Nógrád Megyei Hírlap, 2001. május (12. évfolyam, 100-125. szám)

2001-05-26 / 121. szám

2. OLDAL SALGÓTARJÁN MEGYEI KÖRKÉP PÁSZTÓ Faragó Zoltán: T^R^RjÁj^ Ó 2001. MÁJUS 26., SZOMBAT Partfal és sziklacsúcs Verőfényes napokkal búcsúzott az elmúlt hét, s bár felhők is úsztak néha az égen, eső nem érkezett be­lőlük. A már teljes lombjaikban pompázó május végi fák és bokrok egy része még csak most virágzik. A galagonya levetette hófehér menyasszonyi ruháját, de a vadró­zsa éppen ezekben a napokban vi­rít. Szirmai a majdnem fehértől a sötét rózsaszínig változnak, körü­löttük pedig igen gyakran látni kar­dos és fecskefarkú pillangókat. A nagy, általában féltenyérnyi lepkék sokszor kergetődznek is, közben pedig az ember, ha sikerül a köze­lükbe kerülnie, hallhatja még a számyverdesésüket is. Aranyzöld színű az erdő, amikor a napsugarak átragyognak a lombok kö­zött, még a cserlombok is inkább zöl­dek már, mint barnák. Pókhálószálak húzódnak keresztül az ösvény felett, s a napfény megtörik ezeken is. Jól lehet látni, de. kerülgetni őket? Az lehetetlen. A völgy aljában fehér nyárfák áll­nak, néhány fűzzel vegyesen, a kopár dombokon pedig galagonyabokrok, egy-egy csenevész akác, erdei- vagy fe­ketefenyő - ezt messziről nem látni - tengődik. A környék hangos a rigó­füttytől, s lépten-nyomon látni is egy­szer egy fekete-, másszor egy énekes ri­gót. Nem sokkal később egy, az előbbi­eknél termetesebb rigó száll fel az út közepéről. Egy léprigó az. A két előbbi fajnál sokkal ritkább. Salgótarján északi szélén homokfej­tő éktelenkedik az egyik domboldal­ban. Nem szép látvány, de hihetetlen értékei vannak, s akár azt is megérde­melné, hogy a májustól augusztusig tartó időszakra védett terület legyen! Halk, a fülnek kellemes, „hrüp-hrüp- hrüp”-jeiket hallatva gyurgyalagok röp­ködnek a magasban. A közelükbe me­részkedő emberektől tartanak, a part­falban lévő lyukaikat nem közelítik meg, pedig ilyenkor már dolgozniuk kellene a fészkelőüregek mélyítésén, azon, hogy mielőbb költéshez láthassa­nak. Későn érkező és korán elvonuló madarak, eléggé korán soha nem érkez­hetnek meg az afrikai telelőterületről...- Partifecske is költ itt. Tarján kör­nyékén még soha nem láttam a fészkelőüregeiket - mondja Varga Fe­renc, öreg barátom, akivel együtt néze­getjük a partfalban tátongó lyukakat. Várunk egy darabig a bányaudva­ron, a meleg, kissé fülledt májusi dél­utánon, de hiába. A partifecskék nem mutatkoznak, a gyurgyalagokat is alig­hanem zavarjuk, csak az egyik-másik lyukat elfoglaló mezei verebek hordják az ebédet az üregek mélyén lapuló fió­káiknak. Akármilyen különös, de - persze tudtán kívül - az ember teremtett itt megfelelő élőhelyet a két érdekes ma­dárfajnak. Az elbányászott terület is al­kalmas mind a gyurgyalag, mind a par- üfecske megtelepedésére, mert eredeti­leg mind a kettő a nagyobb folyók le­szakadó partoldalaiban költött.- Egészen elkopik a gyurgyalag cső­re, amikor az üreget vájja. Utána persze visszanő a szaruanyag - mondja öreg barátom, azután a mindig a zsebében lévő csavarhúzóval egy alkalmas he­lyen megkezdi egy üreg bejáratának ki­alakítását. A gyurgyalagok ezeket a kez­deményeket rendszerint tovább mélyí­tik: sokkal nehezebb helyzetben van­nak ugyanis a mun­ka kezdésekor, mert a függőleges partfalakon nem könnyű megka­paszkodniuk, egyébként is a fecs­kékhez hasonlóan teljes légi életmód­hoz szoktak. A lá­baik gyengék, ha esetleg le is száll­nak a földre, a leg­rövidebb távolság megtételéhez is a levegőbe kell emel­kedniük. Feri bácsi végez a lyukkezdemény elkészítésével.- Ha nem ütközik homokkőbe, az alkalmas üreg lesz - mondja visszapil­lantva munkája eredményére. Nem sokkal messzebb, a kopár domboldalban, ahol alig marad meg fás szárú növény, néhány nagy, csaknem egérlyuk méretű nyílás tátong a földön: a ritka, védett szongáriai cselőpók ott­hona. Arról lehet felismerni, hogy két- három centiméter magas, csőszerű bebújónyílás-van a lyuk bejáratánál, amit a pók körbesző, bizonyára azért is, hogy jobban tartson. Az óriások most valahol az üregek mélyén rejtőz­nek, a rét felett pedig mezei pacsirta da­la száll. Később látjuk is a veréb nagy­ságú, szürke tollú kis mesterdalnokot. A száraz rét szélén szurokszegfű te­nyészik. Hervadóban vannak már a pompás, sötétrózsaszínű Virágok, de azért a pillangók szívesen felkeresik. Si­kerül is lefotózni egyiküket: a termetes, sárga alapon fekete csíkos, narancssár­ga-kék szemfoltos kardos lepke nyu­godtan tűri a dolgot. Nem messze ettől a helytől egy kar­valyfészket mutat öreg barátom, azután egy hegyi billegetőt. Nem zavarjuk egyiket sem, kerüljük a madárlakáso­kat. Május és június a fiókanevelés fő időszaka, ilyenkor nem szabad hábor­gatni egyiket sem. Holló száll el felet­tünk korrogva. Neki már kirepültek a fi­ókái, bár még eteti őket. A völgy aljában nyújtózkodó Zagy­varóna fölé több sziklacsúcs is magaso­dik. A májusi pompáját mutató erdőn keresztül öröm felkapaszkodni rájuk. A széljárta, könnyen felforrósodó köve­ken egészen különleges, a környezeté­től részben eltérő vegetáció tenyészik. Messzire kalandozhat a szem a Boszor­kány-kőről is: még a távoli Bükk-hegy- ség is jól látható, mert a bélapátfalvai mészkőbánya messzire fehérük. Sebet ütött a tájra a székvölgypusztai külszíni fejtés is. Amíg nem kúszott át az út má­sik oldalára, addig legalább nem lehe­tett látni... A szikla felett kardos és fecskefarkú lepkék röpködnek, de ezek sajnos nem olyan barátságosak, mint az előbb látot­tak, nem hagyják, hogy kép készüljön róluk. Kárpótlást kapok azonban: egy zöld gyík merészkedik elő az egyik szik­larepedésből, és hagyja, hogy néhány kocka film készüljön róla. Pikkelyes, smaragdzöld háta csil­log a napfényben, néha citromsárga hasát is megmutatja. Hosszú farkával együtt legalább negyven centi hosszú a szép hüllő. Vemhes nős­tény, teste valósággal ki­dagad a még benne rej­tőzködő tojásoktól. A völgy felett, a szik­la körül holló repül, azután egy egerészöly­vet is látok. A ragadozó lefelé tart, barna hátát is megmutatva. Igen rit­ka látvány, mert az öly- vet az ember általában csak alulról nézheti meg... Alighanem észrevet­te a gyík a rá nézve igencsak veszélyes ma­darakat, mert amikor a napozóhelye felé pil­lantok, már nincs se­hol. Jobb is az óvatos­ság... Amikor azonban teszek egy lé­pést lefelé a szikláról, ismét megpillan­tom a szép hüllőt, majdnem ugyanott, ahol az előbb. Bizalmas, mint volt, de azért most mégsem lehet fényképezni. Ahhoz ki kellene menni a szikla külső oldalára, ami alatt azonban vagy tizen­öt méternyi mélység tátong... mmmmmmmmmmmmmmemm Zöld gyík napozik a sziklán. Nőstény példány.___________ ■ Kardos lepke______________________________a szerző felvételei Medgyessyvel is nyerhet az MSZP (Folytatás az 1. oldalról) tartott, amelynek témája a kongresz- szusi felkészülés, ezen belül a minisz­terelnök-jelöltek kérdése volt - ismer­tette lapunkkal Puszta Béla. - Ennek alapján mondhatom, hogy Németh Miklós jelöléstől való visszalépése megdöbbenést váltott ki. A párt tagjai és annak bázisához kötődőek vélemé­nye alapján mondtuk, hogy Németh Miklós jelöltsége váltaná ki a legna­gyobb figyelmet, érdeklődést és támo­gatottságot Nógrád megyében. E te­kintetben nem állt elő új helyzet, ez bebizonyosodott a Nógrád Megyei Hírlapban megjelenő telefonos közvé­lemény-kutatás alapján is. A megyei álláspont azt tükrözte, hogy minden miniszterelnök-jelöltet alkalmasnak tartunk, az alkalmas je­löltek között tettünk ennyi különbsé­get. Azt szerettük volna, ha Németh Miklós érzékeli, hogy elhangoznak az ő támogatásával kapcsolatos állás­pontok is. A kibővített elnökségi ülésen - is­merve Kovács László visszalépését is - az a döntés született, hogy a kialakult helyzetben támogatjuk Medgyessy Pé­ter minisztereüiök-jelöltségét, és min­dent megteszünk azért, hogy vele együtt a lehető legjobb eredményt ér­jük el a választásokon.- Mi a véleményük Medgyessy Pé­terről?- Fontosnak tartjuk, hogy Medgyessy Péter és Kovács Lásríó kész az együttműködésre, hiszen ez­zel az eredményesség és a hatékony­ság egyik leglényegesebb feltétele ala­kult ki. Medgyessy Péter kormányzaü tapasztalata, a gazdaságpolitikában való jártassága, szakmai teljesítménye egy miniszterelnök-jelölttől elvárható mértékű, és nem csak Magyarorszá­gon, de nemzetközi tekintetben is el­ismerésre méltó. Ismeri Nógrád me­gye helyzetét, és támogatja felzárkó­zási törekvéseit. Medgyessy Péterben azt a minisz­terelnök-jelöltet látjuk, aki jelentős is­mertséggel, elismertséggel rendelke­zik, és jelentős támogatottságot vált­hat ki a gazdasági és az üzleti élet sze­replői körében is. Mindezek alapján alkalmasnak tartjuk arra, hogy az MSZP vele együtt le tudja győzni a kö­vetkező választáson a Fideszt, és Medgyessy Péter miniszterelnök-je- löltként Orbán Viktort.- Egyetért azzal, hogy jó lesz, ha le­zárul az MSZP-ben a személyi kérdé­sek időszaka?- Természetes, hogy ez egy versen­gő időszak, amikor a lehető legjobb esélyt megjelenítő jelölt kiválasztása, az álláspontok, a támogatottságok be­mérése zajlott. Ebből a szempontból nagyon lényeges, hogy a személyi küzdelmek lezárultak. Reményeink szerint a választmány Medgyessy Pé­ter jelölését javasolja a kongresszus­nak. A személyi kérdések fontos és megkerülhetetlen részét képezik egy választási felkészülésnek, de arról nem szabad megfeledkezni, hogy mindent nem döntenek el. A program tartalmi célkitűzései, azok lehető leg­szélesebb körben való megismerteté­se és a támogatás megszerzése is je­lend mindazt, ami alapján az MSZP megítélhető, és törekvéseiben támo­gatható. _____________ DUDELUU I. „ Egyre jobbak felzárkózási esélyeink” (Folytatás az 1. oldalról) megpróbáljuk a szakképzési rendszerün­ket az igényükhöz igazítani.- Ezen túlmenően mit kíván tenni a me­gye vezetése annak érdekében, hogy minél több beruházó jöjjön hozzánk, felgyorsul­jon megyénk gazdaságának fejlődése és csökkenjen más térségekhez viszonyított lemaradása?- Van egy megyei szinten működő szer­vezet, ez a Nógrád Megyei Területfejlesz­tési Tanács, amely pályázati rendszert működtet, s pályázati úton jelentős támo­gatást biztosít a gazdaság fejlődéshez. De a lokális befektetésösztönzési kérdésekkel nem tud foglalkozni. A mi feladatunk nem az, hogy kiváltsuk mindazt, amit helyi szinten kell megenni, hogy odavonzzák a hazai és külföldi működő tőkét. Helyben kell egyfajta kiajánló csomagot összeállíta­ni, a beruházás előnyeit, referenciáit, a hozzá kapcsolódó támogatások stb. meg­fogalmazni. Tudjuk, ez helyenként eltérő módon valósul meg, s csak kevésbé fedez­hető fel benne tudatosság. Nem érezni, hogy egy határozott befektetésösztönzési progam mentén cselekedne a megye, cse­lekednének kistérségeink, városaink. Min­denki más és más eszközöket próbál fel­használni, s egyfajta versenyhelyzetet te­remteni a megyén belül.- Ma városaink abban érdekeltek, hogy a befektető oda menjen, ott hozza létre a beruházást. Amennyiben az adott telepü­lés által biztosított feltételek nem felelnek meg a befektető kívánságainak, úgy az ot­tani illetékesek nagy valószínűséggel nem fogják azt mondani, hogy ez és ez a város komplexebben megfelelne a felmerült igé­nyeknek. így viszont előfordulhat, hogy a befektető hátat fordít Nógádnak. A váro­sok, a kistérségek tehát nem egymást erő­sítik, hanem a kialakult versenyhelyzetet eszkalálják. Márpedig a megyének ele­mentáris érdeke, hogy ide jöjjön a tőke. Ezért egy nagyon világos és valóságos ala­pokra épülő befektetésösztönzési progra- mot kell kidolgoznunk, amelyen keresztül még inkább felkeltjük az érdeklődést Nóg­rád iránt, s kooperálva a kistérségekkel, a városokkal, olyan progamot tudunk ösz- szeállítani, amely esélyt nyújt rá, hogy az adott beruházás megyénkben valósuljon meg. Mindegy, hogy Salgótarjánban, Pász- tón, avagy Balassagyarmaton, csak a me­gyében, s ez a lényeg. Tehát felül kell emelkedni a szűkén vett kistérség vagy városi érdeken, s úgy kell a versenyhelyze­tet kiaknázni, hogy a tőkés minden infor­mációt megkapjon, kellemes tapasztala­tokkal távozzon, majd visszatérjen, s itt fektesse be a pénzét.- A már sokat emlegetett befektetési tér­kép lenne tehát a siker záloga?- Csak részben. Először is szükség van egy nagyon tudatos térhasználatra. Ha ugyanis egy adott területen turisztikai té­maparkban gondolkodunk, akkor oda ne telepítsünk ipart. Nagyon fontos, hogy a megyén belül lássuk, melyek azok a prio­rált területek, amelyeket fejleszteni kell. Miként az is fontos, hogy távlatokkal ren­delkező progamot készítsünk, amely már arra az időre is kiterjed, amikor hazánk és Szlovákia egyaránt az Európai Unió teljes jogú tagja lesz, s a határ már nem elvá­laszt, hanem összeköt bennünket. Tisz­tázni kell, hol a helyünk Észak-Magyaror- szágon, hogyan kapcsolódunk a régóhoz és Budapesthez. A kidolgozott progamra épül rá majd a befektetésösztönzési rend­szer, amelynek ki kell terjednie az egész megyére és abszolút professzionáüsnak kell lennie.- E gondolati sík mentén a megyei ön- kormányzat kidolgozta és benyújtotta pá­lyázatát a Nógrád Megyei Területfejleszté­si Tanácshoz, s a szükséges anyag támo­gatást elnyerte. Szerződést kötöttünk a Nógád Megyei Regionális Vállalkozásfej­lesztési Alapítvánnyal, s a külső és belső szakemberekből álló, merőben új szemlé­letű csapat kiváló problémafeltáró előta­nulmányt dolgozott ki. A következő lé­pésben elkészül a megvalósíthatóság ta­nulmány, amely már progamokat is ma­gában fogai. Ehhez kapcsolódóan a kis­térségeket és a megye egészét bemutató több nyelvű kiadványt is kiadunk. Szóró­anyag készül a megvalósult sikeres pro­jektek és a jövőkép bemutatására. Nem utolsó sorban: el kell készíteni a weblapot, a megfelelőséget szolgáló elekt­ronikus adathordozóhoz való megjelení­tést, amely a megyei befektetési informá­ciók adatbázisának kialakítását fogja szol­gálja. De mindez még kevés, egy profesz- szionáüs intézményt is létre kell hozni. Olyan, nyelveket beszélő, a területfejlesz­tésben, a gazdaságfejlesztésben jártas szakemberekből álló szervezetre van szükség, amely képes „eladni” a megyét. A szakemberek prezentációkat tartanak a nagykövetségeken, a városokban, tehát nem begubózva ülnek „elefántcsonttor­nyukban”, hanem kimennek és befekte­tésösztönzési munkát végeznek. A tőké­sek pedig tudják, hová kell fordulniuk kérdéseikkel, s az intézményben szakma­ilag felkészült, kommunikációképes munkatársakat találnak, akik összmegyei érdeket képviselnek.- Mikorra várható a befektetésösztönzé­si program kimunkálása és az említett in­tézmény felállítása?- A befektetetésösztönzési programot még az idén ki kell dolgozni, az intéz­ményt pedig a jövő évben fel kell állítani. Versenyhelyzet van, nem késlekedhe­tünk, különben a többi megye „elszalad” mellettünk. KOLAJ LÁSZLÓ NÓGRÁD t HÍRLAP KÖZÉLETI NAPILAP Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet tér 6., Posta­fiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótarján vonzáskörzetében a Célvonal Kft.jtel.: 30/9433-548, 30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a Karton Kft. (tel.: 30/34-70-864,32/475-727) juttatja el a lapot. Terjeszti a BUV1HÍR Rt. és a kiadó saját terjesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 895 Ft, negyedévre 2685 Ft, fél évre 5370 Ft, egy évre 10 740 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megádon adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. i szerkesztőségi rendszerrel készült

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents