Nógrád Megyei Hírlap, 2001. június (12. évfolyam, 126-150. szám)

2001-06-18 / 139. szám

2001. JÚNIUS 18., HÉTFŐ H A Z A I K Ö R K É P Nógrád Megyei Hírlap - 5. oldal Kuncze az ügyvezető elnök Budapest Kuncze Gábor parlamenti képviselőt választotta nyílt, egyhangú szavazással ügy­vezető pártelnökké a Sza­bad Demokraták Szövetsé­gének Országos Tanácsa vasárnap. A politikus, aki 1997-től egy éven át már betöltötte a pártelnöki posztot, július 1-jéig ügyvezető­ként irányítja az SZDSZ-t, a párt rendkívüli küldöttgyűlése akkor dönt az új elnök személyéről, és az új ügyvivői testületről. Az OT tanácskozását követően Kuncze elmondta, nem tudja megválaszolni, hogy a 2002-es választásokon állítanak-e közös jelöltet az MSZP-vel. Hangsúlyoz­ta, hogy az SZDSZ önálló listát ál­lít, és minden választókörzetben jelöltet kíván indítani. A politikus leszögezte, az MSZP és az SZDSZ deklarált célja leváltani a jelenlegi kormánykoalíciót. A július 1-jén megválasztan­dó ügyvivői testület összetételé­re vonatkozó kérdés kapcsán je­lezte, nem tudja, hogy Demszky Gábor indul-e a tagságért, de mint mondta, számára minden­ki elfogadható, aki a tagság tá­mogatottságát élvezi. Kuncze Gábor és Béki Gabriella, az OT elnöke kijelentette: régen nem láttak ilyen imponáló egységet a párton belül. Hozzátették, hogy csak egy egységesen fellépő párt lehet sikeres. ■ Gyengülhetnek a régiók Újabb ajánlások a közigazgatásnak Dél-Dunántúl Az Európai Bizottság azt ajánlja, hogy 2006-ig ha­zánkban ne hét regionális program szülessen, hanem csupán egy készüljön az or­szág egész területére vonat­kozóan. Az egyes térségek­re vonatkozó elképzelése­ket így legfeljebb alprog- ramban lehet kidolgozni. Az Európai Bizottság Magyaror­szág egész területére vonatkozó, egyetlen program készítését kéri a hét regionális program helyett. Mindezt azzal indokol­ja, hogy a magyarorszá­gi régiók szintjén még nem áll rendelkezésre megfelelő közigazgatá­si struktúra ahhoz, hogy jelentős fejlesztési összegekről rendelkez­hessenek, s az Unió elé­gedetlen a fejlesztési ta­nácsok összetételével, mert ezek jórészt minisztériumi képviselők irányítása alatt állnak. A közelmúltban a nemzeti fej­lesztési tervért felelős legmaga­sabb szintű delegáció járt Brüsz- szelben - mondja Kovács Katalin, a Dél-Dunántúli Regionális Fej­lesztési Ügynökség Kht. vezetője -, amely a következő informá­ciókkal tért haza. Az összes elő­csatlakozó országot három kate­góriába sorolta Brüsszel, az első­ben Lengyelország foglal helyet egyedül azért, mert ott választott regionális tanácsok működnek kitűnően már három éve. A har­madikba a kis államokat (Ciprus, Észtország, Lettország stb.) so­rolták, amelyek nem oszthatók régiókra, illetve az állam maga a régió. A második kategória tartal­mazza a többit, köztük Magyar- országot is. Ezeknek az államok­nak egyetlen programot kell be­nyújtaniuk. A mi programunk­nak öt fejezete lesz, négy ágazati: gazdaságfejlesztés, infrastruktú­ra, humán, agrár- és vidékfejlesz­tés, valamint ötödik fejezetként a regionális operatív program. Utóbbi esetben, mondja Kovács Katalin, a rossz változat az lehet, ha központilag határozzák meg a régiók sorsát, a jó változat - ma még ebben a szellemben folyik az előkészület - szerint a régiók saját maguk készítik operatív programjukat, amelynek a folya­matos egyeztetése jelenleg is zaj­lik. Egyelőre az uralkodó állás­pont az, hogy a regionális ope­ratív program a régiók hét al- programjából álljon össze. Ez azt jelen­ti, hogy Brüsszelnek ugyan egyetlen progra­mot kell jóváhagynia, de elvben nem csorbul­nának a régiók érdekei. Kovács Katalin sze­rint tehát, bár nem iga­zán kedvező a brüsszeli döntés, az már Magyar- országon múlik, hogy az öt prog­ram között hogyan osztja föl azt a lehetséges forrásigényt, amire benyújtja Brüsszelben a tervet. Mert az is előfordulhat, hogy csak 8-10 százalék jut a 7 regio­nális alprogramra összesen, s ak­kor gyakorlatilag majdnem min­den az ágazati programokban je­lenik meg. A régióelnökök által kért hivatalos változat egyelőre 25 százalékot említ. Portugáliában annak idején fe­le-fele arányban oszlott meg az ágazatok és a régiók között a for­rás, s az ottani tapasztalatok sze­rint az a módszer nyújtott a ré­giók számára igazán biztonságot. Ami az ágazati keretbe bekerül, az vagy a megcélzott régióban köt ki, vagy egy másikban. Tehát a régiók érdeke ebben a helyzet­ben az, hogy legalább a 25 száza­lék körüli részt kiharcolják maguknak. cseri László Hat hónap is elég a katonának A honvédelmi miniszter szerint megfelelő szintű a kiképzés A rossz körülmények között, rossz hangulatban kiképzett katonának eszébe sem jut, hogy továbbszolgálatra jelentkez­zen. Ezt Szabó János honvédelmi miniszter állítja. Azt is, hogy jó katonát csak korszerű feltételek között lehet nevelni.- Elégedettek lehetünk, hogy sikerült bevezetni a 6 hónapos katonai szolgálatot, hiszen ez sze­repelt a kormány programjában - mondta mun­katársunknak Szabó János honvédelmi minisz­ter, amikor azt kérdezte tőle: örül-e, hogy fél év lett a katonaidő. - Furcsa lenne, ha megválto­zott volna az álláspontunk, hiszen arra szövet­keztünk, hogy a kormányprogramot végrehajtjuk. Tehát örülök, és elégedett vagyok.- Fél év nem nagy idő. Mire elég a hat hónap sorkatonai szolgálat?- Ha az alapki­képzést jól szerve­zetten és rendezett körülmények kö­zött kapják a bevonuló fiatalok, akkor elég a hat hónap. Ehhez egyébként minden nehézség elle­nére biztosítjuk a feltételeket. Most nincs szük­ség arra, hogy a sorkatonákat különböző, hosz- szú időt igénylő, speciális feladatok végrehajtá­sára képezzük ki. A bevonulóknak csak a leg­fontosabb alapfeladatokat kell ellátniuk. Külföl­di katonai misszió tagja sorkatona nem lehet. Akiket ilyen munkára jelölünk, azokat speciális feltételek között készítjük fel. Nekik ugyanis olyan modern ismeretanyaggal kell rendelkez­ni, amely lehetővé teszi, hogy zökkenők nélkül együtt dolgozzanak a világ legfejlettebb had­seregeinek katonáival.- Sokan hivatkoznak arra, hogy miközben mind bonyolultabb feladatokat kell megoldani, a feltételek egyre rosszabbak.- Ez nem így van. A feltételek ha lassan is, de folyamatosan javulnak. Ne feledjük, hogy har­minc év lemaradását kellene néhány év alatt be­hozni. A laktanyák többsége katasztrofális álla­potban van, hiszen évtizedekig elmaradtak a felújítások. Mi már másfél év alatt is sokat tet­tünk. A korábbi tervektől eltérően előbbre hoz­tuk a laktanya-rekonstrukciókat, hogy a felké­szüléshez megfelelő feltételeket tudjunk bizto­sítani. Igyekszünk olyan körülményeket bizto­sítani a sorkatonák számára is, hogy a kiképzés ellenére is jól érezhessék magukat. Ez nagyon fontos, hiszen a rossz körülmények között, rossz hangulatban kiképzett katonának eszébe sem jut, hogy tovább­szolgálatra jelentkez­zen, hogy jövőbeni életét a honvédség kö­telékében képzelje el.- Milyennek ítéli a magyar katonai okta­tási rendszert?- Nincs szükség ar­ra, hogy radikális vál­tozásokat hajtsunk végre a képzési, okta­tási rendszerben. A magyar katonák mindig jól képzettek voltak, így van ez most is. Akiknek speciális ismere­tekre van szükségük, azok azt tanulják meg. Számunkra az a fontos, hogy NATO-tagország- ként minden olyan megbízatást elláthassunk, amelyre felkérnek bennünket. Ehhez kell iga­zítani mindent; a katonák képzését és tovább­képzését is. Nem kísérletezgetünk, hanem fi­gyelembe vesszük a NATO-tagországok ta­pasztalatait, s ha szükségünk van rá, akkor se­gítséget kérünk a felkészítéshez. Egyre több katona beszél - jól - idegen nyelvet, amely alapvető feltétel az együttműködéshez. Most már ott tartunk, hogy a NATO által kidolgozott ismeretanyagok a Magyar Honvédségnél is hasznosulhatnak. LENGYEL JÁNOS Dr. Szabó János 1941-ben Füzesabonyban született. Jogász-ügyvéd. 1994-ben budapesti főpolgármester-jelölt. 1997-1998-ban az FKGP országgyűlési képviselője, 1998-ban a párt országos listájáról jutott a parlamentbe. 1998-tól hon­védelmi miniszter. Embertelen körülmények a hazai börtönökben Embertelen zsúfoltság tapasztalható a hazai börtönök több­ségében. Szakértők szerint sokkal több épületre, nagyobb létszámú, anyagilag jobban elismert őrszemélyzetre lenne szükség. Az igazságügyi tárcánál a napokban készült el a helyzet rendezését célzó rövid távú elképzelés. Az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára egyetért az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nemrég lezárult vizsgálatának megállapításaival, amelyek sze­rint a börtönök zsú­foltsága már az elvisel- hetőség határát súrol­ja. Ugyanakkor megje­gyezte: az Európa Ta­nács egyik legutóbbi vizsgálata kifejezetten jónak minősítette a magyar börtönökben tapasztalható egész­ségügyi ellátást, az ét­kezés minőségét, az őrszemély zet és a fogvatartottak viszo­nyát pedig néhol már-már csa ládiasnak ítélte. Hende Csaba szerint a három évvel ezelőtti kormányváltás­kor meghirdetett szigorúbb büntetőpolitika miatt évről évre többen, ráadásul hosszabb idő­re kénytelenek rács mögé vonulni. Az ál­lamtitkár a kemé­nyebb ítélkezési gya­korlatot szükségszerű­nek és kívánatosnak nevezete, de mint em­lítette, ennek vannak következményei. Az Igazságügyi Mi­nisztériumban napok­ban aláírt, később a kormány elé kerülő rövid távú terv töb­bek között éppen a fogva tartás körülményeinek javítására, a börtönnépesség foglalkoztatá­sára, valamint a mindehhez szükséges pénzügyi hiány áthi­dalására szolgáló elképzelése­ket tartalmazza. A köztisztviselők júliustól életbe lépő új bérezése némileg enyhít majd a börtönszemélyzet anyagi gondjain. Hende Csaba szerint éppen a csekély kereseti lehetőség az oka annak, hogy a nem keresett foglalkozások kö­zé sorolható a börtönőri is. Gyengén fizetett, egyre fiata­labb, tapasztalatlan smasszerek kerülnek így szembe az egyre dörzsöltebb elítéltekkel, ami ko­moly gondokhoz vezethet. A büntetés-végrehajtást fel­ügyelő igazságügyi tárca szeret­né elérni, hogy a börtönökben dolgozó személyzet jelenlegi hétezer körüli létszáma ezer- hatszáz dolgozóval növeked­hessen. HORVÁTH MAGDOLNA KOSZORÚZÁS. Nagy Imrének, az 1956-os forradalom miniszter- elnökének és mártírtársainak emléknapja alkalmából Budapesten, a Vértanúk terén rótták le kegyeletüket koszorúzási ünnepségeken az állami és politikai élet vezetői szombaton. A szobornál koszorút helyezett el Nagy Erzsébettel együtt Vészi János, a Nagy Imre Társaság ügyvezető elnöke, illetve Róth Miklós, a társaság alelnöke. Koszorúztak parlamenti politikusok, és a társadalmi szervezetek képviselői is. ______________________FOTÓ; EUROPRESS/KALLUS GYÖRGY A lagútrendszer a nemzeti park alatt A legendának csak egy része igaz Avatatlan szem egyáltalán nem veszi észre, még a parkban dolgozó szakember is csak hosszas keresés után találja meg a szűk bejáratot. A Kiskunsági Nemzeti Park területén betonbunkerek rejtőznek a föld alatt, nem engedve, hogy elfelejtsük: itt évtizede még szovjet csapatok állomásoztak. A helybeliek szerint összefüggő alagútrendszert rejt a föld. Egy föld alatti építménybe ne­künk is alkalmunk volt bejutni. A föld szintje alatt körülbelül másfél méterrel nyílik a félig el­torlaszolt vasajtó, ami két nagy és két kisebb teremből álló he­lyiségbe vezet. A termekben an­nak idején villanyvilágítást is kiépítettek, jól látszanak a fal­ból kilógó vezetékek, és meg­van még a kéménynyílás is. Azonban egyetlen önálló épü­letről van szó, innen út tovább nem vezet. Egy fakitermelés során fedez­ték fel a munkások a bejáratot, persze a helyiek már azóta tud­nak róla, hogy a szovjetek kivo­nultak erről a területről - meséli Krix Róbert, a Kiskunsági Nem­zeti Park tájegységvezetője. A ki­vonuláskor a katonák nem vittek magukkal semmit a betonbunke­rekből, egyszerűen bedózerolták a bejáratot. Néhány élelmes em­ber azonban felfedezte a vasajtó­kat, és elvitt mindent, ami moz­dítható volt. Tyúkász János itt született, itt nőtt föl, és nagyon sokat tud a szovjet csapatok itteni tartóz­kodásáról.- A lőtér közepe táján va­gyunk, itt mellettünk, és ott fel­jebb is elektromos elosztó­bunkerek találhatók. Van belő­lük több is. Ennek segítségével irányították a mozgó célokat a lövészeteken - emlékszik Tyú­kász József, aki a szovjet pa­rancsnokokkal is jóban volt. - Az a bunker, ahol az előbb jártak, a törzsvezetési bunker volt. Riadó idején a tisztek ott gyülekeztek. Az alagútrendszer pedig csak me­se - teszi hozzá. A környékbeliek azonban mindig többet vélnek tudni. Sze­rintük akadnak olyan bunkerek is a közelben, amelyekben nem járt ember, mert a bejáratokat betemették. A bugaci alagút­rendszer legendája tehát maka­csul tartja magát. GERENCSÉR ZOLTÁN VÁLASZTMÁNY. A Fidesz Or szágos Választmánya szombati ülésén ismét Várhegyi Attilát, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának politikai ál­lamtitkárát választotta elnöké­nek, valamint megtárgyalta a párt vitairatának kultúrával foglalkozó részét. Alelnök lett Dobó László szegedi önkor­mányzati frakcióvezető-helyet­tes, akit a Fidelitas jelölt, Rubovszky György képviselő, akit a Magyar Keresztény- demokrata Szövetség jelölt, valamint Szita Károly, Répássy Róbert és Balsay István hon­atya, illetve Simicskó István nemzetbiztonsági államtitkár. A héttagú Választási Egyeztető Bizottságba a választmány Áder János házelnököt és Németh Zsolt külügyi állam­titkárt választotta. PARLAMENT. A tervek sze­rint holnap dönt a Ház az ál­lampolgári jogok országgyűlési biztosa, általános helyettese, valamint a kisebbségi és az adatvédelmi biztos szemé­lyéről. A parlament a nyári szünet előtti utolsó plenáris ülésen titkos szavazással vá­laszt ombudsmanokat, amihez a képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges. Na­pirenden lesz a gázközmű- vagyonnal kapcsolatos önkor­mányzati igények rendezését célzó törvényjavaslat, a Ma­gyar Nemzeti Bankról szóló előterjesztés, valamint a szom­szédos államokban élő magya­rokra vonatkozó törvényjavas­lat záró szavazása. BÍRÓSÁG. A kiemelt büntető­ügyek tárgyalásain video­konferencia, az egyéb eljárá­sokban pedig elektronikus úton továbbított beadványok tehetik hatékonyabbá és ol­csóbbá a bírósági eljárást - mondta Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság tanács­vezető bírája. Hozzátette: az Európai Unió több tagállamá­nak bíróságain terjed az infor­matika és elektrotechnika ilyen irányú felhasználása. BŰNESETEK. Idén májusban 39 ezer 861 bűncselekmény vált ismertté, ami a tavalyi év hasonló időszakában történt 38 ezer 113-hoz képest csak­nem 4,6 százalékos emelke­dést jelent - olvasható az ORFK internetes honlapján. Az elmúlt hónapban 27 ember­ölés történt, ami jelentős, 80 százalékos emelkedés a tavaly májusi 15-höz képest. Szintén növekedett, majdnem 4,8 szá­zalékkal az ismertté vált erő­szakos közösülések, 7,1 száza­lékkal pedig a megrontások száma. Jelentős, 350 százalé­kos emelkedés történt az üzlet­szerű kéjelgés elősegítése bűn- cselekmény terén. KISBANDI-PER. Ma újra megkezdődik a Pesti Központi Kerületi Bíróságon az a bünte­tőper, amelynek harmadrendű vádlottja Lakatos András, gúnynevén Kisbandi, akit az ügyészség 444 rendbeli, bűn- szövetségben, üzletszerűen el­követett csalással, továbbá közokirat-hamisítással vádol, és ez alapján a büntető tör­vénykönyv szerint akár hét és fél éves szabadságvesztés is ki­szabható. Az 1993-94-es bűn- cselekmények nyomán 1996- ban már egyszer megkezdő­dött a büntetőper, ám Lakatos András ugyanezen év őszén az Egyesült Államokba távo­zott, így vele szemben fel­függesztették az eljárást. ERDEI VASÚT. Megújult a több mint negyvenéves Gemen- ci Állami Erdei Kisvasút. A har­minc kilométernyi pályasza­kaszt több mint tízmillió forin­tos ráfordítással felújították, sőt az idén egy nosztalgia gőzmoz­donnyal is gyarapodott a turisz- tikai nevezetesség. _________■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents