Nógrád Megyei Hírlap, 2001. május (12. évfolyam, 100-125. szám)

2001-05-05 / 103. szám

A NÓGRÁD MEGYEI HÍRLAP MELLÉKLETE 2001. MÁJUS 5. | Kivételes zenei tehetség a „Béke háza barátai” között Házimuzsikás est Balassagyarmaton Banda Ádám javára Számos ifjú zenész tehetség bontogatja szárnyait Nógrád megyében is. Egyikük, a balassagyarmati Banda Ádám hegedűs a Fészek Klubban szerepelt május 4-én: Mozart D- dúr hegedűversenyét három tételben adta elő szólistaként zenekarral. Külön érdekesség, hogy Banda Ádám írta a kadenciát, a zenei versenymű egyes tételei végén a szólóhangszer zenekari kíséret nélküli szólamát. A zenei eseményen ott volt jó néhány balassagyarmati is és a városból elszármazottak ugyancsak képviseltették magukat. René helyett Oliver Finisben a dixieland-fesztivál Banda Ádám a Rózsavölgyi Márk Zeneiskolában Pemeczkyné Baranyi Klára ta­nítványa volt. Zenei pályája 1995-től számítható, mikor a Nógrád megyei hegedűs talál­kozón különdíjat kapott. Azóta sorra éri el sikereit. 1998-ban a IX. Országos Koncz János hege­dűverseny első helyezettje lett. Tehetségét jelzi az is, hogy a Yimiso néven működő fiatal muzsikusok nemzetközi zene­kara koncertmesterévé válasz­totta és velük fellépett határon innen és túl számos rangos hangversenyen, szolgálva Ba­lassagyarmat és Nógrád megye jó hírét. Az elmúlt évben nívó­díjat kapott a nemzetközi mu­zsikustábor és művészeti fesz­tivál előadói versenyén. Au­gusztusban Ónodon szerepelt egy szoboravatás kamarazene- karában. Meghívták a Zeneaka­démiára, a versenygyőztesek fesztiváljára és CD- felvétel is készült a műsorról, amelyet a televízió is közvetített. A múlt év december elsején J. S. Bach halálának 250. évfordulója al­kalmából az „Új generáció a ré­gi zeneakadémián” címmel a Liszt Ferenc Zeneművészeti Fő­iskola hallgatóinak hangverse­nyén szerepelt Perényi Eszter művésztanár kíséretével. De­cember közepén a magyar nyel­vi intézet karácsonyi hangver­senyén játszott szólóban és kí­sérettel. Ez év januárjában Olaszországban koncertezett az Yimiso zenekarral. Március végén képviselte Magyarorszá­got a romániai Nagyszentmiklóson Bartók Bé­la születésének 120. évforduló­ján rendezett koszorúzási meg­emlékezésen. A napokban egy bécsi meghívásnak tesz eleget, ahol Kákonyi Árpád, műveit fog­ja előadni a szerző kíséretében. Banda Ádám 2000 szeptem­berében elkezdhette tanulmá­nyait a Liszt Ferenc Zeneművé­szeti Főiskola hegedűs előkészí­tős hallgatójaként, a kivételes te­hetségek osztályában. Szülővá­rosában, Balassagyarmaton szá­mon tartják az ifjú hegedűst, aki kiskorától kezdve fellép a Berta­lan Ákoséknál szokásos há­zimuzsikás esteken is. Az itt megjelenő baráti közösségben megjelennek olyan személyisé­gek, mint a salgótarjáni ár. Géczy Imre főorvos, Bobály Atti­la szobrászművész, vagy a fővá­rosba kerültek közül Für Éva énekművész. Ez a társaság, „a Béke háza barátai” az elmúlt év­ben már szervezett egy jóté­konysági koncertet Banda Ádám zeneművészeti képzésének ja­vára, mert az ifjú zenész édes­apja tragikusan, korán eltávo­zott az élők sorából és a család ezt bizony megszenvedi. Az ak­kori segítség jól szolgált a két gyermekét taníttató édesanyá­nak. Ugyancsak dicséretes a Nógrád Volán segítsége: a cég az ifjú tehetség utazását támogatja. A gyarmati zenebarátok most újabb házimuzsikás estet szer­veztek, amelynek az előzőhöz hasonlóan, nagyobb közönség előtt a Rózsavölgyi Márk Zeneis­kola ad otthont. A május 5-én, szombaton 17 órakor kezdődő jótékonysági házimuzsikás est műsorában fellép a napokban rádiófelvételen volt Balassagyar­mati Dalegylet, Ember Csaba karnagy vezetésével. Verssel szerepel Csikász István és Csábi István és élvezhetik a megjelen­tek Fogarasi Béla virtuóz gitárjá­tékát is. Fellép Demeter Mária csellón, akit a szécsényi ének­kar karnagya, Lévárdi Beáta kí­sér zongorán. Dobogóra állnak Pemeczkyné Baranyi Klára ta­nítványai, a Mák-testvérek is. A fiatal Laczó Balázs palóc furu­lyán játssza a Pál István juhász­tól eltanult nótákat. A tehetsé­ges, fiatal Tóth Balázs trombi­tán játszik. Embemé Nóti Anikó és Bertalan Ákos zongorajátéká­val járul hozzá az est várható si­keréhez. A 14 éves Banda Ádám kísé­ret nélkül áll ki a közönség elé, hogy virtuóz hegedűjátékával szerezzen szép perceket. A mű­sort Szabó Eridre vezeti. Szere­tettel várják a zenebarátokat, a jó szándékú embereket.-SZE­A Salgótarjánban csütörtökön kezdődött 17. nemzetközi di­xieland-fesztiválon május 5-én és 6-án további számos nagy­szerű program várja az érdek­lődőké. Szombaton 15 órától szabadtéri koncertet tártnak a főtéri szín­padon. Fellép: a Traditional Dixieland Band valamint a Dr. Valter és The Lawbreakers együt­tes. A József Attila Művelődési Központ színháztermében 19 órakor kezdődő gálaműsor szere­plői: Carol Cass (ének, USA), a Hot Jazz Band, René Franc Hot Jazz Quintett (Párizs), Berki Tamás (ének) és a Benkó Dixieland Band. A közelmúltban Salgótarján­ban megrendezett „Tátika” me­gyei döntőn a következő helye­zéseket értek el a városi döntők- ből továbbjutott gyermekek: Csopratos 3. hely: ü. Rákóczi Ferenc Általános Iskola 4. osztály, Szécsény (Ricky Martin produk­ció) Csoportos megosztott 2. hely: Arany János Általános Iskola, Sal­gótarján (Irigy Hónaljmirigy) és a Gárdonyi Géza Általános Iskola, Pásztó (ugyancsak Irigy Hónaljmi­rigy). Csoportos I. hely. ü. Rákóczi A francia együttes vezetője René Franc betegsége miatt nem tud eljönni Salgótarjánba, fia, Oliver helyettesíti. A dixiebál a József Attila Művelődési Központ üveg- csarnokában 24 órakor kezdődik. Vasárnap 11 órakor az Acélgyári úton a Szent József plébánián spirituálé és gospel-kon- certet tart a Four Fathers együttes. 15 órától a Fő téren rendezik az estébe hajló szabadtéri bú­csúhangversenyt a fesztivál ven­dégeinek részvételével, valamint a Miskolci Dixieland Band közre­működésével. A fesztivál műsor­vezető-házigazdája ezúttal is Berki Tamás lesz. Ferenc Általános Iskola, Szécsény (szintén Irigy Hónaljmirigy). Egyéni 4. helyezett: Szita Noémi Beatrix, Palotás (Natalia Oreiro: Tu Venero). Egyéni 3. helyezett: Laukó Zsófia, Palotás (Natalia Oreiro: Caliente). Egyéni 2. helyezett: Túri Eszter, Galgaguta (Szulák Andrea: Szabadon szállók). Egyéni megosz­tott I. helyezett: Arany János Általá­nos Iskola, Salgótarján, (Thália: Sodi Dondeszoly), II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Salgótarján (Britney: Spears Stronger) „Tátika” megyei döntő: csoportok és szólisták Égi üzenet földi világnak Színházi esték „Ha őt olvassa a hívő és hitetlen olvasó, mint­ha régi, feledett, kiapadt és újm buzgó forrás indulna meg benne, s úgy érzi magát, mint egy véletlen délutáni látogató a ka- tedrálisban...úgy érzi nem jött hi­ába, megpihent, megnyugodott, kibékült önmagával és a világgal, s nyugodtabban folytathatja a A fővárosi Merlin Színház és a Pécsi Harmadik Színház előadása­ként Salgótarjánban bemutatott produkció ugyanis egy megrázó esetet mesél el a szerző elszánt ka­tolicizmusához, lelki alkatához hí­ven: a vallásos hit, a megtérés, a megváltás, az átszellemült transz­cendencia jegyében. Violaine, - akiről Claudel már korábban is írt darabot - ebben a változatban kö­zépkori ifjú hölgy, akinek élete - családtagjaihoz hasonlóan - meg­Ritkán látni egyszerre együtt ennyi neves művészt tarjáni színpadon: Nagy-Kálózy Eszter, Venczel Vera, Blaskó Péter, Dér Denisa, Eperjes Károly ________pot6ip.t6tulA»zl6 m aga munkáját - s talán ez a leg­magasabb költészet feladata” - ír­ta volt az 1982-ben magyarul megjelent Paul Claudel válogatás elé Gyergyai Albert, a francia iro­dalom alapos ismerője, magyaror­szági népszerűsítője. Általában biztosan igaza van a nagy tekinté­lyű néhai professzornak, de „Az angyali üdvözlet” című, 1911-ben papírra vetett drámát - amelyik ugyancsak helyet kapott Gyergyai mintegy utolsó kívánságaként napvüágot látott Claudel-kötetben - látva, akár a „kivétel erősíti a szabályt” alapon más vélemény is lehetséges Claudel fogadtatását il­letően. E színpadi mű - noha líri­kus nyelvezetű és költői mélysé­gű - inkább felzaklat, de legkeve­sebb, hogy elgondolkodtat, de semmiképpen nem pihentet. (Le­het persze, hogy olvasva más a hatása...) annyi misztikus jelképpel van teli. Emberbaráti szeretet fűzi ugyan a férjnek apja által kijelölt Jaques- hoz, de mély a rokonszenve az ügyes kezű mester, Pierre iránt is, ató viszont leprás. A búcsúzáskor elkapja a szörnyű betegséget s mi­után megtudja, hogy húga, az álsá­gos Mám is szerelmes Jacques-ba, inkább apácának áll, csakhogy ne legyen senki útjába. Mara házassá­ga sem lesz azonban boldog, kislá­nya megbetegszik. A csecsemőt el­viszi az időközben megvakult Violaine-hoz, aki érintéssel csodát tesz és visszahozza a halálból is. Marának azonban ez sem elég: to­vábbra is féltékeny - immár lelki többlete miatt - a testileg teljesen roncs nővérére, akit egy szakadék­ba lök. Közben azonban megérke­zik hosszú jeruzsálemi zarándok­latából apjuk és kimenti a már-már halott kisebbik lányát, aki minden erejét összeszedve megbocsát minden földi halandónak, aki vé­tett ellene. E dióhéjnyi tartalomból is érzé­kelhető, hogy a történet a termé­szeti valóság és a természetfeletti jelenségek határán, ha úgy tetszik egységében mozog, csakúgy, mint a középkori gondolkodóknál lenni szokott. Ebből fakad aztán az is, hogy a mai evilági ember, a civil fül és szem számára Claudel önmagá­ban sem eléggé tisztázott mondan­dója olykor a didaktikum határát súrolja. Nehéz darab, alapos pró­batétel még vérbeli profi színészek számára is. Dér András rendező helyesen döntött, amikor kiemelkedően te­hetséges, nagy formátumú művé­szeket kért fel a közreműködésre. Az apát Blaskó Péter játssza a ház urához méltó önbizalommal és Is­ten iránti kellő alázattal. Az érzel­meiben teljesen összekuszált Jacques-ot Eperjes Károly szemé­lyesíti meg. Tétova csendjei külö­nösen beszédesek. Kulturált alakí­tást nyújt rövid szerepében a Pierre-t megformáló Győry EmiL Az anyaság minden szíépségét és gyötrelmét megjeleníti Venczel Ve­ra A két főszerep a testvérpár ala­kítóinak jut. A kevésbé ismert Dér Denisa a meglepetés erejével hat: rendkívüli tragikai erővel, mégis visszafogottan, belső átéléssel for­málja meg a többszörösen szeren­csétlen sorsú, mégis elégedett Violaine alakját. Nagy-Kálózy Esz­ter szépséggel párosuló kivételes talentuma eddig is köztudott volt. Nem is okozott csalódást: teli tűz­zel, indulattal alakítja az ármány- kodó, irigy testvért, aki hiába akar, nem tud szeretni, akit nem véletle­nül gyötör örök lelkiismeret-furda- lás. Az ő szerepében tolerálhatók a darab egészéhez nem szervesen il­leszkedő hangosabb, látványo­sabb megnyilvánulások is. Nincs tehát gyenge pontja a szí­nészválasztásnak: alapvetően ez a közönségsiker oka is. CSONGRÁDY BÉLA Szerzetesi képek Szentkútról Palkó Julián atya szükségből kezdett fényképezni A Salgótarjáni Fotógaléria piros betűs ünnepeként tartja szá­mon a közeli napot, amikor Palkó Julián ferencrendi szerzetes, a Mátraverebély - szentkúti ferences rendház főnöke mutatkozott be fotóival a közönségnek. A tárlat pár­ját ritkítja, hiszen amíg az egyházművészetben több évszázados hagyománya van a festészetnek, szobrászatnak, irodalomnak, addig az egyre jobban izmosodó fotóművészet egyházi, vallási vonatkozású alkotásaival ritkán találkozni. Julián atya tárlatát megnyitó Orbán Márk atya (Nógrád me­gye díszpolgára, a ferences vilá­gi rend országos asszisztense, festőművész ) beszédében is­mertette a fotografáló szerzetes életútját, aki 1958-ban született bukovinai székely családban. Az általános iskolát szülőföld­jén, Kakasdon végezte, majd Szekszárdon, gépész szakkö­zépiskolában érettségizett. Ezt követően a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett gépészmér­nöki diplomát. Négy évig a Köz­ponti Fizikai Ku­tató Intézetben dolgozott gépész- mérnökként. Élet­útja 1987-ben in­dult új irányba. Ekkor házasságra készülvén világo­sodott meg ben­ne, hogy Ő a papi, a szerzetesi hiva­tásra teremtetett. 1987-ben lépett be a Kapisztrán Jánosról elneve­zett ferences rendtartomány­ba. A próbaévet az esztergomi no- viciátusban töl­tötte, majd egy évtizeden át Bu­dapesten a Pasa­réti-téri és a Mar- git-kőrúti rendhá­zakban élt. 1992- ben szentelték pappá. 1998 óta a Mátraverebély-szentkúti Feren­ces Rendház főnöke. Julián atya a fotográfiához prózai okból került. A Szentkú- ton évente megforduló több tíz­ezer zarándok képeslapokat kí­vánt vásárolni. A felkért fotómű­vészek képeivel azonban a szer­zetesek nem voltak megeléged­ve. Ezért úgy döntöttek, hogy egy - nem túl drága - fényképe­zőgépet vásárolnak, hogy azzal képeslapokat készítsenek. A feladat Julián atyára várt. Ő ennek sikeresen megfelelt. Az egyre színvonalasabb képek nyomán megfogalmazódott egy Szentkútot bemutató fotóalbum kiadásának terve. Ez a mű elké­szült, de anyagiak hiánya miatt nem került kiadásra. A most Sal­gótarjánban megtekinthető tár­lat ennek a kötetnek képeit tárja a közönség elé. A bemutatott fotók élménye­ket, gondolatokat, Julián atya érzelmeit, hitét tükrözik. A tár­lat híven adja vissza Szentkút sajátos hangulatát. A szerző, Ju­lián atya szándéka szerint a fo­tók nyitást jelentenek az Isten felé. Julián atya képei készítése­kor a természetfelettit fedezte fel. Kepeiben a természeti szép is a természetfelettit, az istent tükrözi. A sokszínű, főként a termé­szetet ábrázoló színes fotó látvá­nya élményszerű. A tárlatlátoga­tó a zarándokokról, a kegyszo­borról, a remete barlangokról, a virágokról szertartásolaól ké­szült fotók láttán nyugalmat érez. A képek a tárlatlátogatókat Szentkútra hívogatják.- V. M. ­A tárlat a Salgótarjáni Fotógalériában látható____________________________________iwt itt.

Next

/
Thumbnails
Contents