Nógrád Megyei Hírlap, 2001. július (12. évfolyam, 151-176. szám)

2001-07-17 / 164. szám

2. OLDAL W'"’ SALGÓTARJÁN 7 BALASSAGYARMAT MEGYEI ÉMÁSZ: új időszámítás vette kezdetét Lakatos Zoltán nevét a fél megye úgy ismerte meg, mint az ÉMÁSZ salgótarjáni kirendeltségének vezetőjéét. A villamos- mérnök, aki majd negyedszázada lépett az ÉMÁSZ és a fo­gyasztók szolgálatába, július elsejétől az áramszolgáltató ré­KORKÉP I PÁSZTÓ 2001. JÚLIUS 17., KEDD A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Tiszta energiaforrások gióvezetói feladatait latja el. Lakatos Zoltán ■- Tősgyökeres salgótarjáni va­gyok, s bár volt egy vargabetű az életemben, ma már ezeregy szál­lal kötődöm a városhoz, baráta­im, kapcsolataim révén - mondja még alig belakott irodájában. - Itt érettségiztem, majd a Kandó Kál­mán Villamosipari Műszaki Főis­kolán szereztem villamos üzem­mérnöki oklevelet. A főiskola után állást kaptam a Ganz Villa­mossági Művekben, ahol villa­mos motorok tervezése volt a fel­adatom. 1977-ben a honvágy is szerepet játszott abban, hogy vis­szajöttem szülővárosomba, s az ÉMASZ-hoz kerültem. Lakatos Zoltán először a ter­vezőkhöz került, majd a karban­tartó csoport irányítását bízták rá. 1980-tól egy országos kiterje­désű - ma úgy mondanánk: - projektben vett részt, amely a kö­zépfeszültségű hálózaton a fe­szültség alatti munkavégzést sa­játította el és mutatta be számos szolgáltatónál. Lakatos Zoltán különösen büszke arra, hogy az országban akkoriban ez újdon­ságnak számított, s a tarjáni csa­pat az elsők között vehetett részt a programban.- Francia eszközökkel, francia technológiával dolgoztunk - em­lékszik vissza - s még egy oktató­filmet is készítettünk az egyes fá­zisokról. 1990-ig ezzel foglalkoz­tam, az egész országot bejártuk. Ebben az évben újabb váltás kö­vetkezett az életemben: ekkor kerültem a salgótarjáni kirendelt­ség élére, pályázat útján. A megyében a legnagyobb lét­számú villamos csapat irányítása volt a feladata. Az ÉMÁSZ-hoz kötődő mindennemű tevékeny­séget végeztek, az értékesítéstől a műszaki karbantartásig. Negy­venezer fogyasztó ellátása tarto­zott a hatáskörébe, bele értve a megye legjelentősebb ipari ob­jektumait, nagyobb gyárait is.- Új megbízatásom ez év július elsejétől él, de a vele járó munka előkészítése már jó egy éve tart - kanyarodik jelenlegi feladataihoz. - Röviden azt mondhatom, hogy az ÉMÁSZ és az ugyancsak ehhez a tulajdonosi körhöz tartozó Bu­dapesti Elektromos Művek meg­kezdte a felkészülést az árampiac liberalizációjára, s elindult az ez­zel összefüggő átszervezés. Mindkét áramszolgáltató 5-5 régi­óban folytatja a munkát, nagyjá­ból a volt üzemigazgatóságok kö­ré szerveződve. Ezzel párhuza­mosan a kirendeltségek meg­szűntek. A változás leglényege­sebb eleme, hogy szétválik az ér­tékesítés, vagyis a kereskedelem és a műszaki tevékenység, vagyis, az üzemeltetés. A régió feladata az üzemeltetés lesz, a fogyasztók biztonságos energiaellátása. Cé­lunk, hogy az ellátás színvonala tovább javuljon, kevesebb üzem­zavar forduljon elő, rövidebb idő alatt legyünk képesek az üzemza­varokat elhárítani. Az ÉMÁSZ szerelői párokat al­kotva dolgoznak a jövőben, az egyes területeken. Szolgálati jár­művüket otthon tartják, onnan in­dulnak feladatuk ellátására, s he­tente egyszer tartanak számukra egy program megbeszélést. Rá­diótelefonon tartja velük a kap­csolatot egy 4 fős diszpécser köz­pont. Helyismeretük garantálja, hogy jó gazdái lesznek az adott te­rületen található áramszolgáltatói objektumoknak - állítja a régióve­zető. Az átszervezés, ami most elin­dult, természetesen létszám raci­onalizálással is jár - teszi hozzá. Bizonyos tevékenységeket alvál­lalkozó lát majd el, így a karban­tartást is. Az értékesítés, a keres­kedelmi tevékenység - a számlá­zás - színterei a jövőben a fo­gyasztói irodák lesznek, amelyek egy része a korábbi kirendeltsé­geken kap helyet, de a változá­sokról időben értesíteni fogják az érintett fogyasztói kört.- Az új feladat természetesen több időt rabol majd el a család­tól is - mondja - de megértőek. Feleségem „belülről” látja ezt a folyamatot, s a középiskolás fiam is sejt valamit, hiszen az informa­tikában nagyon sokat segít. Lá­nyom már főiskolás, ő egyelőre nincs kapcsolatban a céggel. Kedvenc hobbimról, a fociról nem szeretnék lemondani, csa­patunk állandó résztvevője a vá­rosi kispályás labdarúgótornák­nak. Az átszervezés közben ter­mészetesen nem álltak meg a ko­rábban elkezdett munkák sem, amelyek közül kiemelkedik a sal­gótarjáni központi transzformá­tor állomás teljes felújítása, 120 kV-os állomássá alakítása. Ez jó­tékony hatással lesz mind a vá­ros, mind az ipari park ellátására, sőt, a város környékére is. A be­ruházás milliárdos nagyságren­dű, s a város és az ÉMÁSZ finan­szírozza. Év végére szeretnénk beüzemelni az első 120/20 kV-os transzformátort, ami számomra az egyik legszebb karácsonyi ajándék lenne. TJU­A megújuló energiák hasznosí­tására egyre szélesebb körben le­szünk figyelmesek hazánkban is. Ennek fő hajtóereje a környeze­tünk és egészségünk védelme, a hagyományos energiahordozók­kal való fokozódó takarékoskodás és azok a cégek, fórumok, ahol ki­állnak a hazánkban is fellendülő­ben lévő reményt keltő ügy mellé. A vízenergia, a szél- vagy a nap­energia hasznosítása nem a XX. század találmánya, az emberiség évezredek óta hasznosítja ezeket, de még soha nem volt ennyire ége­tő ennek az időszerűsége, jelentő­sége. Világszerte komoly állami célkitűzések, programok és meg­valósított rendszerek bátoríthat­nak bennünket a biztató tapaszta­latok alapján. Ausztriában tíz évvel ezelőtt mintegy 600 ezer négyzetméter napkollektor működött, az ezred­fordulón már több mint 2 millió négyzetméter napkollektorral állí­tanak elő melegvizet vagy fűtési energiát. Németország, Dánia, Hollandia, Görögország, Izrael, Ja­pán, Kína, USA élenjárnak és pél­dát mutatnak e technológiák ter­jesztése területén; jelentős kor­mányzati programokkal és vissza nem térítendő anyagi támogatá­sokkal elősegítve a „tiszta” ener­giahasznosítás ügyét. Az EU elvá­rásai hazánk energiapolitikáját is formálja. Az 1107/1999. X. 8. kormány- határozat cselekvési programja alapján kiemelt támogatásra szá­míthatnak abiomassza és a geoter­mikus technológia bővítése terén. Indul a „20 ezer napkollektoros te­tő 2010” program, melynek célja az intézmények és lakóházak hő- és melegvíz-ellátása. A Gazdasági Minisztérium Széchenyi-terv programja a megújuló energiafor­rások bővítését is támogatja. A si­keres pályázók a beruházási költ­ség maximum 30 százalékát visz- sza nem térítendő támogatásként kaphatják, lakásonként maximum 250 ezer forintot, közületi és gaz­dasági társaságoknál maximum 35 millió forintot lehetséges elnyerni. Június 24-én az európai „Nap napja” gödöllői rendezvényére a Szent István Egyetemen került sor. Közreműködött többek között a Gazdasági Minisztérium, Gödöllő Város Önkormányzata, és a Ma­gyar Napenergiai Társaság képvi­selői, a SZIE Fizika- és Folyamat- irányítási Tanszék kutatói, tanárai, cégek képviselői. A mintegy félszáz résztvevő kö­zött négyfős delegáció képviselte Salgótarjánt, hogy a napenergia­hasznosítás lehetőségeiről és a ta­pasztalatairól újabb ismereteket szerezzenek és támogassák a ha­zai kedvező elképzeléseket. A ren­dezvényt dr. Farkas István, az ISES-Europe elnöke vezette. Dr. Imre László professzor úr, a Ma­gyar Napenergiai Társaság elnöke köszöntötte a vendégeket. Bár „napimádat” is elhangzott egy to­vábbi bevezető beszédben, a ren­dezvénynek, a napenergia-hasz­nosítás iránti érdeklődésnek nincs köze a napkultuszhoz. Az energia- fogyasztás egyszerűen életvite­lünk szükséges része. Az imádat pedig a teremtő Istennek jár és illik egyedül, aki a Napot, a Holdat és a csillagokat is teremtette a Biblia le­írása alapján. Azonban hasonlóan tiszta ener­giaforrás a Nap és a Biblia. A nap­sugárzás az élővilág kulcsfontossá­gú feltétele; a Biblia, az Isten igéje pedig a szívünknek, lelkűnknek és testünknek adhat erőt és életet. Ezt is olvashatjuk az Igében: „akik Té­ged szeretnek, tündököljenek, mint a kelő nap az ő erejében” - Bí­rák könyve 5/31. A köszöntőbeszédek után szak­mai előadások és működő rend­szerek bemutatása és tapasztalatai alapján megismerkedhettünk a he­lyi strand-óvoda szoláris melegvíz­termelő rendszerrel, egy családi házban létesített napkollektoros berendezéssel, illetve az egyetemi oktatóeszközökkel. A rendezvé­nyen a fiatalság is képviseltette ma­gát. Gyermekek zongora- és furu­lya-előadással jelesetek, ifjúsági díjat is adtak át, egy fiatalember pedig egyetemi felvételi kutatási té­májául választotta a megújuló energetika terjesztések sokféle le­hetőségét. _______________CYőwovősi gmw ok i. gépészmérnök Köszönet az önzetlen segítségért A Vesebetegek Nógrád Megyei Egyesülete nevé­ben köszönetét kívánok mondani a salgótarjáni SVT-Wamsler Rt. Vasöntöde és Tűzhelygyár Szak- szervezeti Bizottságának, hogy július 1-jén rendel­kezésünkre bocsátotta Salgóbányán lévő üdülőjü­ket. Ezen a vesenapon nemcsak mi betegek, hanem a bennünket kezelő, felügyelő nővérek, betegszál­lítók és családtagjaik is részt vettek, ami örömün­ket és összetartozásunkat fokozta. A szép környe­zet, a kellemes idő, a közös bográcsozás maradan­dó élményt jelentett számunkra. Köszönjük a lehetőséget, és egyben reményün­ket fejezzük ki, hogy a jövőben is segítségünkre lesznek. Tisztelettel: _______________________________________________IQMOPY SÁWDOBNÉ e lnök Egy közlekedési szabálysértés tanulságos története Az alábbiakban egy közlekedési szabálysértés intézésének me­netéről és eredményéről számo­lunk be. Az üggyel kapcsolatos minden információnk a rendel­kezésünkre bocsátott iratokból származnak. A történteket nem minősítjük, mindenki azt gon­dol, amit akar. A történtek ta­nulságosak lehetnek másoknak is. „Elmondani kívánom, hogy a tegnapi napon délután 16,20 óra körüli időben mentem haza Suzu­ki Sedan típusú gépkocsimmal. Az autóval a (salgótarjáni) főiskola irányából közlekedtem lefelé a Kis­tarján úton. Felfelé az Arany János úton a kanyarban nagy sebesség­gel közeledett ..... írsz. Skoda S 100-as típusú gépkocsi és a ka­nyarban a gépkocsim bal ajtótartó oszlopának ütközött. A Skoda az ütközést követően tovább ment, én a helyszínen megálltam arra gondoltam utána megyek. Erre azonban nem került sor, mert né­hány perc múlva jött lefelé. Ekkor kiálltam elé, hogy álljon meg, s kb. 50 méter megtétele után meg is állt. Kértem adjon betétlapot, de er­re az illető, akinek a nevét nem tu­dom, azt mondta, hogy én ütköz­tem az ő kocsijának és fenyegető­en jött felém. Félve a tetüegességtől visszaültem a kocsimba és felírtam a Skoda rendszámát...” (Kiemelve az 1998. október 30-i bejelentésről készült jegyzőkönyvből.) A salgótarjáni rendőrkapitány­ság, mint I. fokú szabálysértési ha­tóság 1999. január 4-én 10 órakor tart tárgyalást szabálysértési ügy­ben, amelyre tanúként idézi meg I. B.-t, a Suzuki Sedan tulajdono­sát. A tárgyalásról nem rendelke­zünk ismeretekkel, a következő idézés 1999. március 22-én 13 órá­ra helyszínelés végrehajtására szól, ahová ugyancsak tanúként idézik a sérült gépkocsi tulajdono­sát az autóval együtt. A helyszínelést követő napon, 1999. március 23-án az I. fokú sza­bálysértési hatóság határozatával bizonyítottság hiányában meg­szűnteti az eljárást a Skoda veze­tője ellen. A határozat indoklásá­ból: „...A tárgyalás eredménye­ként megállapítottam, hogy neve­zettek az ütközés helyét és helyze­tét teljes mértékben eltérően hatá­rozták meg, amely ellentmondást sem a szembesítés, sem a helyszín utólagos visszaállítása során nem sikerült tisztázni... a felelősség szempontjából legfontosabb tényt - az ütközés helyét - tisztázni nem sikerült, ezért B. B. terhére a sza­bálysértés elkövetésének tényét minden kétséget kizáróan bizo­nyítani nem lehet...” 1999. március 30-án 1. B. felleb­bezéssel él a 01098/98. szabs. sz-ú határozat ellen a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság igazgatás- rendészeti osztályához, mint II. fokú szabálysértési hatósághoz. I. B. kéri a határozat megváltoztatá­sát, s ha szükséges új eljárás le­folytatását. Kérését azzal indokol­ja, hogy a meghozott határozat­ban nem vettek figyelembe több olyan körülményt, melyek az ő ál­lítását igazolják. A fellebbező rá­mutat ezekre a körülményekre, s egyben három tanú meghallgatá­sát kéri. Ugyanakkor bejelenti, hogy az I. fokú eljárás során szá­mára méltánytalan elbánásban volt része. A II. fokú szabálysértési ható­ság 1999. május 7-i dátummal kül­di meg határozatát: „I. B ......... lakos fellebbezése a lapján megvizsgáltam a salgótar­jáni rendőrkapitányság, mint I. fo­kú szabálysértési hatóság 1098/98. szabs. határozatát és a kapcsolódó iratokat. E szerint az I. fokú szabálysértési hatóság B. B. .......lakos ellen a közúti közleke­dési szabályok kisebb fokú meg­sértése szabálysértés elkövetése miatt indult eljárást az 1968. évi I. tv. 48. § (1) bekezdés d. pont III. fordulata alapján megszűntette. Az ügyet megvizsgálva meghoz­tam az alábbi határozatot: .....az I . fokú hatóság határozatát az 1968. évi I. tv. 69. § (3) bek. a. pontja alapján hatályában fenntar­tom, a fellebbezést elutasítom.” Az ügy az ORFK Igazgatásren­dészeti Főosztály rendészeti osz­tályának szabálysértési alosztályá­hoz 1999. május 31-én írt bead­vánnyal folytatódik. Ebben I. B. a II. fokú szabálysértési hatóság 38/99. szabs. számú és 1999. má­jus 27-én kelt határozata miatt fel­ügyeleti intézkedési kérelmet ter­jesztett elő. Kérelmét így indokolja: „ A me­gyei rendőr-főkapitányság 38/99. szabs. határozata számomra elfo- gadhataüan, mivel az a Salgótar­ján Városi Rendőrkapitányság sza­bálytalan és szakszerűtlen eljárása alapján, a tényleges ütközési hely­zet vizsgálata nélkül készült... A tényleges körülmények megisme­rése érdekében tisztelettel kérem a 01098/98 szabs. számú I. fokú és a 38/99 szabs. számú II. fokú hatá­rozatok megsemmisítését és új el­járás lefolytatásának elrendelését, és azt a II. fokú szemle bizottság folytassa le...” I. B. felügyeleti intézkedési ké­relmében kitér a tanúk helyszíni szemlén történő kihallgatására, valamint igazságügyi szakértő bevonására az új eljárásban. Ké­relmében ismételten rámutat az I. fokú eljárás során ért méltányta­lanságokra. Kiemelésre érdemes még ké­relmének egy részlete: „Az 1999. március 22-én megtartott helyszí­ni bejáráson tapasztaltam a B. B. által elképzelt (ütközési) variáci­ót, mely mélységesen megdöb­bentett, mivel azon a módon üt­közni fizikai lehetetlenség, ha mégis, úgy az általam vezetett Suzuki gépkocsit fel kellett volna döntenie. Ezt a fizikai képtelensé­get azonban senki sem vizsgál­ta.” Kérelmére 1999. július végén érkezett meg a válasz: „Értesítem, hogy felügyeleti intézkedésre irá­nyuló kérelme alapján B. B .......... la kos szabálysértési ügyét meg­vizsgáltam. Az eljárási iratokból megállapítottam, hogy a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság 38/99. számú jogerős határozata megalapozott és törvényes, ezért az 1968. évi I. törvény 70. § (1) bekezdésben biztosított felügye­led intézkedés megtételére nincs jogalap.” így I. B. számára nem maradt más, mint a bírósághoz fordulni vélt igazának elfogadtatása és te­temes kárának megtérítése érde­kében. A Balassagyarmati Városi Bíró­ság szolgáltatott igazságot ebben a furcsa ügyben. Jogerős ítéleté­ben kimondta, hogy B. B. bűnös cserbenhagyás vétségében. Ezért a bíróság őt 300 (Háromszáz) na­pi tétel pénzbüntetésre és 1 (Egy) év B. kategóriájú közúti járműve­zetéstől eltiltásra ítélte. A pénz- büntetés egynapi tételének össze­gét 100 (Egyszáz) forintban álla­pítja meg. A bíróság indoklásában kifejti, hogy a vádlott egy jobbra ívelő ka­nyarban a sebesség helytelen megválasztása folytán áttért a bal oldalra, ott ráütközött az I. B. által vezetett személygépkocsi bal ol­dalára. A vádlott annak ellenére, hogy észlelte az ütközést, a hely­színen nem állt meg, tovább ha­ladt útí célja felé, majd ott megfor­dult és visszafelé út során a sértett állj jelzésére is csak jóval az ütkö­zés helyszínét követően állt meg. A vádlott annak ellenére, hogy észlelte az ütközést, nem győző­dött meg arról, hogy történt-e sze­mélyi sérülés. A történtekhez kommentárt nem fűzünk csupán egy megjegy­zést, az ügy keletkezésétől szá­mítva a befejezésig alig több mint két év telt el! _________________________u N ÓGRÁD É HÍRLAP KÖZÉLETI NAPILAP Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet tér 6., Posta­fiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótarján vonzáskörzetében a Célvonal Kft.(tel.: 30/3832-478, 30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a Karton Kft. (tel.: 30/34-70-864, 32/475-727) juttatja el a lapot. Terjeszti a BUVIFIÍR Rt. és a kiadó saját terjesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 995 Ft, negyedévre 2985 Ft, fél évre 5970 Ft, egy évre 11 940 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. 4 PANDA szerkesztőségi rendszerrel készült

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents