Nógrád Megyei Hírlap, 2001. május (12. évfolyam, 100-125. szám)

2001-05-03 / 101. szám

2. OLDAL

RÉTSÁG ÉS TÉRSÉGE

2001. MÁJUS 3., CSÜTÖRTÖK

Felújításra vár a művelődési ház

A Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanácshoz adott be pályázatot Keszeg község ön- kormányzata, hogy felújíthassák azt a művelődési házat, amely mára alkalmatlanná vált a rendezvények megtartására. Hiányos költségvetése ellenére a keszegi önkormányzat azon dolgozik, hogy megvalósíthassák a tervezett útépítést, és a Sinkár-patak kitisztítását.

A művelődési ház a település egyetlen olyan intézménye, amelyben közösségi élet bonyolódhat - mondta Peták Sándomé, Keszeg község polgármestere. - Az önkormányzat, a civü szervezetek, vagy az általános iskola által szervezett rendezvényekre vagy egyéb előadásokra más alkalmas hely nincs Keszegen. Ebben az épületben kapott helyet a Teleház, amely Nógrád megyében itt nyűt meg elsőként, országosan benne volt az első hatban.

Valóban kihasznált épület tehát a művelődési ház. Azonban - annak ellenére, hogy szinte folyamatosan javítjuk a tetőt - állandó a beázás, és mostanra olyan állapotba került, hogy színvonalas rendezvények megtartására alkalmaüanná vált. Ezért kellene mindenképpen felújítanunk.

A léceket és a cserepeket teljesen ki kell cserélni, emellett kívülről újra kell vakolni az épületet. Nem volt ereszcsatorna az intézményen, ez

is feltétlenül kellene. Sok helyen már leszakadtak a széldeszkák, és indokolt az is, hogy körbe járda- szegélyt kapjon az épület.- Milyen költséget jelent mindez?- A teljes bekerülési költség 4,5 millió forint. Ennek 70%-ára adtunk be pályázatot a Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanács céda-keretére, a fennmaradó összeget saját költségvetésünkben biztosítjuk - igyekszünk előteremteni az egyébként hiányos költség- vetésünkből. A tanács döntése nyár elejére várható, a munkát augusztus-szeptemberre tervezzük.- Milyen nehézségeket okoz Keszegen a hiányos költségvetés?- Ezt úgy tudjuk fedezni, hogy a költségvetés elkészítésekor hitelt tervezünk be. Azt hiszem, ez a legtöbb önkormányzatnál így működik. Megpróbálunk úgy gazdálkodni, hogy életben tudjunk maradni. Igyekszünk pályázatokat benyújtani, de közismert, hogy a pályázathoz saját erő kell, azt pedig nehéz biztosítani. Egyre jobban elsüllyednek azok a települések, ahol a legnagyobb szükség volna a fejlesztésekre, felújításokra.

Ennek ellenére a kultúrházon kívül olyan fejlesztéseket kell elvégeznünk, amelyekhez nem kell sok pénz, illetve helyben meg tudjuk oldani. Szeretnénk beadni még egy útépítésre vonatkozó pályázatot, ha megjelenik a kiírás. Ezt csak úgy tudjuk megoldani, ha a pályázati összeg mellett még más támogatókat is találunk. Ha sikerül megnyerni az ügynek a helyi kőbányát, és biztosítják az alapanyagot, azt már fel tudnánk mutatni saját erőként.

Nagyon nagy gondunk a Sinkár-patak, ugyanis annak eliszaposodása miatt komolyan megemelkedett a talajvíz szintje a patak melletti területeken, ezt kellene kitisztítanunk. Ez nem kis munka, csak a belterületi szakasz 2 küométer hosszú. Az ezt célzó pályázat elkészítésében, illetve az egész munka lebonyolításában az aszódi székhelyű Galga menti Víztársulat nyújt segítséget.

Itt gond van a Pest és a Nógrád megyei határátlépéssel, olyan értelemben, hogy hogyan pályázzon aszódi székhelyű cég a Nógrád megyei területre, viszont a pesti kiírásokra nem igazán jó a pályázat, mert Nógrád megyében valósul meg a beruházás. Ha ezt a gondot sikerül áthidalni, megvalósulhatna a patak rendbetétele. Ez nagyon sokat jelentene, mert a sportpálya, a játszótér víz alatt van.

Hulladéklerakó, társulásban

Harmincöt település fogott össze, hogy térségi kommunális hulladéklerakót építsenek meg Romhány és Bánk között A társulás pályázatokon igyekszik elnyerni a beruházás költségeinek döntő részét, hiszen 336 millió forintos fejlesztésről van szó.

épül majd meg. A lerakó 50 évre lett volna elég, de az új jogszabályok miatt csak 10 évre tervezhettünk.

Harmincöt település beruházása lesz a kommunális hulladéklerakó, azzal váltják ki a képen látható telepet___________________________;

________________!

R

omhányban jelentős fejlesztésben gondolkodnak, pályázatok segítségével térségi hulladéklerakót akarnak építeni, társulásban. A beruházás gesztora Romhány. A megépítendő lerakót Romhány és Bánk között az úgynevezett Szentkúti táblában tervezik.

A beruházás teljes költsége 336 millió forint. Mint Tolnai János polgármester elmondta, a környezetvédelmi alap célelőirányzatára (kac) beadott pályázaton már elnyertek 79 millió 990 ezer forintot.- Emellett honnan tudnak még pénzt szerezni?- Pályáztunk céltámogatásra is, ahol a 336 millió forint 50 százalékát nyerhetjük el legjobb esetben. Adunk be pályázatot a Nógrád megyei, és az észak-magyarországi regionális területfejlesztési tanácshoz is. A hiányzó összeget önerőből kell majd biztosítanunk.

Harmincöt község társulásában valósulna meg a kommunális hulladéklerakó, a rétsági térség települései mellett három község csatlakozott Pest megyéből, és tucatnyi település Gyarmat térségéből.- A tervek már elkészültek. Milyen befogadóképességű, és mennyi időre elegendő lerakóról van szó?- Az egymillió 300 ezer köbméteres telep három lépcsőben- Mikor indulk a beruházást?- Az idén mindenképpen meg kell kezdeni a munkát, hiszen a kac-pályázat kötelez: a pályázati nyereményből az idén fel kell használnunk 23 millió forintot. A céltámogatásról június végéig születik meg a döntés.

Főleg a szakmunkások kapnak állást

Rétság térségében 25,6 álláshely jut száz munka- nélkülire. A március végi adatok szerint legutóbb 59 férfi és 22 nő tudott elhelyezkedni. Amegyében ebben a körzetben a legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta, 103%- A megyei átlag 15,7%.

Rétság térségében 81 fővel csökkent márciusban a nyilvántartott munkanélküliek száma az egy évvel korábbi adatokhoz képest. A regisztrációban a hónap végén 1066-an szerepeltek, ami 10,3%-os munkanélküliségi rátát jelent - tudtuk meg Révainé Kiss Erzsébettől, a megyei munkaügyi központ rétsági kirendeltségének vezetőjétől.

Az első tavaszi hónapban 87-en helyezkedtek el, ugyanakkor az állástalanok táborába 41-en érkeztek. Az elhelyezkedettek 87%-a fizikai munkakörben talált munkát, egyharmaduk támogatott állásban helyezkedett el. A statisztika szerint a férfiak, elsősorban a szakmunkások találtak munkát, ennek oka a közhasznú munkák mellett az építőipari idénymunkák beindulása.

A rétsági körzetben a pályakezdők aránya a regisztrált munkanélkülieken belül 3,75%-os volt márciusban. A pályakezdő nők aránya 45%. Az iskolai végzettséget tekintve a pályakezdők 40 %-a 8 általánossal rendelkezik, 27,5%-a szakmunkás, ugyanilyen arányú a középiskolai végzettség, míg a pályakezdő állástalanok 5 %-a felsőfokú végzettségű.

Száz munkanélkülire 25,6 darab állás jutott Rétság térségében márciusban (egy hónappal korábban 12,6 volt ez a szám). A hónap folyamán bejelentett 92 álláshely nagy része (41) közhasznú munkára irányult. Két embert kerestek munkahelyteremtő beruházáshoz, 16-ot közcélú munkára. Nem támogatott állásra 33 főre kértek közvetítést. Általában egy-két dolgozót kerestek kőműves, lakatos, vájár, ács, esztergályos és kereskedő munkakörbe.

Létszámleépítésről márciusban nem érkezett bejelentés a munkáltatóktól a munkaügyi központ rétsági kirendeltségére.

A kirendeltségen 269 tartós munkanélkülit tartanak nyilván.

Az oldalt írta:

Dudellai Ildikó és Pádár András Fotó: Rigó Tibor

Elhagyott emberpalánták életre nevelői

Valamikor a hatvanas évek elején jártam először a felsőpetényi gyermekotthonban. Nehezen tudom azt a látogatást feledni Akkor elhagyott, nem vállalt gyerekek népesítették be a kastély helyiségeit Minden látogatónak nagyon örültek. Az aprók szeméből sugárzott a remény, s a látogatóhoz szaladtak, átölelték a lábát, felnéztek rá kutató tekintetükkel és megkérdezték: Te vagy az apukám? - Ember nehezen tudja elviselni ezt párás tekintet nélkül.

Nemrégiben ismét arra vitt az utam Azt tapasztaltam, hogy alaposan megváltozott a világ az otthonban. Nemcsak a kastély új ruhája - amelyre már igazán rászolgált az öreg épület - jelenti ezt a változást, hanem a falakon belül folyó új szellemű gyermekvédelmi munka is.

Lőrik Józsefné, az otthon vezetője 1967-től dolgozik itt, de munkatársainak többsége is.- Akkor kezdtük a munkát, amikor a gyerekek óvodáskorúak voltak - emlékezik.

Dicsérem a gyönyörű sárga, fehér meg zöld ruhát az épületen. Valóságos margaréta színek, mondja is, hogy ezért lett a nevük is Margaréta. Szeremének majd kertesíteni és margarétát ültetni az épület körül. Lelkesen meséli, hogy a tavalyi év nemcsak a külső felújítás miatt volt a csoda éve, hanem a belső festés miatt is.- A kastély külső felújítását már 1980-ra tervezték, de akkor elfogyott a pénz. Szerencsére a megye most

pályázaton nyert pénzt, s megoldották a tatarozást - újságolja. - A belső festés megoldásában pedig egy fővárosi cég, az Optima Klíma Kft. sejtett nekünk, akik azóta is jártak nálunk. Ugyanis hosszú távra tervezik a patronálást.

A felújítás előtt akik az épület tájékán jártak csak szömyülködtek, olyan romos volt minden. Mindenki a személyzetet korholta, mintha csak az ő igénytelenségüket tükrözte volna az elhanyagolt épület. Most már lehet büszkélkednek, noha tudják, hogy a változás nem a ő érdemük. A felújítás a tavalyi jó ősz következtében gyorsan haladt és karácsonyra már szépek voltak. Gyönyörű karácsonyi ajándékot kaptak gyerekek, felnőttek egyaránt. Lőrikné magyarázza a falak között folyó munka változását.- Negyven férőhelyes az otthon, három lakás van az épületben. Az emeleten kettő, lent pedig egy. Csoportonként van hat felnőtt és átlag ti- zennégy-tizenöt gyerek él egy-egy lakásban.

Ezek a lakások ugyanúgy vannak kialakítva, mint bármely önálló lakás, s a benne élők önálló életet élnek. Mindegyik lakás lakói önállóan gazdálkodnak, maguknak főznek.

Őszintén szólva meglepődöm, amikor megmondja, hogy a gyermekvédelmi központtól havi 17,5 ezer forintot kapnak gyerekenként. Ennyiből ki kell jönni. Ez természetesen a rezsin kívüli összeg. Az étkezés, ruházkodás, iskoláztatás költségei, a zsebpénz, mert a gyerekek azt is kapnak.- Milyenek a gyerekek?- Jók Van, amelyik nehezen viseli a helyzetét, de tudnak együtt lenni és élni. Alkalmazkodók egymással szemben.

Az otthonba a gyámhivatal utalja be a gyerekeket, általában a rossz családi, szociális körülmények miatt. Az ide jutott gyerekek lelkileg biztosan sérültek, hiszen valami oka volt a beutalásuknak. Már otthon is. S ez nem csak azt jelenti, hogy otthon nincs mit enni. Esetleg olyan helyzeteket élt át otthon a gyerek, ami tragédia. Vagy olyan sérülést, ami még nem látszik rajta, de később kiválthat benne törést.- A szülői környezetből való kiszakítást is különbözően élik meg.

Van, aki úgy, hogy na végre kiszabadultam otthonról. Egy másik pedig borzasztónak érzi, hogy nem lehet otthon. Ez függ az otthoni bánásmódtól. Az a veszélyes, amikor olyan családba kívánkozik vissza a gyerek, amelyik szerető család, de erkölcsileg gyenge. Tragikussá válhat ha például olyan szerető apukához vonzódik a gyerek, aki viszont lopni küldi őt, az igen veszélyes. Szerencsére ez a ritkább - magyarázza Lőrikné.

A gyerekek egyébként a hasonló korú falusi gyerekekkel együtt járnak általános iskolába. Középiskolába pedig oda, ahová felvették őket, Balassagyarmatra vagy Vácra. Az otthon lakói 18 éves korukig lehetnek a kastélyban, de ez meghosszabbítható 24 éves korig, ha a gyerek tanul, vagy egyelőre nincs

hová mennie. A jelenlegi negyven gyerek között hat hosszabbított korú gyerek él a kastélyban.-Voltaképpen az intézet a szülő?

Lőrikné bólint.- Muszáj minden szempontból, mert el kell indítani őket az életben. Persze ha tudjuk, ha úgy áll anyagilag. Ez attól is függ, hogy a családi pótlékából, árvajáradékából menynyi pénzt tud összegyűjteni. A gyermekvédelmi törvény szerint az intézeti gyerek kaphat támogatást, de ez sajnos nem elegendő az önálló életkezdéshez.

Örömmel meséli, hogy nemrégiben beállított hozzájuk egy nagylány és egy nagyfiú és sugárzó arccal mesélték, hogy most hogyan élnek. Mi történt, mióta kikerültek innen. Egyikük már révbe jutott, a másiknak még nem sikerült. Egy másik kislány is járt itt, innen ment férjhez. Elmondta, hogy a pénzecskéjéből vettek egy tehenet. S a csoportjának hozott egy nagy csomag túrót, aznap túrógombóc volt a vacsora.- Ezek a gyerekek megyebeliek, mivel az intézetben általában nógrádi gyerekek vannak - mondja Lőrikné. - A létszám nagyon változó. Időnként annyian kerülnek be a rendszerbe, hogy le sem tudjuk őket fektetni, s vannak csendes időszakok is.

Bánata nincs az igazgatónőnek. Igaz, az örömtől sem táncolhatnak. A gondjaikra igyekszenek megkeresni a megoldást, mert a nekibúsu- lás hiábavaló. Abból nem lesz eredmény.

Lennének persze jámbor óhajok, amelyek kielégítése napjainkban már a világ legtermészetesebb dolga, mint például az, hogy legyen televízió, videó, az Internet-hozzáférésről már ne is beszéljek. Erre azonban még nem jut, s a budapesti kft.-hez hasonló nagyvonalú segítők nem tolonganak.- A Szilágyi Erzsébet Nőegylet is patronál mmket évek óta - jegyzi meg Lőrikné - s 1993-tól rendszeresen jönnek hozzánk az angol önkéntes lányok. Öt-öt hónapot töltenek itt. Jelenlétük oka egyszerű. Ezek a lányok mielőtt egyetemre mennének az érettségi után, felajánlanak egy év társadalmi munkát az életükből. Egyik részét itt töltik. A gyerekeket tanítják angolra, vagy angolul próbálnak beszélgetni. Persze a megye más intézményeiben is vannak.

A felsőpetényi Margaréta gyermekotthon, a megyei gyermekvédelmi központnak az egyik telephelye. Az intézményben hét pedagógus dolgozik, és minden csoportban van négy-négy gyermek- felügyelő. Azt mondja az igazgatónő, hogy elegendő, persze nem lenne rossz, ha többen lennének, mert könnyebb lenne a szabadságokat kiadni. Ez azért fontos, mert itt igazán folyamatos a műszak az év minden napján. Lőrikné azonban megjegyzi, hogy nem panaszkodnak, mert más megyében még ennyi sincs.

Az „új ruhára” már Igazán rászolgált az öreg épület________________________■

Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet tér 6., Postafiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótarján vonzáskörzetében a Célvonal Kft.(tel.: 30/9433-548, 30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a Karton Kft. (tel.: 30/34-70-864, 32/475-727) juttatja el a lapot. Terjeszti a BUVIHÍR Rt. és a kiadó saját terjesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000

számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 895 Ft, negyedévre 2685 Ft, fél évre 5370 Ft, egy évre 10 740 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042.

* Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a Iriilönböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet.

i szerkesztőségi rendszerrel készült.