Nógrád Megyei Hírlap, 2001. július (12. évfolyam, 151-176. szám)

2001-07-03 / 153. szám

2. OLDAL SALGÓTARJÁN jpv Ifi? BALASSAGYARMAT MEGYEI K £ ) R K É P PÁSZTÓ 2001. JÚLIUS 3., KEDD Szükség van a dvil támogatásra Tízéves a Nógrád Megyá Ortopédiáén Alapítvány Földközeli magyargéciek Kezdet ajándékmalaccal, folytatás gépvásárlással, sertésteleppel Szükség kényszerítette földközelbe az elmúlt csaknem egy évti­zed során a magyargécieket, azokat, akik állástalanok lettek. A helyi önkormányzat már '92-93-ban felszántva, bevetve adta oda művelésre a termőt azoknak a roma családoknak, akik kapható­ak voltak a mezőgazdasági programban való részvételre. A leg­ügyesebbek ösztönzésként egy malacot kaptak ajándékba. Három év múlva elindult az országos „mozgalom” szociális földprogram néven, amely a kapcsolt, minisztériumi pályázati lehetőségnek köszönheti viszonylagos népszerűségét. Azt ugyanis senki nem állíthat­ja, hogy növénytermesztéssel óhajtották volna megtámogatni a megélhetésüket, hiszen sok „állásanincs” családfő életében sem fogott kapát a kezébe, s csá­vázott vetőmagról sem hallott. Azoknak volt könnyebb, akiket a téesz megszűnése sodort nehéz helyzetbe, mert ők legalább nem voltak tapasztalatok híján. Filozo- fálgatásra, a sebek nyalogatására viszont nem adott időt a szükség, amelynél nincs jobb tanítómester: válogatásra nem volt mód, azt kellett elfogadni, amihez az állam segítséget adott. A szociális föld­program valójában természetbeni segélyezés, Magyargécben a roma családok hetven százaléka része­sül, illetve dolgozik ennek kereté­ben a megadott feltételek szerint, megpróbálják ők is ugyanolyan szépen megkapálni a földjeiket, mint azok, akik már évek óta ezt csinálják. A program fejlődésének egyik lépcsőfoka volt a néhány éve a pá­lyázaton nyert 1,5 millió forint fel- használása: mezőgazdasági mun­kagépeket vásárolt egyrészt akkor az önkormányzat, de történt más is: két szomszédos településsel társulást alakítottak a munkagé­pek kölcsönadására, így a társult önkormányzatok más-más gépet szerezhettek be. Ebben az időben a burgonya- és kukoricatermesz­tés szintjén működött a földprog­ram, '97-98-ban azonban állattar­tással bővült a tevékenység. Az előző évben ugyanis a terményfe­lesleget csak olcsón tudták értéke­síteni, ezért is döntöttek a tartás mellett: a termésből állati takar­mány lett, a disznó, s később a nyúl eladásából (is) haszonra le­hetett szert tenni. 1998-99-ben a program keretében újabb lépésre került sor egy használaton kívüli major, sertéstelep megvételével, a telephez tartozó öthektáros ter­mőterület bekapcsolásával. Ezek után újra lehetőség nyílt erő- és munkagépek megvételére, a saját gépek használatával pedig kikü­szöbölhetővé vált a művelési költ­ségeket jelentősen megemelő bér­munka. A múlt évben felújított sertéste­lepen tenyészállatokat is nevel­nek, ami szintén egy plusz, eze­ket ugyanis korábban meg kellett vásárolnia az önkormányzatnak. Velki Róbert polgármester segít­ségével készült a magyargéciek „földközelségét” felvillantó átte­kintés. Tájékoztatójában a faluve­zető azt is jelezte: a sajátságos földviszony örömei, nehézségei során egy bölcs tanító gondolatait tartják szem előtt. Lényege: nem az a fontosabb, mivé lett, meddig jutott, hanem az, hogy hová tart az ember. MIAUK Nyári egyetem huszonhatodszor! Tíz évvel ezelőtt alakult meg a Nógrád Me­gyei Ortopédiáért Alapítvány, dr. Palkonyay Gábor ortopéd főorvos kezdeményezésére. Azóta több millió forinttal segítette a szak­terület fejlesztését. A közelmúltban új elnö­köt választott a kuratórium, dr. Bükkerdő Pál főorvos személyében.- Alapítványunkat azzal a céllal hoztuk létre a megyei kórházzal közösen, hogy javítsuk az or­topédia technikai feltételeit, segítsük a magas színvonalú műtétek műszerezettségét, illetve tá­mogassuk a szakterületen tevékenykedő orvo­sok, egészségügyi dolgozók szakmai képzését, továbbképzését - mondja dr. Palkonyay Gábor. - Akkoriban talán divat volt alapítványokat létre­hozni, hiszen ismert volt az egészségügy pénz­hiányos helyzete. Megmondom őszintén, na­gyobb is volt az adakozási kedv, mint mostaná­ban, pedig a helyzet jottányit sem változott. Ezért is lenne fontos, hogy az emberek, nyüván azok, akik tehetik, s akiknek érdekében áll segít­sék ügyünket. Az alapító főorvos szerint a Bokros-csomag jelentette a legnagyobb csapást az alapítványok működésére, hiszen a megszorító monetáris po­litika nem kedvezett a köz érdekében felajánlott támogatásoknak. Előtte még arra is volt mód, hogy a tarjáni alapítvány az országban az elsők között teremtse meg az úgynevezett mozaik- plasztikázáshoz szükséges műszerezettség fel­tételeit.- A vüágon is egyedülálló módszert Hangody László professzor úr dolgozta ki - mondja az or­topédia osztályvezető főorvosa. - Főleg térdben bekövetkező porcsérüléseknél alkalmazzuk, oly módon, hogy a sérült porcot ugyanabból a test­ből származó, más porccal pótoljuk. A salgótar­jáni kórházban 1994-től alkalmazzuk ezt a mű­téti módszert, az alapítvány révén beszerzett műszerek segítségével. De vettünk műszereket a csípőprotézis- és a térdprotézis-beültetések megkönnyítésére is. A Nógrád Megyei Ortopédiáért Alapítvány ré­vén számos konferenciát, szakmai tanácskozást szerveztek Nógrád megyében. 1991-ben a Sem­melweis Orvostudományi Egyetem ortopédiai klinikájának orvosait látták vendégül Salgóbányán, a Medves Hotelban, 1996-ban pe­dig megszervezték a fiatal ortopéd orvosok fóru­mát. Kezdeményezői voltak az észak-magyaror­szági ortopédnapoknak, amelyet idén már har­madszor rendeznek meg, ezúttal Egerben. 1998- ban pedig a II. magyar arthroszkópos kongresz- szusra invitálták a szakma hazai képviselőit.- Napjainkra az alapítvány legfőbb bevétele a kórházi dolgozók személyi jövedelemadójának egyszázalékos felajánlásából származik - mond­ja némi keserűséggel Palkonyai doktor. - Pedig igazán jó lenne, ha bevételeink növekednének, mert égető szükségünk lenne egy vállmozgató berendezésre. A kórházban rendkívül kevés gyógytornász dolgozik, ezért a rehabilitáció egyik lehetséges és szükséges módja az említett készülék. Hasonlót már sikerült beszerezni, a térd mozgatására, szintén alapítványi segédlet­tel. A vállmozgató kétmillió forintba kerülne, ami a helyi gazdaság teljesítőképességét tekint­ve elenyésző összeg. Főleg, ha hozzáteszem, hogy ma egyre több az ilyen beteg és sajnos egy részüknél elkerülhetetlen a műtéti beavatkozás. A Szent Lázár Nógrád Megyei Kórház most zajló beruházása felemésztett szinte minden pénzt, így az orvosi szobák berendezéseinek egy részét is az alapítvány segítségével szerezték be. Palkonyay Gábor szerint most égetőbb szük­ség van az egészségügy civü támogatására, mint valaha.- A közelmúltban felállt új öttagú kuratórium feltett szándéka, hogy segítse az említett törek­vés megvalósulását. Bükkerdő Pál főorvos úr személyében olyan elnököt sikerült megválasz­tanunk, aki kiterjedt kapcsolatai révén képes se­gíteni az ügyet. Ő a megyei egészségbiztosítási pénztár igazgatóhelyetteseként ment nyugdíjba, de élethivatásának tekinti az egészségügy prob­lémáinak megoldását - mondta végezetül dr. Palkonyay Gábor. _________________________________________________________T.H.L. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Nógrád Megyei Egyesülete ez évben a Nemzeti Ifjúságkutató Intézettel, az Észak-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Irodával és a Nemzeti Család- és Szociál­politikai Intézet Képzési Központjával július 15 és 22 között immár huszonhatodik alkalommal rendezi meg a salgótarjáni nemzetközi ifjúsági nyári egyete­met. A 2001. évi kurzus címe: „Európai Unió: ifjúság, kisebbség, közös jövő” címmel. A programot július 5- én, csütörtökön 11 órakor Budapesten a TIT Szövetsé­gi Iroda tanácstermében ismertetik sajtótájékoztató keretében. Ugyancsak ekkor mutatják be „Kárpát-me­dencei magyar kisebbségi kérdés a harmadik évezred küszöbén” című, a nyári egyetembe megjelenő tanul­mánykötetet, amelyet C. Tóth János szerkesztett. Eltűnt pénz és úthenger A Nógrád Megyei Rendőr­főkapitányságtól kapott infor­mációnk szerint kisebb fal­vakban ismét feltűntek a be­surranó tolvajok. Kihasznál­ják azt, hogy sok helyen nem zárják a kapukat és az ajtókat, bemennek a lakásokba és on­nan készpénzt, arany ékszere­ket tulajdonítanak el. Gyakran használt módszerük, hogy termény- vagy állateladás ürü­gyével mennek be a házakba, és amíg egyikőjük elvonja a háziak figyelmét, társa össze­szedi az értékeket. A pásztói rendőrkapitányság lopás vét­ség alapos gyanúja miatt ren­delt el nyomozást az ellen az ismeretlen tettes ellen, aki jú­nius 26-án a délelőtti órákban Palotáson egy nyitott lakásból száztízezer forint készpénzt tulajdonított el. * A szécsényi rendőrkapi­tányság nagyobb értékre elkö­vetett lopás bűntett alapos gyanúja miatt keresi azt az is­meretlen tettest, aki június 12- re virradóan Rimócon egy te­lephelyről eltulajdonított egy úthengert másfél millió forint értékben. ★ Június 27-én 7 óra 50 perc­kor egy ötvenkét éves mátraszőlősi férfi tehergépko­csival közlekedett Pásztón a Baross úton. A Rákóczi útra történő balra kanyarodás köz­ben nem biztosított elsőbbsé­get egy 28 éves jobbágyi lakos által vezetett segédmotor-ke­rékpárnak, amely a tehergép­kocsi bal hátsó kerekének üt­között. A jobbágyi férfi súlyos sérüléseket szenvedett.- Hogyan határozta el hogy külföldön pró­bál meg munkát vállalni?- Nem volt pénzem, ki kellett mennem, mert itthon nem lehet megfelelően keresni.- Kitől vagy honnan szerzett tudomást er­ről a lehetősé&ől?- Rokoni kapcsolatom révén. A nagybá­tyám ismert olyan embereket, akik kinn dol­goztak. Kapcsolatban állt cégekkel és vezető­ikkel. Gyakorlatilag neki kellett volna kimen­nie én csak helyettesítettem. A próbamun­kán megfeleltem és utána ment műiden ma­gától.- Milyen intézkedéseket kellett tennie a munkahely biztosítása érdekében?- Ha vaíaki úgy megy ki, hogy rokona egy cég vezetője és van megfelelő szakmai vég­zettsége, akkor bármüyen munkaerő is, bi­zonyára helyet fog kapni. Odakinn azt mondják, hogy csak az a 100 százalékos, ami már biztosan megvan.- Melyik volt az a tót dobg vagy tárgy, amelyek nélkül nem szerette volna elhagyni az országot?- Az öngyújtóm és a derékszíjam.- A családja hogyan viszonyút a kiutazá­si terveihez?- Először szörnyen aggódtak, kértek, hogy ne menjek el, de aztán belenyugodtak. Választási lehetőségük nem igazán volt, mert én menni akartam, nem tarthattak vissza.- Egyedül utazott vagy elkísérte valaki?- Először elkísért egy munkatársam, de a későbbiekben már mindig egyedül mentem.- Németország melyik részére szót a mun­kaajánlata?- Több, különböző helyen dolgoztam. Az első időkben Münchenben és Augsburgban, később Wallenwürttenbergben, utoljára pe­dig a Ruhr-vidéken.- Tisztában vöt azzal, hogy mi fog ott ön­re várni?- Fogalmam sem volt róla.- Érzett félelmet?- Hát persze. Előfordul, ha egy ismeretlen helyre megy az ember. Az első két hetet ki­bírhatatlanul hosszúnak éreztem.- A szállásról ki gondoskodott?- Volt, mikor a munkaadóim biztosították, de ha szerelésekre jártunk, magunknak kel­lett gondoskodnunk róla, hol szállhatunk meg. Hotelt kerestünk vagy béreltünk.- A végzettségéhez megfelelő munkát aján­lottak? Pénzt és életet! Irány külföld Hazánkban manapság nem könnyű munkát találni, a munkanélküliség ko­moly méreteket ölt, az emberek többsége nincs kellőképpen megfizetve. So­kaknak lehetőség sem adatik a munkavállaláshoz, a nem megfelelő végzett­ség, a munkahelyek túltelítettsége, a minimális munkabér miatt. Emiatt so­kan próbálnak szerencsét határainkon túl. így tett Somodi Zsolt villanyszere­lő is, aki Németországban találta meg boldogulását.- Nem, mert a végzettségem villanyszere­lő és ott lakatos-hegesztőként dolgoztam.- Hogyan és mennyi idő alatt tanították be?- Az alapokat tudja az ember. Van egy bi­zonyos idő, amit türelmi időnek neveznek, ez általában egy hónap, ez alatt az idő alatt kitűnik, hogy az illetőnek van-e hozzá érzé­ke vagy nincs.- Milyen kikötéseket tartalmazod a mun­kaszerződése?- A munkaszerződés végső soron csak egy formula. Munkaszerződésről helyi vi­szonylatokban lehet beszélni. Általában megállapodásokat tartalmaz a munkaidőről, a fizetésről, a hazajárásról stb. A napi bére­met nettóban állapították meg, a szabadsá­golás kötött volt, csak nagyobb ünnepekkor jöhettem haza. Olyanról nem lehetett szó, hogy bármikor, amikor szeretnék, kiveszek egy hét szabadságot.- Meddig tartod a munkaidő?- Változó volt. Legkevesebb hat órát dol­goztunk, de előfordult 16 órás meló is.- Hogyan viselkednek általában az alkal­mazottakkal szemben?- Magyar részről adódtak gondok, a ma­gyar főnökök mindig próbáltak valami stikli- vel élni. A németek viszont nagyon korrek­ten viselkedtek, nem éreztem hátrányos megkülönböztetést.- Éppen a saját honfitársai viselkedése ha­gyod kívánnivalót maga után?- Sajnos, ez így igaz. A németekkel kap­csolatban szeretném hangsúlyozni, hogy ott, Németországban rendkívül korrektek, de voltam már alkalmazottja egy Magyarorszá­gon működő német cégiek is, ahol teljesen mást tapasztaltam.- Elégeded volt a fizetésével?- Mikor csak napi hat órát dolgoztam, ak­kor nem. Általában igen, mert a magyarhoz képest ötször annyit kerestem.- Gyorsan elköltötte, vagy takarékoskodód?- Alkalmanként sok elment, de természe­tesen tettem félre is... Az is sokba került, ha hébe-hóba hazajöttem. •- Mennyi pénzből tud megélni egy hónap alatt?- Háromszáz márka, átszámítva negyven­ezer forint kellett, hogy megéljek egy hóna­pig, de ebbe beletartozott az alkalmankénti kaviár és pezsgő is. Az árak ugyanott mozog­nak, mint itthon...- Adódtak-e nyelvi nehézségek a kint töl­tőd időalad, vágyjál beszél németül?- Mai napig nem beszélek németül, épp csak egy minimális szinten. Német anya­nyelvű emberekkel csak nagy nehézségek árán tudtam megértetni magam. A lengye­lekkel vagy portugálokkal értettük egymást, mert ugyanazt a „nyelvet” használtuk.- Hogyan értenék meg egymást?- A jól bevált keveréknyelven. Ő is tudott beszélni egy kicsit angolul, egy kicsit oro­szul. Ha végképp nem ment másképp, hát le­rajzoltuk a mondanivalónkat.- Mennyi idő jutod a szórakozásra?- Kevés. Csak a vasárnap, mert többnyire szombaton is dolgoztunk.- Milyen szórakozóhelyeken fordult meg?- ír és skót pubokban, diszkókban Legin­kább azokat a helyeket szerettem, ahol élő rockzenét játszottak.- Ön szerint kedvelik a németek a magya­rokat, mi a tapasztalata?- A németekre nem jellemző, hogy kü­lönbséget tennének a külföldiek között. Nem zavargatják őket, mint más országok­ban, ahol elég divatos szokás. Én hűvös tá­volságtartást tapasztaltam a részükről.- Történt-e önnel valami figyelemre méltó kellemetlenség, vagy talán egy különlegesen szép dolog?- Az első nap, amikor hivatalosan kikerül­tem, rögtön kattant a bilincs a csuklómon. Azért, mert a munkavállalási engedélyem egy 180 kilométerrel arrébb fekvő kisvárosba szólt. Pont akkor volt egy nagyobb fajta el­lenőrzés, amin három társammal együtt fen­nakadtunk és már vittek is a börtönbe.- Hogyan jutod ki a sittről?- Jött értünk a főnök és kifizette a váltság­díjat, ami elég komoly összeget jelentett. Em­berenként 60 ezer márka hivatalos bünte­tést. Szerintem kellett hozzá egy kis kenő­pénz is. A hatóságok megtehették volna, hogy kitoloncolnak az országból, de szeren­csére erre nem került sor.- Összesen mennyi időt töltőd Németor­szágban?- Pár hónap híján négy teljes évet.- Érzett-e honvágyat?- Eleinte éreztem, ez később elmúlt.- Milyen időközönként járt haza?- Nincs feleségem, így nem kötött igazán semmi haza. Megtehettem, hogy csak há­romhavonta jöttem haza.- Miben mérhető a négyéves munka ered­ménye, valóra váltod-e valamelyik álmodat?- Egyiket sem. Álomnak nem nevezném, de amíg kinn voltam, sokat utaztam, beau­tóztam egész Európát.- Miért jöd haza? Nem fordult meg a fejé ben, hogy végleg kint maradjon?- Semmiképpen nem akartam végleg ma­radni. Hazajönni azért kellett, mert lejárt a munkavállalási engedélyem.- Milyen tartós benyomás alakul ki önben Németországgal és az odani munkahellyel kapcsolatosan?- Sajnos, bennem a negatív dolgok sokkal jobban megmaradtak. Németország azon ré­szén, ahol megfordultam, minden másnap esik az eső, gyönyörű a táj. Ezzel ellentétben elképesztő dolgokat tapasztaltam, amikor el­mentünk egy természetvédelmi parkba. Volt ott egy fa, azon egy madárnak a képe, amin ha megnyomtak egy gombot, magnóról le­játszotta annak a csicsergést. Ott egyszerűen madarat, békát nem lehetett látni, csak na­gyon ritkán. Majdnem teljesen kimérgezték az egész környezetüket.- Ha megint adódna lehetőség egy külföldi munkám, elfogadná?-Az a pillanatnyi anyagi helyzetem függ­vénye. ___________________________________________HAJAS VIOLETTA, a Madách Imre Gimnázium volt újságíró szakos hallgatója I JjjL ttttst i n Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet tér 6., Posta­Vj| 11 ’D \ I| «g? UIUI AD fiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. 11V/VJlVflly megyei IHlVIjriI Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótarján vonzáskörzetében a Célvonal Kft.(tel.: 30/9433-548, 30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a Karton Kft. (tel.: 30/34-70-864, 32/475-727) juttatja el a lapot. Emim W1L-, Terjeszti a BUVIHÍR Rt. és a kiadó saját terjesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hirlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 995 Ft, negyedévre 2985 Ft, fél évre 5970 Ft, egy évre II 940 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. , • * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. ; az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft, előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet._______________________________l

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents