Nógrád Megyei Hírlap, 2001. július (12. évfolyam, 151-176. szám)

2001-07-16 / 163. szám

2001. JÚLIUS 16., HÉTFŐ G A Z D A S Á G Nógrád Megyei Hírlap - 5. oldal BÁT-összefoglaló Felfelé indultak az árak A Budapesti Árutőzsde (BÁT) ga­bonapiacán az elmúlt héten ösz- szesen 1,6 milliárd forint értékű áruval kereskedtek az alkuszok, a határidős devizapiacon pedig közel duplájára, több mint 20 milliárd forintra nőtt a pénzforga­lom - derül ki egyebek között a BÁT hét végi összefoglalójából. A búza és a kukorica jegyzé­se minden nyitott határidőre - limit mértékben - emelkedett pénteken. A kukorica 1600-2400 forinttal drágult, a novemberi termin 20700 forinton állapo­dott meg. A búzajegyzések 600- 1170 forinttal erősödtek, az au­gusztusi termin árfolyama 25 800 forinton zárt. Az extra búza ára nem változott, augusz­tusban 25 500 forintot ér. A takarmánybúza 17510 fo­rinton fejezte be az elmúlt héten a kereskedést. A takarmányárpa piacán három határidő kis mér­tékben erősödött, az augusztu­sit 18510 forintért lehetett je­gyezni. A repce elszámolóára 53 600 forintra emelkedett. A szóját augusztusra 69100 forin­tért kínálták, míg az októberi le­járatú olajnapraforgó 61700 fo­rinton cserélt gazdát. A határidős pénzpiacon je­lentős árváltozásokat okozott a forint sávon belüli ingadozása. A dollár gyengélkedett, az euró viszont megerősödött. A „zöld­hasú” szeptemberre 0,68 forint­tal csökkent, és így 303,52 forin­ton zárt. Az amerikai fizetőesz­köz júliusban 300,84 forintot ér. Az euró piacán megnyílt a no­vemberi határidő; 259 forinton állapodott meg a kereskedés utolsó napján. Az európai fize­tőeszköz augusztusi elszá­molóértéke 257,70 forintra drá­gult. Az angol fontot december­re változatlanul 400,48 forinton lehetett jegyezni. _______-uo­Hí rek MUNKAÜGY. Huzamosabb ideje munkaerőhiánnyal küzd bizonyos munkakörökben a cé­gek egy része: a Gazdasági Mi­nisztérium által megkérdezett csaknem ötezer vállalat több mint 15 százaléka nyilatkozott így, derül ki a GM közelmúlt­ban készített felméréséből. A problémával küzdő cégek kö­zül a legtöbbet a feldolgozó- iparban találta a felmérést ké­szítő munkaerő-piaci szervezet, a textiliparban például a cégek 36 százaléka nyilatkozott így. PSZÁF. A szervezet hatékony­ságának javítása és önállóságá­nak erősítése érdekében a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) kezdemé­nyezi a felügyeletről szóló tör­vény módosítását - jelentette be Szász Károly, a PSZÁF elnö­ke. Elmondta: a felügyelet a részvénytársasággá alakulást tartotta volna a legmegfelelőbb lépésnek. KERETSZÁM. Jövőre duplájá­ra emelkedik azok száma, akik Szlovákiából és Magyarország­ról a másik államban tartósan munkát vállalhatnak. Ebbe a keretbe azonban továbbra sem tartoznak bele az ideiglenesen, konkrét feladatra szerződő munkavállalók, akik közül több száznak éppen a közelmúltban nem hosszabbították meg a szerződését magyarországi foglalkoztatóik. TETRA. A kormányzati szer­veknek, többek közt a rendőr­ségnek és a tűzoltóságnak ki­építendő Tetra-rendszerre a Magyar Posta hosszú lejáratú hitelt vesz fel. A beruházás öt- venegymilliárd forintba kerül, és a hálózat fenntartására évi ti- zenkilencmilliárdot költenek. Hamarosan pályázatot írnak ki a készülékek leszállítására is. ■ Árfolyammal küzdő vállalkozások Aratófesztivál agrárfórummal Érdek-képviseleti javaslatok a sávszélesítés kompenzálására Az első néhány hét tapasztalatai alapján be­igazolódtak azok a várakozások, amelyek korábban rámutattak, hogy a magyar gazda­ság szereplőinek jelentős részét felkészület­lenül éri a forint sávszélesítése. A kialakult helyzet különösen az exportkapcsolatokkal rendelkező kisvállalkozókat sújtja. A forint sávszélesítése, a magyar fizetőeszköz erősödése olyan, néhány kereskedelmi bank által előre jelzett szituációt teremtett, amely nagyon rövid idő alatt jelentős veszteséget eredményez­hetett a gazdálkodók számára. Még a nagyobb cégek sem rendelkeznek olyan felkészült szak- apparátussal, amely kezelni tudná az árfolyamok ilyen mértékű ingadozását, a kis cégeket, mikrovállalkozásokat pedig egyenesen sokksze­rűen érte a változás. Az Ipartestületek Országos Szövetségének becslése szerint a hazai gazdasá­got összességében mintegy 40 milliárd forintos veszteség érte az adminisztratív intézkedés nyo­mán. Máris akadnak olyan vállalkozások - példá­ul a textiliparban -, amelyek képtelenek elviselni a sávszélesítés hatását, ezért profilt változtatnak, vagy megszüntetik exporttevékenységüket. Az első gyakorlati visszajelzések nyomán a gazdasági érdekképviseletek már új javaslatokkal álltak elő a kompenzáció, illetve a problémák fel­oldása érdekében. Az IPOSZ szerint a Magyar Nemzeti Banknak a 15 százalékos sávszél előtt be kellene avatkoznia a pénzügyi folyamatok ala­kításába, és szűkebb sávban kellene tartania a magyar fizetőeszközt. A szövetség élesen bírálja azt a felvetést, amely szerint a gazdálkodói ér­dekképviseleteknek kellene intervenciós alapot létrehozni nehéz helyzetbe került tagjaik meg­segítésére. Az iparosok képviselői rámutattak, hogy a szövetség a tagdíjakból képtelen lenne a magyar export 7-10 százalékát nyújtó kisvállalko­zók kárának mérséklésére. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a károk enyhítésének eszközét az érintettek adójának mérséklésében látja. A probléma kezelhetőségé­nek érdekében ugyanaÚcor a kamara képviselői hosszú távon indokoltnak tartják az állami - MNB, Eximbank, Mehib - és kereskedelmi ban­kok együttműködésével elindítani az árfolyamke­zeléssel összefüggő szakmai tanácsadást. A vál­lalkozások versenyképességének megtartása ér­dekében a kamara indokoltnak tartja a magyar terméket előállító magyar cégek EU-konform álla­mi támogatásának, kedvezményes hitelkonstruk­cióknak a bevezetését, az árfolyam-kockázati biz­tosítások gyakorlatának gyors elterjesztését. A gazdasági önkormányzat vezetői szerint az át­hidaló segítséget 2002 végéig fokozatosan kellene visszaszorítani. KASZÁSÉ. A hatóság nem bírja az iramot Valószínűleg a kedvező hitelfeltételeknek köszönhető, hogy újra nőtt az építkezési kedv. Emelkedtek az építőanyag-árak is, a „fészekrakóknak” ez nem szegte kedvét: tavaly annyi lakás és ház épült, mint az 1989-es csúcs idején. A települési önkormányzatok negyvenötezer engedélykérelem­re adták áldásukat. Sok önkor­mányzat a túlterheltségre pa­naszkodik: egyszerűen nem bír­ják az iramot. Az engedélyezte­tésben az önkormányzat mellett több szakhatóság és szolgáltató is részt vesz, s 15-30 nap alatt ad­ják ki a szükséges igazolásokat. A kérelem benyújtásakor az építte­tőnek kell biztosítani a tulajdoni lapot, a hivatalos térképmásola­tot, a haszonélvező vagy tulajdo­nostárs engedélyét, a többpéldá­nyos tervdokumentációt, vala­mint a szolgáltatók (áram-, víz-, gáz-, kéményseprők) jóváhagyá­sát. Ha nem lakóház épül, vagy nem csak az, akkor öt-tízezer fo­rintos illetékbélyeg is szükséges. Az esetek többségében betart­ják a két hónapos ügyintézési ha­táridőt az önkormányzatok. Ez azonban a rengeteg dokumentá­ció miatt nagy erőfeszítést köve­tel. Különösen azóta, amióta nőtt az engedélykérelmek száma. Ha valamelyik hatóság nem emel ki­fogást határidőre, azt beleegye­zésnek veszik. Ha a szomszédos telektulajdonosok fellebbeznek, az építési hatóság felülvizsgálja az ügyet, másodfokon a közigaz­gatási hivatal dönt. A procedúra pedig két hónap helyett akár egy­másfél évig is eltarthat. STRASSZER Keskeny és Társai Kft., 2660 Balassagyarmat, Régimalom u. 4 , tel : 35/314-039, fax: 35/301-822 , IMKMI . I FINANSZÍROZÁSI A SZENVEDÉLY VEZET MINKET Dupla légzsák Légkondicionáló Visibility csomag (fűthető. elektromosan állítható visszapillantó tükrök, modellekhez) ABS (csak az 1,6-os www.fiat.hu jT »1 f r-í * ] Orci Húsz csapat - köztük Vajda­ságból és Felvidékről érke­zettek - mérte össze arató­tudását szombaton a So­mogy megyei Orci község­ben immár hatodik alka­lommal megrendezett nem­zetközi aratófesztiválon. A hagyományos agrárfórum sem maradt el. A kaszafenést, a kaszás munká­ját, a tarló, a kévék és a kepék mi­nőségét, a marokszedő és a kötö­ző munkáját pontozták szakértő bírák a hatodik orci Kasza-show rendezvényen. A kézi aratás már csak a hagyományőrzés része, ám még mindig ezreket vonzott a hőség ellenére is a somogyi búza­táblára a kíváncsiság: hogyan arattak eleink? Ezt Orciban lát­hatták, sőt azt is, hogyan csépel­ték a gabonát, mert egy eredeti üzemképes Hoffer traktor a hoz­zá tartozó cséplőgéppel ezt is megmutatta. A hagyományápolás mellett a gazdákat a jelen és a jövő is fog­lalkoztatta, kérdéseikre az agrár­fórum három meghívottja - Kék­kői Zoltán, az FVM politikai ál­lamtitkára, Nagy Tamás, a MOSZ elnöke és Mészáros Gyula, a Ma­gyar Agrárkamara főtitkára - vá­laszolt. Kékkői Zoltán az aratás­hoz kapcsolódóan elmondta: a tavalyinál negyedével több, 1,2 millió hektáron került földbe bú­zavetőmag. Ennek megfelelően több lesz a termés is, ami óhatat­lanul az árak csökkenését ered­ményezi. A tavalyi 30-32 ezer fo­rintos tonnánkénti átlagár helyett jelenleg 25 ezer forint a tőzsdén a búza ára. Éppen ezért - tette hoz­zá - most a tárolás és a kivárás a megfelelő lépés. Az államtitkár azt is elmondta, hogy a jó minő­ségű búzára nagy az igény kül­földön, már Olaszországból is ér­kezett ajánlat. Az agrártámogatá­sokról szólva azt mondta: az idei 217 milliárdos összeg az 1997-es- nek több mint a duplája, és jövő­re további 15 milliárd forinttal még több lesz. Kiemelte az új gép vásárlásához felvethető támoga­tást, amelynek 16,9 milliárd fo­rintos keretének a 70 százaléka már elfogyott.- Mindent megteszünk annak érdekében, hogy valamennyi jo­gos igényt ki tudjunk elégíteni - mondta Kékkői Zoltán. - Az ága­zat egyik kitörési pontja ugyanis a technológia fejlesztése. Ezzel Mé­száros Gyula, a MÁK főütkára is egyetértett. Mint mondta, meg­felelő technológiai fejlettség nél­kül nincs minőség, nincs mennyi­ség, csak magas költségek. így pe­dig csak hátrány érheti az ágaza­tot az uniós csatlakozás után. Szerinte az EU amúgy is csak ürügyet keres, hogy lehetne mi­nél kevesebb támogatást adni a magyar mezőgazdaságnak. Nem szabad ehhez jogalapot adni az alacsony termelési szinttel - figyelmeztetett. Nagy Tamás, a MOSZ elnöke az ál­lamtitkár búzatárolási felhívásá­val kapcsolatban kissé szkepti­kusan azt mondta: a legtöbb gazdának nincs megfelelő és elegendő tárolóhelye, így sokan szinte azonnal túladnak majd a búzán és a többi gabonán. Ezért a kormánytól továbbra is várják azt az intézkedési tervet, ame­lyet arra az esetre dolgoz ki, ha mégis megreked itthon a búza. A termelők egyelőre hiába kér­dezték, a kormány nem vázolta a piaci lehetőségeket - tette hoz­zá Nagy Tamás. Véleménye sze­rint itthon az idén mintegy 7 millió tonna gabona terem, eb­ből ötmilliót tesz ki a búza. A ta­pasztalatok alapján 1,5 millió tonna kenyérgabonát kellene exportálni. VARGA OTTÓ Állampapír-árfolyamok az ERSTE Barik Befektetési Rt.-nél 1075 Budapest, Madách Imre u. 13-15. Tel: 2355-150, 2355-849 Értéknap: 2001.07.16. DISZKONTKINCSTÁRJEGYEK Elnevezés hozam Vételi árfolyam Eladási hozam árfolyam D010815 11,20% 99,09% 10,20% 99,17% D011010 11,20% 97,63% 10,20% 97,87% D011128 11,20% 96,02% 10,20% 96,36% D011227 11,20% 95,21% 10,20% 95,62% D020123 11,10% 94,51% 10,10% 94,98% D020515 10,90% 91,70% 9,90% 92,41% ÁLLAMKÖTVÉNYEK Elnevezés hozam Vételi árfolyam Eladási hozam árfolyam 2002/K 10,90% 99,88% 9,90% 100,69% 2003/J 10,40% 102,35% 9,40% 103,85% 2003/L 10,20% 103,38% 9,20% 105,02% 2004/I 9,80% 102,97% 8,80% 105,25% 2005/E 9,40% 102,80% 8,40% 104,89% 2006/E 9,00% 102,56% 8,00% 106,30% Az ERSTE Bank Befektetési Rt. (a továbbiakban ERSTE) ajánlati kötöttsége a fenti állampapírokra a megjelenés napján az ERSTE üzleti óráiban, az alábbi mennyiségi korlát eléréséig áll fenn: adott értéknapra az ERSTE általi összesen és együttesen legfeljebb 50 M Ft össznévértékű állampapír (diszkontkincstárjegy és államkötvény) vétele esetén ERSTE általi vételéig, eladása esetén ERSTE általi eladásáig. ERSTE fenntartja a fenti ajánlat értéknapon belüli vissza- vonásának és/vagy módosításának jogát. _________________w

Next

/
Thumbnails
Contents