Nógrád Megyei Hírlap, 2001. május (12. évfolyam, 100-125. szám)

2001-05-30 / 124. szám

2001. MÁJUS 30., SZERDA Nógrád Megyei Hírlap Pádár András jegyzete Kiábrándító üzleti kaland _ -yugdíjas ismerősöm rend- \ Iszeres időközönként felke- X V resi az egyik városközponti élelmiszerüzletet. Hosszú évek alatt számos változást átélt már. Megbarátkozott a furcsa árcédu­lákkal, amelyeket egymásról le­választva kiderült, hogy annak az árunak négyszer emelkedett az ára röpke két hét alatt. Beletö­rődött némelyik eladó katoná­san pattogó stílusába, s felüdü­lést jelentett számára, ha olyan szolgálta ki, aki emberszámba is vette. Nehezen viselte, ha palim akarták venni, s ezért mindig szóvá tette, ha egy árut kétszer is beütött a pénztáros. Úgy egyébként komolyabb gondok sosem adódtak, mivel nem veszekedős természetű, az időnként változó személyzet ap­róbb stiklijeire inkább nem is re­agált. Tudomásul vette, hogy ő a legfontosabb közszereplő az üz­letben, hiszen tükrök, távolabb­ról vizslató süldőlánykák figye­lik, nem csúsztat-e néhány cso­kit, kiflit a táskájába, vagy a ru­hája alá. Szerencsére sosem tet­te. Egyrészt azért nem, mert va­lamikor úgy nevelték, hogy ami nem az övé, azt nem szabad el­venni. Másrészt pedig azért nem, mert szerény nyugdíját mindig olyan ügyesen sikerült beosztania, hogy nem kénysze­rült elcsenni semmit. Persze ext­ra igényei sosem voltak korábbi életében sem - mindennek kö­vetkeztében nem is támadhattak - nem ivott, nem dohányzott, s ha egy kis édességet megkívánt, azt megvette. Vagyis, beosztom azt, amivel harmincöt éves ad­minisztrációs robot után kifizet­te az állam. Újabban azonban újra vál­toztak az üzletben a körülmé­nyek. Egyenruhás személyek je­lentek meg, akik láthatólag a semlegesség talaján állva ügyet sem vetnek a vásárlókra, ám de mégis sólyomszemként követik a polcok között válogató embe­reket. Vele már előfordult né­hányszor, hogy a délceg egyen­ruhás nagy szemeket meresztve rá minden mozdulatát kereszt­tűz alá vonta. Kezdetben fel sem figyelt rá, válogatott, vásá­rolt úgy, ahogyan megszokta. Ám egy idő után ez a fixírozás gondolkodóba ejtette. Nevetsé­gesnek tartotta, hogy egy egyéb­ként kellemes külsejű, művelt­nek tűnő, de korát tekintve gye­rekének is beillő fiatalember ér­deklődését nőként felkeltette volna. Ezt az ostoba verziót el­vetve azonban semmi más ma­gyarázatot nem talált az illető feltűnő viselkedésére. Személyé­vel szemben értelmetlennek ta­lálta ezt. Egy ideig töprengett, hogy szemtől szemben megkér­dezi, mire vélje a kitüntető fi­gyelmet. A minap is bement az üzlet­be, hogy ott talán vásárolhat friss salátát. Az egyenruhás mintha már számított volna az érkezésére, máris várakozóan fi­gyelte. Ő vette a kosarat, s mivel sietett, megkérdezte a fiatalem­bert: „Van salátájuk?” Az ifjonc kihúzta magát és a közelben ál­ló ládára mutatott: „Az csak ter­mészetes”. 0 "a ládára pillantott, majd az egyenruhásra, s döb­benten válaszolt: „De hi­szen az kelkáposzta jóember!” HÍREK SALGÓTARJÁN VENDÉG: EÖRSI ISTVÁN. A Nógrádi Liberális Kör vendége Eörsi István író lesz a június el­sején, pénteken 18 órakor kezdő­dő programon, amelynek hely­színe a Népjóléti Képzési Köz­pont B épületének Eötvös Jó- zsef-terme. Az előadás témája: „Mit csináljunk a múltunkkal? - Versdokumentumok magyará­zatokkal, 1949-1956”. A helyszí­nen lehetőség lesz könyvvásár­lásra és dedikálásra is. PÜNKÖSDI ÁHÍTAT. A Cantate Domino kórus, Diósi Tamás és Virág Lászlóné szólaltat meg ze­neműveket a június 3-i, vasárna­pi, a római katolikus főplébánia­templomban 17 órai kezdettel tartandó „Pünkösdi énekes áhí­taton”. Vezényel: Virág László. A 17,30-kor kezdődő szentmi­sén az énekkar Bárdos Lajos Missa Tertia című miséjét ének­li. Az ez alkalommal összegyűlt adományokat a templom hango- sítóberendezésének javítására fordítják. MEGVONÁSSAL A RÁK EL­LEN. Kutatások igazolják, hogy a deutérium (a legegyszerűbb elem, a hidrogén egyik változa­ta) megvonása daganatellenes hatást fejt ki, a szakemberek szerint a módszer alkalmazása új korszakot nyithat a gyógyá­szatban, a rák megelőzésében. Erről a témáról hallgathatják meg az érdeklődők Somlyai Gá­bor kandidátust, a salgótarjáni József Attila Művelődési Köz­pontban május 30-án 17.30 órai kezdettel. PÁSZTÓ FOGADÓSZOBA. Juhász Gá­bor országgyűlési képviselő fo­gadóórát tart június 1-jén, pénte­ken 10 órától a város polgármes­teri hivatalának helyiségében. MEGYEI K Ö R K É P BÁTONYTERENYE RÉTSÁG 3. OLDAL Gondos gazda kezében a Hotel Medves (Folytatás az 1. oldalról) kiállítóterme és „főhadiszállása” hama­rosan a bejárat melletti helyiségbe köl­tözik, a megüresedő helyen pedig egy mini Tourinform-iroda kapna helyet, segítve a Medves Hotel marketingtevé­kenységét.- Az eddigi bérlők sok milliós tarto­zást halmoztak fel alapítványunkkal szemben - ezt már Farkas Szabolcs, a Nógrád Ifjúságáért Alapítvány kurató­riumának elnöke teszi hozzá, dr. Nemecz Attila ügyvéd anyagában la­pozva. - Számos esetben a per még nem fejeződött be, de hogy ezekből pénzt lássunk, arra vajmi kevés az esély. A mostani bérlő kedvezményes havidíjat fizet, viszont vállalta, hogy a 15 esztendő alatt megkezdi az objek­tum teljes körű állagmegóvását, fej­lesztését. Mint látható, ezt a kötele­zettségét már a második évben meg tudta kezdeni. Emellett - s ez sem hagyható figyelmen kívül - a pénzügyi Tíz év óta először kezdődhetett szobafelújitás a Medvesben fotó: gy. t. helyzetünk most már lehetővé tette, hogy 2000-ben, a millennium évében kétszer is kiírjunk ifjúsági szervezetek számára pályázatot. Az így elnyert tá­mogatások összege 2,7 millió forint volt. A fejlődés egyik újabb zálogaként említhetem, hogy alapítványunk szol­gáltatásait immár az Interneten is ol­vashatják.- A fejlesztés természetesen nem áll meg, anyagi erőnkhöz mérten tovább­folytatjuk azt - mondja végezetül Fodomé Kovács Erzsébet. - A Duna TV Közalapítványának támogatásával megteremtettük a műholdas vétel lehe­tőségét, most pedig szeretnénk felsze­relni a szobákat televíziókészülékekkel is. A távlati elképzelések nagyban függ­nek attól, sikerül-e támogatást nyer­nünk a Széchenyi-terv révén. Mi na­gyon bízunk benne, mert ez újabb feje­zetet nyithat e sokat szenvedett objek­tum életében. ____________________ T.N.L. M iért futottak ki az időből a pályázók? „A szennyvízberuházás ügye mindannyiunk kudarca” (Folytatás az 1. oldalról) a céltámogatás igénybevételének határideje, ha addig nem kezdik meg a beruházást, elveszik közel 2 milliárd forint. Ezt a helyzetet a vonatkozó tör­vény módosításával oldhatná fel a parlament. Salgótarján ezt több tárcától is kérte, ám erre csak elvi esély van. A szabályos, nyílt köz- beszerzési eljárás lefolytatása 120 napot venne igénybe, ám a négy önkormányzatnak erre mintegy 40 napja van. Az előzetes tárgyalások után valószínűsíthető, hogy az Or­szágos Közbeszerzési Döntőbizott­ság megtámadja az eljárást. Ekkor háromfős testület mérlegeli, meny­nyiben hibáztathatók a kialakult helyzetért az önkormányzatok. A tájékoztatón megkaptuk Turi- Kovács Béla Puszta Bélának írt vá­laszlevelét, amelyben a környezet- védelmi miniszter arról értesíti a polgármestert május 24-én, hogy Salgótarján pályázati anyaga nem kerül az ISPA-bizottság elé. A hiva­talos értesítés napja tehát május 24-e. Amennyiben a beruházást időben kezdték volna meg, úgy eleve kiestek volna az önkormány­zatok az ISPA-támogatásból, amely folyamatban lévő beruházásra nem adható, de emellett azt sugall­ták volna a pályázók, hogy nincs is szükségük a brüsszeli pénzre. Puszta Béla polgármester mind­ehhez hozzátette, napi szakmai kapcsolattartás volt az ügyben. A szakmai ítélet az első három kö­zött szerepeltette a pályázatot, a legfontosabb döntési szempont azonban a „stratégiai indokoltság” lett. Tarján vezetői a helyi kor­mánypárti erőktől kértek segítsé­get az egyeztetéshez. A polgár- mester úgy fogalmazott: nem mondhatom, hogy ez nem történt meg, azt viszont igen, Kogy a vége ez lett. Mint mondta, a közúti és vasútfejlesztések mellett ez az ügy is azt jelzi, hogy Nógrád megye nem tudja érvényesíteni az érde­keit, ez pedig mindannyiunk ku­darca - tette hozzá. DUDELLAI ILDIKÓ A miniszter levele ■ Fidesz-igen a felelősség tudatában (Folytatás az 1. oldalról) a közbeszerzési döntőbizottság megtámad­ja az eljárást, így a megvalósítás veszélybe kerülhet. A szakértőt és bonyolítót verse­nyeztetés nélkül választották ki. A Fidesz meglátása szerint jellemzi a vá­ros jelenlegi döntési mechanizmusát az előterjesztés minősége, az, hogy egy ilyen nagyságrendű beruházást két és fél oldalon intéz el. Aggályosnak tartják, hogy egy ilyen jelentőségű fejlesztést a „polgármes­ter retorikájában” átitat a politika, s ugyan­így azt is: a pályázati eredménytelenség mögött valamiféle sanda kormányzati szán­dékot sejtet, a kormánypárti képviselőket pedig mintegy felelősségre vonja „gyenge” lobbyjuk miatt.- Szeretnénk leszögezni, nincs azzal problémánk, ha a fideszesek lobbyzását bí­rálja, azonban joggal kérhetjük, hogy a saját munkáját is vizsgálja kissé kritikusabb szemmel. Minden aggálya ellenére a Fidesz-frakció az előterjesztést megszavazta a beruházás, és az ebben érintett kazári, mátraszelei és vizslási lakosok iránti felelőssége tudatában. Azt vallja ugyanis, hogy nem szabad meg­fosztani ezeket az embereket attól az utolsó szalmaszáltól, ami a megvalósítást lehetővé teszi. Salgótarján kistérség átfogó területfejlesz­tési programjáról Lőrincz Gyula, frakcióve­zető-helyettes tolmácsolta az alábbi vélemé­nyeket:- Szerintünk éveket késett, a város jelen­legi helyzetének értékelésekor a valósnál kedvezőbb képet ad és ez az elképzelések valóra váltását már az alapoknál megkérdő­jelezi. Másrészt a valóban komoly (160 olda­las) anyag mintegy 170 feladatot fogalmaz meg, azonban nem fajsúlyoz. Mindazonáltal eredményként értékeljük, hogy a harmadik évezred kezdetén már Salgótarjánban is van miről tárgyalni. Megkérdeztük: Rendezzen-e Magyarország olimpiát? DEÁK GABOR salgótarjáni üvegfúvó:- Nagyon jó lenne, ha Ma­gyarország megrendezné a 2012-es nyá­ri olimpiát, hi­szen végre mi is élőben láthat­nánk a legtöbb versenyzőt fel­vonultató, a legnagyobb töme­geket vonzó sporteseményt. Sportos nemzet vagyunk, eredményeink alapján megér­demelnénk, hogy elnyerjük a rendezés jogát. Jómagam imá­dom a bunyót, a birkózást, a cselgáncsot és az úszást, ezek­nek a sportágaknak a verse­nyeit a helyszínen megtekinte­ném. VARGA GÁBOR egyházas- gergei opera­tőr:- Nevetsé­gesnek tar­tom az ötle­tet. Köztudot­tan nagy az ellentét Orbán Viktor minisz­terelnök és Demszky Gábor budapesti főpolgármester kö­zött, már ez meghiúsítja az egészet. Az is kérdéses, hogy képesek volnánk-e létrehozni mindazokat a létesítménye­ket, amelyekre szükség vol­na. Tehát: bár én nagyon örülnék neki, ha Magyaror­szág olimpiát rendezhetne, de szerintem erre csupán egy százalék esély van. KISS JÁNOS mizserfai nyugdíjas:- Örülnék neki, ha Ma­gyarországon is lenne olim­pia, de nem tudom, az or­szág teherbíró képessége ezt lehetővé teszi-e. Fogalmam nincs, milyen temérdek pénz­be kerülne az ehhez szüksé­ges létesítmények megépítése, az események lebonyolítása, azt viszont tudom, hogy má­sutt is helye volna a milliár- doknak. Ha az árvíz sújtotta területeken élők, a munkanél­küliek, a szegények dönthet­nének, nem biztos, hogy ren­deznénk olimpiát. SZIRMAI ERVINNÉ salgótarjáni kézbesítő:- Azt mon­dom, igenis le­gyen olimpia 2012-ben Ma­gyarországon. Valahol olvastam, hogy az olimpiákon elért eredmények alapján hazánk az első tízben van, kilenc nemzet már meg­rendezte a világ legnagyobb sporteseményét, csak mi ma­radtunk ki ebből a sorból. Igaz, sok pénzbe kerülne, de nyernénk is általa, hiszen amit építenének, az itt utána is itt maradna, s hetekig a magyar- országi olimpiáról beszélne az egész világ. Szegényebbek lettek (Folytatás az 1. oldalról) Nagybárkány, Nézsa, Keszeg, Rétság, Multi Agroszolg, Agro Boys, Mátraterenye. A ma még működő gazdaságok többségé­nek adósságterhei érdemben nem csökkentek, az eladósodás, az integrátorok irányába fokozó­dik. Az agrártermelőkre a legna­gyobb csapást a támogatási rendszer módosításai, a diszkri­mináció jelentette, mely a mező- gazdasági termelőknél több száz milliós bevétel-, illetve jö­vedelemkiesést, finanszírozási forráshiányt okozott. Az érdekvédelem eddigi leg­nagyobb eredményének a külső üzletrészről szóló törvény alkot­mánybírósági megsemmisítését tekinti. A feladatok felsorolása után kért szót dr. Maár András, az MOSZ titkára, aki felszólalá­sában utalt arra, hogy a külső üzletrészek rendezése a kor­mány részéről még sok veszélyt rejt magában. Felhívta a figyel­met a különböző hitelek, köztük a kibontakozási hitel feltétlen megragadására, közölte, hogy a támogatás közé sorolták a gye­pet a korábbi háromezer forint hektáronkénti támogatásról négyezerre. A minimálbér kom­penzálására egymilliárdot adott a kormány, melyet a munkaügyi központokon keresztül lehetsé­ges megszerezni. Válaszolt a különböző beru­házási és egyéb hitelek visszafi­zetésével kapcsolatos kérdések­re, majd ismertette az MOSZ ja­vaslatát az üzletrésztörvény megoldásával kapcsolatban. Be­jelentette, hogy az éven belüli hitelek átütemezésében, amely a kisgazdákat is ugyanúgy érin­ti, mint a szövetkezeteket, nem sikerült előnyös változást elérni. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents