Nógrád Megyei Hírlap, 2001. június (12. évfolyam, 126-150. szám)

2001-06-23 / 144. szám

2001. JÚNIUS 23., SZOMBAT Nógrád Megyei Hírlap - 5. oldal Judom, hogy ezzel az erőfeszítéssel, odafigyeléssel, tenniakarással, teljesítménnyel még előbbre tarthatnánk’ Hét végén hét kérdés Salgótarján hét éve hivatalban lévő polgármesteréhez A DOLGOK KÖZEPÉBE...- Szennyvízcsatorna-beruházás, 21-es út, vasútfejlesztés. Nos, melyikkel kezdjük? Javaslom, hogy a „sok mindent meghatá­rozóval” - in médiás rés: indul 2002-ben a salgótarjáni polgármesteri tisztségért?- Messze van még az önkormányzati vá­lasztás, amit még egy országgyűlési is meg­előz. Arról azonban már most tájékoztatha­tok mindenkit, hogy az országgyűlési vá­lasztáson nem vállalok szerepet, és az ön- kormányzati választáson indulok. Erre ala­pot és okot egyrészt az elvégzett munkánk ad, másrészt pedig az, hogy ellenfeleinkkel ellentétben mi már rendelkezünk a követ­kező tíz évre vonatkozó elképzelésekkel. ELVITTE A VÍZ...- Világos beszéd, de továbbra se köny- nyítsünk a kérdéseken. Hogyan viszonyul Salgótarjánban a többségi MSZP-s vezetésű koalíció aFideszhez, akár országosan is, il­letve viszont?- A demokrácia felfogásának egyik alap­pillérét képezi, hogy a választások eredmé­nyét tiszteletben kell tartani. A salgótarjáni önkormányzat a jelenlegi ciklus elején en­nek megfelelően cselekedett. Számunkra ez azt is jelentette, hogy a megyeszékhe­lyen az MSZP után legnagyobb támogatott­ságot élvező Fidesz-MPP-t kértük fel koalí­ciós együttműködésre a város még hatéko­nyabb működtetése, fejlesztése érdekében. A nemleges válasszal együtt a felkértek kor­rekt ellenzéki szerepkörre tettek ígéretet, arra, hogy a kormányzati segítségek meg­szerzése érdekében lehet rájuk számítani. Ennek megfelelően mi a Fidesz-hez való vi­szonyunkat aszerint értékeljük, hogy ér­demben, és nem szavakban, mit tudtak el­érni a fejlesztéseinkkel kapcsolatos kor­mányzati szerepvállalásban. Az „ered­mény”, például a 21-es út tehermentesítő szakasza esetében, lehangoló, de az is, hogy a nagy hangon beígért hatvan-salgó­tarjáni útszakasz korszerűsítése szintén el­maradt. De ugyanígy a vasútfejlesztésben való részesedésünkkel sem lehetünk elége­dettek. Az igazán nagy probléma az, hogy az említett beruházások elmaradása miatt egyúttal Nógrád megyét is elkerülte a pénz. Ami tényleges támogatást, segítséget kap­tunk, azt természetesen mindig elismerjük és megköszönjük. Sajnos túl sok köszönettel és elismerés­sel nem tartozunk a kormányzatnak, illet­ve a helyi Fidesznek... ORSZÁGOS BEVÉTEL: SALGÓTARJÁN KIVÉTEL..- Hol tart most Salgótarján, s hol tart­hatna - és most „senkire semmit rá nem fogva” - mennyire érzi meghatározónak a hátrányos helyzetű város fejlődési lehetősé­geinek tükrében a mindenkori ország­irányító pártfok) szerepét?- Nem az álmokra, csakis a kidolgo­zott fejlesztési programokra szeretnék hivatkozni. Meg kell nézni, hogy a terü­letfejlesztési tanács által készített, s elfo­gadott, a kormányzat elé terjesztett szak­mai elképzelésben mi található. Nem akarok ismétlésekbe bocsátkozni, in­kább csak annyit, hogy a magyar gazda­ság fejlődése által biztosított pluszbevé­telekből való komolyabb részesedésünk­kel meg lehetett volna valósítani a szó­ban forgó elmaradt nagyon-nagyon fon­tos fejlesztéseket. A területfejlesztési tanács szakmai anyaga középtávú célkitűzésként az egy főre jutó GDP tekintetében az országos át­laghoz történő felzárkózást, továbbá a munkanélküliség tíz százalék közelébe történő leszorítását jelölte meg. Az elvég­zett helyi, térségi munka nagyobb kor­mányzati figyelemmel és rásegítéssel sok­kal jelentősebb eredményt tudott volna el­érni mind Salgótarján, mind a megye vo­natkozásában. ADD A KEZED, FEJLŐDÉS...- Puszta Béla hetedik polgármesteri esz­tendejének végéhez közeledünk. Milyen volt ez a hét év: szűk, bő, vagy a lehetősé­geknek megfelelően kiaknázott?- Soha nem lehet figyelmen kívül hagy­ni a kiindulópontot, lüktől, milyen körül­mények között vette át az MSZP-s vezetés a várost. Akkoriban, 1994-ben története egyik legnehezebb időszakát élte Salgótar­ján. Határozott és hatékony válságkezelő programra, a fejlesztési elképzelések ki­dolgozására és azok elindítására volt szük­ség. A napjainkig tartó gondos folyamat a válságkezeléssel vette kezdetét, majd a működés stabilizálása után városunk a fej­lődési pályára állt és a fejlődés sokirányú­sága figyelhető meg. Rengeteg önkor­mányzati és önkormányzati együttműkö- désű fejlesztés valósult meg, gondoljunk csak például az ipari parkra, az inkubátor- házra, a térségi hulladéklerakóra, a szennyvíz-csatornázási programra, a bér­lakásépítésre, a gázberuházásra, a digitális várostérkép elkészítésére, nemzetközi kapcsolataink fejlesztésére, azon belül is tranzitszerepkörünk erősítésére, de elége­dettnek és ez talán az előző válaszaimból is kiderült, nem mondhatom magamat. Sajnálok minden kihasználatlan és elmu­lasztott lehetőséget, különösen akkor, ami­kor tudom, hogy ugyanezzel az erőfeszí­téssel, odafigyeléssel, tenniakarással, telje­sítménnyel még előbbre tarthatnánk. A kialakított feltételeknek köszönhető­en úgymond önjáró módon működik a be­fektetők, munkahelyteremtő elképzelések áramlása a városba. Vagyis Salgótarján gazdasági erősödése tervezhető, az idete­lepülő cégek erősebb, versenyképesebb gazdasági értéket képviselnek nemzetközi kitekintésben is. Ezen a nyáron elkészül egy tíz évre szó­ló kistérségi fejlesztési program. Ez egy­ben azt is jelzi, hogy már nem a korábbi évek „bajról bajra” követés tűzoltó mód­szerével dolgozik az önkormányzat. Van elképzelésünk, ki tudjuk dolgozni, meg tudjuk szervezni a feladatvégzést, vele együtt a várost, de a kérdés továbbra is kér­dés marad: a mindenkori kormányzattól mekkora segítséget kapunk? Ez hangsú­lyozottan előtérbe kerül az európai uniós csatlakozás időszakában, amikor akár nemzetközi pályázatokon és programok­ban is részt vehetünk. SZEMÉLYESEN, EGYÜTT AZ EMBEREKKEL..- Hogyan és főleg kikkel képzeli el Salgó­tarján jövőjét?- Ma egyetlen egy település sem tudja a saját fejlődését csak önmagában és a saját közigazgatási területén belül végiggondol­ni. Minden egyes településnek akár nem­zetközi összefüggésekben is kell terveznie a tekintetben, hogy fejlesztési elképzelése­it integrálni tudja szűkebb és tágabb fejlő­dési környezetébe. Az elmúlt években ezt a stratégiát követtük és továbbra is ez lesz a meghatározó. Ma már nem az a kérdés, hogy a válságkezelésen túl meg tudtuk-e ragadni azokat a leglényegesebb pontokat, amelyek mentén akár a nemzetközi be­ágyazódásunk is biztosított. Egyértelmű, hogy Salgótarjánban a gazdasági bázis erő­sítését, a humán szolgáltatás fejlesztését és a városi életminőség javítását egymás mel­lett, egymás erősítésével kell megoldani. A jövőt alapvetően te­lepülés- és térségfejlesz­tési szempontból kell ke­zelni. A politikának hát­térbe kell szorulnia. A politika társadalmi hasz­nosságában méretődik meg. Nem az a lényeg ilyen szempontból, hogy ki van hatalmon, hanem hogy hatalmát miként gyakorolja, mire használ­ja. Úgy érzem, hogy a ha­talomgyakorlásnak egy új minőségét és bizonyos elemeiben még országosan is egyedi pél­dáját valósítottuk meg. Tapasztalatból mondhatom, hogy azok­kal lehet nehezen szót érteni, s így jövőt tervezni, akik a munka, a konkrét tevé­kenység és a teljesítmény helyett politizál­nak - bárkiről is legyen szó. Szintén nem lehet azokkal tervezni, akik nem a várossal együtt, hanem annak rovására kívánják a maguk fejlődését érvényesíteni. VÁLLALKOZÓ ÖNKORMÁNYZAT, VÁLLALKOZÓ POLGÁRMESTER...- Az önkormányzat jövőjét és a polgár- mester személyét illetően bizonyos körök­ben egyre gyakrabban kapcsolják egybe az önkormányzatot és a polgármestert a „vál­lalkozó” kifejezéssel, úgy is mint kívánatos mintával. Mi erről a véleménye?- Ha olyan „vállalkozásra” gondolnak, amelyből kiveszik a pénzt, majd jelentős köztartozással eladják, mondjuk egy marslakónak, akkor biztosan nem ez a kö­vetendő minta. De azt sem hiszem, hogy egy önkormányzatnak a piaci hasznú alap­elven kell működnie, mert nekünk első­sorban a színvonalas, esélyteremtő közös­ségi szolgáltatásokban kell gondolkod­nunk. Ha viszont arra gondolnak, hogy az ön- kormányzatnak az adott feladatkörében vállalkozó szelleműnek, dinamikusnak és hatékonynak kell lennie, akkor egyetértek ezzel a követelménnyel. Amihez persze hozzátartozik az is, hogy a vállalkozások számára minél jobb feltételeket alakítsunk ki, tekintettel például az ipari parkban való szerepvállalásunkra. Személy szerint, amennyiben bizalmat kapok, arra vállal­kozom, hogy tovább vezessem Salgótar­jánt a már említett fejlődési pályán a ké­szülő 10 éves program alapján. BUTASÁGTERJESZTÉS FALRAGASZOKON...- Végül egy valóban személyes jellegű kérdés. A helyi taeepaó nagymesterei, akik sorozatosan melléfognak - például a Star Áruház „polgármesteri tulajdonjoga” kap­csán - kértek-e már elnézést öntől, persze csak a maguk módján: névtelenül?...- Az ilyenfajta, csak sötét színeket tar­talmazó paletta igen széles. Először azt ter­jesztették rólam, hogy a piros iskolánál uszodás családi házat fogok építeni. Ez­után az északi buszfordulót „vettem meg”. Ezt követte a „magániskolám” a Gábor Áron iskola helyén, majd a Karancs Szálló és a Háromkő Takarékszövetkezet „birtok­lása”, az említett Centrum Áruház „tulaj­donjoga”, sőt a „tengerjáró yachtom” az olasz partoknál. És ezek csupán kiragadott példák voltak. Aki közéleti szerepet vállal, annak min­denre fel kell készülnie. A deformáló szán­dékok mindig leperegtek rólam a tények­nek köszönhetően. Tudom, hogy személy és szervezet szerint kik vannak ezen törek­vések mögött. Ezek a megnyüvánulások azokat minősítik, akik megpróbálnak sajá­tos módszereikkel lejáratni valakit. Névte­lenségbe burkolóznak, dezinformálnak. Eddig még mindegyik lejárató szándék ku­darcot vallott. Természetesen egyszer sem kértek elnézést, belátva tévedésüket, de ar­ra is volt példa, hogy amikor kérdőre von­tam az egyik jóakarómat, azt mondta: „tu­dod, koptatunk”. Bízom benne, hogy az idő haladtával ezeket a közéleti vadhajtásokat egyre job­ban háttérbe lehet szorítani - nem csak he­lyileg, hanem országosan is.-polgár Sok-sok kézfogásra lenne szükség... Lássunk tisztán szennyvízcsatornázás-ügyben Az elmúlt hetekben sok minden elhangzott a Salgótarján- Vizslás-Kazár-Mátraszele vonal szennyvíz-csatornázási be­ruházás kapcsán pro és kontra. Idejét láttuk, hogy a szakma képviselője, Tusják György (a Salgótarjáni Csatornamű Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója) is megszólaljon.- Úgy tudom, hogy az ISPA- támogatás nélkül már csak múlt időben lehet beszélni a beruházás­ról. Mit veszített a négy település?- Jelentős összegű pénzügyi támogatást veszítettünk, de a lehetőség így sem veszett el. Bár az 1SPA révén valóban kön­nyebb lett volna a finanszíro­zás, de reményeink szerint a beruházás így is meg fog való­sulni.- Jó, akkor tekintsük át a fo­lyamatot, honnan indult és je­lenleg hol tart?- A cél nyilvánvaló: a beruhá­zás megvalósulásával a felsorolt települések lakosságának 90 százaléka közüzemi csatorna- hálózatot használhasson. A ki­vitelezés két fő eleme a csator­nahálózat bővítése és a szenny­víztisztító telep technológiai korszerűsítéssel egybekötött kapacitásnövelése. A műszaki koncepció teljes konszenzuson alapul, hiszen a tervek egyezte­tésében minden érintett fél részt vett, kezdve az önkor­mányzatoktól az üzemeltetőn és a tervezőn át az összes szak­hatóságig, s a munka magas mi­nősítést kapott a szakminiszté­riumban is. A pénzügyi fedeze­tet megalapozó hazai pályáza­tokon teljes sikerrel vettünk részt, melynek eredményeként több mint hárommilliárd forin­tot nyertek az önkormányzatok. A fennmaradó forráshiány ke­zelését nemzetközi támogatás­ból (ISPA) reméltük. A vaskos, aprólékosan kidolgozott, min­denre kiterjedő angol nyelvű pályázatot („elképesztően” pre­cíz, én is láttam - a szerző) be­nyújtottuk, de a környezetvé­delmi minisztériumban sajnos úgy döntöttek, hogy nem továb­bítják a brüsszeli nemzetközi döntnökök felé. A benyújtott több mint 20 hazai pályázatból a 11-be még igen, de a második körben az 5 kiválasztottba már nem került a projekt.- Indoklás?- Nem volt, bár levelében a KÖM is szakmailag kifogásta­lannak ítélte a pályázatot. Ter­mészetesen ennél a pontnál nem állhattunk meg, hiszen az elmúlt tíz év tapasztalatai azt bizonyították, hogy minél ké­sőbb kezd hozzá valaki egy ha­sonló jellegű beruházáshoz, an- § nál nagyobb terhekkel kell szá- j molnia. A finanszírozási szerke­zet összeállítása és a kivitelezői 1 tendereztetés máris folyamat­ban van, június végére a csator­nahálózatra, augusztus középé- | re pedig a szennyvíztisztító te- j lep korszerűsítésére várjuk az ajánlatok beérkezését.- Jó ilyeneket hallani, de hát ez pluszönerő vállalását jelenti.- Természetesen enélkül nem megy, de ismétlem, még mindig kifizetődőbb, mint a vá­rakozás. Egyébként rendkívül fontos, hogy a lakosság milyen arányban vesz részt a beruhá­zásban, azaz a bekötések igénylésében.- Nem terhelnek rá a lakos- j ságra az önkormányzatok a szorultabb helyzetükben?- Ez az egyetlen olyan félté- | tel, amelyen az önkormányza­tok a körülmények alakulásától j függetlenül soha nem változtat­tak! Vagyis, a lakosság tényleges befizetési terhe kamatostul 60 J ezer forint maradt továbbra is, { és 8 év alatt kell kifizetni. A munkálatok, eredményes pá­lyáztatás és szervezőmunka esetén, szeptember elején elkez­dődhetnek, s a tervek szerint 2003 közepétől szolgálhatja a mű a lakosságot. Újabb munkahelyek a kibővült ipari parkban Ezer új munkahely, hétmilliárd forint, harminckét hektáros park: ezek a legújabb mutatói a salgótarjáni ipari park történetének. Szinte napról napra előnyére változik, alakul a fon­tos terület, ahol legutóbb a második ütem ünnepélyes átadására került sor. Tóth Edit, a létesítményért fele­lős igazgató elmondta, hogy a 450 millió forintos be­ruházás révén újabb tizenhat hektárral bővült a sal­gótarjáni ipari park, ahová már szép számmal jelent­keznek a beruházók, s folyamatosan érkeznek az újabb igénylők. Puszta Béla polgármester bejelentette, hogy aláír­ták a japán Mitsuba céggel kötött megállapodást. A fontos dokumentum a tervezettnél jelentősebb érté­kű beruházást, munkahelyteremtést tartalmaz. Az ipari park harminckét hektáros területén közel hétmilliárdos értékű beruházás, és mintegy ezer új munkahely teremtődik - mindez belátható időn be­lül, jelentős árbevétellel, ami azt eredményezi, hogy a nógrádi megyeszékhely ezzel bekerül az európai gazdaság vérkeringésébe, ütemesebbé válhat a gaz­dasági fejlődés. A Bolyai-lépcső az igények szintjére emelkedik Salgótarján ez évi közbeszer­zési eljárásainak palettáján sok olyan téma akad, amely külön fontossággal bír egy-egy közös­ség számára. Ezek közül is ki­emelésre kívánkozik a Bolyai Já­nos Gimnáziumhoz felvezető lépcsősor felújítása. Mint azt az önkormányzat illetékeseitől megtudtuk, augusztus 31-ig, te­hát az új tanév megkezdéséig szeretnék elvégeztetni a munkát. S ha már a felújításoknál tar­tunk: a megyeszékhely közgyűlé­se 160 millió forintot különített el erre a célra, ami elsősorban a vá­ros útjainak a javítását szolgálja. Természetesen a nyári időszak­ban kerül sor az intézményi fel­újításokra is - erre 70 millió forin­tot fordít az önkormányzat. A beruházásokat megpályáz­tatják, a szerződések konkrét tartalmát az önkormányzat köz- beszerzési bizottsága állítja ösz- sze. A bizottság elnöke, Domon­kos Tamás „nevesítette” is a fel­újításokat.- A város tulajdonában lévő utak burkolatjavítási, kátyúzási munkái elkészültek - kezdte a bi­zottság elnöke. - Felújítás lesz a Corvin úton, a Fáy András kör­úton, a Vár, a József Attila és az Ybl Miklós úton. A nyár végére befejeződik az intézményi felújítások nagy része. így sor kerül a Beszter- ce-lakótelepi Általános Iskola te­tőfelújítására, magastető-felújí- tás lesz a Dornyay Béla Álta­lános Iskolában, a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában a fű­tési rendszert, míg a kereske­delmi és vendéglátó-ipari szak- középiskolában a padlót újítják fel. Az intézményi felújítások má­sodik körében a vizesblokkot és a lapos tetőt javítják meg az Arany János Általános Iskolá­ban, a magastetőt újítják fel a Mesekert tagóvodában. Végül, de nem utolsósorban felújítják az Erzsébet téri garzonházak fűtési rendszerét és szennyvíz-alapve­zetékét is. Az oldalt a megyeszékhely önkormányzata állította össze (X)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents