - Inászó - Mátraszele vagy Vízválasztó - Báma - Cered. Egyéb létesítmények is szerepel­nek a fejlesztési programban. A te­rületen lévő autóbusz-megállókban egységes várakozó pavilont kell el­helyezni. Egységesíteni kell az in­formációs rendszert, tájékoztató táblákat, térképeket kell kihelyezni. Egyszerűen kezelhető és esztétikus hulladékgyűjtő edényekre van szükség. Végül, de nem utolsósor­ban: a parkolók mentén és a foga­dóhelyeken WC-fülkéket kell felállí­tani.- Az engedélyezési terv elkészí­tésére négymillió forintot kaptunk - mondta végezetül Kenyeres István. - Ennek elkészülte után írható ki a közbeszerzési pályázat. Tisztában vagyunk vele, hogy az általunk megálmodott program megvalósí­tása sok százmillió forint befekte­tést igényel, de csakis így érhető el gyökeres változás Salgótarján és környéke idegenforgalmában. KOLAJ LÁSZLÓ A Magyar Fotóművészeti Al­kotócsoportok Országos Szövet­sége XVIII. alkalommal rendezte meg országos fotószalonját. A Budapesten értékelt pályázaton, a júliusban Szentesen megnyíló kiállításon sikeresen szerepel a Nógrád Megyei Fotóklub. A pá­lyázaton 47 alkotócsoport 319 fotográfus 671 képével vesz részt. Ebből kiállításra 41 alkotó- csoport, 128 szerzőjének 148 fo­tója került. A nógrádi alkotók közül Buda László, B. Kátay Ka­talin, és Persik Györgyné képei kerülnek bemutatásra. _______■ B aráti kör, hírleveléllel

Next

/
Thumbnails
Contents