Nógrád Megyei Hírlap, 2001. június (12. évfolyam, 126-150. szám)

2001-06-28 / 148. szám

Viharos rajzfilm a prófétáról Vihart kavart a Mohamed prófétáról készített amerikai rajzfilm az egyik legtekinté­lyesebb szunnita iszlám hit­központ, a kairói Al-Azhar mecset hittudósai körében. A „Mohamed, az utolsó pró­féta” című, 90 perces filmet a Walt Disney filmbirodalom egyik veterán alkotója készítet­te. A film Mohamed prófétának az iszlám terjesztéséért vívott küzdelmét mutatja be: az első, Mekkában tett kinyilatkoztatá­soktól a Medinába vezető me­nekülésen át az új hitet követők táborának megerősödéséig. Az angol és arab nyelvű változat­ban is elkészített filmmel egy- milliárd fős piacra számít a gyár­tó. A Richard Rieh rendező irá­nyításával, a kaliforniai egye­tem iszlám jogot előadó profesz- szorának tanácsai alatt elkészült Madonna Sachsenhausen- ben. Ezzel a váratlan program­mal ért véget a popsztár berlini vendégszereplése. Egy bulvár­lap, a Bild közöl rövid fényképes hírt arról, hogy a természetesen viharos sikerű négy esti koncert után mielőtt továbbutazott Pá­rizsba, Madonna fölkereste a Berlin közelében fekvő volt kon­centrációs tábort. Mint a Bild ír­ja, csöndben imádkozott az egyik barakkban, amelyben a náci időkben 400 fogoly lelte ha­lálát. A Bild fotóján Madonna te­tőtől talpig feketébe öltözve, fe­kete napszemüvegben látható, mű „a muzulmán kultúra és a hollywoodi stílus kevercse” lett - írta az AFP. A film alkotói nem ábrázolják emberi alakban a prófétát, mivel az iszlám tiltja az emberábrázolást. Mohamed a filmen fényfolt, vagy fénycsó­va alakjában jelenik meg, mi­közben egy jellegzetes hang a Koránból ismert próféciákat ad­ja elő. Májusban az Al-Azhar me­cset szaktekintélyei már elvi hozzájárulást adtak a filmhez, bár kikötötték, hogy törölni kell azt a néhány jelenetet, ahol a próféta atyjának testvére emberi alakban látható. Az Al-Azhar hitközpont legfőbb vallási veze­tőjének, Szajjed Abu Agur sejk­nek azonban, akitől a filmet en­gedélyező avagy betiltó végső döntés függ, még fenntartásai vannak. amint a tábor kapujánál, a hír­hedt „Arbeit macht frei” felirat tövében áll, barátnője, az Oscar- díjas színésznő, Gwyneth Pcdtrow társaságában. Miközben a négy koncerten zsúfolásig telt házak mellett 40000 hívét lelke­sítette föl, Madonna arra is ki­használta berlini tartózkodását, hogy a berlini belvárosban egy japán étterem meglátogatása és a szokásos nevezetességek megtekintése mellett a náci idők még egy emlékhelyét, a volt Gestapo-központ helyén létesí­tett kiállítást is felkeresse. Új mixalbum látott napvilágot a nyári melegben „Flört Inside” címmel. Ha belegondolunk, ilyenkor tényleg nincs is jobb egy kis flörtnél... A siófoki Flört Dance Club or­szágunk legismertebb és leghíre­sebb modem tánczenei központ­ja, a hazai klubszcéna legendás úttörője és egyetlen világszínvo­nalú képviselője. A mixalbum 2001 nyarának könnyed hangzás- világát árasztja. A legjobb, világ­szerte is ismert és táncolt zenék - így például a „Flört-Himnusz”- ként számon tartott „Delerium- Silence” mellett helyet kapott raj­ta a mixmester DJ Szeifert - a Flört házigazda DJ-je - két saját szerzeménye a címadó „Flört Inside”, és az album utolsó track- je, a „Moming In Lőve” is. Az al­bumhoz „Flört Inside” címmel videoklip készült, amely kedves történetével, vad viliózó változa­tosságával, high-life-ot sugárzó álomszerű részleteivel minden bi­zonnyal a fiatal klubközönség kedvence lesz. *** A Beatles-album óriási sikere után máris nagy az érdeklődés a FAB FOUR rajongóinak körében Paul McCartney további életműve Madonna egy volt koncentrációs táborban Pop plusz rock Kell egy kis „Flört”... iránt. Az EMI most egy negyven dalt tartalmazó, a Wings-korsza- kot felölelő válogatást jelentet meg dupla CD-n. Az első CD-n nagy slágerek hallhatóak, olya­nok, mint a „Band On The Run”, vagy a „Live And Let Die”, a mási­kon pedig olyan dalok, melyek a Wings történetének szerves ré­szei voltak. Az anyag címe: „Wingspan (Hits & History)”, Paul McCartney & Wings. *** Végre boltokban a kislemezen már beharangozott Zanzibár-al- bum, a „Nem vagyok tökéletes”, amely sokak szerint igenis tökéle­tes. És hogy milyen az album? Ke­mény, lendületes, fiatalos, energi­kus. Tizenhárom „húzós” dal a Először jutott hazai előadó da­la az összesített rádiós játszási lis­ta, a Csúcs Airplay Chart élére. Bery, Váczi Eszterrel közösen éne­kelt dala az „Egyedül” több mint három hete vezeti a MAHASZ-kis- lemezek sikerlistáját, a MAHASZ rádiós játszási sikerlistáját, tizen­két rádióadó slágerlistáját és a fent említett összesített Csúcs Made In Hungária-listát, mely történeté­ben még soha nem fordult elő, hogy magyar előadó dala meg­előzze valamelyik nemzetközi sztár sikerét. Éppen ezért Bery egy SMS küldésére kéri azokat, akik szeretnék az életüket 100 ki­ló fagyival, vagy egy vadonatúj mobillal és egy előfizetéssel édesí­teni. Egy frappáns üzenetet a 06- 20-357-33-33-as számra, hogy ki­nek mi jut először az eszébe az „Egyedül” című dalról, és máris esélyes vagy valamelyik ajándék elnyerésére. A játék június 7-ig tart, utána pedig egy héttel fény derül a nyertes telefonszám tulaj­donosának nevére, akit Bery sze­mélyesen értesít, hol és mikor ve­heti át az ajándékát. A tavalyi, Ba- laton-parti élő koncerten való be­mutatkozás után az énekes az idei évben is folytatja a zenekarral való fellépéseket. A több mint egyórás programban a művész nem csak saját dalait, de a legna­gyobb kedvenceinek sikereit is előadja. Bery és managementje elképzelései szerint minél több helyre szeretnének eljutni ezzel a programmal is, hogy mindenki­nek bemutathassák az élő zene varázsát. Az „Egyedül” című al­bum a címadó dal óriási sikere miatt új kiadást ér meg. Az újra megjelent korongot egy matrica különbözteti meg az első szériá­tól és egy pluszfelvétel, az „Egye­dül” rádióremix, amely oly nagy siker lett. JÁTÉK! JÁTÉK! JÁTÉK! Zanzibár ellenállhatatlan stílusá­ban. Hogy teljesebb legyen az él­mény, lti-ki tegye fel a fejére a walkmenjét, pattanjon fel egy gör­deszkára - mondjuk arra, amelyet a CD megvásárlásával nyerhet - és festesse át a várost kedvenc színe­ire! Ügyes olvasóink mai játé­kunkban könnyen hozzájuthat­nak egy kazettához! Elmúlt heti rejtvényünk he­lyes megfejtése: Révész Sándor. Műsoros hangkazettát vehet át szerkesztőségünkben: Lová­szi Andrea Balassagyarmat, Madách liget 7. sz. Mai feladványunk: - Melyik dalból készült Bery első kisle­meze a második, „Egyedül" cí­mű albumról? a. Édes érintés b. Mondd, hány évig kell vámom még? c. Ébredj velem! Beküldési határidő: július 3. Címünk: Nógrád Megyei Hír­lap, „Pop plusz rock”, 3100 Sal­gótarján, Erzsébet tér 6. sz. A művész is ember - Korda György: Még mindig nem vagyok a csúcson Művészek. Egy más világ. Nehéz fazonok? Nem feltétlenüL Idege­nek? Dehogy! Itt élnek a mindennapjainkban, meghatározzák kultú­ránkat, szórakozásunkat, így véletlenül sem lehetnek azok Közelebb vannak hozzánk, mint bárki mások, csak MÁSKÉPP. Nézzük őket a tévében, halljuk a rádióban, látjuk az újságban, fellépéseken, néha az utcán, de közelebbit nem tudunk róhík. Hogyan élnek, milyenek a häköznapjaik? Gyűlölnek, ölelnek, szeretnek? Mindent, anút mi civil emberek csinálunk, csak ők máshogyan. Egy - valamivel - zártabb vi­lágban. Ebbe a világba enged bepillantást rovatunk Lassan 45 éve, hogy pályán van. Majd' 30 nagylemez és több, mint 500 kislemez őrzi dalait. Két évtizede feleségével halmozza sikereit Korda György. ' - Úgy tudni, nem nagyon szere­ti a „művészurazást".- Elmondjam a történetét? Volt olyan szerencsénk, hogy a drága emlékű Feleki KamiUal életének utolsó éveiben együtt léptünk föl hárman. Megismertük mint em­bert, mint művészt; tényleg csodá­latos volt. Amikor művészezték kikérte magának. - Nem vagyok művész, Kamillka vagyok! - mondta és nekünk ezt így magya­rázta: - Felmegy a színpadra egy kislány, aki most volt 18 éves, fel­emeli a lábát, táncol kettőt és rá­mondják, hogy művésznő. Hát akkor nekem ne mondják, hogy művész úr, mondják, hogy Kamillka!...- Álmomban sem gondoltam volna, hogy ön a két héttel ezelőtt egyeztetett találkozóra anélkül, hogy azóta beszéltünk volna telefo­non, ott volt pontosan a megbe­szélt helyen!- És ebben mi a különleges?- Az, hogy nem kellett külön te­lefonálgatni, időpontot módosíta­ni, hanem ment minden a maga útján! Nagyon ritka ez a mai világ­ban, amikor az adott szó semmü nemér!- Látja, ez is azt jelenti, hogy ré­gi motoros vagyok... Más mentali­tású ember vagyok. Ha én azt mondom valamire, hogy úgy lesz, akkor az úgy is lesz. Drága apám­tól örököltem ezt a tulajdonságo­mat. Ő, Korda József az úgyneve­zett úriembert testesítette meg. Ezért amikor nekem azt mondják, hogy Korda úr, akkor azt szoktam mondani, hogy az nem én vagyok, az apám volt.- Idézek egy korábbi nyilatko­zatából - „Szakmailag többre let­tem volna hivatott".- Én ilyet nem mondtam! Ez már újságírói túlzás, de való igaz, hogy mindig is volt bennem vágy a többre. A ' 60-as évek végén megkeresett Mikó András, az ope­raház akkori főrendezője. Feljött hozzánk, beszélt a szüleimmel, kérte, legyek az operaház ösztön­díjasa, mert fiatal tenoristára van szüksége. Akkor nem éreztem magamban elég erőt és akaratot, hogy operaénekes legyek. A vágy azonban megmaradt.- Sokan talán figyelembe se ve­szik, de a saját karrierje mellett fel­épített egy teljesen különálló, duettpályát is feleségével, Balázs Klárival S ha az első közös lemez­től számítjuk, immár 16 éve.- De ugyanúgy szólistaként is szerepelhetek bármikor, sőt szere­pelek is! Klárikával új szerepet vál­laltunk. Nagy dolog volt elfogad­tatni mellettem úgy, mint egyen­rangú partnert. Ez egy folyamat..; Az én pályafutásom nem itt kez­dődött, hanem elindult valahol ki­csit mélyebben és ment, ment fel­felé... Úgy érzem, hogy még min­dig nem vagyok a csúcsán.-Ott a Fészek klubban '78-ban, az első „lépéseknél” lehetett sejte­ni, hogy ebből ekkora szerelem lesz Balázs Klárival ?- Egy „Made In Hungary”-n is­merkedtünk meg, amit megnyer­tem a „Lady N.” című dallal, s ott a Klárikáék is felléptek a Skála együttessel. Megláttam, buli után meghívtam az egész társaságot a Fészekbe és úgy intéztem, hogy velem szemben üljön Klári, aki a nővérével volt. „Rászálltam”, de nem akart kötélnek állni! Kértem, menjünk el táncolni, de nem jött. Egyszer-kétszer ránéztem, össze­kapcsolódott a tekintetünk; érez­tem, hogy itt valami lesz. Tudtam, hogy ez még nem az igazi, de va­lami lesz... Aztán mindegyikünk ment a maga útján, két évig nem találkoztunk, mígnem jött a „Hal­ló, itt Korda György” című műsor. Amerikából jöttem haza, egy évig vendégszerepeltem kint. Már meg volt beszélve a nyári ORl-műsor, megvolt a női vokál Csuka Mari­val Csuka Mónikával Szálúi Ju- dittaL Kaptam egy levelet Los An­gelesben, hogy a vokál nem ér rá, elfogadom-e helyette Juhász Má­ria, Huzonyi Edit és Balázs Klári személyét. Azonnal válaszoltam, hogy igen... Nem is gondoltam ar­ra, hogy majd a feleségem lesz!... De az gyanús volt, hogy két évig nem láttam, mégis sűrűn eszembe jutott.- Gondolom, nem okoz túlzott nehézséget a népszerűséggel együtt élni- Éljük a mindennapi életünket és nem zavar, ha odajönnek. Ha elmegyünk egy bevásárlóköz­pontba, egyből körülvesznek, ami egyáltalán nem baj, nem kell nagydarab testőröket odaállítani, hogy ellökdössék az embereket. Azt, aki igazán szereti az embere­ket, nem zavarja, hogy odamen­nek aláírást kérni és megkérdezik hogy van. Igenis jólesik! De nehéz megítélni, valaki éppen mikor van fönt. Amikor '85-ben csináltuk az első közös lemezünket, valami fé­lelmetes hisztérikus kíváncsiság volt körülöttünk. Elterjesztették, hogy egy kanadai turné során megöltem a Klárikát.- Megölte?- Tele volt vele a sajtó! Igazából nem tudtuk, honnan jött a plety­ka, ma már tudjuk, hogy az irigy­ség dolgozott valakiből, ami ké­sőbb hatalmas méreteket öltött. Mi külföldön voltunk, mit sem sej­tettünk az itthon gyűrűző plety­kákról... Amikor jöttünk haza, még a TV-híradó is kijött a reptér­re, hogy lám itt vannak, mi meg persze nevettünk az egészen. Utá­na jött az ellenpletyka, hogy bizto­san magunknak akartunk reklá­mot csinálni, valószínűleg össze­játszottunk.- KÜLFÖLD - így, csupa nagy­betűvel.- '74-ben voltam először Ame­rikában. Előtte azért már jártam egy-két nyugati részben, ami ak­kor nagy dolognak számított, mert nem volt egyszerű kimenni még Jugoszláviába se, így maga volt a csoda, hogy '68-ban eljutot­tam Rio De Janeiróba. Amerikára kicsit rászoktam. 180-ig, amíg nem ismertem a Klárit, már vagy ötször voltam kint. Utána meg vagy tizenhatszor... Világot akar­tam látni, csodálatos tájakat, fan­tasztikus országokat ismertem meg, amit nem is lehet elmonda­ni. Kanadában még igazi indiánt- is láthattam a Huron-tónál pipá­val, egyméteres hóban! Olyan él­mények ezek, amit soha nem ve­hetnek el. Ez volt az első szem­pont a külföldnél, a második egy új világban való megmérettetés szakmailag, a harmadik pedig, hogy anyagilag sem jár rosszul az ember. Colorado, Las Vegas... Las Vegasban énekeltem. Nap mint nap néztük a showkat, a játéko­kat. New Yorkban például láttam Elvis utolsó koncertjét '76-ban, mikor már meghízva, eléggé be­tegen énekelt, de hát akkor is ma­ga volt a csoda! A New York-i koncertjeimet a Metropolitan fő­ügyelője - egy magyar ember - szervezte akkor, és két hétig min­den nap ott ültem. Ott láttam elő­ször Pavarottit, ZefireUi díszletei között. Egy dal után hatalmas pa­pírtömeg zúdult be a színpadra, apró papírokat dobáltak, ez volt a tetszésnyilvánítás jele. El sem tu­dom mondani... Később Kláriká­val már együtt éltük át a csodá­kat.- A villa kinek volt rejtettebb vágya?- Az utazásaink során alakult ki az ötlet. Kicsit féltem tőle, mert éreztem, hogy nagy falat lesz. Ketten kínlódtuk ki ezt a gyönyö­rű házat, ami azóta nagyon sok mindentől megkímélt minket.- Sok örömük van benne?- Igen. Az alapban van egy fénykép - a mi fényképünk - egy százforintos, és egy kis levél, hogy mikor építettük. Minden házban, amit mi csinálunk, ottha­gyunk egy nyomot valahol a tég­lák között, vagy a tetőrészben. Ugyanúgy a gyermekemnek te­kintem, mint a dalaimat.- De nem volt minden fenékig tejfel, még az önök esetében sem!- Persze, hogy nem! Minden­kinek megvan a maga problémá­ja. Egy ilyen nagy falathoz pénz is kell. Na az volt a legkevesebb... Fölvettünk kölcsönt 25 százalé­kos kamatra és nagyon nehezen tudtuk visszafizetni. Háromhavi részletekben kellett törleszteni negyedévenként, ami halálugrás. Hogy könnyítsünk magunkon, kiköltöztünk a házunkból, kiad­tuk, mi pedig beköltöztünk a szálloda egyik szobájába, a nagy­mama a két macskával meg a má­sikba. A bútoraink raktárban po­rosodtak... Több mindenről le kellett mondani, sok mindent el kellett adni, ami kedves volt ne­künk. Tíz év óta például egyetlen képet sem vettünk. Ez nem pa­nasz, mert az élet megy tovább. Ráadásul úgy kezeltek minket, mintha bűnözők lennénk. Min­den egyes fillérünk ráment erre hosszú-hosszú évekig. Ma már nincs tartozásunk a Hotel Villa Kordára!- Emlékszem, a sajtó akkori­ban nagyon rászállt e témára!- A villa miatt nagyon sok rosszindulatú megjegyzést kap­tunk. De mindegy, megoldódott! Tanultunk belőle; mindent be kell tartani. Vannak emberek, mint például én, akik semmi olyat nem engedhetnek meg maguknak, ami egy kicsit is más, mint a tör­vény. Elmondok egy történetet, mikor jöttem rá először, de aztán nem okultam belőle. Már akkor Mercedesem volt, amikor itt még csak Skodák mentek. Siófokon énekeltem, éjszaka elmentem szórakozni, s mikor hajnal kettő­kor kijöttem a bárból, megláttam három kocsival arrébb egy másik Mercedest, rajta az én négy dísz­tárcsámmal. - Nem szúr ki velem - gondoltam és elkezdtem átten­ni az enyémre. Ahogy szereltem le, megszólalt mögöttem egy hang: - Maga mit csinál művész úr? Elszaladtam ijedtemben, mert nekem még a sajátomat se szabad visszavenni...- Az egész életet így élik? Vi­gyázniuk kell mindenre?- Igen. Sajnos nagyon hiszek az emberekben, amire párszor már rá is fizettem, csúnyán átver­tek. De akkor is azt mondom, hogy jó embernek lenni és jó em­bernek maradni! Hiszem azt, hogy eljön majd egy olyan idő, amikor nem kellenek szerződé­sek, hanem kezet nyújt egyik em­ber a másiknak és azzal megvan pecsételve a dolog. SÁNDOR ANDRÁS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents