Nógrád Megyei Hírlap, 2001. június (12. évfolyam, 126-150. szám)
2001-06-11 / 133. szám
2. OLDAL SALGÓTARJÁN m BALASSAGYARMAT MEGYE KORKÉP PÁSZTÓ 2001. JÚNIUS 11., HÉTFŐ A mérnökség éltető ereje legyen a kamara! A Magyar Mérnökegyletet 1989-ben alapították meg, s két évvel később Nóg- rád megyében is megalakult. Az 1996-ban megalkotott kamarai törvény szellemében még abban az évben alakult meg a Nógrád Megyei Mérnöki Kamara, amely nemrégiben tartotta meg a 2000. évi tevékenységét értékelő taggyűlését. Ez után beszélgettünk Kövesi Tibor megyei kamarai elnökkel.- Az elfogadott stratégiai program hogyan határozza meg a fő feladatokat?- Stratégiai célként határoztuk meg, hogy a mérnökség vállaljon nagyobb részt a magyar társadalom fejlődési irányainak meghatározásában, a jobb emberi társadalom építésében, a társadalom előtt álló feladatok megoldásában. Ezáltal nő - növekedhet - a mérnök, a mérnöki tevékenység társadalmi elismertsége is. Ami pedig a fő feladatokat illeti - válaszolta Kövesi Tibor - mindenekelőtt a „Minden mérnök kamarája” jelmondat mind teljesebb megvalósulását akarjuk. S ennek érdekében mind több mérnököt hívni, befogadni, beszervezni a kamarába, mert a tagság létszámát jelentősen növelni kell.- Kérem, kifejtené ennek a jelmondatnak a tartalmát ?- Ez valójában kettősséget jelent. Vagyis tartozzon a kamarába minden mérnök, de tartozzon bele minden mérnöki tevékenység is. Az előbbi csak tendenciájában érvényes, mert azt soha nem érjük el, hogy mim den mérnök kamarai tag legyen, de azt szeretnénk elérni, hogy minden mérnöki tevékenység a kamara hatáskörébe, irányítási, jóváhagyási körébe kerüljön. Ne csak a jelenlegi tervezői, szakértői tevékenység, hanem terjedjen ki a kutatásra, fejlesztésre, beruházásra, kivitelezésre, üzemvitelre, műszaki oktatásra, tudományos tevékenységre.- Valójában mekkora a Nógrád Megyé Mérnöki Komám, milyen szervezeti felépítésben, s miből működik?- A jelenlegi taglétszámunk 204 fő, mely majdnem kétszerese a négy évvel ezelőtti alakuló létszámnak. Ezzel azonban nem vagyunk megelégedve. A stratégiai programban megfogalmazottak szerint ezt a számot a négyéves ciklus végére meg kellene duplázni. Ha a „minden kamarai tag hozzon egy új tagot” célkitűzés érvényesül, akkor ez bekövetkezik. Én azonban nem vagyok annyira opümista és naiv, hogy ezt mindenki meg tudja tenni. A területi kamarák szervezeti felépítését a törvény írja elő. Van elnökségünk, etikaifegyelmi, valamint felügyelőbizottságunk. Helyi csoport alakult Balassagyarmaton és Bátonyterenyén. Három szakcsoport tevékenykedik, a vízépítési, környezetvédelmi és épületgépészeti szakterületen. A kamara önfenntartó, állami támogatást nem kapunk. Bevételi forrásunk a tagdíjak és a szponzori támogatások. Ez csak arra elég, hogy a törvényben előírt kötelezettségeinket ellássuk, s ezen kívül csak néhány feladatra jut, amit fontosnak ítélünk. Például a megye négy műszaki szakközépiskolájában ez év őszén harmadik alkalommal hirdetjük meg a szakmai tanulmányi versenyt a végzős diákok között. Az építészkamarával közösen iskolánként ötvenezer forintot tudunk a díjakra felajánlani. Szakirodalom-állományunkat folyamatosan növeljük nagy értékű szakkönyvek és CD-k vásárlásával. Mérnökeink a kamara irodájában bármikor hozzáférhetnek. Most vettük be a programba, hogy felmérjük a műszaki felső- oktatásban tanuló Nógrád megyei hallgatókat, s a kamara sajátos eszközeivel segítjük őket tanulmányaik végzésében. Ösztönözve arra, hogy a diploma megszerzése után mind többen maradjanak itthon, vállaljanak munkát a megyében. Ehhez segítségül hívjuk a kamarai tagvállalkozókat, cégtulajdonosokat és más megyei cégeket.- Hogyan találják meg a szponzorokat?- Az idén tizedik alkalommal rendeztük a mérnökbált, és mint minden alkalommal, most is telt ház volt. Ma már ez társadalmi esemény. Ez is bizonyíték arra, hogy mérnökeink mennyire igénylik az együttlétet, a baráti, szakmai beszélgetéseket. Azt találtuk ki ezelőtt küenc évvel, hogy a mérnökbálhoz kapcsolva keresünk szponzorokat. Aki támogatja a kamarát, kap két tiszteletjegyet a bálra és_ megjelenítjük a nevét a meghívókártyán. Úgy látszik, hogy ez ma már jó reklám, mert ez évben 34 támogatónk van. Természetesen itt nem áll módomban vala- mennyiüket felsorolni, kiemelni pedig senkit sem kívánok, ezért mindegyiküknek megköszönjük e helyütt is a támogatást. Közülük többen is mondták, hogy jó célra adták pénzüket. Az idén másodszor adtuk ki az Év tervezője díjakat öt szakterületen és először az Év mérnöke díjat. Most a szponzorok pénzéből erre a célra is jutott. Erre külön ajánlottak fel pénzt az adományozók.- A nagyvállalatok megszűntek, ahol csoportosan dolgoztak a mérnökök A sok apró cégnél tevékenykedő mérnököket hogyan tudják bevonni a kamarai munkába?- Meg kell találni hozzájuk a hangot, a kapcsolatokat. Itt két csoportról kell beszélni: az egyiket azok alkotják, akik törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet által engedélyhez és névjegyzékbe vételhez kötött önálló mérnöki tevékenységet - tervezés, szakértés végeznek. Részükre kötelező a kamarai tagság. Kapunk olyan jelzéseket, hogy néhány esetben az engedélyező hatóságok nemcsak a kamarai jogosítványok birtokában lévő mérnökök tervét fogadják el és engedélyezik. A kamara a jogosultságok ellenőrzése céljából - a törvény szerint - az építési engedélyek nyilvántartásába betekinthet, az illetékes hatóságtól tájékoztatást kérhet. Ezzel a jogunkkal már ez évben élni fogunk, s így néhány kollégát a kamarába terelhetünk. A létszám majdnem felét alkotják azok a mérnökök, akik olyan tevékenységet végeznek, amelyhez nem kell kamarai tagság. Azért vannak közöttünk, mert bizonyára úgy érzik, hogy tartozni kell valahová. Mivel a létszám jelentős növelése ebből a csoportból lehetséges, az ő megnyerésük döntő fontosságú. A velük való kapcsolatépítés nagyon komoly PR- tevékenységet igényel. Jelentős szerepet szánunk a helyi és szakcsoportoknak, mert személyes példamutatással, meggyőzéssel ők érhetnek el leghamarabb eredményt. Szándékunk, hogy a több mérnököt foglalkoztató cégeket felkeressük, tájékoztatjuk a vezetést, az ott dolgozó mérnököket a kamara céljáról, feladatairól, a mérnökség lehetőségeiről és hívjuk őket sorainkba.- Mit tudnak nyújtani a tagságnak?- A törvényben előírt kötelező feladatok elvégzésén túl azt tudom ígérni, hogy részesei lehetnek annak a folyamatnak, amelynek során formálódik és fejlődik a szakmai közélet, kialakul a szakmai társasági élet. Közösen hozzuk létre a szakmai párbeszéd igazi fórumait. Az a célunk, hpgy egyrészt a társadalomban nagyobb megbecsülése legyen a mérnököknek, másrészt a mérnökök között nagyobb tekintélye legyen a mérnöki kamarának. Ezt mi alapvetően úgy akarjuk elérni, hogy önmagunk tevékenységét jobbítjuk. Tagjainkban fel kívánjuk ébreszteni a tudás gyarapításának vágyát, mert a folyamatos képzés ma már a szakmai versenyképesség feltétele. Aki közénk jön, jó társaságba kerül és közösen keressük azokat a jó lehetőségeket, amelyeket nyújtani tudunk önmagunknak és a társadalomnak. Ezek olyan célok, amelyek megvalósítása esetén néhány év múlva büszkén mesélhetjük a klubunkban a fiatal kollégáknak, hogy részt vettünk benne. Mert eljutunk oda, hogy mémökklub is lesz.- A megyei kamara szerveződése mellett mekkora a bizcdom a helyi csoportokban?- A meglévőkön kívül Pásztón, Szécsényben és Rétságon is létre kell hozni a kamara helyi csoportját, mert még ilyen kis megyében, mint a miénk, sem lehet egy helyről, egy központból irányítva jól megoldani a feladatokat. Ki kell osztani belőle minél szélesebb körben és minél több embert bevonni a munkába. Az egész kamarai eszme, tevékenység izmosodik munkálkodásuk eredményeként, mert ők ott vannak helyben. Azt szeretnénk, hogy a helyi csoportok vonzáskörzetük szellemi központjává váljanak a mérnökök számára.- Mit remél a stratégiai programban megfogalmazott kapcsolatoktól?- A Magyar Mérnöki Kamara elmúlt négyéves tevékenységének egyik fogyatékossága, hogy az államhatalmi szervezetekkel nem tudott kellő kapcsolatot kialakítani. Nem megfelelő a kormánnyal, a minisztériumokkal, de a második lépcső embereivel sem, ahol a rendeletmódosítások megfogalmazódnak és dőlnek el. A megyében mi lényegesen jobb kapcsolatokat építettünk ki, de ezeket is még tovább kell bővíteni. Elsősorban a megyei- önkormányzattal, a megye városainak önkormányzataival, a társkamarákkal, civil szervezetekkel. A kapcsolatoktól azt remélem, hogy az eddiginél többet tudunk tenni megyénk fejlődéséért.- A mémökkamara véleményé mennyire veszik figyelembe egy-egy feladat megoldásában?- A véleményünket néhány dologban már kérték, s az információk szerint megfelelő a fogadtatásunk. Nem azért kérik a véleményünket, hogy a statisztikában kipipáljanak minket. Azért kérdeznek, mert Wván- csiak a véleményünkre. Hogy ez mennyire jelenik meg a döntésekben az nagyok sok mindentől függ. Persze nekünk is jobban kellene ajánlkozni.- Hogyan hasznosul a régiókon belüli kapcsolatuk, különösen az észak-magyarországi régióban?- A szellemi kapacitásunkat ajánlva léptünk be a megye részvételével szerveződött két Eurorégióba az Ipoly Eurorégióba és a Neogradiensis Eurorégióba. Eddig még egyik szervezet sem fordult hozzánk konkrét megbízatással. Az a véleményünk, hogy az ország régiós felépítéséhez a területi kamaráknak is alkalmazkodniuk kell. így az észak-magyarországi régió három kamarája között is szoros kapcsolatot kell kialakítani. Ezzel a borsodi, hevesi kollégák is egyetértenek, a megvalósítás a közeljövő feladata.- Hogyan látja a mérnökök szerepvállalását a társadabmban?- A mérnökök közéleti szerepvállalása nemcsak a szellemi kapacitásokhoz, de még a létszámukhoz mérve is kevés. így a mérnökök ráhatása a társadalmi folyamatokra a kívánatosnál kisebb. Mi azt mondjuk, hogy társadalmi érdek is, és a kamarai stratégiai cél elérésének egyik fontos feltétele, hogy a közéletben mind több mérnök vegyen részt, vállaljon szerepet.- Úgy tudom, hogy ön jó példával jár elöl?- Igen. Önkormányzati képviselő, a Kereszténydemokrata Néppárt szakértője, megyei alelnöke vagyok. A legutóbbi választáson országgyűlési képviselőjelölt voltam, s az leszek a következő választáson is Pásztó választókerületben. De ezeket a tevékenységeket nem a példa kedvéért végzem, hanem meggyőződésből, elkötelezettségből.- Hogyan értékeli az utóbbi időszak kamarai tevékenységé?- A Magyar Mérnöki Kamara alapító tagjaként kilenc éve vagyok a megyei kamara elnöke, ezen belül hét éve az országos kamara elnökségi tagja. Mint ismeretes az első öt évben egyletként működtünk. Mindkét tisztségemben újabb négy évre kaptam bizalmat. A többéves kamarai múltamból következően a stratégiai program is tartalmaz olyan feladatokat, amelyek nem csak a helyi, hanem az egész magyar mérnökség érdeke is, és olyan célokat, amelyek megvalósítása négy évnél hosszabb időtartamot igényel. A kamarai tevékenységről is országos értelemben mondanék rövid véleményt. Ötven éve nem volt a magyar mérnököknek kamarájuk. Az elmúlt négy évben nagyon sok munkával egy működő, helyenként jól működő köztestületet sikerült létrehozni. A testületi kamarák közfunkcióikat megfelelően ellátják. A kamara bizonyos tekintélyt szerzett magának és a mérnököknek a társadalomban. A tervezői és szakértői jogosultságok területén nagyobb rend van, mint volt korábban bármikor. Az eredmények ellenére nem lehetünk megelégedve, mert többet is végezhettünk volna. Kevés a kamara létszáma, a 16 ezer fő az összmémökség kb. 10 százaléka. Ezen belül is kevés azok száma, akik tettek is valamit a kamaráért. A kamarai törvény nem érvényesült maradéktalanul, mert gyenge a magyar társadalom törvénytisztelete, de gyenge volt a kamara érdekérvényesítő tevékenysége is. Nem tudtunk a politikával megfelelő kapcsolatot kialakítani. Sorolhatnám még az eredményeket és hiányosságokat. De a legfontosabb, hogy az új országos vezetés érzékeli a hiányosságainkat és elhatározott szándéka a kamara megújítása. A legutóbbi elnökségi ülésen döntés született a Magyar Mérnöki Kamara stratégiai programjának elkészítéséről, s példaként minden megyei kamarának elküldték a mi stratégiai programunkat. PÁDÁR ANDRÁS Kövesi Tibor Önkormányzati szerepvállalás a közbiztonságban A Magyarország Közbiztonságáért Alapítvány szervezésében rendezték meg a minap az önkormányzati közbiztonsági bizottságok első konferenciáját. A fővárosi tűzoltó-parancsnokság tanácstermében mintegy félszázan hallgatták végig azt az előadás- sorozatot, amelynek előadói kivétel nélkül napjaink egyik legérzékenyebb kérdésével, a közbiztonság témájával foglalkoztak. Amint azt dr. Tóth Ferenc, a rendező alapítvány elnöke bevezetőjében megfogalmazta, az önkormányzatok most érkeztek el oda, hogy felismerjék azt a körülményt, hogy a közbiztonság és egyáltalán a biztonság terén lépniük kell. Igén, de mit lépjenek, milyen eszközeik, lehetőségeik vannak az önkormányzatoknak - tette fel a kérdést. A háromezer-kétszáz önkormányzat végzi a tevékenységét, s ezen belül a közbiztonsági bizottságok dolgoznak, amelyek azonban nem jutnak a munkájukat segítő kellő és elegendő információhoz. Hangsúlyozta, hogy ehhez kívánnak segítséget nyújtani, s ez a konferencia olyan rendezvényeknek kezdete kell, hogy legyen, hogy ezek a szervezeti egységek egymással tudjanak kommunikálni. Egymást segítsék a hasznos tapasztalatok megosztásával. A Magyarország Közbiztonságáért Alapítvány ennek a tevékenységnek a támogatója, segítője akar lenni, hogy a közbiztonságért folyó munkában még járatlan, tapasztalatlan önkormányzatok a tapasztaltabbak példáját, tevékenységük gyakorlatát átvehessék. Éppen ezért fontos egy olyan fórum létrehozása, amelyet a köz- biztonság közös ügye és az önkormányzatiság fog össze. Ennek érdekében javasolta egy konzultatív jellegű fórum megalakítását, amely módot adna céljaik eléréséhez. Később szeretnének létrehozni egy olyan újságot, amely a városi biztonság kérdéseivel foglalkozna, és szócsöve lehetne a közös munkában részt vevő ön- kormányzatoknak. A tanácskozáson dr. BendePéer tűzoltó dandártábornok, fővárosi tűzoltóparancsnok, mint vendéglátó házigazda bemutatta a fővárosi tűzoltóságot, majd Danielisz Béla Budapest főváros városrendészeti bizottságának elnöke ismertette a bizottság tevékenységét. Szigetvári János közbiztonsági tanácsnok a salgótarjáni közbiztonsági és bűn- megelőzési bizottság gazdag tapasztalataival ismertette meg hallgatóságát. Dr. Murányi Zoltán főiskolai docens a városok biztonsága nemzetközi tanácskozáson elhangzottakról beszélt, majd dr. Tóth Ferenc A biztonság újszerű szemlélete az önkormányzatoknál címmel tartott előadást. Az első országos tanácskozás számos felszólalója között dr. Angyal Dávid, Salgótarján megyei jogú város alpolgármestere, valamint Lászlók András, Balassagyarmat és vonzáskörzete bűnmegelőzési és közbiztonsági titkára is elmondta véleményét. A vita lezárását követően a jelenlévők ajánlást írtak alá az ön- kormányzatok közbiztonsággal kapcsolatos szerepvállalásáról. A tanácskozáson elhangzottakra később még visszatérünk. Gyorsított bírósági eljárások Gyorsított eljárással újabb három ügyet állított a bíróság elé a Nógrád Megyei Főügyészség, tájékoztatott dr. Cseh Blanka sajtószóvivő. Az egyik ügy szálai embercsempészés köré fonódnak, amelyet egy középkorú férfi követett el. Állítása szerint Budapesten, a Keleti pályaudvaron egy ismeretlen személytől megbízást kapott arra, hogy öt keleti állampolgárt szállítson Parassapuszta közelébe, húszezer forintért. A pénz felét előlegbe megkapta. Május 16-án hajnali két órakor a gyanúsított megjelent Budapesten, ott felvett a kocsijába négy vietnamit és egy jugoszláv állampolgárt. Á határ felé tartó útjukon folyamatosan tartotta mobiltelefonon a kapcsolatot a megbízóval, hogy minden rendben halad. Hajnal három óra felé értek a határ közelébe, ahol a határőrök gyanúsnak találva a gépkocsit, ellenőrzésre meg akarták állítani, de az mintha nem is látta volna az Állj! jelzést, úgy húzott tovább, mint a szélvész. A határőrök sem voltak restek, a nyomába eredtek és hosszas üldözés után megállították. Ezúttal is igaz lett a mondás, hogy aki keres az talál, mert láthatóan nem hazánkbeli embereket találtak és az igazoltatás során nem sok igazolványt tudtak felmutatni a határ felé igyekvő külföldiek, akiket bekísértek az idegenrendészetre, az embercsempészt pedig előállították. A bíróság megállapította a vádlott bűnösségét öt rendbeli embercsempészés bűntettében és mindezért kiszabott három hónap börtönt három év próbaidőre felfüggesztve. Mellékbüntetésként húszezer forint bírságra ítélték és elkobozták a mobiltelefonját és az embercsempészésért kapott tízezer forint előlegét. Másik gyorsított eljárással tárgyalt ügy egy ittas vezetés volt, amelyet egy nagyoroszi fiatalember követett el május elején. Vagy bánatában, vagy örömében ihatott, de annyit, hogy a vérében 3,09 százalék alkoholt találtak, amitől nem véletlen, hogy nagyon részegnek tűnt a rendőrök előtt. A bíróság 80 ezer forint pénzbüntetésre ítélte és egy év hat hónapra eltiltották az „A” kategóriás jármű- vezetéstől. Egy cserbenhagyót is gyorsított eljárással vontak felelősségre, aki május 10-én Pásztó belterületén karambolozott és tovább hajtott, mintha semmi sem történt volna. Emberünk egy mellékutcából figyelmetlenül hajtott ki a fő útra és nem nézve, hogy a balra kanyarodással várni kell, mert egy személyautó közeledik és merészen kifordult. Szerencsére a koccanásnál nem történt személyi sérülés csak az autókban esett kár és bár jelezték neki, hogy álljon meg, elhajtott. Később jelentkezett a rendőrségen, ahol már tudtak róla. Á bíróság 42 ezer forint pénzbüntetésre ítélte és eltiltották a „B” kategóriától egy évre. A balassagyarmati kukadöntögetőt is gyorsított eljárással ítélték el. A fiatalember erősnek érezhette magát az egyik este és a Mikszáth Kálmán utcában nekiveselkedet egy kukának, amelyet felborított. Nem volt szerencséje, mert akadtak, akik azt mondták, hogy ne tovább és kihívták a rendőröket. A gyorsított eljárásban tárgyalt ügyben a bíróság egy év próbára bocsátásra ítélte a kukadöntögetőt. Ez azt jelenti, hogy megállapították, hogy elkövette a bűncselekményt, de nem kap büntetést. Ha viszont ez alatt az idő alatt valami büntetendőt csinál, akkor ezért is felelősségre vonják. SZABÓ ENDRE NÓGRÁDI, HÍRLAP Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet tér 6., Posta- fiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótarján vonzáskörzetében a Célvonal Kft.(tel.: 30/9433-548, 30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a Karton Kft. (tel.: 30/34-70-864, 32/475-727) juttatja el a lapot. Terjeszti a BUVIHÍR Rt. és a kiadó saját terjesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 1^2,685 Ft, félévre 5370 Ft, egy évre 10 740 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. ^ ű|slJI . h.’ akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. *V számú számlájára. Előfizetés * Tájékoztatjuk oP ___ a z Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., äz Axel Sp'nngér-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. i szerkesztőségi rendszerrel készült.
