Nógrád Megyei Hírlap, 2001. május (12. évfolyam, 100-125. szám)

2001-05-11 / 108. szám

2001. MÁJUS 11., PÉNTEK MEGYE I K Ö R K É P BÁTONYTERENYE RÉTSÁG 3. OLDAL Portalanítanak Kotyházán: két hét türelem Felújítják a játszóteret Kotyházát újra por lepi. Az itt élők két éve, a salgótarjáni ipari park kiépítésekor már megélték, hogy hetekig nem szellőztethették lakásaikat. Nem volt tanácsos levegőzni sem nap- közben, a homokot szállító járművek akkora port kavartak. Most újra nyelhetik a port, mert a városrészen át vezet az út, a most készülő szemétlerakóhoz. Por ülepedett a házakra, hogy a kivitelezővel történt akárcsak két éve májusban. Eső- megbeszélések értelmében, má­ért fohászkodtak az itt élők, ám az, amikor végre esni kezdett, mértéktelen meny- nyiségben árasztotta el Kotyházát. Mondták is az emberek, addig a szállítójár­művek, akkor pedig az ára­dat károsította útjukat. Igaz, azt később megjavították, ám most, hogy a falun át kö­zelítenek a készülő szemét- lerakóhoz, újra kezd tönkre­menni. Ám ennél is na­gyobb problémájuk, hogy a nagy meleg beköszöntésé­vel megint kénytelenek a port nyelni. Panaszukkal megkeresték már dr. Horváthné Győri Magdol­nát, a 14. számú választó- körzet képviselőjét is, aki érdeklődésünkre elmondta, Két hét múlva pormentes lesz Kotyháza, akkor készül el a szilárd burkolatú irt jus 4-től kezdődően locsolóko­csi portalanítja a kotyházi útvo­nalat, amennyiben az időjárás alakulása ezt megköveteli. A képviselő asszony elmond­ta azt is, hogy már csak május utolsó hetéig kell a lakosságnak türelemmel lennie, akkorra ugyanis elkészül a szemétlera­kóhoz vezető másik út. Zagyvapálfalva határában, a csókási földút kap szilárd bur­kolatot, s annak kiépítését köve­tően, már arrafelé közlekednek a járművek, így a kotyháziak mentesülnek a por- és zajárta­lomtól. ____ ■ e gy techológiai park kezdete? Rétság: (Folytatás az 1. oldalról) a hallgatóságnak, hogy Gresina István polgármester egy „titkos fegyvert” is bevetett, a PCC-AET vezetőinek megnyerésében, neve­zetesen, a házipálinkáját. Öröm­mel közölte, hogy a professzioná­lis technológia térhódítása rendkí­vül fontos hazánknak. Rétság polgármestere a szo­kott meleg szavakkal ecsetelte egymásra találásukat az új befek­tetővel. Az eddig a városban lete­lepedett multinacionális cégek to­vábbi garanciát jelentenek áthoz, hogy újabbak érkezzenek az ipa­ri parkba, ezzel erősítve a térség, s megyénk gazdasági potenciál­ját. Segítő szándékáról biztosítot­ta Vámos Istvánt, majd köszöne­tét mondott mindazoknak, akik kormányzati és megyei oldalról segítették az új befektető megér­kezését. Öt hónap alatt három alkalom­mal került sor multinacionális cég nógrádi bejelentkezésére - mondta el Becsó Zsolt, a megyei közgyűlés elnöke. Nógrád túlélte a 11 évig tartó gyötrelmeket, ami a gazdasági rendszerváltásból adódott, s bár még a fejlődés nem egyenletes, de kézzelfogható. Rétság, s Gresina István úttörő te­vékenységét külön is kiemelte, hiszen elsőként volt képes terüle­tére csábítani nagybefektetőket. A fejlődés jelei az infrastruktú­ra terén észlelt korábbi hiányos­ságok gyors felszámolásában is megmutatkoznak - hangoztatta - hiszen gőzerővel zajlik a csator­naprogram, Balassagyarmaton el­kerülő út épül, Salgótarjánban megkezdődött a 21-es út szélesí­tése, s hamarosan megerősítik a 2-es út burkolatát is. A területfej­lesztési tanács felkészült az új amerikai cég támogatására, hi­szen pályázat útján egyaránt igé­nyelhet állami forrást a tfc, a gfc és az afc keretéből, kapcsolt mó­don. Végül üdvözölte, hogy egy magasabb ipari kultúra megho­nosodásának lehetünk tanúi me­gyénkben. Lapunk kérdésére Vámos úr el­mondta, hogy helyszínválasztá­sukban természetesen közreját­szott a Delphi balassagyarmati je­lenléte, s elképzelhetőnek tartot­ta, hogy együttműködés alakul ki a két amerikai érdekeltségű válla­lat között. Rétság és Salgótarján egyaránt vonzó lehetőségeket kí­nált, ám a Budapesthez való kö­zelsége döntött az előbbi javára. T. NÉMETH LÁSZLÓ „hódolat a szülőföldnek” Szécsény: (Folytatás az 1. oldalról) kiemelkedő ellátásáért kitüntető okiratot vett át. A „Hódolat a szülőföldnek” című millen­niumi vetélkedőt a 11/B osztályosok Mizsák Georgina, László Zsófia, Horváth Bianka, Tornyos Tímea, Pifka Katalin összetételű csapata nyerte. A győztes csapatnak a város díját Máté Csaba polgármester, a zsűri elnö­ke adta át. Második a 8/B osztály csapata, harmadik helyen azonos pontszámmal a 11/A és az 5/A osztály csapata végzett. Délután Szenográdiné Végh Erzsébet, az intézmény rajztanárnője felavatta és átadta a tanulóifjúságnak az iskola Benczúr-galéri- áját. A tárlaton Várszegi István művész-ta­nár, az iskola egykori rajztanárának képei láthatók. Este Őze János, Györki Marianna, Pancsovai Gergely, Szenográdi Tamás veze­tésével táncházban szórakoztak a fiatalok. Ma délelőtt tudományos ülésszakkal foly­tatódik a Körösi-napok rendezvénysorozata. Balázs Patrícia és Rigó Zsuzsanna, Arany Já­nos balladáit mutatják be. Mihály Orsolya, Gyürky Roland, Juhász Zoltán látványos ké­miai kísérletekkel szórakoztatják a résztve­vőket. Balázs Ildikó és Csampa Magdolna az Alpokba hívják meg a többieket egy tudomá­nyos barangolásra. Hugyecz Anita, Varga Brigitta, Frenkl András az Internet rejtelme­ibe avatják be a résztvevőket. Pusztai Nelli és Okosi Nikolett, a holocaustról tartanak előadást. Bagó Zsófia, Benczúr Gyula életét és munkásságát mutatja be. Árva Mariann részéről előadás hangzik el Szakonyi Károly: Az adáshiba című színművéről. Lászlók Lil­la előadásának címe A csejtei szörny. Délután különböző sportrendezvényekre kerül sor. Este a művelődési házban rendezik meg a Körösi „Ki mit tud?” gálát. Szombaton a végzős diákok búcsúznak el az iskolától. SZENOGRÁDI FERENC Salgótarján önkormányzata a salgóbányai játszótér felújításá­ra pályázik a Képző- és Iparmű­vészeti Lektorátus által meghir­detett keretre. A lektorátus 2001. évi támogatása a közterületen, illetve közönség előtt nyitva álló közösségi belső terekben elhe­lyezendő képzőművészeti és iparművészeti alkotások létesí­tését célozza. A salgóbányai játszótérre ke­rülnek a Szabó Noémi helyi szobrászművész által tervezett fajátékok. A játszótér átalakítá­sának tervezett költsége kétmil­lió forint, amelyből egymilliót szeretne elnyerni az önkor­mányzat a pályázaton, míg az összeg másik felét a salgótarjáni játszóterek átalakítására elkülö­nített 11 millió forintos keretből finanszírozza. Álmodozhat-e egy város? Salgótarján fejlesztési straté­giáját készíti a budapesti székhelyű Terra Studio Kft. Az eddig elvégzett munkáról számolt be a Salgótarjáni Pol­gári Kör legutóbbi ülésén Galli Károly területfejlesztési tanácsadó. Dr. Horváth István körelnök be­vezetőjében utalt rá, hogy nagy ér­deklődés kíséri a stratégia kimun­kálását, annál is inkább, mivel a rendszerváltás óta nem ez az első ilyen anyag, ráadásul a városban tevékenykedő szellemi csoportok némelyike úgy érzi: kimaradt a munkából. Ezek után Galli Károly vázolta, hol is tartanak ma. A kör tagjai - akik egy pár oldalas vita­anyagot kaptak kézhez - megle­pődve vették tudomásul, hogy a Terra Studio már egy 160 oldalas könyvnél tart, amelyből gyakorla­tilag csak bizonyos projektek konkrét kimunkálása hiányzik. A vendég szólt a stratégia ki­munkálásának módjáról, amely­ben igénybe vették a statisztikai adatokat éppúgy, mint a kistérségi önkormányzatok információit, s száznál is több személyes interjút készítettek a társadalmi, gazdasá­gi élet meghatározó személyisége­ivel. Galli Károly hangsúlyozta: az anyag azért fontos, mert summáz­za a gazdaságfejlesztés legfonto­sabb információit, s megkönnyíti a döntéshozók munkáját. Egy for­gatókönyv születik - mondotta - amely bármikor elővehető. A majdan elkészülő könyv el­sősorban az önkormányzatok munkáját segítheti, s nélkülözhe­tetlen az uniós források megpályá­zásánál. A megvalósuláshoz Galli négy fontos ismérvet sorolt. Az anyagot konszenzus kell, hogy övezze. Minden önkormányzat­ban meg kell lennie a szándéknak a majdani cél eléréséhez. Szükség van egy operatív csoportra, koor­dinátorra, amely a térségmene­dzser köré építhető, persze a meg­felelő anyagiakkal együtt. S végül olyan megszállott emberekre is szükség van, akik egy-egy alfeje- zet, projekt megvalósítását fanati­kusan akaiják. A kör tagjai közül néhányan megkérdőjelezték, hogy tudnak-e miről vitatkozni, hiszen csupán egy társuk jutott hozzá a készülő anyaghoz, s mindössze a körel­nök vett részt az előkészítő szak­mai vitákban. Volt, aki megkér­dőjelezte, hogy Salgótarján föld­rajzi fekvése kedvező adottságú volna, mint azt a „terrások” állít­ják. Más a közlekedési lehetősé­gekről alkotott képet tartotta túl rózsaszínűnek. Az egyik vélemény szerint leg­alább 15 éve folyamatosan beszél­nek az idegenforgalom fejlesztésé­ről, de e téren jottányit nem lépett előre a város. Más az oktatás hiá­nyosságaira hívta fel a figyelmet, s volt olyan vélekedés is, hogy a SWOT-analízisben szereplő „erős­ségek” között túlzás arról beszél­ni, hogy a város iparvállalatai sta­bilizálták helyzetiket. Brunda Gusztáv, a Nógrád Me­gyei Regionális Vállalkozásfejlesz­tési Központ igazgatója jelezte: munkatársai számos olyan elkép­zelést dolgoztak ki, amely gazda­gítaná az anyagot. Mindamellett elméleti oldalról jónak nevezte a munkát, amelyet tovább kellene finomítani, még nagyobb szellemi bázis bevonásával. Galli Károly je­lezte, hogy cégük fogadókész az ilyen együttműködésre. A téma fontosságát jelzi, hogy több érdeklődő is megjelent a fó­rumon, többek között Angyal Já­nos, a Somoskői Váralja Egyesü­let elnöke, valamint Sarló Béla al­polgármester. A körelnök zársza­vából az derült ki, hogy egy fej­lesztési stratégia annyit ér, amen­nyit megvalósítanak belőle. Ez pedig politikai kérdés, s ismerve a helyi megosztottságot, nehezen képzelhető el, hogy az elméleti munka hamarosan aprópénzre váltható. A könyv elkészítése egyébként a városnak nem került pénzébe. T. NÉMETH LÁSZLÓ Élethosszig érdemes! A tanulás többnapos ünnepe Salgótarjánban is (Folytatás az 1. oldalról) Megfogalmazták azt is, hogy a kapcsolódó (hagyományteremtő), helyi rendezvények megszervezését a - fiatalkorúak, sőt olykor már a gyerekkornak körében is tapasztal­ható - tanulás iránti közöny, a célta­lanság elkerülése érdekében is fon­tosnak tartották. A rendező szervek a problémákra kívánják irányítani mindazok figyelmét, alak az ismere­tek elsajátításának sokféleségét, az eredmények hasznosságát felmutat­va, vagy egyéb eszközöket latba vet­ve tehetnek valamit a jövő nemzedé­kéért. A program szerint május 14-én, a Bóna Kovács Károly Általános Iskolá­ban a „Virágmozgalom” keretében tíz főiskolás beszél terveiről, tanulási szokásairól osztályfőnöki órákon. Ugyanezen a napon a baglyasi tag­óvodában népi kismesterségek gya­korlására várják az óvodásokat, a Mackóvár óvoda pedig író-olvasó ta­lálkozót kínál - Nagy Zoltán népme­segyűjtő lesz a vendég - az érdeklő­dőknek. Másnap, a Bóna Kovács isko­lában Baglyasalja Barátainak Köre az intézmény tanulóival találkozik. Má­jus 16-án ugyanitt, „Mi leszek, ha nagy leszek?” mottóval rajzversenyt, a következő napon pedig a tanulás hetének fesztiválját tartják az intéz­mény, pontosabban diákotthonának falai között. Ez alkalommal „Ezt ta­nultuk - ezt tudjuk” jelmondat jegyé­ben a város általános iskolái mutat­koznak be. Óvodásoknak szóló önvé­delmi sportfoglalkozás is helyet kap az itt tartandó összejövetelek sorá­ban. A Kodály iskola (a május 25-i) műveltségi vetélkedővel, a Sréter Fe­renc Népfőiskolái Egyesület és az idő­sek népfőiskolája a Madách gimnázi­um tanulóinak, „ifjú tudorainak”, a reneszánsz férfi-női divatról, élet­módról szóló (május 14-i, a József At­tila Művelődési Központ klubjában 15 órakor kezdődő) előadásaival vesz részt a tanulás ünnepén. A megyei Vöröskereszt a fogya­tékkal élők bemutatkozásával, (má­jus 25, művelődési központ), az óvodák rollerversennyel, könyvtár­látogatással, bábelőadással, mesejá­tékokkal járulnak ahhoz, hogy a ta­nulással szerzett öröm ízére, a tu­dás, a sokoldalúság hasznosságára, előnyeire minél többen ráérezze­nek, ráébredjenek. _________________________________________(MIHAUK'L) A múlt értékei mentén születik új világ Bolyai-napok ünnepségsorozat megnyitója a nógrádi megyeszékhelyen (Folytatás az 1. oldalról) minél többen a hazatérést, a letelepedést válasszák, hiszen ők a jövő zálogai, a megye- székhely gazdasági, társadal­mi és kulturális életének alakí­tói, formálói lesznek. Beszé­dében a polgármester elisme­rően szólt a gimnázium diák­jainak országos szinten is elért tanulmányi eredményeiről, melyek nemcsak az iskolának, közvetett módon a városnak is jó hírét viszik. Ezért is, továb­bi erkölcsi és anyagi támoga­tásra, figyelemre méltó a „Bo­lyai”, amely gimnáziumként évtizedek óta alakítója, jóté­kony kovásza a város kulturá­lis, művelődési életének - mondotta végezetül Salgótar­ján polgármestere. „...csak ballada voltam, cite- raszó... - ez volt a címe annak az irodalmi műsornak, melyet az iskola diákjai adtak elő az egykori kedves tanár, Czinke Ferenc emlékére, majd ezt kö­vetően a Munkácsy-díjas, érde­mes és kiváló művész alkotása­iból nyílt kiállítás az egykor általa lét­rehozott iskolaga­lériában, ahol dr. Bereczky Loránd művészettörténész emlékezett az elis­mert művészről, tanárról és jó barát­ról. A Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója meg­nyitójában Czinke Ferenc festőmű­vész életútját, alko­tói állomásait mél­tatva kiemelte azt a munkát, amelyet a művész a fiatal nógrádi alkotók fel­fedezésében, felka­rolásában, útjuk egyengetésében önzetlenül, élete végéig fáradhatat­lanul végzett. Sze­rette a fiatalokat, ezért soha nem ad­ta fel az oktató­munkát. Nem a vi­Bereczky Loránd beszéde az emléktábla-avatáson ______fotó; án lá g dolgainak szemlélte­tésére, hanem a világ dolgai közötti összefüg­gések meglátására, hu­manizmusra próbálta nevelni tanítványait - mondta a szeretett ba­rátról, a Bolyai gim- názum egykori tanárá­ról műveiből összeállí­tott emlékkiállítás meg­nyitóján Bereczky Lo­ránd a Nemzeti Galéria főigazgatója. A Bolyai-napok al­kalmából idén is több egykori és jelenlegi ta­nár kapott elismerést kiemelkedő pedagógiai munkáért, illetve diák tanulmányi előmenete­léért. A kitüntetéseket az ünnepségen Széky- né • Sztrémi Melinda igazgatónő nyújtotta át. A Bolyai-napok rendez­vénysorozat ma tudo­mányos ülésszakkal folytatódik. SZABÓ GY. SÁNDOR

Next

/
Thumbnails
Contents