Nógrád Megyei Hírlap, 2001. június (12. évfolyam, 126-150. szám)

2001-06-27 / 147. szám

2001. JÚNIUS 27., SZERDA V I L Á G T Ü K Ö R Nógrád Megyei Hírlap - 5. oldal VOJISZLAV KOSTUNICA ju­goszláv elnök kedden kizárta, hogy a péntekre tervezett nem­zetközi adományozó értekezlet előtt Belgrád kiadja a hágai tör­vényszéknek a háborús bűnök­kel vádolt Szlobodan Milose­vics volt államfőt. Kostunica belgrádi sajtóértekezletén zárta ki a lehetőséget, hogy két na­pon belül - azaz a Jugoszlávia támogatásáról rendezendő nemzetközi adományozó érte­kezlet előtt - jugoszláv állam­polgárt kiadjanak a volt Jugo­szlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló ENSZ-törvényszéknek. RENDŐRI beavatkozást kiváltó tiltakozással kezdődött meg kedden Bécsben a temelíni atomerőműről szóló meghallga­tás, amelyet az osztrák ellenzék eleve bojkottált. A rendőrök először a rendezvénynek helyet adó Hofburg előtt léptek közbe, ahol a Greenpeace és a Global 2000 környezetvédő szervezet, valamint az atomenergia ellen küzdő felső-ausztriai szervezet mintegy 200 képviselője a föld­re fekve próbálta megakadá­lyozni a bejutást. A NÉMET kancellár nagyszabá­sú kormányzati programmal kí­ván a segítségére sietni a súlyos helyzetben lévő keletnémet épí­tőiparnak. A Neue Osnabrücker Zeitung a kormánykoalíció berkeiből származó információ­ra hivatkozva azt írta, hogy Gerhard Schröder jelentős, akár egymilliárd márkát is elérő ösz- szeget kíván a keleti tartomá­nyok rendelkezésre bocsátani. A kormányzati segítség elsődle­ges célja a középületek és az ál­lami lakások szanálásának eddi­ginél hathatósabb támogatása. A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ idején német kényszermunká­ra hurcolt lengyelek kártérítés­ét intéző Lengyel-Német Meg­békélés Alapítvány tiltakozott a német fél által átutalt első összegek kiszámításának mód­ja miatt. A lengyelek álláspont­ja szerint a németek az első tíz­ezer kárvallottnak történő át­utalásnál előnytelen módon, nem az aktuális piaci árfolyam szerint számították át zlotyra az összegeket, s ennek követ­keztében a jogosultak keve­sebb pénzt kapnak. Az alapít­vány amiatt is tiltakozik, hogy a német fél nem egyeztette a 1 engyelekkel az átszámítási mó­dot. A németek visszautasítják a vádakat. ALIG NÉHÁNY órával az albán lázadók aracsinovói kivonulása után a település környékén kedden ismét tűzpárbaj tört ki a macedón kormányerők és az albán gerillák között. A kiala­kult helyzet miatt Jack Straw brit külügyminiszter elhalasz­totta szkopjei útját, s nemzet­közi szervezetek arra figyel­meztettek, hogy a balkáni or­szág szélesebb katonai konflik­tus felé sodródik. HÁROM SZEMÉLY meghalt kedden egy helikopter-baleset­ben a Pireneusok spanyolorszá­gi felén, Queralbs közelében. Az AS 350 B-3 típusú jármű egy andorrai cég tulajdona volt, és valószínűleg azért zuhant le, mert a rotorja elakadt egy vas­úti felsővezetékben. Az egyik utasnak még a földet érés előtt sikerült kiugrania a gépből, és sértetlen maradt. ■ Megbékélést sürget a pápa Két új boldogot avatott II. János Pál A pápa a nemzetiségek nyelvén is fohászkodott fotó: europress/epa Lemberg II. János Pál pápa kedden la­tin liturgia szerint, lengyel és ukrán nyelven tartott szent­miséjén a két nép közötti tör­ténelmi megbékélésre szólí­tott fel. A katolikus egyházfő arra hívta fel a múltban gyakran véres csatákban szembekerült len­gyeleket és ukránokat, hogy kerekedjenek felül történelmi viszálykodásukon és építsék együtt a jövőt.- A két nép keresztényeinek együtt kell haladniuk az egy Jé­zus Krisztusban megtestesült egyetlen Isten felé - hangoztatta II. János Pál. A szentmise kezde­tén a pápa boldoggá avatott két ukrajnai római katolikus szemé­lyiséget. Az egyik Joszif Bilcsevszkij lembergi érsek (1860-1923), aki Krakkóban, Bécsben, Párizsban és Rómában végzett teológiai ta­nulmányokat, 1901-ben lett püs­pökké, majd Lemberg érsekévé. Támogatta az új templomok és kápolnák építését, bátorította a jótékony cselekedeteket. Élete vé­géig jelszavához - „az Isten szere­tet” - híven szolgált. XI. Pius pápa kora egyik legnagyobb püspöké­nek nevezte Joszif Bilcsevszkijt. A másik boldoggá avatott Zigmund Horazdovszkij (1845- 1920), aki Lembergben végzett te­ológiai tanulmányokat és 1871- ben szentelték pappá. Gyermek­korától tüdőbajjal küzdött, de ez nem akadályozta meg abban, hogy a szegényeknek, otthontala­noknak, éhezőknek segítséget nyújtson. Kolostort alapított 1894- ben a Szent József nevét viselő kegyelmes nővérek rendje szá­mára. A szentmise után ukránul és több ukrajnai kisebbség nyelvén - oroszul, szlovákul, magyarul és lengyelül - hangzott el fohász. Az ukrajnai görög és római katolikus egyház székhelyén, Lembergben tartott szentmisén több mint 300 ezer hívő vett részt. Nyugat-Ukrajnában egymillió római katolikus hívő él, többsé­gük lengyel nemzetiségű, szá­mukra mindig is a katolikus vallás volt a nemzeti önazonosság meg­őrzésének egyik legfontosabb eszköze. Ukrajna nyugati része (Galícia) 1772-ig, Lengyelország első felosztásáig lengyel fenn­hatóság alatt állt. A második világ­háború után mind lengyel, mind ukrán részről kölcsönös kitelepí­tésekre került sor. Válságtanács a státustörvényről Román kezdeményezés az Európa Tanácsban Román képviselők az Európa Tanácshoz (ET) fordulnak, hogy a parlamenti közgyűlés kérje fel Magyarországot: ne léptesse életbe a státustörvényt, mert az veszélyezteti a térség biztonságát, feszültséget kelt a romániai kisebb­ségek és a többségi társadalom között. Strasbourg Szerdán rendkívüli tanácskozást tartanak a budapesti parlament kormánytöbbségéhez és ellenzé­kéhez tartozó ET-képviselők, a határon túli magyarságot képvi­selő strasbourgi küldöttek és az Európa Tanács mellé delegált ma­gyar állandó képviselet tagjainak részvételével. Az eszmecserét az tette szükségessé, hogy a román delegáció minden eddiginél erő­teljesebb diplomáciai offenzívába kezdett Magyarországgal szem­ben a státustörvény okán. A román fél által körözött ál­lásfoglalás szerint a magyar par­lament által elfogadott státus­törvény „megkülönböztetést al­kalmaz az illető országokban élő magyar kisebbség és a többségi lakosság között, területenkívüli­séget visz be a törvény alkalma­zásába, amely vélhetően új fe­szültségeket kelt a népcsoportok között, és fokozza a régió instabi­litását”. A román delegáció egy­szersmind aláírásgyűjtésbe kez­dett azzal a céllal, hogy támoga­tókat szerezzen a státustörvényt kifogásoló indítványához. Magyarország szempontjából különösen aggasztó, hogy a kez­deményezéshez olyan nemzetek képviselői is csatlakoztak - a dán, a finn, az angol, a német -, ame­lyek eddig kisebbségi kérdések­ben mindig a magyar törekvése­ket támogatták. Tabajdi Csaba, a magyar parlamenti küldöttség szocialista tagja szerint a buda­pesti diplomáciának azonnal cse­lekednie kell. A képviselő úgy lát­ja, hogy az Európa Tanács illeté­keseit a magyar diplomácia nem tájékoztatta időben és megfelelő formában a státustörvény tartal­máról, céljáról, körülményeiről, s így most hazánknak magyaráz­kodnia kell. Kelemen Attila, a román parla­ment képviselője újságírók előtt sajnálatosnak nevezte a magyar és a román kormány között kiala­kult helyzetet. Hangsúlyozta, hogy a romániai magyar kisebb­ség lehetőleg szeretne kívül ma­radni a vitán, hiszen az nem a romániai magyar kisebbség és a román kormány vitája, hanem a két érintett ország vezetése közötti probléma. _____________■ _____________________ÁLLÁSPONT____________________ V ARGA OTTÓ Ki ül a bombán? Valaki már megint a gyújtózsinór körül babrál. Még nem ég ugyan, de az előző évek gabonabombájának réme megint ott kísért a termelők körül. Most azonban elsősorban nem a kevés vagy a sok termés ad okot az aggodalomra, hanem a költségek folyamatos növekedése. Az aratás ugyanis sokba kerül. Persze eddig sem volt olcsó mulatság, de tavaly óta ötödével emelkedtek a költségek. Elsősorban természetesen az üzemanyag árának drágulása okozza a többletet - annak ellenére, hogy az utóbbi hetek­ben folyamatosan csökken a benzinár -, de a szántásért is mélyebben kell zsebbe nyúlniuk a termelőknek. Egyszáza­léknyi vizet most úgy 4-500 forintért tudnak kivonni a gabonából tonnánként, így könnyen kiszámolható, hogy mennyibe kerül egy ezerhektáros területről, átlag hat­tonnás eredménnyel betakarított termés tárolható minősé­gig történő szárítása. Ráadásul mindjárt az aratás elején le­esett egy hónapra elegendő mennyiségű csapadék... Ezzel egy időben szép folyamatosan - mondhatni fű alatt - elkezdett csökkenni az őszi árpa felvásárlási ára. Somogy megyében két hete még 22-24 ezer forintot kínáltak tonná­jáért, a múlt héten már 20 ezer forintos ajánlat is akadt, teg­nap pedig arról kaptunk információt, hogy az egyik dél­somogyi termelő elé 18500 forintos szerződést tett a felvá­sárló. Ez utóbbi ár már az önköltséget sem fedezi, hiszen nem csak a betakarítás, hanem a vetőmag, a műtrágya és a növényvédő szer ára sem lett kevesebb. Várni kell hát az el­adással, amíg az árak feljebb kúsznak, még akkor is, ha aki­nek nincs tárolókapacitása, annak ez a várakozás is sokba kerül. Azért akadnak, akik nem keseregnek: az állattenyésztők, akik a tavalyi égbe szökő takarmányárak miatt keseregtek, némi elégtétellel nyugtázzák, hogy átadhatják a helyüket, üljön valaki más most azon a bombán. Igaz, azt ők is hoz­záteszik: tudnának erre érdemesebb személyeket is java­solni, mégpedig egész közel az agrárszférához... KOSA GYÖRGY Egy arc, egy sors A srác az alsó lépcsőn állva búcsúzkodik barátnőjétől. Aztán a tányérsapkás nő a sípjába fúj, s kigördül a szerel­vény az alföldi kisváros pályaudvaráról. A vonatút bő há­romnegyed óra a másik végállomásig. A fiatalember - kezé­ben kis szütyővel - szinte azonnal beveszi magát a mocs­kos vasúti kocsi még mocskosabb vécéjébe. Az egész me­netidő alatt csupán ha egy percre jön ki valamiért. Még in­dulás után megkérdi tőlünk (is?): nincs-e öngyújtónk... A végállomáshoz közeledve a kalauz bliccelőt szimatolva tu­dakolja tőlünk: ki és mióta van bent a budiban. Aztán elcsí­pi a srácot, de nincs bírság: van jegye. Milyen furcsák a mozdulatai, a gesztusai - jegyzi meg a lány, aki nem kö­zömbös számomra, s akivel együtt zötykölődünk a kocsi előterének pótülésein, a vécé tőszomszédságában. Ha, mondjuk, csak rosszul volt, és hasmenés kínozta útitársunkat, így, ismeretlenül is megkövetem, amiért drogozás gyanújával illettem. Ám, bevallom, ettől a gya­nútól azóta sem tudok szabadulni, hiszen minden olyan nagyon klappolt. Nem tudom, de nem is akarom kitöröl­ni annak a srácnak az emlékét sem, akit futólag ismertem lakóhelyemen, a megye nagyvárosában. Sokszor várom még, hogy felbukkanjon valamelyik belvárosi utcán, aho­gyan monoton szaggatottsággal lépked, lassan haladva, mozdulatlan felsőtesttel és arccal, semmibe révedő tekin­tettel. Van egy kedvenc (ál)bölcsességem, amely valahogy úgy szól: akkor tudsz valamiről mások számára is hiteles véleményt mondani, ha már te is próbáltad. Mint minden önmagunknak gyártott, hangzatos elv, valahol ez is meg­bukik. Mindjárt akkor, amikor a drogról van szó. Mert ak­kor bőven elég egy arc, egy mozdulat, egy sors megidézé- se. S aki észnél van, az tudja: túl nagy az ár azért a kevés, hamis élvezetért. Légy hát te is észnél, ha megkísért az álszabadság ígérete. S legyen a tapasztalatod mások tragédiája. A napfény jót tesz a tőzsdének Árgus szemmel kémlelik az alkuszok az eget Világszerte hullámvölgyben van a börze. Az irányzat tartós: valamikor az amerikai választások előtt kezdődött, és a muta­tók azóta sem emelkednek igazán. Mi az oka ennek a szomo­rú helyzetképnek? - találgatják a szakértők. Bérűn _______’ N em az óvatoskodó befektetők­ben van a hiba, hiszen ha baj van a konjunktúrával, nem kárhoztat- hatók a pénzemberek - írja a Die Welt. Az Európai Unió gazdasági húzóereje - Németország - az idén csak mérsékelt föllendülés­sel számol, így nem csoda, ha a tőzsdeindex inkább lefelé moz­dul. A német napilap szerint el- marasztalhatók a részvénytársa­ságok vezetői is, mert „nem sugá­roznak optimizmust”, így aztán pang a börze. Van azonban egy újabb bűn­bak is: az időjárás. Egyesült álla­mokbeli pszichológusok kutatá­sai szerint ugyanis sajátos össze­függésben áll egymással a napsü­tés és a tőzsde. A tudósok 1982 és 1997 között, tizenöt éves mun­kával kiderítették: ha süt a nap, emelkednek az árfolyamok. A Wall Streeten az átlagos nyereség verőfényes időben háromszor nagyobb, mint borús napokon. Ami tehát egyértelműen jelzi: nem a befektetői várakozások,- hanem a légköri változások okol­hatók a grafikon görbéjének ala­kulásáért. A földrész nyugati fe­lében a hónap utolsó napjaiban árgus szemekkel kémlelik az eget: ha ugyanis június végén szép az idő, az így is marad 6-7 héten át. Aki azonban nem ad hitelt a régi, paraszti megfigyelésnek, in­kább az amerikai jegybank elnö­kének várható bejelentésére kon­centrál. „Népi” tapasztalat ugyan­is, hogy Alán Greenspan hosszú évek óta éppen ilyenkor, június végén jelenti be a kamatok csök­kentését. A hírre reagálva a befek­tetők pazar üzleteket köthetnek. Kérdés, így lesz-e az idén is. Ha a várva várt haszon elmarad, lehet új bűnbakot keresni. Amennyi­ben szépen süt a nap, nem lehet majd a tőzsdei melléfogást az idő­járásra kenni. A szemveszteséget, az aratás szerényebb eredménye­it annál inkább. Bár végső fokon ennek is lesz nyoma az árutőzs­dén, de addigra már itt az ősz... ZEBRAPÓNI. Az északnyugat-angliai Langwathby grófságban, Cumbriában - a tulajdonos legnagyobb meglepetésére - egy Stehland póni váratlanul zebrakeverék csikónak adott életet. Karen Pete, a farm 31 éves igazgatója elmondta: tulajdonképpen nem is észlelték a terhességet, mivel a hím zebrát elkerítve őrzik a nőstény póniktól. ______________________________________________________________FOTÓi EUHOFREIS/CPA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents