Nógrád Megyei Hírlap, 2001. július (12. évfolyam, 151-176. szám)

2001-07-14 / 162. szám

2001. JÚLIUS 14., SZOMBAT MOZAIK Nógrád Megyei Hírlap - 9. oldal Millenniumi históriák ioor SZIGETI VESZEDELEM Szigetvár egyszer már 1556- ban állt török ostrom alatt, tíz évvel ezután, 1566-ban Zrínyi Miklós volt a várparancsnok és a védelmet 2300 magyar és horvát katona szolgálta. A vár előtere Ostromágyúk és lőszerek a XVI. századból... az Újváros és belső magja a jól megerődített Óváros volt. Szólnunk kell Zrínyi Miklós­ról, aki Frangepán Katalinnal kötött házassága és szerződései révén, horvát bánként megsze­rezte a Muraközt és benne a Csáktornyái birtokot: így lépett a magyar földbirtokosok sorába és lett dunántúli főkapitány. Szigetvár ellen Szulejmán és Szokollu Mehmed nagyvezér irányításával ötvenezer reguláris katona, 17 faltörő és mintegy 280 egyéb űrméretű ágyú vonult fel. Az ostrom 1566. augusztus 1. és szeptember 7. között zajlott le. Zrínyi az első napokban az Újváros.palánkjain szállt szembe a törökkel. Cserenkó Ferenc leírá­sa szerint: „látta Zrínyi úr, hogy az emberek pusztulnak az ágyúktól”, ezért felgyújtatta és kiüríttette Újvárost.” A további harc aztán már az Óvárosért folyt. Az itteni őrség (talán túl­zással!) tízszeres veszteséget okozott a töröknek. Augusztus 20-tól hat napon át lőtték a várat, 26-án a védők még visszaverték a rohamot. Végül érvényesült a túlerő és szeptember 7-én a min­dent elborító lángok közt mindhalálig vál­lalták a harcot. A 38 napi ostrom végét a törökök mint­egy tízezernyi katoná­ja élte meg, maga Szulejmán is elesett szeptember 5-én, s a védőőrség is mind egy szálig. Halhatatlan tet­tükről szól Zrínyi Miklós, a várvédő Zrí­nyi dédunokájának eposza, a Szigeti ve­szedelem. Napjaink­ban a budapesti török ___■ nagykövetség anyagi h ozzájárulásával Szigetvárott Szulejmán szultán­nak emlékszobrot állítottak fel. ERDÉLY Történelmünkben rendkívül nagy szerepet játszó Erdélyt - mind különálló fejedelemséget a törökök fennhatósága alatt - a mohácsi vész, illetve pontosan Buda eleste után (1541) Fráter György (Martinuzzi, 1482-1551) bíboros szervezte meg. Ő volt János Zsigmond gyámja, majd 1542-től Erdély helytartója. 1551-ben szövetségre lépett - a függetlenség megtartása érdeké­ben - a törökökkel és ezért még ebben az évben, december 17- én Alvincen meggyilkolták. A török orientáció ellenére, a később három részre szakadt Magyarország idején a magyar­ság igazi menedékhelye lett. Földrajzilag mely terület al­kotja Erdélyt? Az első világhábo­rú előtt ide tartozott a Keleti Közép­hegység az Erdé­lyi Érc Magyar viselet a XVI. században... hegység, a Keleti- és a Déli-Kár­pátok között fekvő terület. A tri­anoni rablóbéke után Erdély fo­galma alá tartozik nyugaton a magyar-román, illetve a ro- mán-jugoszláv, északon Cseh­szlovákia, majd annak felbomlá­sa után Szlovákia és Ukrajna po­litikai határa, keleten és délen pedig a Kárpátok hegyei határol­ják. Részben ehhez a fogalom­körhöz tartozik Partium (Ré­szek), a speyeri szerződéssel (1571), az erdélyi fejedelemség­hez csatolt tiszántúli terület. Parúumot 1732-ben két vár­megye kivételével (Közép-Szol- nok és Kraszna) visszacsatolták Magyarországhoz. Erdély vi­szont csak a kiegyezés (1867) után került vissza Magyaror­szághoz, addig a Habsburg ab­szolutizmus Bécs alá tartozó kü­lön tartományként kezelte. AZ ORSZÁG HÁROM RÉSZRE SZAKAD A mohácsi vész után Szulejmán szultán még szeptem­ber 26-án Pestet felgyújtatta, de Budát nem akarta megtartani, hanem seregével visszaindult á Konstantinápoly felé. Még Bu­dán időzött, amikor meg­kezdődött a két trónköve­telő, Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd egy­más elleni harca. 1526. november 15-én Székesfe­hérvárott megkoronázták Szapolyait, december 17- én pedig Pozsonyban I. (Habsburg) Ferdinándot királlyá választották. A következő évben ki­tört háború során Ferdi­nánd Szapolyait kiszorí­totta Lengyelországba. _ 1529.: Szulejmán első / Bécs elleni hadjárata so­rán bevette Budát, de Bécs alatt elakadt, visszavonulásba kez­dett, s a Dunántúl a Ferdinánd, az ország keleti része pedig Szapolyai kezén maradt. így az ország két részre szakadt. 1532.: Szulejmán második hadjárata Bécs elfoglalására. Au­gusztus 5-től 28-ra esik Kőszeg ostroma, melyet Jurisics Miklós megvédett, s így a török ismét nem juthatott el Bécsig. Az 1538-as váradi béke rögzí­tette az akkori status quot Ferdi­nánd és Szapolyai között és azt is, hogy az utóbbi halála után a kele­ti része Ferdinándra száll. 1540- ben azonban Szapolyainak fia született, s halála előtt felrúgta ezt az egyezményt és fiát, János Zsig- mondot királlyá választatta meg. Egy szégyenteljes dátum: 1541. augusztus 29-én a törökök csellel bevették Budát, megala­kult az első török vilajet Buda központtal. Az ország három részre szakadt. ■ Újabb Szatumusz-holdak Egy nemzetközi kutatócso­port újabb tizenkét Szatur­nusz körül keringő holdat fe­dezett fel, és ezzel harmincra emelkedett az óriásbolygó is­mert égi kísérőinek a száma. A nizzai obszervatóriumban dolgozó csillagászok megfi­gyeléseikről a Nature című brit tudományos lapban szá­molnak be. A most felfedezett égitestek meglehetősen kicsinyek, átmérő­jük három, illetve harminc kilo­méter között váltakozik. Ebből, valamint abból a megfigyelésből, hogy három csoportra osztva ke­ringenek a bolygó körül, a csilla­gászok arra következtetnek, hogy ezek a parányi holdak na­gyobb holdak feldarabolódásá- nak maradványai. Egészen addig, amíg 1979-ben először közelítette meg űrszonda a Naptól átlagosan másfél milli­árd kilométerre keringő gyűrűs bolygót, mindössze kilenc Sza- turnusz-holdról volt tudomása az emberiségnek. Az amerikai Voyager-szondák elhaladása az égitest mellett, valamint az inten­zív földi megfigyelések nyomán az ismert Szatumusz-holdak szá­ma kétszeresére emelkedett. Ké­sőbb, 1995-ben felfedezni véltek újabb négyet, de ezek létét nem tudták megerősíteni. Korántsem kizárt azonban, hogy ezzel még nem ért véget a Szaturnusz-hol- dak felfedezésének folyamata. Három év múlva érkezik meg a Cassini amerikai űrszonda az óriásbolygóhoz, és szemben a korábbi küldetésekkel, ez az űr­eszköz nem halad el a Szatur­nusz mellett, hanem körülötte keringve vizsgálja az óriásboly­gót és környezetét. Ennek a küldetésnek magyar vonatkozása is van: a budapesti Részecske- és Magfizikai Kutató- intézet szakemberei is részt vet­tek a Cassinin elhelyezett 12 tu­dományos berendezés közül ket­tő kifejlesztésében. Az igazi iz­galmak azonban 2005 januárban várhatóak: ekkor a Cassini leszál­lóegysége, az európai fejlesztésű Huygens szonda leszállást kísé­rel meg a Szaturnusz legnagyobb és legütokzatosabb holdjára, az 5105 kilométer átmérőjű Titánra. Cortés védelmében Juan Miralles mexikói törté­nész védelmébe vette a hazá­jában sokat bírált spanyol hódítót, Hernán Cortést (1485-1547), Mexikó „felta­lálójaként” aposztrofálva őt. A konkvisztádor nélkül Mexi­kó nem létezne mai formájában - írta a 70 éves történész most elkészült, Hernán Cortés: Mexi­kó feltalálója című életrajzában keddi sajtójelentések szerint. Miralles, aki tisztában van az­zal, hogy téziseivel polémiát fog kavarni, kijelentette: „Cortés legfontosabb tette nem önmagá­ban Mexikó meghódítása, ha­nem az, hogy az indián kultúrák lerombolásával, tetszik, nem tet­szik, valami teljesen újnak, a jö­vendő mexikói nemzetnek az alapját vetette meg”. A történész kritizálta Mexikó spanyol örök­ségének oly gyakori tagadását. „A spanyol elem elválaszthatat­lan Mexikótól, aminek hétköz­napi bizonyítéka, hogy spanyo­lul kommunikálunk és a katoli­kus vallás túlsúlyban van ha­zánkban” - jegyezte meg. JÓ NYERTES Elmúlt heti rejtvényünk megfejtése: „Kérem, rabló úr, ha már itt van, vigye el a könyvelésemet is. ” Ezerforintos vásárlási utalványt nyert: Jancsó Gábor, Pásztó, Tücsök u. 4. Mai rejtvényünk megfejtését jú­lius 19-éig lehet beküldeni. CL FOLYÉ­KONY ELEGY KACSÁT HIZLAL KÉMIAI ANYAG ORSÓ KÖZEPE! ... PIAF; SANZON­ÉNEKESNŐ C BOJLER KÖZEPE ! r IDEGEN PÁL MADÁR­FÉLE u SKANDINÁV FÉRFINÉV PATÁS ÁLLAT PARKOLÓ JELE DÉL, RÖV. ÍT“ PÁRT­FOGÁS ERŐS FŰSZER ARCÁT­LAN BÓR VEGYJELE SZÍNÉSZ V. (IMRE) LEVEGŐ, ANGOLUL FEHÉR ITAL SZÁRAZ NÖVÉNYI SZÁR EMELT HANG­JEGY BÉKÁT UTÁNOZ TÉZIS RÉSZE! FÖLDÖN HEVER NÉMA GÉSA ! KÉRDŐ­SZÓCSKA ALKOTÓ ELEM KUKORICA THÁNT £/ CLi NEGYVEN ÉVE LL'TíI &Z újság... A hónap közepére befejeződik megyénk termelőszövetkezeteiben az aprómagvak betakarítása, cséplése. A nagyoroszi Úttörő Termelőszövetkezet egyike azon termelőszövetkezeteinknek, amely rendszeresen foglalkozik aprómagtermeléssel. A szövetkezet 70 holdon termel fehérherét, 60 holdon pedig bíborherét. Nógrádi Népújság, 1961. július 12., 1. o. A nagy munkaidő, a mezőgazdasági munkák rohamos ütőmé a legtöbb faluban megbénítja a kul- túréletet. Nem így a dejtári fiatalok: ők már annyira megszokták a rendszeres kultúréletet, hogy most sem tudnak lemondani róla. A törzsgárda most is minden este megjelenik a kultúrházban, könyvet olvas, sakkozik, társasjátékot játszik. Nógrádi Népújság, 1961. július 15., 4. o. _________ ___________________HARMINC ÉVE________________ _________________ A Palóc nyár 71. keretében most nyíló haditechnikai kiállítás, egyik kimagasló rendezvénye a nyá­ri programnak. Nemcsak Balassagyarmat város részére szervezzük, hanem szeretettel látott vendég minden környékbeli általános iskolás és felnőtt csoport, - mondotta Bacsur Sándor, városi művelődé­si osztályvezető. Nógrád, 1971. július 9., 5. o. Benczúrfalván, a kastély-műterem ajtaja tárva-nyitva. Bentről ütemes kopácsolás zaja hallatszik. Idős Szabó István szobrászművész leteszi a faragó szerszámokat és szívélyesen invitál. - A műterem­be tessék! A hatalmas tetőablakokkal megvilágított műteremben szebbnél szebb szobrok sokasága. Egyik-másik már sötétszínűre pácolódott. Nógrád, 1971. július 10., 3. o. ______________________________________HÚSZ ÉVE_______________________________________ G urul a málna. Még pedig több vagonnal és kétféle értelemben is. A rétsági Börzsöny-vidéki Áfész az idén először próbálkozott meg azzal, hogy külső segítség nélkül, önállóan szervezze meg a terme­lőktől felvásárolt málna és ribizli szállítását, közvetlenül a dunakeszi hűtőházba. Nógrád, 1981. július 11., 3. o. Ez év június nyolcadikétól már két külszíni fejtés működik a Nógrádi Szénbányáknál. A kazári- pólyosi mellett ekkor csatlakozott be a Mátranovák-Homokterenye térségi kőtetői üzem, amely rövid fennállása óta már jelentős sikereket könyvelhetett el magának. Csupán júniusban 35 tonna kiváló mi­nőségű szenet juttattak a nagybátonyi szénosztályozóra. Nógrád, 1261. július 12., 8. o. ________________________________________TÍZ ÉVE________________________________________ A Karancs hegység csúcsán - 729 méter magasságban - először a húszas, majd a harmincas évek­ben épült kilátó. A faépítményű torony sok turistát kiszolgált, amíg le kellett bontani. A hatvanas években az idegenforgalmi hivatal, az SBTC és az SKSE sportolói, aktivistái kezdeményezésére felál­lítottak egy vasszerkezetű tornyot. Azóta 25 év telt el, megérett a torony a felújításra. Új Nógrád, 1991. július 11., 1. o. A Magyar Demokrata Fórum széles körű társadalmi együttműködéssel tanácsadó-hálózatot hoz lét­re a kárpótlási ügyek zökkenőmentes, gyors lebonyolításának elősegítésére - jelentették be vasárnap a Bem téri székházban megtartott sajtótájékoztatón ... Új Nógrád, 1991. július 15., 1. o. Összeállította: Bódi Györgyné dr.

Next

/
Thumbnails
Contents