Nógrád Megyei Hírlap, 2001. május (12. évfolyam, 100-125. szám)

2001-05-07 / 104. szám

2. OLDAL SALGÓTARJÁN W BALASSAGYARMAT M E GYEI KORKÉP PÁSZTÓ 2001. MÁJUS 7., HÉTFŐ Egy sikerkovács: az év polgármestere Salgótarjánban Beszélgetés Kosa Lajossal, Debrecen város első emberével A Fidesz-MPP Nógrád megyei választmánya meghívására a közel­múltban Salgótarjánban járt Kása Lajos, Debrecen város polgár- mestere, a párt alelnöke, aki a közelmúltban nyerte el az év pol­gármestere címet. Elsőként azt kérdeztük: milyen ismérvek kelle­nek egy üyen kitüntető címhez, országos elismeréshez?- Valószínűleg az kell hozzá, hogy az ember egy sikeres várost vezessen. '98-ban Debrecen egy leszakadófélben lévő nagyvárosa volt a vidék Magyarországának. Olyan három év áll mögöttünk, amelyben ezt a pozíciót meg tud­tuk fordítani, támaszkodva a helyi adottságokra és lehetőségekre. Azt az arculatváltást, fejlődést is­merték el, amit a város produkált ez idő alatt.- Salgótarján hasonló helyzet­ben volt és még van is. A Hom-kor- mány idején kapott egyfajta san­szot, amit a mostani kormány to­vább erősített különböző támoga­tásokkal. Az itt élők mégsem érzé­kelnek számottevő változást. Adna egy-két ötletet, tippet, hogy miként lehetne Salgótarjánnak is Debre­cen nyomdokaiba lépnie?- Nehéz erre válaszolni, hiszen minden megyei jogú város között sok a hasonlóság, de legalább eny- nyi a különbség is. Hogy csak pá­rat mondjak: Debrecen ötször na­gyobb mint Salgótarján, s a régiót alkotó három megye, Jász- Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szat- már és Hajdú-Bihar teljes nemzeti össztermékének a 30 százaléka Debrecenhez kötődik, valamint a régió teljes exportjának 60 százalé­ka is! Ugyanakkor egy város sike­res vezetésének vannak politikai előfeltételei, amelyek viszont mindkét városban megtalálhatók. Debrecen sikere jelentős mérték­ben annak köszönhető, hogy egy válságban lévő város vezetése mö­gött teljesen egységes önkormány­zati támogatás volt. A Fidesznek önmagában többsége van a város­ban. Nem kellett a nehéz döntések meghozatala előtt olyan kompro­misszumokat kötni, amelyek elo­dázták volna a válságkezelést. Ez persze azzal is jár, hogy akinek többsége van a közgyűlésben, és ő adja a polgármestert, akkor a fele­lősség is egyetemes. Tehát ez nem­csak előny, hátrány is, mert ha a programunk nem jön be, akkor jön más, mert nem tudtuk a vál­ságból kivezetni a várost. Egy má­sik fontos feltétel: minden város­nak tudomásul kell vennie, hogy önmaga számára csak saját maga tudja kijelölni a növekedés pályá­ját. Nem igaz az, hogy majd meg­bízok valakit messziről, tesz ide egy nagy csomagot az asztalra, s abban benne van a varázsvessző. Nincs ilyen! Külső szakértőket igénybe lehet venni akkor, ha pon­tosan tudom, merre akarok men­ni, s azt kérdezem meg tőlük, hogy ezt hogy csinálják máshol. Kívül­ről nem tudják egy várost kivezet­ni a mélypontról. Ha egy vezetés nem tudja, hogy merre kell vezetni a várost, akkor honnan tudná egy teljesen idegen szervezet? Ezért mi olyan programot fogalmaztunk meg, amit már az indulásnál el­keltünk csinálni, s 3 év múlva megjöttek az eredmények. Eleve a választásokra is úgy készültünk fel, hogy volt egy kész várospoliti­kai programunk. Salgótarjánra visszatérve, amennyire én isme­rem a várost, nagy vesztese a gaz­dasági rendszerváltásnak. Itt a szo­cialista nagyipar összeomlott, az­óta kívülről nézve úgy tűnik, hogy Salgótarján nem találta meg azt a vonalat, ami új arculatot, új fejlő­dési vonalat jelentene a számára. Ezt a ciklus elején kell megtalálni!- Tegyük azért hozzá, hogy a me­gye nyugati régiói kedvezőbb föld­rajzi adottságokkal is rendelkez­nek...- Félreértés ne essék, én tudom, hogy Salgótarján helyzete nagyon nehéz. Hasonló azokhoz a városo­kéhoz, amelyek a szocialista ipar összeomlása után nagyon mély válságba kerültek. Mondhatnám Ózdot, Miskolcot, Komlót, Tatabá­nyát. Ezek közül csak Tatabánya találta meg a kivezető utat. Pedig azt gondolom, hogy Salgótarján sem elátkozott vidék! Nem igaz az, hogy innen el kell költözni, mert nincs itt jövő... A helyi lehetősége­ket kell megtalálni, és ezt az ország gazdasági trendjére ráilleszteni. Debrecenben azt mondtuk, hogy mivel nagyon drága az ipari terü­let, ezért együttműködtünk azok­kal a környező önkormányzatok­kal, akik nekünk ingyen segítettek az ipari parkhoz szükséges terület megszerzésében. Az volt a célunk, hogy a pénzt olcsón tudjuk a lehe­tő leghatékonyabban elkölteni. így alakult ki az ipari parkunk Ebessel közösen. Nem zavart az minket, hogy ez a hatezres település 6 kilo­méterre van Debrecentől. Ha én drágán vásárolom a földet, akkor reménytelen a helyzet.- Szintén a rend kedvéért kell megjegyezni, hogy Debrecennek óriási szellemi potenciálja is van.- Igen, hiszen az egyetemen 20 ezer nappali tagozatos hallgató van, 4 ezren vesznek részt poszt­graduális képzésben, s közel tíz­ezer az oktatók száma. Ez össze­sen 34 ezer ember, szinte egy kis­város! De, amit minden város - túl a felsőoktatáson - meg kell, hogy tegyen, az a következő: olyan hosszú távú programokat indít el, ami a magasan képzett munka­erőt produkálja. Magyarország számára ugyanis nyilvánvaló, hogy a magas hozzáadott értékű iparok behozatala, meghonosítá­sa az egyetlen lehetőség. Nem szabad arra várni, hogy majd csak jön egy távol-keleti, vagy amerikai nagytőkés, aki itt Kánaánt teremt. Csak akkor jön, ha mi is teszünk érte valamit. Sajnos, e téren van egyfajta illúzió: csinálok egy ipari parkot, költők rá rengeteg pénzt, aztán majd jön a befektető. Ez nem így van. A Debrecenben há­rom éve futó program fontos ré­sze, hogy nem a gimnáziumok­ban, hanem a szakközépiskolák­ban vezettük be a kétnyelvű okta­tást. A közismereti tárgyakat ma­gyarul tanulják, a szaktárgyakat pedig valamilyen idegen nyelven.- E beszélgetés idején tisztájí- tásm készül a Fidesz-MPP. Túl egyszerűnek tűnik a koreográfia, hiszen mindenki Pokomi Zoltán győzelmét jósolja Ön szerint is üyen sima a dolog?- Azt hiszem, hogy e tekintet­ben a Fidesz-MPP hét végi kong­resszusa nagyon egységes lesz. Az elnökség nagyon homogén ab­ban, hogy az egyetlen jelöltet, Pokomi Zoltánt támogatja. Lehet persze mondani, hogy ez így egy kicsit unalmas, de azokra az iz­galmakra egyáltalán nem vá­gyunk, mint amelyek a szocialis­tákat, vagy a kisgazdákat jellem­zik. Mert az MSZP esetében a több miniszterelnök-jelölt nem használ a pártnak, mint ahogyan az sem tesz jót, ha nem lehet tud­ni, hogy momentán ki a tagja és ki nem, mint a kisgazdáknál. Egy kormányzópártnak persze fegyel­mezettséget is kell mutatnia, hi­szen ha „rángatjuk” a kormányt, azt az egész ország érzi. Dacára annak, hogy a Fidesz-tagság átlag- életkora alacsony, azért elég bölcs ahhoz, hogy lássa: felelőssége van, viták persze tárgyi kérdések­ben adódnak, de nem szabad a kormányt rángatni!- Jelenleg együtt forgatják a kor­mány kerékét a kisgazdákkal. Is­merve az ottani belviszályokat, ez mennyire veszélyezteti ön szerint az egy év múlva esedékes ország- gyűlési választásokat a Fidesz szempontjából?- Szerintem nem fogja veszé­lyeztetni, mert az embereknek so­ha nem az van feltéve kérdésként, hogy milyen pártkoalícióra szavaz­nak, a szavazólapra az van ráírva, hogy „Fidesz-MPP”, „FKgP”, „MIÉP” stb., s egyszerre kettőt nem lehet beikszelni! Nem pedig úgy, ahogy néhány politikai erő próbálja feltüntetni, hogy ha a Fi­deszt választod, akkor nem tudom én, kit választasz, ha meg a szocia­listákat, akkor mondjuk a Munkás­pártot is választod. Aki a Fideszre szavaz, az a mi pártunkra szavaz, s majd a végén, amikor összesítik az eredményeket, akkor lehet eldön­teni, hogy szükség esetén milyen koalíció vezesse az országot. Ebből a szempontból pont a szocialista párt példája az intő jel, hiszen az MSZP úgy választott partnert, hogy az emberek egyedül hatal­mazták fel a kormányzásra, s köz­ben belement az SZDSZ-szel egy koalícióba. Látszik, hogy az embe­rek ezt a lépést nem hálálták meg: Egyébként a kisgazdapárttal az együttműködésünk nem változott, hiszen bennük is van annyi fele­lősség, hogy nagyon éles belső konfliktus dacára azért a kormány­zást nem akadályozzák, sőt, segí­tik. Ők azt mondják , hogy min­den belső viszály ellenére a koalíci­ót fenn kell tartani. Érdemes visz- szaemlékezni arra, hogy az MSZP-SZDSZ kormányzás idején örök kérdés volt, mikor ugranak ki a szabaddemokraták. Holott telje­sen jelentéktelen volt a kérdés, hi­szen az MSZP egyedül is képes volt a kormányzásra. Az, hogy a mi vezetésünk alatt nem volt koalí­ciós válság, hozzájárult ahhoz, hogy az utóbbi három évben az or­szág igen komoly fejlődési pályára állt. És ezt a trendet politikai viha­rokkal nem szabad megtörni, már csak azért sem, mert hosszú még az út, hogy az Európai Unió közép­mezőnyéhez felzárkózzunk. Ez legalább öt-tíz éves program.- Tudom, hogy két gyermeke van; ők vajon Debrecenben ma­radnak-e, ha elvégzik az iskolái­kat? Van-e számukra ott perspektí­va?- Két kislányom van: 3 és 5 éve­sek. Feleségem nyíregyházi szüle­tésű, én debreceni vagyok. Azt nem tudom előre, mit hoz az em­ber élete, de egy biztos: én nem fo­gok elszakadni Debrecentől soha­sem, akár ott lakom, akár nem. A gyermekeim perspektíváját koruk­nál fogva most nem jósolnám meg, de ha maradnak, biztos meg­élhetés vár majd rájuk, ez egészen biztos. Úgy tervezem, hogy a kö­vetkező választásokon is ringbe szállók, főként azért, hogy amit mi akarunk, az nem valósítható meg egy ciklus alatt, legalább kettő kell hozzá.- S mit csinál akkor, amikor nem politizál, mi a hobbija?- A legtöbb időt ilyenkor a csa­ládommal töltöm, de a sportolásra mindig hagyok időt: futballozok, kerékpározok, teniszezek, fallab- dázok, jégkorongozok, futok. Eh­hez Debrecenben minden lehető­ség adott. Nagy sportrajongó va­gyok, nem véletlen az, hogy váro­sunk jelentkezett az ifjúsági atléti­kai vb megrendezésére. Ez a Ma­gyarországon valaha megrende­zendő legnagyobb sportesemény, a résztvevők számát tekintve. Ez­úton szeretném meghívni a ren­dezvényre az atlétika iránt érdek­lődő valamennyi salgótarjáni pol­gárt, július 11-től 14-ig. ______ ____ T. NÉMETH LÁSZLÓ A politikát csinálják a politikusok! Pásztori járt Göncz Árpád volt köztársasági elnök A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Szebb a tiszta, mint a cifra! Pásztón a liberális klub ren­dezvényének legutóbb Göncz Árpád korábbi köztársasági el­nök volt a vendége. Bevezetőként Göncz Árpád a rendszerváltás időszakára tekin­tett vissza. Véleménye szerint a történelmi léptékű eseménysoro­zat a vasfüggöny lebontásával kezdődött, majd az 1989-es határ­nyitással folytatódott. Mindez azonban több hónapos előkészí­tés után történt. Ekkor még nem lehetett pontosan tudni mi alakul ki, hogyan viszonyulnak a dol­gokhoz a különböző országok. Az viszont biztos volt, hogy a ha­tárnyitást követően már nem le­hetett visszalépni erről az útról. A gazdaság akkori helyzetét az ela­dósodás jellemezte. Beindultak a kerékasztal-tárgyalások, kialaku­lóban volt egy új intézményi rendszer. A volt elnök saját személyéről szólva elmondta, hogy az első de­mokratikus választáson az SZDSZ őt indította. Nem volt vágya ilyen komoly tisztséghez. Miután a sza­baddemokraták nem nyertek a választásokon, az akkori minisz­terelnök, Antall József megkér­dezte, hogy elvállalja-e a köztársa­sági elnöki tisztet. A megegyezés alapján úgymond ő lett a „pak­tumelnök”. Az elnöki tisztség el­vállalásakor visszatekintett, hogy azoktól, akik régebben ebben a pozícióban voltak, mit lehet át­venni. Humorosan megemlítette, hogy Horthy Miklósból nem in­dulhatott ki, hiszen nem volt fe­hér lova. A jelenlegi helyzetről szólva Göncz Árpád hangsúlyozta, hogy az ország az eltelt időszak alatt előnyére változott és feltehetően az elsők között fogunk bekerülni az Európai Unióba. Ezt alátá­masztja a Nyugat szavatolta biz­tonság, valamint az ország föld­rajzi fekvése. A demokratikus in­tézményrendszer működik, a pri­vatizáció minden hibájával együtt megvalósult. Talán a kisebbségi politikánk terén van javítaniva­lónk. A kisebbségi önkormány­zatok működnek, de nincs a ma­gyar parlamentben a kisebbség­nek törvényes képviselete. A gaz­dasággal kapcsolatosan az exel- nök kiemelte, hogy a nemzetközi nagyvállalatok komoly exportot juttatnak külföldre. Sajnos napja­inkban a beruházások visszaes­tek, a profit kiáramlik az ország­ból és jelentős a munkanélküli­ség. Az ország keleti részét a jó mezőgazdasági export jellemezte. Mivel az agrárium nem viseli el az ideológiát, emiatt a kivitel alapo­san lecsökkent. A bevezető előadást követően kérdésekre válaszolt a volt köztár­sasági elnök. Arra a kérdésre, hogy miként alakult a helyzete köztársasági elnökké választását követően, úgy reagált: számára természetes volt, hogy megszűnt a párttagsága. Az akkori Alkot­mánybíróság jelentősen megnyir­bálta elnöki jogkörét. A jelenlegi Alkotmánybíróság más munkastí­lusban dolgozik. Egy másik felve­tésre, hogy mikor látja reálisnak az EU-csatlakozást, azt válaszolta, hogy gazdaságilag lényegében már ott vagyunk... Az igazságszolgáltatási, állam- háztartási és egészségügyi refor­mokat a politika nem fogja felvál­lalni, mert ahhoz mélyre kell nyúlni. Kérdésként merült fel, hogy mint köztársasági elnök négy kormányfővel dolgozott együtt, milyen volt velük a mun­kakapcsolata?- Antall Józseffel korrekt mun­kakapcsolatom volt, Boros Péterrel inkább gyakorlatias, de jó volt az együttműködés. Horn Gyulával nem volt nehéz boldogulni, egye­nesen, nyíltan megmondta, mit akar, én is elmondtam és közös nevezőre jutottunk. Orbán Viktor­ral a kapcsolatom udvarias együttélésként jellemezhető. Az SZDSZ-MSZP viszonyáról nyilatkozni az exelnök nem érez­te hivatottnak magát. A MIÉP vá­lasztási esélyeiről azt mondta: nem jósol előre, mindkét oldal­nak megvannak a törzsválasztói és nem tudni, miként dönt az a 45-47 % bizonytalan választó. Az ő szavazatuk döntő lehet. A volt államfő megemlítette, hogy az ő leköszönésével véget ért egy „írói elnökség”. A politikát a politiku­soknak kell csinálni - mondta. Göncz Árpád kellemesen érez­te magát Pásztón, ahol megláto­gatta a Margit Kórházat, amely­nek igazgatója dr. Éles János fo­gadta, majd az oskolamester há­zat is, amelyben dr. Hír János mú­zeumigazgató kalauzolta. ______ _____________________________- ESLA ­T isztelt Szabó Károlynál Igazán nem tartozom a szél­sőséges nyelvvédők közé, nem kívánom a nyelvtörvény megal­kotását, nem hiszek a nyelv- romlásban, ele amikor olvastam a Centrum Áruház helyén meg­nyíló új kereskedelmi egységük „díjnyertes” nevét, akkor bi­zony - Csokonai szavaival élve - „a lelkem is sírt belőlem”. Tisztelt Füzesi Úr! Köszönöm észrevételét, an­nál is inkább, mert egy induló üzlet nem nélkülözheti vásár­lói környezete véleményét. Felvetésére talán a nyitónapi tudósítás részben választ adott, hiszen abban részletez­tük, mi volt a névválasztásunk oka. Egyfelől tehát az, hogy Salgótarján egyik legrégebbi épületéről van szó, amely meg­őrizte sajátosságát, vagyis so­kak szemszögéből egy „fény­pont a város szívében”. A s t a r szó meggyőződé­sünk szerint azért kifejezőbb e tekintetben, hiszen csillagot jelent, azaz, jól utal a szloge­Nem is arról van szó, hogy a sztár mint márkanév, intéz­ménynév stb. mennyire közhe­lyes, elkoptatott, szürke, jelleg­telen, ötlettelen, de hát ízlések és pofonok... De az írásmódja! Talán előkelősködésből, talán rosszul értelmezett műveltség- fitogtatásból, de inkább a kor rossz divatját követve az angol helyesírás szerinti s t a r szót nünkre. Sokat tépelődtünk, va­jon nem lenne-e szerencsé­sebb magyar fonetikával írni, mint azt On is számon kéri raj­tunk. Kikértük néhány nyel­vész ismerősünk véleményét, s ők úgy vélték, hogy a s z t á r szó a magyar nyelvben sokkal inkább jelent kiugró személyi­séget, mondjuk egy színészt, énekest, mint csillagot, vagyis égitestet. Ezért esett a válasz­tás az angol változatra, amely egyébként magában rejt egy szójátékot is, hiszen benne van Salgótarján rövidített neve (St.), amit később szeretnénk megjeleníteni a reklámokban is. választották, pedig már a ma­gyar írásmód honosodott meg több évtizede: s z t á r. A tenisz helyett sem írunk tennis-t, a futball helyett sem football-t, a meccs helyett sem match-et, hogy csak a sport nyelvénél maradjak. Manapság, amikor a ma- nagerek (helyesen menedzser) elárasztják nyelvünket, leg­alább szűkebb pátriánkban ne ütközzünk nap mint nap egy helytelenül írt szóba. Ha már mindenképpen maradnak a névnél, akkor legalább a ma­gyar helyesírás szabályai sze­rint írják. Gondoljanak rá, hogy erre is igaz a közmondás: Szebb a tiszta, mint a cifra! _____________________FÜZESI TAMÁS tanár Salgótarján A s t a r szó az uniós csatla­kozás szempontjából is szeren­csésebb, hiszen a külföldiek is jobban felismerik. Hogy még­sem vesztettük el „magyar hi­tünket”, arra bizonyság, hogy szeretnénk áruházunkban fo­lyamatossá tenni a „Magyar áruk” mozgalmat, megkülön­böztetett teret engedve ennek, s ezen belül is a Nógrád megyei termékkörnek. Erre bárki je­lentkezését szívesen veszem. Kérem, fogadja el magyarázato­mat, s észrevételével a későbbi­ekben is segítse munkánkat. _________________________»ZABÓ KÁBOLYHÉ F our Point Kft. ügyvezető igazgatója „Fénypont a város szívében” « T A /->, r, i JL TTTTkT 1 T» Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Szerkesztőségés kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet tér 6., Postá­ul II U \ 11 M I 12 I A |J fiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. 11 v/VJlYilJL/ MF.CYEI llll\LiiÁl Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótarján vonzáskörzetében a Célvonal Kft.(tel.: 30/9433-548,30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a Karton Kft. (tel.: 30/34-70-864, 32/475-727) juttatja el a lapot. ______________________________________________ Teijeszti a BUVIHÍR Rt. és a kiadó saját teijesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú szá mlájára. Előfizetési díj egy hónapra 895 Ft, negyedévre 2685 Ft, fél évre 5370 Ft, egy évre 10 740 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. « OAMOA szerkesztőségi rendszerrel készült.

Next

/
Thumbnails
Contents