Nógrád Megyei Hírlap, 2001. június (12. évfolyam, 126-150. szám)

2001-06-09 / 132. szám

2. OLDAL

SALGÓTARJÁN

MEGYEI KÖRKÉP

PÁSZTÓ

Faragó Zoltán: T" j£ R ££ IP j Á jR

2001. JÚNIUS 9., SZOMBAT

Szokatlanul hideg volt az elmúlt napokban, bár az is lehet, hogy csak az erős szél rontott túlságosan sokat az ember hőérzetén. A hét második felére aztán megemberelte magát a nyár, valamelyest felmelegedett az idő, a nap is kisütött hosszabb-rövidebb időre a gomolygó felhők közül. Néha esett az eső is, ami persze nem jött rosszul, de a május végétől június közepéig tartó kora nyári gombaszezon, úgy tűnik, idén már nem lesz az igazi. Ezt szó szerint is lehet érteni, mert bár termett valamennyi igazi gomba, szerencsésebb időszakokban azért mégiscsak több van.

Május és június a legszínpompá- sabb, igazi különlegességnek számító kosborfajok virágzásának időszaka. A trópusi orchideafélék mérsékeltégövi rokonai a lehető legváltozatosabb helyeken fordulnak elő. Megélnek a bükkösök örökké árnyékos, nedves, puha avarral borított aljában, a száraz, bokros erdőszéleken, utak, ösvények mellett, de a mocsári réteken is.

Ismerek egy igen különös élőhelyet is, egy forgalmas műút melletti, minden évben lekaszált rézsűt. Bíboros kosbor tő tenyészik rajta, egy rekettye tövében. Már évek óta ismerem; ez nem túlzás, a növény mindig ugyanott hajt ki. Volt olyan, hogy száraz gallyakból építettem elé alkalmi paravánt, hogy amíg nyílik, ne lehessen észrevenni, - és persze leszakítani... Tavaly azonban hiába volt az

Vadvirágok és gébicsek

igyekezet, a nagy aszály miatt nem érlelte be a magvait. Viszont nem tépte le senki, ami már önmagában is eredmény...

A bíboros kosbor mellett még vagy tucatnyi faj bontja szirmait ezekben a napokban Nógrádban. Érdekes, hogy míg tavaly ilyenkor rengeteg volt a viaszsárga színű, klorofillt egyáltalán nem termelő, madárfészek nevű faj, idén ugyanazokon a helyeken egyetlen egyet sem találtam. Lehet, hogy a száraz, enyhe tél nem kedvezett nekik, mert az előző évről ennek éppen az ellenkezője volt az időjárás.

Sokfelé nyílik azonban a fehér és a kardos madársisak. Ezek virágai szinte teljesen egyformák, leveleik alapján

azonban könnyen megkülönböztethetők: a kardos madársisaké olyan alakú, mint a kard pengéje, a fehéré pedig inkább . tojásdad. Ismerek egy helyet, ahol egészen a bükkösön keresztül vezető út mellett, szinte már az aszfalt szélén tenyészik mindkét faj, ennek ellenére minden évben beérnek a magjaik. Az a szerencséjük, hogy viszonylag jelentéktelenek, nagyarasznyinál magasabbra ritkán nőnek, így nem túlságosan feltűnőek. Igazi öröm persze, amikor egy-egy olyan tő kerül elém, amit addig nem ismertem, s szomorúság, amikor a bükkös aljában hiába keresem valamelyik, utoljára úgy egy évvel ezelőtt látott ismerőst.

Egyébként előfordul Salgótarján környékén egy harmadik rokonfaj is, a piros madársisak. Ez is a bükkösökben él, de a két előbbinél sokkal ritkább, annyira, hogy személyesen még sosem láttam, csak hallomásból tudom, hogy megél itt. A helyzetet bonyolítja, hogy a három akár kereszteződhet is egymással, érdekes hibrideket hozva létre.

A bíboros kosbor, ellentétben a négy előbbi fajjal, inkább a napsütötte helyeket szereti. Eresztvény és Somoskő között is húzódik egy ma már nagyrészt vadrózsa bokrokkal benőtt legelő, ami szemlátomást alkalmas arra, hogy a gyérebb füvű részeken megéljen egy-egy példány. Utánuk kutatva vágtam neki a rétnek és az erdőszélnek, s láttam is közben sok érdekes dolgot, - kosbort azonban csak egyet, de erről majd később. A még mindig gyönyörűen virágzó vadrózsa bokrok tetején, a területen keresztülvezető villanyvezetéken, a héjaA SZERZŐ FELVÉTELEI

Üstökös gyöngyike

kút mácsonya száraz, tavalyi szárain, rendszerint igen feltűnő helyen, úgy száz lépésenként láttam egy-egy tövisszúró gébicset. A gyönyörű, geszte- nyebama kabátos, szürke fejű, fekete álarcos madarak zsákmányukat lesték, s rendszerint meglehetősen közeire bevártak, bár annyira sosem, hogy lefényképezhessem valamelyiküket.

Az áflományfelmérések szerint megfogyatkoztak vidékünkön ezek a szép madarak, - emiatt is külön öröm volt, hogy az eresztvényi vadrózsabokros legelőn ennek ellenére legalább tíz pár költ, - s ez már nem az első eset. Az 1970-es évek végén, a '80-as évek elején csak mutatóba lehetett látni egy-egy példányt, pedig korábban az egyik legközönségesebb, erdőszéleken, fasorokban, szántóföldek mellett, legelőkön húzódó bokrosokban fészkelő madár volt. Amint kiderült, nem itthon volt a gond, hanem az afrikai telelőhelyen: valamilyen rovarirtó szert szórtak ki a földekre, a beteg sáskákat, szöcskéket összefogdosták a gébicsek. A szervezetükbe kerülő és összegyűlő méreg aztán előbb-utóbb végzett velük. Pár év után azonban, Istennek legyen hála, nagyjából visszaállt az eredeti állomány. A tövisszúró gébicsek életterét nem foglalhatta el más faj.

Valami, ez idáig kiderítetlen okból a tövisszúró gébicsek állandó társfészkelője a karvalyposzáta. Ez a ránézésre valóban az említett ragadozóra emlékeztető, szürke-fehér „kendermagos" begyű faj szívesen költi ki tojásait és neveli fiókáit a tövisszúrók közelében. Sokkal ritkább azonban: a körülbelül tíz hím gébics mellett csak egy karvalyposzátát figyeltem meg ezen a helyen.

A bokrok között kószálva aztán végül belebotlottam egy tő bíboros kosborba is! Jól elbújt egy gyér füvű részen, s remélem, hogy nem is talál rá olyan, aki letépné. Elvirágzás után nagy, leginkább a tulipánéra hasonlító levelei árulják el, hogy hol nőtt ki a földből, de aztán nem sokkal később elsárgulnak és -hervadnak ezek is. A bíboros kosbor elnyílt, „maradványait” könnyű összetéveszteni az őszi kikerics tövekkel; utóbbiak azonban ez idő tájt magokat érlelnek, s majd csak augusztus legvégétől szeptember közepéig fognak virágozni. (Meglehetősen furcsa életciklusuk van tehát.)

A legszárazabb részeken ezekben a napokban virít a lila virágzatú üstökös gyöngyike is, ami ránézésre ugyanolyan szép, mint bármelyik kosborfaj, - hozzájuk képest azonban majdhogynem gyomnövény... Az élet igazságtalansága, vagy a természet csodája? Kár gondolkodni rajta. Az erdőn-mezőn járva azonban jobb, ha inkább nem szakítunk le semmit. A növények helye ott van, ahol maguktól is megélnek.

Fél évszázados osztálytalálkozó Karancslapujtőn

A lapujtői iskola 14 egykori diákja találkozott az intézmény udvarán 2001. június 2-án, a délutáni órákban.

Eljöttek, hogy kerek ötven esztendő eltelte után újra lássák egymást, hogy örüljenek egymásnak. Hogy emlékezzenek az akkori időkre, s azokra az osztálytársaikra, tanítóikra-tanáraikra, akik nem lehettek már közöttük. Eljöttek, összegyűltek, megölelték egymást, az eltelt ötven év nyomait keresve egymáson.

Láthattak ősz hajat, ráncokat, barázdákat, örömet és bánatot. Megállapíthatták, mennyi minden megváltozott az eltelt évtizedek alatt.

És azt is megállapíthatták, a lényeg megmaradt. Megmaradt az egymás iránti tisztelet, szeretet, a szívélyesség a barátság.

A hajdani 26 nyolcadikos diákból 14 megjelent. Nem utolsó sorban a találkozót szorgalmazó és fáradhatatlanul szervező Baksánénak, Barta Erzsébetnek köszönhetően. Aki nemcsak az osztálynévsorban állt annakidején az első helyen, de élen járt az osztályközösség összekovácsolásának felelősségteljes munkájában is.

Találkoztak, és emlékeztek.

Többek között a kezdetre. Arra, hogy a II. világháború alatt - 1943. szeptemberében - kezdték meg tanulmányaikat a lapujtői iskolában. A II. világháború kellős közepén, mikor már megszámlálhatatlanul feküdtek a holttestek a hadszíntereken és még a katonák, civilek százezreire/millióira várt hasonló sors, a biztos halál.

Háborús nemzedék az övék.

Emlékeztek tanítóikra/tanáraikra, akiknek nagy többsége épp a második világháborúnak nevezett nagy világégés alatt és után került iskolájukba. Akik közül, sajnos már csak egy lehetett jelen az ötvenéves találkozón, Kökény Tibor, volt nyolcadikos osztály- főnökük. akinek mit is kívánhattak volna mást a tanítványok, mint azt, hogy erőben, egészségben az elkövetkező osztálytalálkozójukat is tisztelje meg jelenlétével.

Az 50 évvel ezelőtt végzett lapujtői diákok is szétszéledtek, keresve a további életlehetőségeiket.

Többen közülük azonnal munkába álltak, s Salgótarján üzemeiben, vagy a környékbeli bányákban dolgoztak. Mások tovább tanultak középfokú intézményekben, a gimnáziumban, a közgazdaságiban, gépipariban.

Mikor eljött az ideje, családot alapítottak, apák, anyák, majd nagyapák, nagymamák lettek. Ma pedig már unokák, sőt dédunokák veszik őket körül, az élet delelőjén bizony már túljutott valamikori lapujtői diákokat. Akik rég tudomásul vették már, hogy eljár az idő. Rég tudomásul vették, hogy ez az élet rendje. Latinul „alma máter”-nek nevezik az iskolát. Ez a magyar nyelven „tápláló anyát” jelent. Érdemes a kifejezésben foglalt bölcsességet és szépséget komolyan venni, és méltóképpen értékelni.

Jó helyen áll a lapujtőiek iskolája. Nagyon jó helyen, a község közepén. Ügyes-bajos dolgaikat intézve, naponta elmennek mellette az emberek. Köztük az egykori diákok. Naponta felnézhetnek falaira, ablakaira, és emlékezhetnek az ott eltöltött időkre.

Ötven év távlatából fénylik az emlék.

___________________________________________BOZÓ GYULA

a

z iskola hajdani növendéke

Menetrendváltozás a Nógrád Volánnál

Értesítjük a T. Utazóközönséget, hogy a 2001/2002. évi helyközi (távolsági) menetrend 2001. június 10-én lép hatályba és 2002. december 14-ig érvényes!

A menetrend-változással összefüggésben a Nógrád Volán Rt. működési területén a legfontosabb módosítások a következők:

A Budapest M3 - Salgótarján vonalon közlekedő távolsági járataink menetidejét csökkentettük. A járatok indulási ideje változatlan, 10 perccel korábban érkeznek Budapestre, illetve Salgótarjánba.

A Budapest - Hollókő között közlekedő távolsági járatainkat Szurdokpüspökin át közlekedtetjük, a járatok Budapest Amerika úti megállóhelyen a leszálló és felszálló utasok részére megállnak.

Vácról - Balassagyarmatra 8.10 órakor induló járat a jövőben iskolai előadások napján közlekedik.

Új helyközi járatok forgalomba helyezésére kerül sor: MUNKANAPOKON:

Szécsényből - Hollókőre 22.20 órakor,

Hollókőről - Szécsénybe 21.10 órakor.

MUNKASZÜNETI NAPOKON:

Pásztóról - Salgótarjánba 15.45 órakor,

Salgótarjánból - Pásztóra 17.00 órakor.

Megyén belül a vasúti csatlakozások biztosítása érdekében 15 járat indulási időpontja változik, üzemek, intézmények, önkormányzatok kérése alapján és forgalomszervezési okokból további 68 járat indulási időpontja 5-20 perccel változik.

Az alábbiakban szereplő 14 járat közlekedését korlátozzuk, 3 járat közlekedési napjait bővítjük, 2 járat útvonalát módosítjuk.

4.30-kor induló Szuha - Salgótarján (Bátonyterenye betérés nélkül) - munkaszüneti napokon;

4.55-kor induló Nagybátony - Salgótarján - naponta közlekedik;

5.27-kor induló Nógrádmegyer - Salgótarján között - naponta;

6.35-kor induló Salgótarján - Nagybátony között - szabad- és munkaszüneti napokon;,

6.45- kor induló Csitár - Iliny között - munkanapokon;

8.50- kor induló Balassagyarmat - Piliny útvonalon tanév tartama alatt, munkanapokon; 12.30-kor induló Salgótarján - Kazár útvonalon - tanév tartama alatt, munkanapokon;

12.40- kor induló Nagybátony - Salgótarján útvonalon- naponta;

12.58-kor induló Kazár - Salgótarján között - tanév tartama alatt munkanapokon;

14.05-kor induló Karancsberény - Salgótarján között - tanév tartama alatt, munkanapokon;

14.10- kor induló Salgótarján - Cered útvonalon - tanév

tartama alatt, munkanapokon;

14.15-kor induló Salgótarján - Mátraalmás (N.bátony betérés nélkül) - munkaszüneti napokon;

15.00- kor induló Cered - Salgótarján között - tanév

tartama alatt, munkanapokon;

15.10- kor induló Karancsberény - Salgótarján között tanév tartama alatt, munkanapokon;

15.45- kor induló Egyházasgerge - Salgótarján között tanév tartama alatt, munkanapokon;

17.00- kor induló Salgótarján - Egyházasgerge között tanév tartama alatt, munkanapokon;

17.45- kor induló Salgótarján - Bencúrfalva útvonalon tanév tartama alatt, munkanapokon;

17.50- kor induló Salgótarján - Nagybátony útvonalon tanév tartama alatt, munkanapokon;

18.40- kor induló Nagybátony - Salgótarján útvonalon- tanév tartama alatt, munkanapokon közlekednek.

A Nógrád megyei autóbuszjáratokat a Hivatalos autóbusz-menetrend. II. számú kötete tartalmazza, amely megvásárolható a Nógrád Volán Rt. központjában és a bátonyterenyei, balassagyarmati üzletágaknál.

További részletes felvilágosítással az autóbusz-állomásokon szolgálatot teljesítő dolgozóink készséggel állnak utasaink rendelkezésére.

NÓGRÁD VOLÁN RT. SALGÓTARJÁN

NÓGRÁD t, HÍRLAP

KÖZÉLETI NAPILAP

Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet tér 6., Postafiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótaiján vonzáskörzetében a Célvonal Kft.(tel.: 30/9433-548, 30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a Karton Kft. (tel.: 30/34-70-864, 32/475-727) juttatja el a lapot. Teijeszti a BUVIHÍR Rt. és a kiadó saját terjesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000

számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 895 Ft, negyedévre 2685 Ft, fél évre 5370 Ft, egy évre 10 740 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042.

* Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft, előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet.______________________________

i szerkesztőségi rendszerrel készüli.

Virágzik a salamonpecsét