Nógrád Megyei Hírlap, 2001. május (12. évfolyam, 100-125. szám)
2001-05-05 / 103. szám
4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap VILÁG TÜKÖR 2001. MÁJUS 5., SZOMBAT Román-magyar „számháború” Nemzetiségi nyelven is szóljon a közszolgálati rádió Gheorghe Funar kolozsvári főpolgármester tagadja, hogy városában a lakosság egyötödénél több magyar élne - jelenti tudósítónk, Simon Hunor. Az RMDSZ ugyanakkor a magyar nyelvű rádióadások bővítését szorgalmazza. Kolozsvár A magyarok száma nem haladja meg a húsz százalékot, ezért nem fogják alkalmazni a közigazgatási törvény azon cikkelyeit, amelyek előírják, hogy a nemzeti kisebbségek szabadon használhatják anyanyelvűket a helyi adminisztrációban - jelentette be Gheorghe Funar polgármester. Szerinte a legutóbbi, 1992. évi népszámlálás eredményeit meghamisították, így érhette el a helyi magyarok részaránya a 22 százalékot, amely azonban valójában alig 11-12 százalék között van. A magyarok számának megállapítására az RMDSZ és a történelmi egyházak képviselői felmérést készítenek. Jelenleg a rendelkezésünkre álló adatbázisokat nézzük át. Rendelkezünk többek között a kolozsvári RMDSZ-tagok listájával, és a Frunda György elnökjelöltségét támogató aláírásokkal, amelyeken mintegy 20-24 ezer lakos adatai szerepelnek" - mondta lapunknak Bitay Levente, a Kolozs megyei RMDSZ ügyvezető elnöke. „A felmérés eredménye nem használható ugyan hivatalos helyeken, de lehetőséget ad Kolozsvár magyar lakosságának számbavételére. Ezáltal lehetőségünk lesz a soron következő hivatalos népszámlálás ellenőrzésére is” - mondta Bitay. Ezzel párhuzamosan Funar- nak is szándékában áll népszámlálást elrendelni. A polgármester szerint az RMDSZ felmérése „törvénytelen és románellenes akció”, s tudni véli, hogy a „nép- számlálásból” szándékosan kihagyják az 1991 után Kolozsvárt elhagyó magyarokat. * „Az RMDSZ javaslatot dolgozott ki arról, hogy miként bővítsék a román közszolgálati rádió magyar nyelvű adását az országnak azokon a területein, ahol jelentős számban élnek magyar nemzetiségűek” - közölte pénteken Kelemen Hunor, az RMDSZ parlamenti képviselője, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy Erdély nagy részén a romániai magyarok magyarországi rádióadókat hallgatnak. Példaként említette: a Székelykeresztúron élők már kora reggel tudhatják a magyar Kossuth Rádióból, hogy hol van csőrepedés a budapesti Nagykörúton, de azt nem tudják, hogy mi történt Kolozsvárott, Csíkszeredán vagy Nagyváradon. Kelemen szerint természetes, hogy a romániai magyarok az elsődleges információikat a magyar nyelven szóló romániai köz- szolgálati rádióból kapják. Az RMDSZ egyébként már évek óta sürgeti a román közszolgálati rádió és a televízió magyar nyelvű adásának bővítését. ■ A VISEGRÁDI országok környezetvédelmi minisztereinek pénteken befejeződött találkozóján Túri-Kovács Béla nagyra értékelte, hogy a csoport országainak tárcái tartósnak tekintik a környezetvédelmi együttműködést, amelyre az uniós csatlakozás után is szükség lesz. A magyar miniszter kedvezőnek ítéli meg egy további magyar javaslat szlovák fogadtatását, miszerint a Tisza vízgyűjtő területének kérdéskörébe a nem a visegrádi csoporthoz tartozó országokat is bevonják. THOMAS KLESTIL osztrák ál lamfő pénteken a nácizmus áldozatainak emlékére rendezett ünnepségen arra szólította fel az osztrákokat, hogy vonják le _ a megfelelő tanulságokat a holokausztból, a politika felelős személyiségeit pedig arra hívta fel, hogy a nácizmus áldozatairól való megemlékezésnek teremtsenek állandó helyet a közéletben. RUDOLF SCHUSTER szlovák államfő pénteken reggel elfogadta a miniszterelnök, Mikulás Dzurinda javaslatát, miszerint az integrációs kérdéseket felügyelő miniszterelnök-helyettesnek, Pavol Hamzíknak távoznia kell a kormányból. Hamzík hosszabb időn át nem tájékoztatta a kormányt arról, hogy Roland Tóth, az EU-ból származó támogatási pénzekkel dolgozó kormányhivatalnok visszaélés gyanújába keveredett. BRÜSSZELBEN bejelentették, hogy Lord Robertson NATO-fő- titkár és Javier Solana, az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn Szkopjéba látogat. A két nyugati szervezet első számú képviselője megbeszélést tart a macedón vezetőkkel az utóbbi napokban újra kiéleződött feszültségről, a Nemzeti Felsza- badítási Hadsereg (UCK), az albán gerillák lesből indított támadásairól, több macedón katona meggyilkolásáról. TIZENKÉT ÓRÁS sztrájkot tartottak pénteken a Lufthansa pilótái. Érdek-képviseleti szervezetük, a Cockpit 35 százalékos béremelést követel arra hivatkozva, hogy a tíz évvel ezelőtti vállalati nehézségek idején tanúsított önmérsékletük nyomán a német pilóták jelentős bérhátrányba kerültek a legtöbb légitársaság alkalmazottaival szemben. A Lufthansa vezetősége viszont csupán 10-16,7 százalékkal volna hajlandó növelni a pilóták fizetését. Szakértői becslések szerint a sztrájk 7,5-7,8 millió euróba került a Lufthansának, amely tavalyi rekordéve után az idei első negyedben amúgy is hatalmas nyereségcsökkenést könyvelhetett el. ■ Bővülő kapcsolatok Litvániával Martonyi szerint a balti államoknak a NATO-ban a helyük Litvánia köztársasági elnöke és külügyminisztere elismerően nyugtázta, hogy washingtoni megbeszélésein Orbán Viktor és Martonyi János támogatta a balti államok törekvéseit a NATO-tagság elérésére. Vilnius Martonyi János külügyminiszter tárgyalásokat folytatott Valdas Adamkus litván köztársasági elnökkel, Rolandas Paksas kormányfővel, valamint partnerével, Antonas Valionis külügyminiszterrel. A magyar és a litván diplomácia vezetője megállapodást írt alá a katasztrófavédelemben történő együttműködésről, valamint a vízummentes utazások időtartamának kiterjesztéséről. Az új megállapodás alapján a magyar és a litván állampolgárok 6 hónap alatt az eddigi 30 nap helyett 90 napot tölthetnek vízummentesen egymás országában. Martonyi János a tárgyalásokon megerősítette, hogy Magyar- ország gyakorlati és erkölcsi okokból kiindulva támogatja a NATO bővítésének folytatását, s a balti államok - köztük Litvánia - csatlakozási törekvéseit. Hazánk szorgalmazza, hogy a NATO mielőbb alakítsa ki álláspontját a bővítés folytatásáról, s ebben a NATO május végi budapesti külügyminiszteri tanácskozása kiemelt szerepet kaphat. A litván államfő és a miniszterelnök nagyra értékelte azt a támogatást, amelyet Magyarország nyújt Litvánia integrációs felzárkózásához. Hangsúlyozták, hogy a jövőben fokozottan számítanak a magyar tapasztalatok megismerésére. A megbeszéléseken áttekintették az Európai Unió bővítési folyamatával kapcsolatos kérdéseket is. A tárgyalásokon nagy hangsúlyt helyeztek a gazdasági és a kereskedelmi kapcsolatok bővítésére. Martonyi a vilniusi egyetemen találkozott a litvániai Báthory István-kulturális szövetség vezetőivel és képviselőivel is. ■ Ortodox földön a pápa A katolikus egyházfő Pál apostol nyomdokain II. János Pál pápa péntek reggel Görögországba utazott. Ő az első katolikus egyházfő, aki a negyedik keresztes hadjárat idején, 1054-ben bekövetkezett kelet-nyugati egyházszakadás óta Athénban jár. Athén Egyházi méltóságok és görög kisgyerekek fogadták a pápát FOTÓ: EUROPRESS/EPA Az életének 81 évét májusban betöltő Szentatya idén először jár külföldön. Útját ezúttal is, miként szentföldi zarándoklata során, kiemelt biztonsági intézkedések kísérik. Athéni látogatása idejére nyolcezer rendőrt vetettek be - igaz, alig volt ki ellen. A pápát ugyanis világszerte óriási tömeg szokta fogadni, ezúttal azonban szinte teljesen elnéptelenedtek a görög főváros utcái; a lakosság így tiltakozott a látogatás ellen. All millió lelket számláló Görögországban ugyanis mindössze negyedmilliót tesz ki a római katolikusok száma, közülük is mindössze ötvenezer a helyi; a többséget az itt élő külföldiek teszik ki. Megérkezése után II. János Pál Krisztodulosz érsekhez, a görög ortodox egyház fejéhez intézett beszédében bocsánatot kért Istentől a katolikusok nevében mindazokért a bűnökért, amelyeket az egyházszakadás óta eltelt csaknem ezer év során az ortodox hívők ellen elkövettek. A pápa a nap folyamán találkozott Kosztisz Sztefanopulosz görög köztársasági elnökkel is, aki külön is kiemelte a szétszakított egyház két ága közeledésének és a hívők egymás iránti türelmének fontosságát. II. János Pál azért érkezett görög földre, hogy innen kiindulva kövesse Pál apostol útját, amely egészen Szíriáig vezet. A látogatás abból a szempontból is történelmi jelentőségű, hogy személyében először teszi lábát iszlám imahelyre katolikus egyházfő. Egyúttal megtekinti a Golán- fennsíkon lévő Kuneitrát is, amely eredetileg az arab országhoz tartozott, de Izrael 1967-ben elfoglalta, s csak 1974-ben vonult ki a területről, amerikai közvetítésnek köszönhetően. Hírügynökségi értesülések szerint a zsidó állam az utazás előtt a Vatikánhoz fordult, segítséget kérve három izraeli katona sorsának kiderítésében. A járőröket még októberben rabolták el Hezbollah-gerillák a libanoni határ közelében. Izrael azt kérte a Szentszéktől, hogy II. János Pál szombati damaszkuszi tárgyalásain, amelyeket Bosszút el-Asszad szíriai elnökkel folytat majd, hozza szóba az ügyet. _______________europress Á LLÁSPONT HORVÁTH MAGDOLNA Nyolcvan év Papucsban, 30 éve divatjamúlt orkánkabátjában, fekete táskáját szorongatva kopogtatott autóm ablakán. Meglepett a néni. Láttam már a környékünkön, többnyire megpakolt szatyorral araszolgatott a bolt és a lakása között. Ezúttal azonban éjfél is elmúlt már, amikor leállítottam a kocsit a házunk előtt. Ilyenkor már nem szoktak tisztességben megőszült, fájós lábú anyókák tétován közlekedni a sötét utcán. Nem kéregetett: segítséget remélt. Látszott rajta, szokatlan, megrendítő esemény késztette arra, hogy éjnek idején elhagyja otthonát. Remegve ejtette ki a szavakat, mintha maga sem hinné, mindez vele történik. Kérte, hívjam a rendőrséget. Valamiféle családi perpatvarról beszélt. Kissé összefüggéstelenül szőtt mondataiból kiderült: nem hirtelen felindulásból gyömöszölte kis táskájába iratait, és zárta be maga mögött lakása ajtaját. Régóta, tán fél évszázada is, hogy csak tűri párja kicsapongásait. „El sem mondom, mi mindent kellett eddig kiállnom mellette, de már nem bírom tovább” - beszélt hozzám remegve, könnycseppet sem ejtve, nyolcvan évének minden erejét összeszedve. Szavaiból éreztem: eltökélte magát, ma már biztosan nem megy haza. Mint mondta, legfeljebb a közeli téren vagy a rendelőintézetben várja ki a reggelt. Azután hogyan tovább - ki tudja? Hol vannak vajon a gyermekei, akik befogadják? Eszükbe jut-e egyáltalán, hogy holnap anyák napja? Nem mertem szembeszegezni őt a rideg valósággal. Hirtelen elköszönt, sarkon fordult, és nekivágott a kihalt utcának. Mikor utolértem, szó nélkül beült mellém az autóba és meg- adóan hagyta, hogy a rendőrség előtt kisegítsem. Hogy ott maradhatott-e, már nem vártam meg. De azóta is nézem: vajon meglátom-e kis szatyrával bandukolni a bolt és a lakása között? DUNAI IMRE A skorpiók jegyében Tovább kígyózik a rejtély. A boncolás kiderítette, a viperamarás után elhunyt természetfotós halálának beálltához nem volt köze a beadott ellenszérumnak, ahogy addig feltételezték. Most találgathatunk, hiszen az orvos szakértő által felfedezett okot - a család hozzájárulása nélkül - a hatóság nem közölheti. Kár, mert lehet, hogy tanulságos lenne azok számára, akik jó szomszédként egzotikus mérges kígyókat és rovarokat tartanak lakásuk terráriumában. Még jó, hogy mindössze tizenöten kaptak erre engedélyt az országban. Csakhogy többször ennyien lehetnek, akik „schwarzban" kísértik meg a veszedelmet. Hiszen az engedély megszerzéséhez hároméves mérgeskígyó-tartási tapasztalatot kell igazolni. Külön rejtély, hogy gyakorlatszerzésre legálisan hol van mód idehaza, amikor állatkertjeink zöme nem tart mérges kígyókat, és a hazai fajok szigorúan védettek. Ennél jobban izgat azonban egy fura epizód. Az ügy tálalásakor megkérdezett ifjú szakértőt - a toxikológus főorvossal egyetemben - néhány perccel később ismét láthattuk a tévéképernyőn. Egy üzletközpont közönsége előtt skorpiókkal záratta össze magát, és négy órát akart eltölteni velük édes ötösben, de kénytelen volt idő előtt abbahagyni, mert sürgős orvosi beavatkozásra szorult. Az előadásnál természetesen volt mentő is, és a kísérletezőt várta a kórház mérgezési osztályán a műszer és az ágy. Azt feltételezni sem merem, hogy mindezt az egészség- biztosítás fizette. A kisördögöm mégsem hagy nyugodni. És ha a mentőre, az életmentő műszerekre közben olyan esetnél lett volna szükség, amelyet nem halálmegvető bá- torságú, teljesen értelmetlen, dicsőséget kergető Guinness- rekordnak szántak? Jut eszembe: a negyven kobrával tervezett hasonló produkciót Malajziában betiltotta az ottani természetvédelmi hivatal. Jobb ürügy híján a kígyók védelmében. Nyugdíjasok Ausztriában Egyre kevesebben dolgoznak tovább Az átlagéletkor kitolódásával Európa-szerte növekszik az aktív életkor, magyarán a munkával töltött évek száma. Ausztria azonban jóval az Európai Unió átlaga mögött kullog. Bécs Miközben az Európai Unióban 1999-ben az 55 és 59 év közöttiek több mint fele, a 60 és 64 év közöttieknek pedig csaknem egynegyede dolgozott, addig Ausztriában ez az arány alig haladta meg a 41, illetve a 11 százalékot. A statisztikából az is kitetszik - miként a Die Presse című napilap írja -, hogy a nyugdíjaskorú nők kétszer olyan aktívak, mint a férfiak. Ausztriában eközben egyre több fórumon kerül szóba a korengedményes nyugdíj lehetősége, és a járadék kiszámításának módja. A korhatár a nőknél jelenleg 55, a férfiaknál pedig 60 év, de 2002 októberéig ezt több lépcsőben másfél évvel kitolják. A lehetőséggel jelenleg 10 százaléknál alig valamivel többen élnek, és az osztrák iparegyletnél arra számítanak, hogy ez a szám elméletileg a negyedével csökkenni fog. Ez azért is előnyös, mert az élet során összegyűlt tapasztalatok nem vesznek kárba. Az iparegylet vezetője rámutatott, hogy Hollandiában negyvenévi szolgálati idő után a munkavállalók 40 százalékos „képzettségi pótlékot” kapnak. Lorenz Fritz, az egyesület főtitkára arra hívta fel a Der Standard című napilapban a figyelmet, hogy a hosszabb foglalkoztatás egyúttal feladatot is ró mind a munkaadókra, mind pedig a munkavállalókra. Különösen fontos az egészségügyi ellátás és a rugalmas munkaidő kialakítása. _______________________________(OYULAYI
