Nógrád Megyei Hírlap, 2001. június (12. évfolyam, 126-150. szám)

2001-06-05 / 128. szám

2001. június 5., KEDD SZÉCSÉNY MEGYEI K Ö RK É P Nógrád Megyei Hírlap Baráthi Ottó jegyzete Trianon tragédiája A z évtizedeken keresztül el­hallgatott, történelmi tény, a trianoni békeszerződés lényege néhány sorban som­mázható: az első világháborút lezáró Párizs környéki béketár­gyalások eredményeként Ma­gyarországgal kötött megállapo­dás, amelyet a versailles-i Kis- Trianon palotában írtak alá. E szerint Nyugat-Magyarország a Felvidék, Erdély, a Délvidék és Horvátország-Szlavónia idegen hatalmak birtokába került. Az ország területe - Horvátország nélkül - 283 ezer négyzetkibmé- terről 93 ezer négyzetkilométer­re, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. „Mindössze” ennyi Trianon tragédiája. Legalábbis lexikon- szerű zanzásítással. De, hogy mi van mögötte? Máig nem tisztáz­ta igazán a történelem-tudo­mány. Annyi azért ma már bizo­nyos, hogy a trianoni békeszer­ződés és következményei rá­nyomták bélyegüket a XX. szá­zadi magyar történelemre: meg­határozták a két világháború kö­zötti kormányok politikáját és programját, a magyar társada­lom belső viszonyait, életét. Az 1920-ban aláírt szerződés, „az erőszak békéje” olyan kegyetle­nül darabolta fel a történelmi Magyarországot, hogy ezt a „pá­ratlan” politikai paktumot és kí­méletlen, könyörtelen következ­ményeit a magyarság azóta sem - nyolc évtized után sem - tudta feldolgozni, megemészteni. Trianonnak könyvtárnyi iro­dalma van, csupán a rendszer- váltás utáni időszakból is. Elég, ha itt csak az általam nagyra be­csült Pomogáts Bélára, az Aka­démia tagjára, a jeles irodalmár­ra, a kitűnő íróra, kutatóra uta­lok, aki az elmúlt évtizedben (is) számos tanulmányában igyekezett feltárni Trianon titka­it. Most azonban - paradox mó­don - mégsem őt idézem, hanem az általa is tisztelt gróf Apponyi Albertet, az 1920-as magyar bé­kedelegáció vezetőjét, aki óriási erőfeszítéseket tett annak érde­kében, hogy igazságosabb, hu­mánusabb döntésre bírja a nagyhatalmakat. Figyeljük csak gróf Apponyit: „Érzem a felelősség roppant sú­lyát, amely reám nehezedik ab­ban a pillanatban, amikor Ma­gyarország részéről a békefeltéte­leket illetően kimondom (...) a békefeltételek (...) lényeges mó­dosítás nélkül elfogadhatatla­nok. Tisztán látom azonban a veszélyeket és bajokat, amelyek a béke aláírásának megtagadá­sából származhatnak. Mégis, ha Magyarország abba a helyzetbe állíttatnék, hogy választania kel­lene ennek a békének elfogadása vagy visszautasítása között, úgy tulajdonképpen arra a kérdésre adna választ, helyes-e öngyilkos­nak lennie, nehogy meghűljön." M élyebb összefüggések, a részletes történelmi ténye, a kor és szelleme ismerete nélkül - inkább csak olvasmány- élményeimre, nagyapám és édesapám visszaemlékezéseire támaszkodva -is azt gondolom, Trianon tragédiáját a magyar békedelegáció vezetője ebben a néhány gondolatban tökélete­sen, teljes totalitásában tálalta. El kell gondolkodnunk rajta - ki­váltképp persze politikusaink­nak -, hogy a magyarság soha ne kerüljön még egyszer ilyen helyzetbe! Hugyagi díszpolgárok Immáron ötödik alkalommal rendezték meg szombaton Hugyagon a falunapot, azzal a céllal, hogy az embereket összekovácsolják, serkentsék a közös feladatok elvégzésé­re. Nem titkolt szándék az sem, hogy a rohanó világban megálljának egy pillanatra, szórakozzanak egy kicsit, le­gyen helyben egy rendez­vény, ahol ezt megtehetik. Ez a falunap azonban mégis más volt, mint az eddigiek: az idén adták át először a díszpol­gári címeket. Reggel 7.30 órakor zeneszóra ébresztette a falu ap- raját-nagyját, már akiket a zene­szó még ágyban talált, hiszen 7 órától már zajlott a horgászver­seny a Csujta-tavon. 9 órától gyermekprogramok várták a ki­csiket, 10 órakor kezdődött a nagy esemény, a díszpolgári cí­mek átadása. A képviselő-testü­let döntése alapján ketten vehet­ték át: dr. Pénzes István pul- monológus-aneszteziológus professzor, aki ennek a falunak a szülötte. Bár szakmájában Euró- pa-szerte hírnevet szerzett, soha nem felejtette el, honnan is in­dult útnak: gyakorta visszaláto­gat szülőföldjére, és azokat sem utasítja el, akik segítségért for­dulnak hozzá. A másik díszpol­gári címet posztumusz ítélték oda Riczi Istvánnak, aki 1995-ig a település polgármestere volt. Az ő munkássága során indult fejlődésnek a falu: kialakították a modern telefonrendszert, be­vezették a vizet, sőt a település egy részében a gáz bevezetése is megtörtént. A díszpolgári címet Riczi István özvegye vette át. A délután folyamán is számos program kínált kellemes szóra­kozást: festői környezetben csó­nakázás a tavon, sportverse­nyek, kulturális bemutatók. A helyiek focicsapata barátságos mérkőzésen mérte össze erejét Ipolyvarbó labdarúgóival, este pedig szabadtéri bállal zárult a hugyagi falunap. H. E. „A megbékélés nem feledés...” Salgótarjánban a trianoni szerződés aláírására emlékeztek A salgótarjáni Erdély Kör és a Magyarok Világszövetségének salgótarjáni csoportja nevében Valiskó Ferenc üdvözölte vasárnap a millenniumi emlékműnél mindazokat, akik a tri­anoni diktátum 81. évfordulója alkalmából rendezett megem­lékezésen részt vettek. Az ünnepségen megjelent Kiss Dénes babérkoszorús író-költő, a Trianon Társaság elnöke is. Megemlékezók a kopjafa előtt __________________________________________________________ fotói oócséva „ Egy nemzet sincs megalázva azzal, hogy legyőzték, vagy ha késsel a torkán aláírt egy végze­tes békeszerződést. Becstelenné válik azonban, ha nem nyilatko­zik, ha tönkretételéhez maga is hozzájárulását adja. A vesztés nem bukás, hanem lemondás”. Declassé francia külügyminisz­ter 1921-ben papírra vetett gon­dolataival indult az a visszate­kintés, amely 1920. január 5-től kezdődően kronológiai sorrend­ben felidézte a trianoni béke- szerződés 1920. június 4-i alá­írását megelőző eseményeket.- Hét éve kezdett alakulni a Trianon Társaság - mondta ün­nepi beszédében Kiss Dénes. - Még akkor is szinte vétek volt ki­mondani ezt a szót, mintha mi lennénk a bűnösök. Azt mond­ták, hogy ne sértsük a szomszé­dos népek érzékenységét: mint­ha mi vettünk volna el területe­ket, embereket tőlük. Mindany- nyian tudjuk: a történelem so­rán, amikor az igazság állt szemben az erővel, mindig az erő győzött. Ezen a napon be­széddel készültem, de sokkal jobban szeretem, ha az ember úgy mondja el gondolatait, aho­gyan az adódik. A címet mégis felolvasom: a megbékélés nem feledés, és nem jóváhagyás. Kiss Dénes kiemelte: tisztes­séges azokra emlékezni, akik nyolcvan éve büntetés alatt áll­nak olyan vétekért, amelyet el sem követtek. Mint mondta, ná­lunk béke van. Mi megbékél­tünk, de sosem hagyjuk jóvá, ami történt, sosem hisszük és sosem mondjuk azt, hogy ami igazságtalanság, az igaz, mert akkor az általános emberi erköl­csöt, a keresztény hitet csapjuk arcul.- Hétfőn Zebegényben fel­szenteljük azt a kis lélekharan­got a kálvárián, amely június 4-e után mindennap fél ötkor meg­szólal, mint ahogyan annak ide­jén is megszólaltak a harangok a trianoni szerződés aláírásakor - mondta befejezésül. - Ez a mi harangunk, amelyet gróf Károlyi László alapítványa, a zebe- gényiek és a Trianon Társaság közösen vásárolt. Rajta a felirat: 1920. június 4. nagy Magyaror­szág és csonka Magyarország. Ez a harangszó figyelmeztessen bennünket arra, hogy méltóság­gal kell emlékezni. HÍREK Tavaszi megtakarítás a Kenderesinéi! ASTRA CLASSIC már 1 999 900 Ft-tól! Cserélje fiatalabbra, használt autóját beszámítjuk! OPEL KENDERESI 3100 SALGÓTARJÁN, Rákóczi út 135. Tel.: (32) 441-255, Tel./Fax: (32) 440-539, www.opel.hu Arany- és gyémántdiploma MÁRKHÁZA ZÁSZLÓÁTADÁS. A települé­sen vasárnap dr. Szabó Sándor, a Nógrád Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője adta át a mil­lenniumi zászlót. A megyei fel­hívást Becsó Zsolt országgyűlési képviselő, a Nógrád Megyei Ön- kormányzat Közgyűlésének el­nöke adta át. SALGÓTARJÁN POLGÁRI KÖR. A civil szerve­zet szokásos hó eleji összejöve­telét június 6-án, szerdán 18 Ugyancsak megdöbbent az a hölgy, aki nemrégiben az egyik közeli településről tüdőszűrésre érkezett Salgótarjánba. Miköz­ben folyt a vizsgálat a vetkőző fülkében őrizetlenül hagyott táskájában idegen kezek turkál­tak és ellopták a bankkártyáját. Mivel a kártya mellett volt a pin- kód is, így az elkövető ötvenezer forintot fel tudott venni a sértett számlájáról. A Salgótarjáni Rendőrkapitányság bakkártyá­órától tartja a József Attila Mű­velődési Központban. Téma: egyházi közösségek Salgótar­jánban. Bevezetőt mond: dr. Bercsényi Lajos egyházügyi ta­nácsos. A város- valamennyi egyházi személyisége elfogadta a meghívást. TANÁCSADÁS. Az MSZP váro­si szervezete által biztosított in­gyenes konzultáció keretében június 5-én, kedden 15 órától dr. Márton József ügyvéd jogi ter­mészetű kérdésekben várja az érdeklődőket a párt Kossuth u. 8. sz. alatti irodájában. val való visszaélés vétségének alapos gyanúja miatt rendelt el nyomozást ismeretlen tettes el­len. Csak két megjegyzést: Nem tudni, mennyi pénz lehetett a kártyán - feltehetően nem sok­kal több, mint amennyit levet­tek róla -, mindenesetre nem szerencsés egy helyen tartani a kóddal. A másik, ezen túl őrző­védőket szükséges állítani a vet­kőző helyiségekbe is? Bátonyterenyén a napokban tartották az Ady Endre Művelődé­si Központban a pedagógusnapi ünnepséget. Dr. Balázs Ottó pol­gármester köszöntője után adták át a díszokleveleket és a város pénzjutalmát: Bodzás Zoltánná az aranydiplomát, Bőze Lászlóné a gyémántdiplomát vehette át. Bátonyterenyén, az Ady End­re Művelődési Központ és Könyvtárban az ünnepi könyv­hét keretében június 5-én 14.30 órakor kezdődik Berecz András ének- és mesemondó „Lóleves­be lóbált libaláb” című műsora. Mindketten a Bartók Béla Általá­nos Iskola nyugalmazott pedagó­gusai. 60 évvel ezelőtt szerezte meg diplomáját dr. Medgyesi Jánosné és Smetana Aladámé, a kisterenyei Váci Mihály Gimnázi­um nyugdíjas tanárai, így most a gyémántdiplomát vehették át a polgármestertől. Ezen a napon 17 órától W. Su­lyok Aranka Nagybátonyból el­származott költő „Zsákutcám” című kötetének bemutatója lát­ható, a beszélgetést Sulyok László vezeti. Loptak a vetkőzőfülkéből Bankkártya mellett tartotta a kódot, ráfizetett Ünnepi könyvhét Ludányhalásziban tegnap a ró­mai katolikus templomban tartották a millenniumi zászló átadására rendezett ünnepsé­get. Az ünnepi szentmise után Szigeti László, a település pol­gármestere emelte ki a rendez­vény fontosságát, hozzátéve: kettős ünnep ez, hiszen ezen a napon avatják fel Ludány- halászi címerét és zászlaját is. Az országos emlékzászlót dr. Skultéty Sándor, a Környezet­védelmi Minisztérium köz- igazgatási államtitkára adta át.- Megtisztelő számomra, hogy engem ért a felkérés: hozzam el a zászlót, amely magyarságunk hi­tét és hovatartozását jelképezi - mondta dr. Skultéty Sándor. - A magyar kormány felismerte, hogy egy kicsit beszélgetni kellene a néppel az ezer évről, az elmúlt év­századokról, a jelenről, a jövőről. Jövőnk a múltunkban gyökeredzik” Ezért hozta az Országgyűlés azt a határozatot, hogy a 2000. évet úgy ünnepelje: azok a települések, amelyek kérik, kapják meg a ma­gyar kormánytól a zászlót. Alka­lom arra is, hogy elgondolkoz­zunk a múltunkról, honnan jöt­tünk, mi vár ránk, milyen jövőnk lehet. Az államtitkár felidézte a múl­tat, amikor H. Szilveszter pápától István király megkapta a szent ko­ronát. Amikor István esküt tett a koronára, azon nyomban felaján­lotta Szűz Máriának. Ezután min­den Árpád-házi királynak esküt kellett tenni a szent koronára, amely azt fejezte ki, hogy tiszte­letben tartja a magyar nemzetet, akaratát, és aláveti magát a nem­zet gondolatainak.- A kormány a szent koronát méltó helyre vitte: betették a Par­lamentbe, őrzik a koronaőrök, s remélem, hogy minden ország- gyűlési képviselő, amikor elhalad mellette, lelke mélyén fogadalmat tesz. Arra, hogy a magyar nemze­tet, aki odaküldte őket, szolgálni fogja. Több jelentőséggel is bír a mai nap: pünkösd, amikor a szentírás szerint a Szentlélek kita­karítja a lelkeket. Szomorú ese­ménye is van ennek a napnak: 81 évvel ezelőtt, 1920. június 4-én kis-Trianonban a nagy nemzetek úgy döntöttek, hogy ezt az orszá­got kétharmad résszel meg kell csonkolni, a 18 millió lakosnak tízmillióra kell változni. Ez a nap Észak-Magyarországot érintette a legrosszabbul: kettészakadt csalá­dokat, elszakadt rokonokat jelen­tett, akik a Felvidéken élnek. Az eltelt ezer év legnagyobb tragédiá­ja 1920. június 4-e. A státusztör­vénnyel olyan törvényt alkot a magyar parlament, amely egy lé­pés ahhoz, hogy a Kárpát-meden­ce hegyei újra Magyarországra ke­rüljenek. Ez a megszentelt zászló juttassa eszükbe az ezeréves Ma­gyarországot a maga csodálatos érzéseivel, bánatával, gyönyörű­ségével együtt. A zászlót Szigeti László polgár- mester vette át, a szalagot Végh Andrásné zászlóanya, nyugalma­zott iskolaigazgató kötötte fel. A megyei közgyűlés millenniumi felhívását Becsó Zsolt, a közgyű­lés elnöke adta át.- Jövőnk a múltunkban gyöke­redzik, tartja a mon­dás, és igazsága nem kérdőjelezhető meg - mondta Becsó Zsolt. - Mi a jelenben élünk, s nem tagadjuk meg múltunkat, ha ezt a jelent igyekszünk mi­nél kellemesebbé ten­ni. A millennium számtalan új kihívást hozott: idézzük moz­galmas történelmün­ket azért, hogy elgon­dolkodjunk a múltról, jelenről, jövőről. S ha visszatekintünk, lát­hatjuk: nemzeti meg­maradásunk egyik legerősebb talpköve az ezer esztendővel ezelőtt alapított ál­lam. HEGEDŰS pillanatok FOTÓ! G. É.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents