Nógrád Megyei Hírlap, 2001. május (12. évfolyam, 100-125. szám)

2001-05-28 / 122. szám

2001. Május 28., hétfő A SZÁMÍTÓGÉP ES A VILÁGA Nógrád Megyei Hírlap - 7. oldal TÁVKÖZLÉS Adatbázis Vége a vizsgadolgozatok másolásának A University of Virginia professzora megunta, hogy a diákok gyakran egymás dolgozatait hasz­nálják saját munkájuk helyett. Az általa kidolgo­zott program, amely az elektronikus úton kidolgo­zott és beadott írásmunkákat szűri, eddig száz- huszonkét csalásra derített fényt. Louis Bloom- field, aki fizikatanítással tölti idejét az egyetemen, saját maga írt programot a többször beadott vizsgadolgozatok ki­szűrésére. Az iskola szabályai szerint az azonos, vagy másolt és átalakított dolgozatok csalásnak minősülnek, s készítőit kizárják. 1999 óta a szemeszterenként! ötszáz tanuló elektronikus formá­tumban nyújthatja be dolgozatait. A professzor a félév alatt fel­gyűlt mintegy ezernyolcszáz dolgozat átfésülését hajtotta végre olyan esetek után kutatva, ahol hat szó egymás után található két vagy több dolgozatban. Ha a tanuló ötszáz vagy több szót másolt társa irományából, az már csalásnak minősülhet. A diákok szerint azonban az esetek többségében az egyik fél ártatlan, mert nem tu­dott lementett dolgozatának „újrahasznosításáról”. A diáktanács dolga éppen ezért meglehetősen nehéz, hiszen az egyetem oktatói karával együttműködve kell eldönteniük, hogy a gyanús esetekben fennáll-e a másolás, illetve kié volt az eredeti. Rádiófrekvenciás adó a PC-k áramkörei ellen Tudósok bemutatták, hogy bármelyik elektronikai szakboltban, vagy akár az internetes csomagküldő cégektől - igaz, borsos, körülbelül 10 ezer dolláros árért - beszerezhetők annak a „fegyvernek” az al­katrészei, amely rádiófrekvenciás sugarakkal pilla­natok alatt kiégetheti egy számítógép áramköreit. Sok kormánytisztviselő tart az olyan terrortámadásoktól, amelyek hálózatokat tehetnek tönkre, elektromos berendezéseket béníthat­nak meg. Az egyszerű fegyver kis mérete miatt könnyedén elfér akár egy táskában, emiatt bármilyen kormányhivatalt, kórházi egységet vagy repülőteret, illetve tetszőleges célpontot eredményesen meg le­het vele támadni. A védekezés módja egyszerű: fémborítással vagy elektromágneses szűrőkkel kell ellátni a kritikus berendezéseket, de a felsorolt lehetséges célpontok általában nem rendelkeznek ilyen védelemmel. A szakértők szerint a háztartási számítógépek felhasz­nálóit nem fenyegeti veszély, de azt ajánlják, hogy akinek félteni- valója van, annak érdemes némi figyelmet - és anyagiakat - fordíta­ni a problémára. Becslések szerint az Egyesült Államok védelmi mi­nisztériumának jelenleg mintegy négymillió dollárból lehetne meg­oldani a védelmét, de a technika fejlődésének sebességét tekintve ez a helyzet valószínűleg gyorsan változik majd, és a változás nem a védelemnek kedvez. Diktálj mobilra! Az USA gazdasági hanyatlásáról szóló hírek kö­zepette az egyik amerikai cég olyan szolgáltatást fejlesztett ki, ami beszélt szöveget átfordítja e-mailre, SMS-re, vagy egyéb írott szövegre. A kaliforniai One Voice Technologies MobileVoice Messaging nevet viselő alkalmazása egyaránt al­kalmas arra, hogy olyan e-mailt, SMS-t, vagy más írott szöveget küldjünk, ami a szöveg begépelése helyett a beszédhangok alap­ján képes gondolatainkat írott formába önteni. így nem csak időt spórolhatunk meg, hanem kommunikációs kényelmünk is növe­kedhet. A fejlesztés alapját a Intelligent Voice System nevű rend­szer képezi, ami átfogó szoftverplatformot és hardver-architek­túrát biztosít. Ez a megoldás nagyon kifinomult természetes nyelvi feldolgozási képességgel, mesterséges intelligenciával, széles körű, testre szabható tudásbázissal és beszédfelismerő rendszerrel rendelkezik. A MobileVoice Messaging egyaránt al­kalmazható GSM- és nem GSM-hálózatokon. A rendszer meg­követeli viszont, hogy a felhasználó on-line kapcsolatban legyen az operátorral, amelyik előzetesen megvette a technológia licen- cét. Ha ez biztosított, akkor hangunkból átalakított SMS, e-mail és egyéb írott szöveg egyaránt küldhető. Az árak pedig elsősor- ban az operátoroktól függenek. ■ Számítástechnika - a szaklap Az oldott a Computerworld iiómrfáslechniko munkatárséi készítették az EUROPRES5 Sajtóügynökség együttmoködesevct. Az on-line oktatásé lesz a jövő? Az on-line távoktatás, vagyis az e-Learning az internet legígéretesebb alkalmazásai közé tartozik. Bár Euró­pa lemaradása jelentős Amerikához képest, a hátrány nem behozhatatlan - áll a Dotkom Internet Consulting tanulmányában. Azoknak a cégnek, amelyek versenyképe­sek akarnak maradni, állandóan fejlődni­ük kell. Szervezetüknek alkalmasnak kell lennie az átalakulásokra, az alkalmazottak folytonos képzését pedig nem nyűgként, hanem fontos befektetésként kell kezelni­ük. Az e-learning olyan eszközt jelenthet, amely egyaránt támogatja a szakmai tudás növelését és a dolgozók személyes motivá­ciójának javítását. Egyesek számára ma már nem az e-lear­ning elméleti megközelítése, hanem an­nak gyakorlati megvalósítása a téma. Nem­csak az IT-ipar cégei rendelik meg az okta­tásszervező rendszereket (LMS), webes kommunikációs termékeket, élő interaktív tréning megoldásokat, hanem az üzleti élet legkülönbözőbb területeinek olyan különböző képviselői is, mint a Procter and Gamble, a Reuters, a Harvard Busi­ness School Publishing és McGraw-Hill ki­adók, vagy a Shell Oil. A vállalatok 2000- ben becslések szerint 19 milliárd dollárt költöttek tréningprogramokra, 2003-ra pedig 29 milliárd dollárra is nőhet ez az összeg. A folyamatosan növekvő McDonald’s világszerte 1,5 millió alkalmazottal rendel­kezik. Képzésükre létrehozták az úgyne­vezett Hamburger Egyetemet (az USA egyik legrégebbi vállalati egyeteme), éven­te majd hatezer „tanulót” oktatnak. A ter­vek szerint az eljövendő 3-5 évben kiépül a már meglévő „bricks-and-mortar” tré­ningprogramokat kiegészítő virtuális kép­zés. A próba (pilot)verzió a személyzet képzésére ebben az évben indul el, a kul­turális és nyelvi különbségek leküzdésére spanyolul, angolul, franciául és kínaiul fo­lyik majd az oktatás. Tananyag lesz a ven­déglátás, élelmiszer-biztonság vagy éppen az éttermi tisztaság. A Learning Content Management rendszer a szokásos szolgál­tatásokon felül speciális módon folyama­tosan monitorozza az alkalmazottak sze­replését, s ha szükséges- javítja-frissíti a rendszer tartalmát. A just-in-time tanulás bevezetésétől a képzési idő 40-60 százalé­kos csökkenését, illetve a tananyag iránti fogékonyság megkétszereződését várják a cégnél. Az egyik amerikai vállalat olyan inter­netes képzést alkalmaz, amelynek része a „train-the-trainer” funkció, mikor is ha va­laki olyan tudással rendelkezik, amivel a többiek nem, akkor tanárrá válhat és cso­Nem csak az iskolapadban lehet tanulni portot kaphat. A képzés további előnye, hogy több területet egyszerre tanulhatunk, s nemcsak a megköveteltet. Szakértők szerint, az e-learning „meg­honosításában” Nyugat-Európa lemaradá­sa az Egyesült Államokkal szemben 12-18 hónap, de köszönhetően a „Big Five” meg­jelenésének az e-learning piacon a hátrány rohamosan csökken. Van is mit behozni, hiszen míg Amerikában már a tréning- kiadások 60 százalékát költik az e-lear- ningre, addig például az Arthur Andersen felmérése szerint a Franciaországban a dolgozók on-line képzését kezdeményező cégek (8 százalék) is csak nyelvtanításra és a számítógépes ismeretek terjesztésére használják azt. A lemaradást csökkentendő az EU már­ciusban kibocsátott „2002eEurope” prog­ramja is zászlajára tűzte a távoktatás ter­jesztését. Működik már a 12 országon ke­resztül egyetemeket összekötő EuroPACE Network vagy beindult a Career Space Project, amelyben a hivatalos szerveket olyan cégek támogatják, mint a BT, az IBM Europe, az Intel, a Microsoft, a Nokia vagy a Nortel. Ahhoz, hogy jobban megértsük az e-learning lehetőségeit, el kell rugaszkod­nunk a tanulás-oktatás hagyományos fo­galmától. Gyakran egy megoldandó prob­léma köré szerveződnek a tréningek, s ilyenkor akár a multinacionális cég ameri­kai központjából is érkezhetnek - real­FOTÓ: EUROPRESS/KÖRMENDI IMRE time - tanácsok. így kapcsolódik a tanulás és az „együttes munkavégzés”, miszerint több helyszínen több team dolgozhat ugyanazon a feladaton. A sokszor egymás­tól nagy távolságra dolgozó szakemberek együttes munkája egyre inkább elkerülhe­tetlennek tűnik. A munkafeladatok nagy­fokú specializációjának következménye, hogy bizonyos szakterületekhez kevés em­ber ért, ha szükséges, akkor távolabbi sze­mély bevonására van szükség a szakmai fejlődéshez. A sikeres internetes távoktatás nem a résztvevők számára, hanem inkább a tanu­lók természetére összpontosít, nem a tech­nológia, hanem a csapatmunka a fontos, s nem a szoftver interface-ek, hanem az em­beri interface-ek kapcsolódnak egymáshoz. A jövő kérdései közé tartozik, hogyan lehet kiépíteni hatékony tanulói környeze­tet, amely azonnal, bármikor és bárhol - akár vezeték nélküli kommunikációs esz­közökkel is - elérhető. Optimistábbak lát­ják már az m-learning eljövetelét is, ami természetesen kisebb anyagokra lesz iga­zán használható, míg egy teljes tanfolyam anyagához a szélessávú elérés nélkülözhe­tetlen lesz. Feltétlenül vizsgálni kell, ho­gyan lehet a tanulót motiválni, növelni képzésének hatékonyságát. A képzés érté­kelését be kell illeszteni a cég minősítési rendszerébe. Jelenleg az e-learning piacot a konszoli­dáció jellemzi, nincs még igazán vezető. A távoktatási piac egyik korlátozója, hogy még nem alakult ki a nyitott felépítés, ami a különböző programok, hardverek szab­ványosítását, szolgáltatásait összehason­líthatóvá, mérhetővé tenné. A legtöbb helyen még akadozik az inter­aktív tanulói közösségek megteremtése, a minőségi tartalmak kialakítása. Az e-lear­ning nagyobb mértékű hazai elterjedésé­nek egyik a nagy sávszélességű (broad- band) internetelérés kismértékű elterjedt­sége. Talán még ennél is nagyobb feladat a megfelelő tananyagok előállítása és a taná­roknak a segédprogramok kezelésére tör- ténő kiképzése. ____________ _■ E-learning-szakértők tíz pontban foglalták össze a megrendelő és a szállító vállalat számára is a legfontosabb tudnivalókat 1. A stratégiával kell kezdeni, össze kell hangolni a cég törekvéseivel. 2. Meg kell vizsgálni a veszteség-nyereség kérdését. 3. Be kell azonosítani a megcélzott tartalmat illetve tanulókat. 4. Érdemes egy próbaprojektet venni vagy telepíteni. 5. El kell dönteni, belső vagy külső/host elérhetősége lesz-e a képzésnek. 6. Ki kell választani a multimédiás anyag készítőjét. 7. El kell dönteni, LMS vagy CMS (Content Management) technológia lesz-e. 8. Ki kell próbálni a modellváltozatokat. 9. Be kell gyűjteni a tanulók visszajelzéseit. 10. Külső tanulói lehetőség megtervezése. VIRTUÁLIS ORSZÁGHÁZ. Kevés országban található olyan or­szággyűlési webhely, mint amilyenre a magyar Országgyűlés internethelyét bővítették, ugyanis a www.mkogy.hu címen 1995 óta működő rendszert a ház belülről bejárható virtuális képével egészítették ki. Az ehhez szükséges technológiát és a megvalósí­táshoz szükséges fényképeket, filmeket elkészítő cég annak a kö­vetelménynek is megfelelt, hogy az épület szépségeit és különle­ges pontjait (dolgozószobákat) bemutató virtuális kiránduláshoz elegendőek legyenek az alapeszközök. Egyedül a folyamatos film­vetítést tartalmazó részhez kell egy automatikusan letöltődő bedol­gozómodul. Későbbiekben a képsorozatok alatt zene szól majd, és az ülésteremben egy-egy székre rákattintva megjelenik majd az adott képviselő országgyűlési weblapja. ■ Biztonságos hálózati rendszer Újabb multinacionális vállalat telepedett meg Magyarországon A hálózatintegrációval foglalkozó belga TELiNDUS társaság májusban új leányvállalatot alapított Budapesten. A 20 mil­lió forint törzstőkéjű cég tulajdonképpen nem teljesen új, hiszen a Gutenberg Commúnications System (GCS) már 2 éve jelen van hazánkban, a GCS csoportot pedig tavaly megvette a TELiNDUS NV. A megalakulás bejelentésekor a cég vezetői elmondták, döntésü­ket az indokolta, hogy a gyorsan növekvő magyar gazdaság vonzó piaci lehetőségeket kínál, miköz­ben a jól képzett informatikai munkaerő biztosíték a sikeres te­vékenységre. A TELiNDUS úgynevezett biz­tonságos hálózati infrastruktúra szállításával és menedzselésével foglalkozik. A társaság a jövő igé­nyeit is kielégítő megoldásokat épít, azaz a kiépített hálózatok tetszés szerint átalakíthatók, kapacitásuk lépést tart az igények növekedésével, akár nagyságren­dekkel is növelhető. A hálózati infrastruktúra kiépítése számos termék felhasználásával történik, lehetnek ezek között munkacso­port- és gerinckapcsolók, LAN, vagy WAN adatútválasztók és kü­lönböző távolsági hozzáférésű berendezések, például a Fast Ethernethez, illetve gigabit Ether­nethez. A TELiNDUS Hungary kezdet­ben a közepes méretű ipari válla­latoknak, telekommunikációs cé­geknek, internetszolgáltatóknak és alkalmazásszolgáltatóknak kí­ván megoldásokat nyújtani, tehát az ISP-ket és az ASP-ket célozza meg. A közeljövőben a következő területekre fókuszál: Az úgynevezett LAN (Local Area Network) és WAN (Wide Area Network) infrastruktúra épí­tésére és menedzselésére, vagyis a lokális, vállalaton belüli, és az átfogó, akár világméretű hálóza­tok létrehozására. Internetbiztonsági megoldások szállítására, ezen belül tűzfalak telepítésére, VPN (Virtual Private Network) kialakítására és olyan azonosító technológiák létreho­zására, amelyek segítségével csak a jogosult felhasználók férhetnek hozzá - ők viszont biztonságosan - az internethez és a vállalati hálózathoz, az intranethez is. A biztonság köztudottan az egyik legfontosabb elvárás a világháló­val szemben és a vállalaton belüli kommunikáció során is kiemelt szerepet kap. Video- és figyelőrendszerek építése, vagyis olyan multimédia és IP alapú videómegfigyelö rendszerek telepítése, amelyek lehetővé teszik a hálózatba kap­csolt videókamerás rögzítést, mégpedig úgy, hogy a rendelke­zésre álló hálózati infrastruktú­rát használják. Az IP alapú vi­deórendszerekkel a TELiNDUS úttörő szerepet kíván betölteni, arra számít, hogy számos terüle­ten pl. a bankoknál, az iparválla­latoknál rövidesen háttérbe szo­rul a jelenleg elterjedt analóg technológia. ____________■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents