Nógrád Megyei Hírlap, 2001. június (12. évfolyam, 126-150. szám)
2001-06-16 / 138. szám
A NÓGRÁD MEGYEI HÍRLAP MELLÉKLETE 2001. JÚNIUS 16. | Az öngyilkosnak nincsenek tervei Dr. Garamvölgyi László: József Attilával véletlen baleset történt Balatonszárszón Az ünnepi könyvhét keretében a napokban mutatta be Pásztón dr. Garamvölgyi László „Hogyan halt meg József Attila?” című könyvét. A kötet már megjelenése előtt felborzolta a kedélyeket: egyesek óvták a szerzőt, mert véleményük szerint túlságosan konzervatív a magyar irodalomtörténet az ilyesmihez, mások szerint nem érdemes a múltat bolygatni, József Attilának „dukál” az önkéntes halál. A könyv azonban mégis elkészült: ötéves kutatómunka eredményét veheti kezébe az olvasó, amelyet nem irodalomtörténész, esztéta szemével, hanem kriminalistaként dolgozott fel az író.- Első látásra valóban eretnekségnek tűnhet, hogy egy rendőr - egyébként eredendően újságíró a foglalkozásom - miért fog egy ilyen irodalmi témához, miért firtatja az egyébként nagyon hányatott sorsú, de a magyar irodalom egyik legnagyobb költőjének a halálát - kezdte dr. Garamvölgyi László.- Amint az lenni szokott, a döntő tényező most is a véletlen: 1996-ban egy újságíró barátommal beszélgetve a könyv ünnepéről (amely József Attila születésének dátuma) szóba került, hogy neki valamit írnia kellene erről az ünnepről, a költővel kapcsolatban. A beszélgetés során említettem, hogy véleményem szerint nem igazán tipikus öngyilkossági esettel állunk szemben. Tíz éven keresztül nyomozó voltam, számos esetben helyszíneltem vonatos öngyilkosságot, volt összehasonlítási alapom. Ő ezt megírta 1996. április 11-én az egyik országos napilapban, amely szinte lavinát indított el: számos levelet kaptam, fogalmazhatnánk úgyis, hogy „belekényszerültem” a nyomozásba. Ahogy elmélyültem az anyagok tanulmányozásában, egyre inkább az a meggyőződésem alakult ki, hogy függetlenül az összes mendemondától, a József Attilát övező legendától, mégis véletlen baleset történt Balatonszárszón 1937. december 3-án. A szerző utalt arra, hogy klasz- szikus kriminalisztikai nyomozást kellett folytatni: kiemelte azt is, hogy nem várható el egy irodalomtörténésztől, esztétától, kortárs írótól, hogy a helyszínen adatokat gyűjtsön, hagyatékokban búvárkodjon, távolságokat méricskéljen helyszínen, fotókat készítsen. Utalt arra: két fontos tényezőt kellett cáfolnia annak érdekében, hogy sikeresen lehessen felvenni az egyébként konzervatív irodalomtörténettel a harcot: az egyik az volt, hogy József Attilát betegnek tartották. 1938-ban a „Szép szó” emlékszámában Bak Róbert, a költő utolsó kezelőorvosa skizofréniát (tudathasadásos elmebaj) állapított meg. Ez a megállapítás 63 éven keresztül tartotta magát: ha pedig ezt nem kérdőjelezi meg senki, nagyon nehéz az igazi összefüggést feltárni, hiszen a betegség jellegéből egyenesen következtethető az öngyilkosság.- 1966-ban egy Varga Ervin nevű pszichiáter, a Magyar Tudományos Akadémián egy nagydoktori disszertációt hirdet: ebben foglalkozik József Attilával, illetve a betegségével, és a példatárban is említette, de mint olyan embert, aki nem volt skizofrén. Ez a dokumentáció eltűnt, Varga Ervin Kanadába disszidált a későbbiek folyamán, de sikerült megtalálni, mert a disz- szertáció leszűkített változatát közreadták egy orvosi hetilapban. 2000 áprilisáig nem volt nagyobb kapaszkodóm, amikor Németh Attila pszichiáter egy hosszabb kutatás után kifejezetten József Attila betegségére koncentráltan írt egy könyvet. Ebben cáfolja, sőt tudományosan be is bizonyítja, hogy a költő nem volt elmebeteg, sőt patológiai értelemben nem is volt beteg. Amit megállapított, az úgynevezett „affektiv kór”, amely A akár egy népességre is jellemző. Tünetei alvás- és hangulatzavar, étvágytalanság, egészen a haláláig. Kezemre játszott a könyv megjelenésének időpontja, hiszen ha azt bebizonyítottuk József Attilával kapcsolatban, hogy nem volt elmebeteg, akkor az az okozati összefüggés, ami a betegség és az öngyilkosság között 63 éven át megkérdőjelezhetetlen volt, ettől a pillanattól kezdve nem egyértelmű. Dr. Garamvölgyi László szerint a másik fontos „támadási” terület maga József Attila személyisége és költészete volt. Mint mondta, könyvhétre megjelent kötet címlapja az irodalomtörténet makacsabb képviselői ma is azt mondják: lehet, hogy nem volt elmebeteg, lehet, hogy nem volt öngyilkos, de egyrészt gyermekkorától kezdve több öngyilkossági kísérletet követett el, másrészt a „leltárversek” is arra utalnak, hogy feladta az élettel való küzdelmét, ezért az önkéntes halált válagztja.- Balatonszárszó állomása a falu központjában van - mutatott rá a szerző. - Az öngyilkosnak tudnia kell, hogy mikor jön a vonat: vagy a menetrendszerű vonat elé veti magát, nem pedig álló tehervonat alatt akar meghalni, vagy röviddel a vonat érkezése előtt kifekszik a sínekre. Ebben az esetben nagyon fontos, hogy ez nyűt pályán, tehát elhagyott helyen történik, hiszen az öngyilkos nem akar tanúkat, nem akarja, hogy megmentsék. Nyomozó koromból állíthatom, hogy minden esetben van búcsúlevél: az öngyilkosnak végrendelkeznie kell, minden esetben leírják az öngyilkosság okát: lehet szerelmi csalódás, felhalmozott adósságok, betegség, családi vagy munkahelyi konfliktusok, és így tovább. Az esetek nagy többségében még a módját is leírják: kútba ugróm, felakasztom vagy megmérgezem magam. Az irodalomtörténet vélelmez búcsúleveleket, mindegyiket elemeztem: klasszikus értelemben egyik sem minősíthető annak. Szántói Juditnak, az egyik nagy szerelmének mindössze annyit írt, hogy „szeretettel üdvözlöm” - ez nem búcsúlevél. Amint az elhangzott, sikerült azt a bizonyos december 3-i napot óráról órára, percről percre rekonstruálni, egészen 19.36 óráig, amikor az a tehervonat szerencsétlen módon elindul. Aznap délután idilli téli napon mindenki levelet ír. József Attilát barátai, a „Szép szó” vezérkarának tagjai, december 2-án, egy nappal a tragédia előtt meglátogatják: csak pozitív élmények anyagát dolgozza fel. Új kötetre van kilátás, állást ígérnek neki, ami egyfajta egzisztenciális biztonságot jelent, ezt pedig még megfejeli a Baumgarten- nagydíj, ami nemcsak anyagi biztonságot, hanem erkölcsi elismerést is jelent. A tragédia napján fordítani akar, már reggel, ami azt jelzi: megjött a munkakedve!- Az öngyilkosnak nincsenek tervei: ő pedig a házasságot tervezgeti Flórával. Előkeresi az iratait, megnézi, hol van katolikus templom, december 3-án ő maga mondja 18.10 órakor, hogy edzeni fog, saját módszerrel akarja gyógyítani magát. De akkor mi történt valójában? Idézzük fel a könyvből: „Az 1284-es számú tehervonat, úgynevezett könnyű kezelésű tehervonat, darabáru szerelvény (tudjuk, tejeskannákat pakoltak). A vonat Budapest felót, Nagykanizsa irányba indul tovább. Abban a pillanatban, amikor a két kocsi között, guggolva (csak 163 centiméter magas) a sínpár és a vagonok mértani közepéhez ér, visszalendül a tömör vasból készült, 8-10 kilogramm súlyú csavarkapocs, irtózatos erővel a jobb homlokán találja el Az egyenes vonalú mozgását (át a kocsik között, előre) egy kilencven fokból érkező, erre merőleges, ellentétes irányú ütés éri, „jobb hombkcsontnak megfelelően olajos véraláfutásos tenyérnyi folt, amely alatt a csont ropog”. Valószínűleg ekkor tört el a nyakcsigolyája is, de már a fejet ért csapás is veszélyes, akár halálos is lehetett. ” Fából faragott Vidróczki Legyen-e szobra egy betyárnak Mátraverebélyben? valószínűleg nem kerülhet a betyár halála helyének közelébe, így lehet, hogy Vidróczki a község cserháti részének egy magaslatáról tekint majd cselekményei egykori színhelyére, a Mátrára. Vidróczki Mártont betyártársa, Pintér Pista suhintotta fejbe fokosával 1873. február 8-án a mátraverebélyi Zagyva- hídnál. A betyárok Almási Edmund verebélyi birtokoshoz tartottak egy vacsorameghívásra, mielőtt azonban odaértek volna, összeszólalkoztak, így saját társa keze által lelte halálát Vidróczki Márton. DUDELLAI I. Illik-e emléket állítani a Mátra egykori híres betyárjának, a dicstelen halálával Mátraverebélyhez kötődő Vidróczki Mártonnak? Egyesek támogatják a szobor köztéren való felállításának ötletét, míg másokat felháborít a gondolat, hogy egy bűnöző kapjon szobrot a településen. A szobor már elkészült, döntés még nincs. Nem csak emlékoszlopa, szobra is lesz a múlt század híres betyárjának, Vidróczki Mártonnak Mátraverebélyben. Elkészült ugyanis a szobra a Mátra híres betyárjának, a halálával Verebélyhez kötődő Vidróczki Marcinak. A bükkfából faragott kétméteres szobrot a helyi hagyományőrzők felkérésére Tóth Gyula fafaragó művész alkotta meg. Az Országépítő Alapítvány által tavaly kiírt pályázaton elnyert Vidróczki-emlékoszlop még nem érkezett meg a községbe, de annak híre máris ellenállásba ütközött egyes döntéshozók részéről, mondván: miért állít a falu emléket egy betyárnak? így a jelenleg konzerválás alatt álló szobor már titokban, és magánpénzből készült el. Az alkotások közterületen való elhelyezésével kapcsolatban az ellenzők nemtetszésüknek adtak hangot, ezért azoknak még nincs meg a végleges helyük. A szobor A gitársztár mégis folytatja Fellélegezhetnek Eric Clapton hívei: a híresztelések ellenére a „Lassúkezűnek” becézett gitárvirtuóz egyelőre nem dobja a sutba hangszerét. Az általában jól értesült „Rolling Stone” című amerikai rockmagazin a múlt hónapban képesztet- te el a blues és a rock híveit egy interjúval, amelyben Clapton azt mondta: ez a turné - lesz a végső, utána legfeljebb lemezeken hallat magáról. Nos, szóvivője pontosított: Clapton csak azt mondta, hogy az egész éven át tartó, világkörüli turnéktól tartózkodna a jövőben, ahogyan az utóbbi években tette. Finoman célzott arra, hogy gitáros sem fiatalodik.... Kisebb koncerteket a jövőben is fog adni a gitáros, arról végképpen nincs szó, hogy a 2001-re vállalt kötelezettségeit ne teljesítené, mondta a szóvivő. Lemeztervei vannak a sztárnak, erősítette meg a szóvivő, részletekkel nem szolgált. Az idei év tehát még bőven Claptoné lesz. Világkörüli turnéjának amerikai szakasza augusztus 18-án Los Angelesben ér véget. Akkor azonban még nem vonul pihenőre, ugyanis rövidesen újabb koncertszínhelyeket jelentenek be. Az elmúlt évben két kitűnő lemez jelent meg Claptontól: tavalya B. B. Kinggel közös „Riding with The King”, idén pedig a „Reptile”. A tavalyi lemez Grammy-díjat és W. C. Handy-díjat kapott. Kiadásra vár egy Yardbirds-összeáÚítás a hatvanas évekből, amelyen Jeff Beck és Jimmy Page gitárjátéka mellett az övét is halljuk majd - szép emlékként. Ami pedig a jövőt illeti, felesleges találgatni hányszor keltik még a hírét a visszavonulásának és hányszor cáfolják. Addig örüljünk, ameddig zenélni halljuk. Új és megfiatalodó köztéri szobrok Az idén sok szép köztéri szobrot fognak látni a magyar fővárosban lakók, illetve az oda látogatók, mert a millennium tiszteletére sokat felújítanak, illetve újakat is állítanak. Többek között ez is elhangzott a Budapest Galéria sajtótájékoztatóján. A köztéri szobrok mindig magukon viselték a mindenkori társadalmak politikai akaratát. Régészeti ásatások is igazolják ezeket, de nem kell nagyon messzire visszamenni, elég, ha az elmúlt tíz év hazai történelmét nézzük. A rendszerváltás idején szinte első lépésként a szocializmust éltető alkotásokat távolították el, és a politika, illetve a népakarat azoknak a szobrát kívánta újra látni, akiket a történelemben meghurcoltak vagy rehabilitáltak, és persze azokat a szobrokat is, amelyek ezeréves kereszténységünk idején készültek, de az ideológia miatt egy időre raktárba kerültek. A Budapest Galéria tehát nem önállóan dönt a köztéri szobrok felállításáról - mondta Zsigmond Attila, a Budapest Galéria főigazgatója, - hanem a politika, pontosabban a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a fővárosi önkormányzat döntését hajtja végre, hiszen az anyagi támogatás is innen érkezik. Ami pedig a megvalósítást illeti, május végén felállították Szent István szobrát a Gellért-hegyi Szikla-templom előtt, és valószínűleg még az idén elkészül a pálosok keresztje, amit a Szikla-templom fölé szánnak. A VIII. kerületben a Rezső téren szobrot kap Géza fejedelem. A XI. kerületben a Villányi úton újra felállítják Klebersberg Kunó emlékművét. Még ebben az esztendőben felújítják a Dózsa emlékművet és a Horváth kertben a Haydn emlékművet is. „SASI-TESHOW”. A Sasvári testvérpár - Annamária és Sándor - lépett fel a minap Salgótarjánban, a József Attila Művelődési Központban. Az élő zenével kísért, igényesen előadott musicalrészleteket, latin- amerikai dalokat, rock and roll-számokat nagy tetszéssel fogadta a közönség. _______fotó: p.tóth László T óth Gyula alkotása egyelőre Hányáson bezárva vár a sorsára fotó: rigó
