Nógrád Megyei Hírlap, 2001. május (12. évfolyam, 100-125. szám)

2001-05-28 / 122. szám

2001. MÁJUS 28., HÉTFŐ y SZÉCSÉNY Nógrád Megyei Hírlap Demus Iván jegyzete Országképmás A viták fel-fellángolnak. A közbeszerzési pályázato­kat sorra nyerő kft.-k, bt.- k, ügynökségek keményen dol­goznak az ország imázsának (magyarul: képének) kialakí­tásában. A hírekből tudjuk, hogy milliárdokat emészt fel ez a munka. Azt meg saját ta­pasztalatainkból ismerjük, hogy ha a külföldi jól érzi ma­gát e gyönyörű országban, ha saját bőrén tapasztalja a köz- biztonságot, ha nem verik át a „vendégüllátás” során és mi­nőséget kap a pénzéért, akkor jó közérzettel távozik az or­szágból. Hazatérve mesél ró­lunk, valóban imázst épít e szorgos nemzetet körülvevő ér­tékeltről. Értem is, meg nem is az el­költendő milliárdok szándékolt hatását. Populista erényeket villogtatnék, ha azt monda­nám, lenne ennek a pénznek itthon fontosabb helye is. De nem teszem. Csupán megemlí­tek valamit, ami nem kerül ennyi pénzbe, de hosszú évtize­dek óta működik. Módomban állt, hogy az elmúlt hat évben nyugat-európai szakmai prog­ramokban dolgozhattam. Az imázsnövelő tényezők közé ép­pen ezért sorolom az ilyen, vagy ehhez hasonló tevékenysé­get, mert a részt vevő magyar szakemberek fegyelmezett, szakmailag nagyra értékelt al­kotó munkája, partnersége, fel- készültsége sokat javított a Ma­gyarországot érintő megítélé­sen, „országképen". Ezek na­gyon fontos mozaikok a rólunk készült képekben. A magyar szellemiség legfon­tosabb értéke ma is (amint volt a múlt század jelentős idősza­kaiban) a Nyugat és Kelet szel­lemi értékeinek közvetítése, egyesítése. A külföldet járó hon­fitársaink munkáit figyelve azt tapasztaltam, hogy az imázsépítő magyar szellemiség három irányban mutatkozott meg: a tehetség, az általános műveltség és az egyetemes vi­lágképünk átláthatósága men­tén. Természetesen ezek csu­pán mozaikdarabok, hiszen a külföldiek magyarságról alko­tott képe sok előnyös és hátrá­nyos színkép, nehezen szétbo­gozható összességével jelenik meg. Bizonyára lehet ezt milli­árdos kampánnyal segítve befo­lyásolni. Am nagyon fontos az is, ami belül zajlik, ami az itt­honiét körülményeit határozza meg, életminőségben, közérzet­ben. E zért is igazak, megszívle- lendőek, mintegy idevágó- ak Bibó István 1936-ban írott dolgozatának mondatai: „... szinte az egész magyarság óriási erőfeszítéseket tesz, hogy nemzetünket a külfölddel meg­ismertesse, ...és a magyarságról kedvező képet alakítson ki. . ..Ahhoz, hogy ez a szó magyar, az emberi mivoltnak színét és formáját jelentse, ...itthon kell kultúrává, stílussá és szellemi­vé tennünk mindazt, ami ma lehetőség és őserő. ” A megnyert ifjakból lesznek a jövő határőrei Az évenkénti gyermekna­pon minden felnőtt igyekszik a kicsik és a nagyobbak kedvé­ben járni, kívánságaikat, óhaja­ikat a lehetőségekhez mérten teljesíteni. A jelentős napot megelőző hetekben a Balassa­gyarmati Határőr Igazgatóság­hoz is sorra érkeztek a felkéré­sek a határterületi iskolák és - amire eddig még nem volt pél­da - óvodák részéről is külön­böző bemutatók (gépkocsi, fegyverzeti, kutya) és tájékoz­tatók megtartására. A levelekből kitűnt, hogy az igazgatóság jó reklámtevékeny­ségének köszönhetően népsze­rűek a határőrök a nebulók kö­rében, akik szívesen ismerked­nek mindennapjaikkal, felsze­reléseikkel, segítőikkel, a szol­gálati állatokkal. Ferencsik Pál határőr dan­dártábornok örömmel elégítet­te ki a felkérésekben szereplő igényeket a határőrizeti kiren­deltségek bevonásával, sőt ő maga is aktívan bekapcsoló­dott és a salgótarjáni ifjúsági tá­borban mintegy 70 gyerek ré­szére tartott előadást. A hallga­tóságot szemmelláthatóan le­kötötte, amit a kérdések soka­sága is bizonyít. A mindenki számára érthető és kielégítő vá­laszok után az igazgató úr ki­fejtette álláspontját, amely sze­rint az iskolákkal meglévő jó kapcsolat előnyös mindkét fél­nek, hiszen nem lehet elég ko­rán elkezdeni a gyerekek infor­máció- és látványigényének ki­elégítését a határőrség munká­jával kapcsolatosan. A találko­zások alkalmával tovább nép­szerűsíthető a szervezet és a pályaorientáló tevékenység fontos mozzanatának tekinthe­tő, hiszen lehetőség nyílik a fi­atalok fokozottabb érdeklődé­sének felkeltésére is a határőr- szakma megszerettetésére. S ez fontos az utánpótlás érdeké­ben is. __________ K. F. M EGYEI KŐ R K É P BÁTONYTERENYE 3. OLDAL Színes kavalkád Szécsényben Több helyszínen zajló, színes, változatos műsor, látványos bemu­tató, vidámpark, kirakodóvásár és az elmaradhatatlan sörsátor a konyhával. Egyszóval tegnap Szécsényben minden együtt volt ah­hoz, hogy a IX. városnap is jól sikerüljön. A színes kavalkádban mindenki találhatott kedvére való programot. A múzeumkertben felállított szabadtéri színpadon a balassa­gyarmati Szent-Györgyi Albert Gimnázium Flamingó' majorett- csoportja nyitotta meg az egész napos rendezvényt. A salgótarjá­ni rézfúvóskvintett műsorát a he­lyi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola tanulóinak bemutatója kö­vette. „Lui”, azaz Túri Lajos slá­gerénekes méltán aratott nagy közönségsikert. Tetszett a publi­kumnak a BeKiRó trió és a Sub Bass Monster műsora is. Közben a művelődési központ előtt a Ciuntaklus Country szórakoztat­ta az érdeklődőket. Kicsiket és nagyokat egyaránt vonzott a ludányhalászi lovasudvar és a helyi mezőgazdasági szakközép- iskola bemutatója. A közönség láthatott lovas carusselt, díjugra­tást és díjlovaglást. Főleg a fiatalok keresték fel a rendőrség sátrát, ahol Kelemen Antalné főtörzszászlós többek között a fegyverek használatát magyarázta el az érdeklődők­nek. Murányi Balázs, Hanczik Zoltán és testvére Alexandra ki is próbálták, hogy miként kell egy géppisztolyt felhúzni. Bemu­tatót tartott a különleges mentő- szolgálat is. Makra Imre alezre­des, a csoport vezetője és két tár­sa Görög András és Hencz Zoltán az evangélikus templom tornyá­ról hozták le a „sérültet”. A Budapesti BMW Motorklub hat tagja nemcsak bemutatót tar­tott, de az érdeklődő gyermeke­ket is elvitték egy körre. Szere­pelt a nap programjában tűzoltó­bemutató, tapsolhattak a nézők karatézó fiataloknak, erőeme­lőknek. A szervezők a legkiseb­bekről sem feledkeztek meg. Az óvónők játszóházban fogadták az apróságokat, ahol volt ho­mokvárépítés, papírhajtogatás, aszfaltrajzverseny és voltak kü­lönböző ügyességi játékok. Dél­után pedig a Bóbita együttes mű­sorára került sor. . A városnap eddigi sorozatá­nak a „szamarasok”, azaz a tős­gyökeres szécsényiek és a „ga­lambosok”, a betelepültek ne­mes vetélkedője adott keretet. Az idén Istók Ferenc vezetésével a szebbik nem és a férfiak öt for­dulóban mérkőztek meg. A férfi­ak Strehó Zoltán vezetésével, a hölgyek a felesége irányításával indultak a pontgyűjtő verseny­ben. (A vetélkedő utolsó forduló­ja lapzártakor még nem ért vé­get.) Tegnap mindazok, akik elláto­gattak a szécsényi városnapra, jól szórakoztak. Bartusné dr. Se­bestyén Erzsébet jegyző is félre­tette erre a napra a munkát, s két unokájával, Balázzsal és Bettiná­val kilátogatott a városnapra. így summázta véleményét: - Dicsé­ret és köszönet a szervezőknek és rendezőknek. Smelkó István, a Szécsény Városnapért Egyesü­let elnöke így fogalmazott: - Sok ember hosszú, kitartó, szervező- munkájának eredménye ez a nap. ________ SZENOGRÁDI FERENC H ÍREK IPOLYTARNÓC AVATÁS. A Bükki Nemzeti Park Igazgatósága május 29-én, kedden 16.30 órakor rendezi az ősmarad­ványok természetvédelmi terület fogadóépületénél kialakított vizes élőhely ünnepélyes átadását. A projekt a holland-magyar termé­szet- és tájképvédelmi együttmű­ködési megállapodás keretében valósult meg az ezredfordulón. A területet Hollandia részéről G. H. Faber államtitkár asszony, magyar oldalról dr. Tardy János, a Környe­zetvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára avatja fel. BALASSAGYARMAT KÖNYVBEMUTATÓ. Bácsik Ka talin „Lélekrács” című versesköte­tét dr. Gombár Endre, az irodalom- tudományok kandidátusa ajánlja a közönség figyelmébe május 29-én, kedden 17 órakor a Madách Imre Városi Könyvtárban. Közreműkö­dik: Csábi István, Kosik Szilvia, Mohai Orsolya, Oroszlánná Mé­száros Erzsébet és Piatrik Valéria. SALGÓTARJÁN ELŐDÖK. A Magyar Tudo­mányos-Fantasztikus Művészetért Országos Egyesület (AVANA) elő­adás-sorozata keretében május 29- én, kedden 16 órakor Csák Tamás tart előadást a József Attila Műve­lődési Központban „A magyar sci- fi irodalom alapjainak megterem­tői” címmel. TANÁCSADÁS. Az MSZP ingye­nes konzultációs szolgáltatása ke­retében május 29-én, kedden 15 órától dr. Szabó Lajos főorvos és Karakasevné Persik Magda egész­ségügyi, társadalombiztosítási és drogokkal kapcsolatos problémák­kal várja az érdeklődőket a párt Kossuth u. 8. sz. alatti irodáján. ORIGAMIKÖR. A közös papírhaj­togatást szerető gyermekek és fel­nőttek május 31-én, csütörtökön 16-tól 18 óráig találkozhatnak a Ko­hász Művelődési Központban. A kezdők segítséget, a haladók új öt­leteket, az érdeklődők információ­kat kapnak. DIAVETÍTÉS. A Nógrád Megyei Fotóklub május 31-én, csütörtö­kön 18 órától a József Attila Műve­lődési Központban rendezi meg Kun-Király József fotós diaestjét „Ladyk” („Hölgyek”) címmel. A szerző mintegy kétszáz nőt mutat be, a legfiatalabb három, a legidő­sebb 93 éves. VÉRADÁS. A Magyar Vöröske­reszt megyei szervezete és a Siker­kulcs: Párbeszéd Egyesület május 29-én, kedden 13.30 és 17 óra kö­zött a Strand Hotelben véradást rendez a gyermekekért, a családo­kért. Várják mindazokat, akik ad­hatnak és adni is akarnak vért a vá­ros illetve Nógrád megye rászoru­lóinak. ■ „Legyen mementó ez a nap...!” A magyar hősök emléke előtt tisztelegtek Salgótarjánban (Folytatás az 1. oldalról) előtt, akik életük árán is megőrizték a hazát - mond­ta a szónok, majd ekképpen zárta szavait: - Ez az ünnep más, mint az elmúlt évtizedek ünnepei, mert akik jelen vannak, szabad akaratukból vannak jelen, s remélhetően, a jövőben mind többen lesznek. Puszta Béla, Salgótarján polgármestere az együtt- ünneplés jelentőségét hangsúlyozva, felvázolta a tör­vényalkotók e napra vonatkozó szándékát is, amely- lyel kapcsolatban így fogalmazott: - Hozzá kívánok járulni ahhoz, hogy ez az ünnep - a sokszor lehan­goló hazai ünneplési gyakorlatot tekintve - a hősök emlékünnepe ne ossza meg a társadalmat, ne váljék a napi pártpolitika ütközőterepévé. Ez a nap nem jobb- vagy baloldali ünnep, a hősök emlékét és az emlékezést, senkinek sem szabad kisajátítania ­mondta, s hőseinket számba véve arra is felhívta a fi­gyelmet, senkinek sincs joga különbséget tenni, vá­logatni közöttük, főként nem politikai, ideológiai alapon.- Hősök a II. világháborúba küldött magyar hon­védek, de sosem lehetnek azok, s felmentettek sem azok, akik odaküldték őket. Hősök, akik 1956-ban részt vettek a forradalomban és szabadságharcban, de sosem lehetnek hősök, akik felelős részesei vol­tak a forradalom leverésének és a megtorlásoknak. A hála és a kegyelet azoknak szól - mondta végül - akik tetteikkel bizonyítottak. A megemlékezéseket követően állami szervek, a pártok és a civil szervezetek képviselői helyezték el a megemlékezés, a kegyelet koszorúit az emlékűnél. Látványos program várta a szórakozni vágyókat_____________________________________________________fotó, rigó Néptáncos gyerekek fesztiválja Pásztón és Somoskőújfaluban Pompázatos népviseletbe öltözött gyerekek ropták a táncot szombaton Pász­tón. A város közepén még a forgalom is leállt, ámulva nézték, amikor „kitán­colták” a májusfát. Somoskőújfalu is néptánctalálkozó színhelye volt, ahol főként a város vonzáskörzetében működő csoportok mutatkoztak be. Kilencedik alkalommal rendezte meg a Tehetséges Pásztói Gyerekekért Alapít­vány és az önkormányzat a regionális gyermek-néptáncfesztivált, amelynek megnyitója a Dózsa György Általános Is­kolában volt. Miután Gajdics Gábor, az alapítvány nevében köszöntötte a feszti­vál résztvevőit, Sisák Imre polgármester, fővédnök mondott megnyitóbeszédet. A népzenei, a néptánckultúra ápolásának jelentőségét hangoztatta, azt a szerepét, amelyet kulturális örökségünk átörökíté­sében jelent. Elismeréssel szólt a hagyo­mányápolók nemes céljáról, arról, hogy fennmaradjon népi kultúránknak ez a mindenki számára érthető, élvezhető ága. Méltatta az iskola és a pedagógusok hagyományőrző szerepvállalását is. Má­jus 1-jén májusfát állítottak a városlakók nagy örömére a zeneiskola előtt. A meg­nyitót követően, ezt indultak „kitáncolni” a gyerekek minden arrajáró nagy tetszé­sére, a kitáncolás ugyanis azt jelentette: a fesztivál összes, 360 résztvevője önfeled­ten táncolt a májusfa előtt, amelynek sza­lagjai már jócskán megfakultak. Táncuk végeztével aztán három markos ember földre döntötte a májfát, elmúlt az ünne­pe. A gyerekeké viszont akkor kezdődött, de immár a művelődési központ színpa­dán, ahol késő délutánig követték egy­mást a tánccsoportok, akik között pöt­tömnyi emberkék is voltak, nevezetesen a szécsényi Tekergő néptánccsoport. A fesztivál persze nem csupán táncbemuta­tó volt, megmérettetést is jelentett a részt­vevőknek. Az I. korcsoport első helye­zettje a pásztói Cudar, II. az adácsi mihálygergei Laboda csoport táncosai is kiérdemelték, amint másokét is sokan. A rendező alapítványét például a magyargé- ci Cseperedők, a százhalombattai Kisfor- rás csoport és a mihálygergei Tücsök nép­zenekar kapta. Az alapítvány díjazta a szereplők felkészítőit is, a pásztói Prezenszky El- vim és Tóth Lászlóné ko­reográfusokat. A pásztói Apraja, a szécsényi Iglice, a mi­hálygergei Laboda és a szintén pásztói Cudar csoport kapott meghí­vást a júliusi salgótarjá­ni gyermek-néptáncan- tológiára. * ,Kitáncolták’' Pásztón a májusfát: vége az ünnepnek _________fotó: r. t. Somoskőújfaluban il­lu sztris vendég, Kubinyi Megannyi különdíjjal is jutalmazták a Júlia nyitotta meg a tánctalálkozót az is- táncosok, kórusok teljesítményét. Pásztó kólában, amelyen hét településről, 13 város különdíját, a helyi Vadvirág és a csoport érkezett 304 fellépővel. Közülük Zétácska, III. pedig a szintén pásztói Mákszem néptánccsoprt. Második kor­csoportban a százhalombattai Kisforrás végzett az első helyen, második lett a szécsényi Iglice, harmadik pedig a pász­tói Apraja néptánccsoport. a salgótarjáni Csicsere, a Csicsergő, a Lur­kó, a Viganó, a karancslapujtői Tekergő, és a házigazdák két tánccsoportja, a Somoska és a Kissomos jutott tovább a néptánc-antológiára. A szombati rendez­vénynek több kuriózuma is volt. Erdei Imréié, a választókörzet képviselője, sa­ját képviselői alapjából támogatta a ren­dezvényt. Vendégegyüttes is érkezett az eseményre, jóvoltából a szomszédos Szlovákia néptánckultúrájából is ízelítőt kaphattak a jelenlévők. Színpadra lépett ugyanis a losonci magyar tannyelvű isko­la Pitypang nevű tánccsoportja is. Somo­son gálaműsor is volt a bemutatók végén, ám az kissé csúszott, mivel a fesztiválze­nekar nem kezdhette húzni a prímása nélkül. Annál nagyobb örömmel zenéltek aztán amikor megérkezett, hiszen kide­rült, nem ok nélkül várakoztatta a közön­séget és zenésztársait. A prímást nyomós ok késztette a távolmaradásra, kislánya megszületését várta.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents