Nógrád Megyei Hírlap, 2001. június (12. évfolyam, 126-150. szám)
2001-06-05 / 128. szám
6. oldal - Nógrád Megyei Hírlap KÖRNYEZETVÉDELEM 2001. JÚNIUS 5., KEDD Törvénykezés mindannyiunk érdekében, időszerű és sürgető feladatokkal Kármentesítéstől tényfeltárásig és utóellenőrzésig terjed a skála A környezetvédelmi törvénykezésből adódó aktuális feladatokról, a vállalkozókat érintő kérdésekről tartott előadást a közelmúltban Kónya Károly, a Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatója, az apci Qualität Öntöde Kft.-be meghívott szakmai közönség előtt. A rendezvényt az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Egyesülés szervezte. Hat évvel ezelőtt jelent meg a sokak által ismert környezetvédelmi törvény, amely az 53. sorszámot kapta. Ez a jogszabály lefektette azokat az alapokat, amelyek alapján Magyarországon a környezetvédelemmel foglalkozni kell, illetve, amelyek alapján az alacsonyabb rendű jogszabályokat meg lehet fogalmazni: A jogszabály-alkotási folyamat 1995-ben ugyan elindult, de még nem ért a végére, sőt, igen jelentős „jogszabály-dömping” várható az elkövetkező időszakban, vagyis ebben az évben - prognosztizálta az igazgató. 2001-ben gyorsult fel az Európai Unió-s jogharmonizációval kapcsolatos környezetvédelmi munka is. A 33/2000-es jogszabály a felszín alatti vizek és talajtani közeg védelmével foglalkozik. Meghatározza az ún. kockázatos anyagok körét, illetve azt is, hogy a gazdálkodó szervezeteknek milyen feladatuk van abban az esetben, ha ilyen anyagokat használnak, alkalmaznak. Az első feladatuk az alapbejelentés megtétele, amelynek határideje 2001. március 20-a volt. A beérkezett adatlapok feldolgozása még folyik a felügyelőségen. Vita van viszont arról, hogy kinek kell alapbejelentést tennie, e téren a megjelent jogszabályok sem egyértelműek - mondotta Kónya Károly. Míg az alapjog- szabályban a bevallásra kötelezettek köre szűkebb, mint egy ugyancsak e témakörben rendelkező miniszteri utasításé. Az viszont tény, hogy ha valamely gazdálkodó kockázatos anyaggal kapcsolatba kerül, annak alapbejelentést tennie kötelező. Ezek alapján fogja eldönteni a felügyelőség, hogy részletes bejelentésre kötelezze-e az adott gazdálkodó szervezetet, vagy pedig az alapbejelentést elfogadja. Ezen jogszabály másik fontos része a környezeti kármentesítést szabályozza, tételesen felsorolva az egyes határértékeket. Kónya Károly szerint a jogszabály ezen része jól kidolgozott, jól használható, segítséget nyújt a környezetvédelmi felügyelőségeknek abban, hogy az elmúlt évtizedekben bekövetkezett szennyeződések is idővel felszámolhatók legyenek. A jogszabály lényege: ahol a hatóság a bevallások alapján környezet- szennyezésre utaló jelzésre bukkan, vagy a szennyezés egyéb úton a tudomására jut, ott tényfeltárásra, kármentesítésre, utó- ellenőrzésre kötelezhetik a gazdálkodót. A kármentesítés nem olcsó mulatság, többnyire beruházást igényel. Aki viszont engedély nélkül helyez el talajtani közegben veszélyes anyagokat, az súlyos bírságot fizet. Másik fontos jogszabályunk a hulladékgazdálkodást szabályozza. Ez tavaly jelent meg és 2001. január 1-én lépett hatályba. Azért volt hiánypótló, hiszen az országban keletkező különböző jellegű hulladékok teljes körére kiterjed. Napjainkban a törvény létezik, viszont több, mint harminc alacsonyabb rendű jogszabályt kell megjelentetni ahhoz, hogy a szabályozás teljes körű és egyértelmű lehessen. Már megjelent a szennyvíziszapok elhelyezésére a hőközlő olajok ártalmatlanítására, kezelésére vonatkozó jogszabály. Pillanatnyilag problémát jelent a gazdálkodó szervezetek és a felügyelőség számára, hogy az alacsonyabb rendű jogszabályok nem mindegyike jelent meg és így a törvényben megfogalmazottak nagyon nehezen hajthatók végre - fogalmazott az igazgató. A törvény hatálya szinte minden hulladékra kiterjed: településire, termelésire egyaránt, s ezen belül a veszélyes hulladékokra is. 2001. februárjában, tehát a hulladékgazdálkodási törvény hatályba lépés után megjelent egy hulladék lista, amely azonban nincs összhangban a 102/96-os kormányrendelettel. A felügyelőség ez utóbbi kódszámait tekinti mérvadónak. Akkor válik teljessé a kör, ha a veszélyes hulladékokra vonatkozóan is megjelenik egy új jogszabály. Ennek a megjelenése az első fél évben várható. Ugyancsak ebben az évben várható annak a jogszabálynak a megszületése, amely a szennyvizek élővizekbe történő bocsátását szabályozza. A törvénykezést e téren is az EU-s jogharmonizáció gyorsítja. Megjelennek tehát az uniós alapelvek ezekben a jogszabályokban. A hulladékgazdálkodási törvény esetében is jól megfigyelhető ez; alkalmazza az „elővigyázatosság” elvét, a „szennyező fizet” elvét, vagy a „megelőzés” elvét. A hulladékgazdálkodásban a megelőzés elve azt jelenti, hogy lehetőleg olyan tevékenységeket folytassunk, amelyek során hulladék nem keletkezik. Ezt a legritkább esetben lehet megvalósítani, ezért arra kell törekedni, hogy az alkalmazott technológia hulladékszegény legyen. (A hulladékszegény technológia alkalmazását a felügyelőség a későbbiekben számon kérheti.) Ha pedig keletkezik hulladék, minél nagyobb arányban újra fel lehessen használni. A fennmaradó hulladékot ártalmatlanítani kell, ezen belül is lehetőleg égetni, illetve depóban elhelyezni. A települési hulladékkal kapcsolatban hasonló elvek érvényesülnek. A jogszabály azonban ezt is meghatározza, hogy az elhelyezett kommunális hulladék mennyi szervesanyagot tartalmazhat. A deponírozható szervesanyag mennyiségét az évek előre haladtával csökkenteni kell. A hulladékgazdálkodási törvény alapján várható a komposztálásra vonatkozó jogszabály megjelenése is, továbbá azok, amelyek elemekre, akkumulátorokra vonatkoznak majd - mondta Kónya Károly. Ugyancsak idén jelent meg a 20/2001-es jogszabály, amely a hatásvizsgálatokat szabályozza. Sorban a levegőtisztaság védelméről szóló jogszabály is megjelent már, 21/2001-es számon, s július 1-től lép hatályba. Ezen új jogszabályok értelmében a gazdálkodóknak az év második felében is kell bevallást készíteniük. A felügyelőség vezetője még egy jogszabályra hívta fel a figyelmet, amely Nyugat-Európában az IPPC jelet viseli és azt jelenti, hogy a szennyezés nem konvertálható át egyik szennyező elemből a másikba. Tehát nem csökkenthetem pl. egy kürtő lég- szennyező hatását úgy, hogy közben nő a szennyezőanyag kibocsátása a szennyvizemben. Ez a jogszabály is tartalmazza majd a „legjobb elérhető technológia” fogalmát is. Az új jogszabályokban némileg változni fog a környezetvédelmi engedélyek kiadásának rendje is - mondta végezetül az igazgató. Mint ahogy az engedély fogalma is szélesedik majd. Ennek következtében egy építési engedély kiadását is meg kell hogy előzze a környezetvédelmi engedély kiadása. A folyamat szabályozása kidolgozás alatt áll. T. N. L. Egy jeles nap ürügyén K örnyezetvédelem! Napjaink egyik legtöbbször használt fogalma. Használjuk, mondjuk, követeléseket fogalmazunk meg hol hangosan, hol még hangosabban, „hozzáértően” és érzelemtől motiváltán okkal, ok nélkül. Mire gondolunk ilyenkor, vagy mire is kellene gondolnunk? Nézzük a fogalmat: A magyar értelmező szótár szerint a környezet nem más, mint valakit vagy valamit körülvevő természeti tárgyak összessége. A környezetvédelem pedig ezek védelme károkozás megelőzése, ill. ilyen esetben annak helyreállítása. Összességében egy olyan értő magatartás, amely biztosítja az emberi élet megfelelő minőségét. L átható, hogy ez milyen összetett fogalom tevékenység és önmagában a legfontosabb, hisz az ember életminőségét és valójában az életét határozza meg. Az elmúlt évtizedekben, de különösen az utóbbi évtizedben sok szó, sok intézkedés - jó, rossz - látott és lát napvilágot. A nyilvánosság természetéből adódóan egyre több ember beszél róla és egyre több ember „ért" hozzá és mégis ott van, ahol van! (és sajnos az eredmény más ezzel szemben!) A környezetvédelem állami - sőt nemzetközi - szintre emelkedett. Vannak törvényeink, állami és helyi költségvetések erre fordítandó részei - ha esetenként kevés is ! - ennek ellenére érezhetően az igényeknek megfelelően nincs javulás a témában. Mi az oka? Pénzhiány? Minőségi törvények hiánya? Közös akarat elmaradása? Sürgető szükségesség hiánya? Talán egyik sem, talán mindegyik. Akkor mi az, ami a fentieket felveti, okozza? Nevezetesen azt, hogy a környezetvédelem nem fejlődik, nem stabilizálódik kellő mértékben, a szükségesnek megfelelően. S zerintem a valóságos hozzáértés a fogalmak alapos ismerete az ehhez tartozó tudat a törvények emberközeli érthető és megvalósítható rendelkezései, a szükséges anyagi fedezetek és a megfelelő összefogás, mind hazai, mind nemzetközi szinten ! Induló rovatunk ezen akar a saját eszközeivel segíteni. Hogyan? A z események magyarázatokkal, értelmezésekkel ellátott ismertetése. A különböző fogalmak napi nyelvi használatba való helyezése az ezzel kapcsolatosan azok értelmezése és a hozzájuk tartozó emberi kötelességek kihangsúlyozása. A térségek egyénekre való lebontása és így a közösségi feladatok meghatározása is. Nevezetesen: önkormányzatok és ottani feladatok. M indezek mellett folyamatosan az emberi tudat, az emberi magatartás alakítása. A sorozat nyitottsága kapcsán minden vélemény helyet kap, ami a kitűzött cél: az értő környezetvédelem, a cselekvő környezetvédelmi magatartás ügyét szolgálja, akár érzelmi, akár tudományos, de mindig cselekvő szinten. Megyénk a környezeti (természeti) adottságaival kiemelten igényli az előzőekben leírt cselekvési akaratot. Ez felelősség is az itt élő emberek részéről, ami egyben kötelesség is. Egy mondatban megfogalmazva: „Környezetünket legalább a jelen minőségében, de ettől jobb, stabilabb állapotban adni tovább az utánunk következő korosztályoknak, utódainknak!’’ ______________PR KECSKEMÉTI SÁNDOR É szak-magyarországi Környezetvédelmi Egyesülés elnöke Háttérben, de üzleti alapon- Ha valaki azt gondolja, hogy ma Magyarországon a környezetvédelem prioritás, akkor téved! Lehet, hogy ez furcsán hangzik az én számból, egyrészt, mint az országgyűlés környezetvédelmi bizottságának elnöke szájából, másrészt a Fidesz MPP alelnöke szájából. Azért gondoltuk '98 után, hogy elsőbbséget élvez a témakör, mert ismertük a problémákat, nemcsak az elmúlt 40-50 év alatt keletkezetteket, hanem 100-120 évre visszanyúlóan - fogalmazott a napokban, a salgótarjáni Nemzetközi Kereskedelmi és Innovációs Központban megrendezett konferencián dr. Illés Zoltán. Mondandóját az alábbiakban foglaltuk össze. A politikus elmondta, hogy sokan azt gondolták: az Európai Unióhoz való csatlakozás előtt ott kell lépni elsősorban, ahol a legnagyobb a lemaradásunk. S a környezet- és természetvédelem ügye ide tartozik. A másik ok, ami miatt a prioritás indokolt lett volna, hogy Nyugaton a környezetvédelem a második legdinamikusabban fejlődő húzóágazat, a turizmus után. A várakozás nem igazolódott be - fogalmazott Illés Zoltán. Személy szerint ő az emberi (politikusi) tényező figyelmen kívül hagyásában érzi a felemás helyzet okát. Szerinte a politikusok két dologgal nem foglalkoznak általában. Az egyik a túl kevés embert érintő probléma, a másik az „őrült nagy problémák” kategóriája. A túl nagy feladatok megoldatlanul tolódnak, főként, hogy pénz sincs a megoldásukra. Magyarországon a környezetvédelmi gondok felszámolására 3000 milliárd forint kellene, a nemzeti össztermék negyede. A szaktárca költségvetése 59 milliárd forint, ületve a magyar kormány tavaly összesen 159 milliárd forintot fordított környezetvédelmi célokra. Az éves keretből mindössze 30-35 milliárd fordítható beruházásra, melyből maximum 15 milliárdot ad a magyar állam, a többi termékdíj: 10 milliárd a benzin eladásából, 10 milliárd más termékek után. A tárca pedig most akarja megszüntetni a termékdíjat..., azt a bevételi forrást, ami a finanszírozás egyik alapeszköze. Ha legalább 200 milliárd forint szabadon felhasználható pénz lenne a magyar költségvetésben, akkor a beruházások terén rendkívüli elmozdulást érzékelhetnénk. Az Európai Unió ugyan állná egy részét a beruházásoknak, a másik szereplő az állam kell, hogy legyen, s a harmadik a gazdálkodók, illetve a lakosság. A politikus felhívta a figyelmet, hogy a pénztelenség önmagában nem odázza el az uniós csatlakozást, hiszen az OECD jelentéseiben egy sor bizakodásra okot adó adat jelent meg, bár ezekből messze menő következtetést nem szabad levonni. Eszerint, a szennyvíztisztító kapacitásunk 97,6 százalékos, ehhez képest Görögország sokkal rosszabb helyzetben van. Ezek szerint Görögország tíz évvel ezelőtt sem felelt meg annak, amit Magyarország - bizonyos területeken - ma tud, miközben tudjuk, hogy Görögország teljes jogú tagja az Európai Uniónak, mi meg nem. Ez tehát részünkről nem lehet érv. Számos részterületen tehát mi sokkal jobban állunk, mint egyes tagországok - hangsúlyozta. Persze, ha nem a Skandináv országokkal, Németországgal, vagy Dániával mérjük magunkat, hanem mondjuk a déleurópaiakkal. Ekkor derült ki - vallotta meg Illés Zoltán -, hogy a teljes jogú tagságunk nem környezetvédelmi és természetvédelmi kérdés! A csatlakozás mozgatói sokkal inkább azok a politikai és gazdasági körök, amelyek abban érdekeltek, hogy a kelet-európai országok minél később legyenek tagjai a szervezetnek. Hiszen a torta nem lesz nagyobb! Egy másik, az ügyet lassító körülmény, hogy a nyugati befektetők egy sor, országukból már kitiltott technológiát hoztak be hazánkba. Egy mínium tartalmú (ólom) festéket gyártó cég éppen abban érdekelt, hogy az ide áttelepített gyártósor minél tovább működjön. A cukoripar sincs már magyar kézen, irányítói elérték, hogy ne kelljen megfelelni a felszíni vizek uniós irányelvének csak nyolc év múlva. A magyar kormány stratégiát váltott. Tíz terület volt korábban, amelyben átmeneti mentességet kértünk, ebből hatot feladott a magyar kormány. Többek között ez utóbbi példában említett megkötést is feladta. Mert amikor az a cél, hogy az ország minél gyorsabban legyen teljes jogú tag, mert akkor már megindulhat a pénz országunkba a kohéziós alapokból, akkor nem lehet ellenérv hat multinacionális cég profittermelő képességének a szinten tartása - fogalmazott. Illés Zoltán szerint a környezetvédelem helyzetének javítására két stratégia létezhet. Az egyik szerint nem kell invesztálni a területbe több pénzt, mint eddig, hagyni kell romolni a helyzetet, amíg be nem következik a csatlakozás. A másik stratégia szerint viszont fel kell halmozni annyit a profitunkból, amivel megteremthetjük azokat a beruházásokat, amelyeket a teljes jogú tagság diktál. A józan ész a második mellett voksol, hiszen ellenkező esetben e stratégiai ágazatot az unió kiveszi a kezünkből. 2002 után a környezetvédelem felértékelődik hazánkban - állította Illés Zoltán -, hiszen a teljes jogú tagság nagy valószínűséggel a következő cikluson belül következik be. Mindazon lépéseket meg kell majd tenni, amelyeket az előző kormányok elodáztak. Különösen sok a tennivaló a hulladékgazdálkodás terén, ezen belül is a szelektív hulladékgyűjtés országos bevezetését javasolja a bizottság elnöke. A második helyen szerepel a szennyvízprogram befejezése, még akkor is, ha néhány település esetében 2008- ig szól a mentesség. Erre kell a 3000 milliárd forint fele! A harmadik helyen áll a levegőszennyezés, különösen a tranzitforgalom visszaszorítása. Egyetlen nemzetgazdaság sem létezhet természeti létalapok nélkül. Ezt a tiszai cianid- szennyezés is bizonyította, hiszen egy régiót majdnem ellehetetlenített. Illés Zoltán arra kívánt rávilágítani, hogy a környezetvédelem és a gazdaság szoros kölcsönhatásban áll. Mert hiába gyűjtik egyes városokban szelektíven a hulladékot, ha utána azt látják a polgárok, hogy a kukáskocsiban ösz- szeborítják. Ha nem borítanák össze, akkor is felesleges lenne, mivel Magyarországon nem készült fel a hasznosítására a háttéripar. Ez lehet tudati kérdés is, de sokkal inkább úgy vetődik fel: megéri-e, vagy nem, valakinek? Jelenleg abban érdekeltek bizonyos cégek, hogy olyan tevékenységet folytassanak - sokszor fiktíven -, amely után visz- szaigényelhetik a termékdíjat. Ha az állami elosztást újra gondolnák, s elfogadnák a környezetvédelmi bizottság termékdíj emelésére tett javaslatot, azonnal több jutna a feladatokra. E téren azonban a tejfölös dobozra rárakódó öt fillért is sokallta korábban a tárca, s infláció gerjesztő hatásával példálózott - emeltei ki Illés Zoltán. A környezetvédelem csak akkor fog működni, ha üzlet van benne. Üzlet ma még a gumiabroncs égetés is, hiszen egy jogszabály ezt ma megengedi. Mivél „hasznosítást” végez a vállalkozó, visszaigényelheti a termékdíjat. Másrészt energiát spórol meg, például a cement- gyártásban. Csak azt nem veszi figyelembe senki, hogy a gumiabroncs égetésekor nehézfém távozik a füsttel. Másrészt, a gázokban dioxin van jelen, amely karcinogén anyag. A gumiőrleményt Nyugaton útépítéseknél használják, nálunk nem, hiszen olcsóbb homokot lopni - idézett az előadó egy konkrét példát. Rendezetten is lehet üzletet csinálni ezen a területen - hangoztatta Illés Zoltán úgy, hogy az ne csak kevesek érdekét szolgálja. Ehhez az állami pénz elérhetőségét kellene keményíteni, ellenkező esetben a gyenge korlátok miatt a beruházásra szánt eszköz egy jelentékeny része jattként funkcionál, nem hasznosul. Megoldást jelentene, ha az állami pénzt banki módon kezelnék. Ez a szemlélet a jelenlegi tárca vezetésben termő talajra talált - állapította meg. T. N. L.
