Nógrád Megyei Hírlap, 2001. június (12. évfolyam, 126-150. szám)

2001-06-09 / 132. szám

A NOGRAD MEGYEI HÍRLAP MELLÉKLETE 2001. JÚNIUS 9. | „Tanúként idézem meg magam” Nagy Pál új könyvének bemutatója az ünnepi könyvhét nyitánya Egy rendezvénysorozatot, jelesül az ünnepi könyvhetet megnyit­ni sokféleképpen lehet. Látványosan, csinnadrattával és csend­ben, a lényegre koncentrálva. Nos - mint Oroszné Katona Anna, a salgótarjáni Balassi Bálint Megyei Könyvtár igazgatója elmondta - az intézmény az utóbbi utat választotta, amikor a város szülöt­tét, Nógrád megye díszpolgárát, Nagy Pál József Attila- és Madách- díjas írót, műfordítót, tipográfust kérte fel, hogy vegyen részt a .Journal in-time (Életem)” című új könyvének bemutatóján. Annak ellenére, hogy Nagy Pál 1956 óta Párizsban él, sokain is­merik és becsülik szülővárosá­ban, hiszen amióta lehet, gyak­ran látogat haza. Személye, élet­műve iránti érdeklődés a könyv­premieren is megnyilvánult. An­nál is inkább, mert a kö­tet eleve önéletírás jelle­gű és mint ilyenben számos utalás történik a gyermekkor színhelyé­re, Salgótarjánra. Nem véletlen, hogy a beszélgetőtárs, dr. Ko­vács Anna irodalmi muzeológus - a résztve­vők nevében is feltett - kérdései is jobbára ezekre az évekre, a csa­ládra t vonatkoztak. Nagy Pál - akárcsak a könyvben tette - a fóru­mon is kendőzetlen őszinteséggel, - talán egy kicsit nyersen is - válaszolt a kérdésekre, s miköz­ben nem került meg egyetlen fel­vetődött problémát sem, akarva- akaratlan kirajzolódott gondolko­dásmódja, világszemlélete. El­mondta, hogy a nevében néha feltűnő M. betű nemesi szárma­zására utal, de ezt soha nem vet­te igazán komolyan, baloldal­inak, - ami Franciaországban persze nem ugyanezt jelenti mint itthon - szociális érzékenységű embernek tartja magát, a válasz­tásokon a szociáldemokrata párt­ra szokott szavazni. Úgy véli, hogy az önéletírások általában valamilyen nagy ese­mény után szaporodnak meg egy országban. Miután - véleménye szerint - Magyarország bővelke­dik jelentős történésekben, érthe­tő, hogy miért olyan gazdag a me­moárirodalom is. Van ugyanis miről beszélni, mint ahogyan ne­ki is volt, amikor megírta e köny­vet, amikor „tanúként idézte meg magát”. A Füleki utcában nőtt fel, srác­korának megannyi kedves, izgal­mas emléke köti a környező er­dőkhöz, hegyekhez. Apja keres­kedő ember volt, az elsők között volt autójuk. Családjában a pro­testáns valláserkölcs eszményei domináltak, igyekeztek puritán körülmények között lakni, szeré­nyen élni. Szülei alig ismerték a pihenést, szinte megállás nélkül dolgoztak, bizonyítva, hogy tiszta kézzel érvényesülni csak kemény munkával, nagy szorgalommal le­het. A mai harácsolók, az azon­nal, a minden áron meggazdagod­ni akarók figyelmébe is ajánlotta ezt a mentalitást. Ő mindenestre - éppen a tapasztalatai okán - elhatározta, hogy más pályát választ. Mint közismert, az egykori salgótarjáni gim­nazista 1962-től egyike lett a párizsi Magyar Mű­hely megalapítóinak, ké­sőbb létrehozott könyv­kiadót, magyar nyelvű irodalmi videofolyóiratot is. A világ több országá­ban - még Brazíliában is- volt kiállítása, s „mel­lesleg” publikált egy tu­catnyi könyvet. Abszolút független ember, semmilyen érdek- sem politikai, sem üzle­ti - nem motiválja, amikor egy- egy kérdéskörben kifejti vélemé­nyét. Szerinte Magyarországon az úgynevezett úri középosztály - amelyhez apját is sorolta - több hibát is elkövetett. Nem vette pél­dául észre, hogy a II. világhábo­rúban, a Don-kanyarban részt vettek a hősi halált haltak ezrei­nek hiábavaló volt az áldozatuk. Nagy Pál Bárdossy Lászlót fele­lősnek tartja a történtekért és re­méli, hogy nem fog sikerülni a re­habilitációja. A magyarság - sze­rinte - mindmáig rosszul vizsgá­zott az úgynevezett zsidókérdés­ben, a cigánykérdésben és eled­dig ugyancsak nem sikerült he­lyes mederbe terelnie az anyaor­szág lakosságának, kormányai­nak a határainkon túl élő magyar anyanyelvűekhez való viszonyt, s mindez - Nagy Pál szerint - alkal­masint megnehezítheti az euró­pai uniós csatlakozást. A rendezvényen levetítették Kovács Bodor Sándor Nagy Pálról készült filmjét, amelyben a fősze­replő a fórumon elmondottakkal összecsengően nyilatkozott szü­lőföldjéről _______________- DVB ­A Balassi Bálint Megyei Könyvtár további ünnepi könyvheti programjában június 11-én, hétfőn 16.30 órakor mutatják be Bencze Péter „Nógrádi tájakon” cí­mű fotóalbumát, amelyhez dr. Csongrády Béla, lapunk felelős szerkesztője írt be­vezetőt s ugyancsak ő ajánlja a kiadványt a kö­zönség érdeklődésébe. A kötet fotóiból készült válo­gatást kamara-kiállításon lehet megtekinteni. Június 13-án, szerdán 10 órakor a gyermekkönyvtár­ban a KiViSzI Stúdió (Jakubovics Judit és Bozsó Anita közreműködésével) mutatja be „Mesevár III.” című műsorát. Blueszenészek, ha találkoznak A blues és a dzsessz legjobb ze­nészei mindig is keresték, ke­resik a közös zenélés, koncer­tezés, lemezfelvétel lehetőségét műfajuk legjobbjaival. Dick Heckstall-Smith, a brit blues egyik nagy öregje most igazán kellemes meglepetést szerzett új, sorrendben negyedik szóló­lemezének vendégeivel: Peter Green, Mick Taylor és John Mayall meglehetősen húzós nevek. A „Godfather of British Blues - Blues and Beyond” című album június 19-én jelenik meg a Blue Storm nevű új lemezkiadónál. Nem hiányzik a lemezről Jón Hiseman, a kitűnő dobos sem, akit Dick Heckstall-Smith valaha John Mayall együttesében ismert meg, és zenészbarátságuk, együttmű­ködésük a Colosseum együttesben is hosszú éveken át folytatódott. Helyet kapott az alkalmi társulás­ban David „Clem” Clempson, a Co­losseum gitárosa. Rajtuk kívül a le­mez közreműködői között szere­pel Paul Williams énekes és Gary Brooker, a Procol Hamm frontem­bere, akik Mick Taylorral társulva adják elő a felejthetetlen Cyril Da­vis Spooky bút Nice című dalát. Részt vett a munkában két nagyszerű basszusgitáros: David Hadley, a Humble Pie egykori tag­ja és Jack Bruce. A fiatalabb gene­rációt Gary Husband, a Simply Red dobosa képviselte. A szaxofo­nos hívta és várta Ginger Bakert is, de régi barátja autóbalesete miatt nem tehetett eleget a felkérésnek. Peter Green - John Mayall és a Fleetwood Mac legendás gitárosa - az egyetlen közreműködő az új le­mezen, akivel Heckstall-Smith hosszú pályafutása során koráb­ban nem játszott együtt. Az album dalainak többsége Heckstall-Smith szerzeménye. Az új lemez címe akár jelképes is lehet, hiszen a rockban is ottho­nos „keresztapát”, az egyik leg­jobb fehér-blueszenészt, Heck- stall-Smitht aligha kell bemutatni a műfaj ismerőinek. Igaz, nem sztár, de a hatvanhét éves és máig kitűnő erőben lévő szaxofonos ed­dig is rendre igazolta, hogy hang­szere legjobbjai között a helye. Cambridge-ben, egyetemistaként kezdett dzsesszt játszani, és ennél a műfajnál maradt az ötvenes évek végéig. A hatvanas évek ele­jén fordult a blues felé, akkor csat­lakozott a zenészek nemzedékeit felnevelő Alexis Komer Blues Incorporated nevű együtteséhez. Ezután Graham Bondnál, a fehér blues másik kitűnő egyéniségénél folytatta, majd John Mayall Blues- breakers együtteséhez szegődött. Dick Heckstall-Smith itt a rocko- sabb blueshangzással ismerkedett meg, és összejött többek Jón Hisemannal, a Colosseum későbbi dobosával. A bluesban és rockban egyaránt otthonos Colosseumnak a hatva­nas évek végétől lett a tagja. Ez az együttes olyan, mint egy elpusztít­hatatlan szenvedély: az évek során képes az állandó megújulásra, ze­nészei ma is hangszereik legjobb­jai. (Nyüván nem véletlen, hogy egykori társait is meghívta örömzenélni új lemezén.) A Co­losseum mellett számtalan ses- sionon vett részt. A hetvenes és nyolcvanas években saját együtte­seket szervezett, köztük a DHSl/Manchildot és a Big Chiefet. Magyarországon többször is kon­certezett, hol a Colosseummal, hol másokkal. k.m. Nógrádban a Budapest Fesztivál Millenniumi tisztelgés filmnyelven A millecentenárium alkalmából, végleges letelepe­désünk 1100. évfordulójára, 1996-ban készítette el Koltay Gábor Nemeskürty István forgatókönyve alapján a „Honfoglalás” című játékfilmet, amely az utóbbi 10-15 év egyik legnagyobb mozifilmsikere lett. A filmszínházakban 800 ezren látták, többszö­ri televíziós vetítései során pedig több millióan. A közönségsiker alapján határozták el az alkotók, hogy államalapításunk ezredik évfordulójának tisztele­tére, a magyar történelem kiemelkedő személyiségéről, Szent László királyról és a szent korona kialakulásának történelmi időszakáról készítenek filmet. A film azóta el­készült, a Sacra Coronát idáig 200 ezren tekintették meg. A film az István király által megvakíttatott Vazul há­rom unokája, Salamon (András fia), valamint Géza és László (Béla fiai) konfliktusára, a hatalomért folytatott küzdelmének három csomópontjára összpontosít: László felismeri, hogy népe bizalmának birtokában is­teni küldetés telj esi tőj eként el kell fogadnia a királyi ha­talmat; István király már-már feledésbe merülő tisztele­tét felerősítve, István szentté avatásával meg kell terem­tenie az országalapító szent hős kultuszát; harmadjára pedig a mindenkori halandó királyok fölé kell helyeznie egy személyektől független, a nemzetet jelképező ha­talmat, a szent koronát. Három frissen felfedezett, tehetséges színész alakítja a főszerepeket, közülük kettő a nagy nyilvánosság előtt először szerepel. Lászlót Szarvas Attila, Salamont Horkay Péter, Gézát pedig Oberfrank Pál személyesíti meg, nagy átéléssel, sokak számára emlékezetes alakí­tást nyújtva. A produkciót egy kicsiny, de dramaturgiai szempontból rendkívül fontos szerepben a vüághírű olasz filmszínész, Franco Nem is megtisztelte. Az alko­tók közül Nemeskürty István talán élete legszebb, költői ihletettségű forgatókönyvét írta, Novák Emil pedig a ma­gyar operatőrök egyik legkiemelkedőbbje. Osztói a legkisebb falvakban is látható lesz a film, ahol már nem üzemelnek a mozik ■ Az alkotás zenéje már kapható CD-n és kazet­tán, amelyen a három főszereplő analógiájára a magyar rockzene három kiemelkedő személyisé­ge, Demjén Ferenc, Horváth Charlie és Varga Mik­lós együtt énekli a főcímdalt, amely önmagában is kuriózum. A tervek szerint ősztől, az iskolakezdés időpontjából különböző mikrobuszok kezdik járni az országot különleges DVD-lejátszókkal illetve ki­vetítőkkel, melynek keretében még több nézőhöz jut majd el a Sacra Corona. Szótárregény és egy korszak kultikus tárgyai Az elmúlt évtizedeket jellemző használati tárgyakból össze­állított alkalmi tárlat szolgált illusztrációul két új, történel­mi kalandozást kínáló kötet bemutatóján Budapesten. Az idén húszéves salgótarjá­ni Akkord Kohász Fúvós Kis­együttes egyik kiemelkedő rendezvényére kerül sor jú­nius 10-12 között Salgótar­jánban és Pásztón. A Budapest Fesztivál Kürtkvartettnek számos külföldi felkérés mellett sikerült prog­ramjába illeszteni a Nógrád me­gyei vendégszereplést. A művé­szek egyúttal 3 napos kürtkur­zust is tartanak a hangszer- és a kamaramuzsika rejtelmei iránt mélyebben érdeklődők részére. A nemzetközi hírű együttes a salgótarjáni Váczi Gyula Zeneis­kolában június 11-én, hétfőn 18 órakor kezdődő hangversenyén mutatkozik be a közönségnek. E koncerten a magas színvonalú zenei élmények mellett minden bizonnyal a maga nemében egyedülálló produkciókkal is gazdagodhatunk. Ilyennek ígér­kezik például a hegedűsök szá­mára is virtuóznak számító, közismert Monti csárdás va­dászkürt kórussal történő elő­adása, vagy az ez alkalomra ala­kuló kürtzenekar fellépése. Ez utóbbinál a budapesti művészek négyese kiegészül a kürtkurzu­son résztvevők legjobbjaival és az Akkord tagjaival. Kürtkvartett A koncert után az Akkord egy baráti koccintásra invitálja a hallgatókat. A zenekedvelőknek itt többek között alkalmuk nyí­lik a szereplőkkel való szemé­lyes beszélgetésre is. Az együttes 1993-ban alakult a Budapesti Fesztiválzenekar négy fiatal művészéből, akik az igényes zenekari munka mellett a kamarazene területén is meg akarták mutatni tehetségüket. Nagy Miklós, Rákos László, Gál László és Maruzsa Tibor el­ső alkalommal Rákos László diplomakoncertjén léptek fel együtt R. Schumann négy szó­lókürtre és zenekarra írt darab­jával, amelyre még ugyanabban az évben három hangverseny­re szóló felkérést kaptak a Fesztiválzenekartól. 1995-ben az együttest meg­hívták egy nemzetközi ver­senyre Németországba, ahol a meghívott húsz együttes kö­zül a második díjat ítélte ne­kik a zsűri. Számos hazai hangverseny mellett rendsze­resen fellépnek külföldön is. Többször koncerteztek Fran­ciaországban, Svájcban, Né­metországban, Japánban. Re­pertoárjuk többféle stílust fel­ölel a barokktól a XX. sőt, XXI. századi kortárs művekig. 1996-ban a Hungaroton Classic megjelentette első CD lemezüket „Cornológia” címmel, amely itthon és külföldön egyaránt kedvező visszhangra talált. 2000. májusában adták ki máso­dik CD-jüket, mely a „Cornológia 2(000)” címet vise­li. Az új lemezt a hazai és külföl­di közönség ismét nagyon bizta­tó kritikákkal illeti. Szeptembertől az együttes már nem tagja a fesztiválzene­karnak, Rákos László, Gál Lász­ló és Maruzsa Tibor a Nemzeti Filharmonikus Zenekarban, Nagy Miklós Luxemburgban folytatja pályafutását. A kvartett idén is sok hazai és külföldi felkérésnek tesz eleget, az elkövetkezendő hónapokban Franciaországban, Németor­szágban és Japánban koncertez­nek majd. Pásztó zenebarátai a Szent Lőrinc-plébániatemplomban jú­nius 12-én, kedden 17.30 órakor kezdődő koncerten hallgathat­ják az együttes magas színvona­lú műsorát. A hangverseny után Pásztó város vezetői és a ren­dezvény támogatói fogadáson búcsúztatják a megyébe látoga­tott művészeket. A háromnapos program vár­hatóan élménydús színfolttal gazdagítja Nógrád megye zenei életét. Andai György „Kifújt... avagy Polgár antiszótára” és Poós Zol­tán „Szivárvány Áruház” című könyvét a történetírás új változa­taként aposztrofálta bevezetőjé­ben Réz András esztéta. Közös bennük a groteszk vonal, a le­tűnt korok hangulatát izgalma­sabban és hitelesebben élhetjük át általuk, mint a történelem- könyvekből, segítenek nevetve megválni a múlttól. Az ötvenes­hatvanas évek élményei kapnak főszerepet az Andai-kötetben, amely a szerző „útikalauza” sze­rint Polgár Gyula 49 éves szelle­mi szabadfoglalkozású, kény­szervállalkozó antiszótára. A Poós-könyv, a Szivárvány Áru­ház egy korszak kultikus tárgya­it vonultatja fel. PESZTlVfll KÜRT KURZUS JAIGÓTARJÁH PÁSZTÓ 2 0 0 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents