Nógrád Megyei Hírlap, 2001. május (12. évfolyam, 100-125. szám)

2001-05-24 / 119. szám

2. OLDAL BALASSAGYARMAT ÉS TÉRSÉGE 2001. MÁJUS 24., CSÜTÖRTÖK Kevesebb állástalan Kis mértékben csökkent a re­gisztrált munkanélküliek száma Balassagyarmaton és környé­kén, s áprilisban a munkaképes korúak 11,4 százalékának, 2010 embernek nem volt állása. A mérséklődés a 720 napnál ré­gebben elhelyezkedni nem tu­dók és a férfi szakmunkások kö­rében a legjelentősebb. A pálya­kezdő munkanélküliek száma növekszik. Ünnepi készülődés Nagy a készülődés Szügyben, ahol június 17-én, vasárnap mil­lenniumi ünnepséget tartanak. Csinosítják a közterületeket, a parkokat, a községházát és a művelődési házat magába fogla­ló volt megyeháza őrépületei­nek környékét, fából készült buszvárókat helyeznek ki. Bár még két és fél hét van hátra, de máris nagy az érdeklődés, az egész községet megmozgató rendezvény iránt. Ha már a múlt felidézéséről van szó, mondjuk el, hogy au­gusztusban könyv jelenik meg a településről. Szerzője Hansel Sándor, a Nógrád Megyei Levél­tár munkatársa. Szügyhöz kapcsolódó hír to­vábbá, hogy korszerűsítik az in­tézményhálózatot. Legnagyobb kiadást az orvosi rendelő átépí­tése jelenti. Az óvoda tetőszer­kezete is megérett már a cserére, de az épület felújítására úgy­szintén szükség van. Az általá­nos iskolának a külső homlok­zatát kell felújítani. A jövő évre is áthúzódó munkálatok együt­tes költsége 25 millió forint. Herencsényi idős emberek Herencsény 435 lakosának több mint fele nyugdíjas, éppen ezért régi igény egy olyan közös­ségi háznak a létrehozása, ahol rendszeresen összejöhetnek. Eb­ből a meggondolásból kiindulva döntött úgy a falu vezetése, hogy az óvoda épületének egyik szár­nyában kialakítják az idősek napközi otthonát. Az elképzelést tett követte, s egy hónapon belül átadható lesz a két helyiség és a konyha. Jelentős segítséget je­lentett az önkormányzatnak, hogy a Szociális és Családügyi Minisztérium 2,4 millió forinttal járult hozzá a kiadásokhoz. Az idős emberek kulturált körülmé­nyek között múlathatják majd az időt. Hasznos programokat is szerveznek számukra, fontos szerep jut a helybeli népdalkör­nek. Az ebéd helyben lesz, de aki akarja, haza is viheti. Szandai József polgármester­től megtudtuk: szeretnék a bent­lakás feltételeit is megteremteni, ez ügyben az önkormányzat és az egyház közösen szándékozik lépni. A parókia épületében lesz rá lehetőség, hogy a rászorulók orvosi felügyelet mellett töltsék mindennapjaikat. Szandai József polgármester az idősek napközi otthonában. Mellette: Horák Józsefné al­kalmazott ____________________________________________________FOTÓ: R. T. M egpezsdült Csesztve álmos élete A csesztvei hagyományőrző és kulturális egyesület és Csesztve önkormányzata a közelmúltban harmadszor rendezte meg a nemzetközi madárijesztő szépségfesztivált. Az eseményről tu­dósítva, megismerkedtem a Budapesten élő és dolgozó , ám Madách-falván hétvégi házzal rendelkező és minden szabad­idejét itt töltő Kiss Ferenccel, akinek a személye, de még in­kább az általa vezetett „hagyományőrzők” tevékenysége fel­keltette az érdeklődésemet. Akkor nem értünk rá hosszabban beszélgetni, de megegyeztünk, hogy hamarosan ismét találko­zunk. Nos, a randevú pár nappal később létrejött. Vendéglátónk dombnak felfu­tó portájánál randevúztunk. Hét­ágról sütött a nap, így aztán kel­lemesebbnek találtuk, ha a hű vös udvaron ülünk le tár­salogni.- Kérem, röviden mutat­kozzon be olvasóinknak! - indítottam diskurzusun­kat.- Budapesten, 1953-ban születtem. Végzettségem szerint agrármérnök és közgazdász vagyok. A fe­leségem magyar-francia szakos tanár, eddig negy­ven könyvet fordított. Ti­zenkét éves koromtól gyűjtök népi tárgyakat, úgy is fogalmazhatnék: emberi értékeket. Madách Imre műveinek kiadásait is gyűjtöm. Gyermekként monori nagymamámnál töltöttem a nyarakat, in­nen eredeztethető a falu és a természet szeretete. Egy mali költőtől származik a mondás: „Ha egy idős em­ber meghal, olyan, mintha egy könyvtár égett volna le.” Szerteágazó tudásukért, nagy élettapasztalatukért tisztelem az időseket. Életem fontos három éve volt, amikor Algériában FAO konzultánsként és világbanki szakértőként dolgoztam. Jelen­leg köztisztviselő vagyok egy or­szágos intézmény nemzetközi főosztályán.- Hogyan került kapcsolatba Csesztvével?- Négy évvel ezelőtti évfo­lyam-találkozónkon az egyik volt osztálytársam megkért, kül­földi, elsősorban francia kapcso­lataim révén próbáljak vevőt ta­lálni a csesztvei Markó-panz- ióra. Eljöttem a faluba, hogy megnézzem az eladandó panzi­ót, s amikor a község szélén ki­szálltam az autóból, virágzó napraforgó tábla ötlött a sze­membe. Megfogott a táj szépsé­ge, a tiszta, jó levegő. Befelé ha­ladva, magával ragadt a barátsá­gos, csendes település, úgy érez­tem, ez az én kiskertem. Beszél­getve Markó Károllyal, elmond­tam neki, szeretnék itt házat vá­sárolni. Sümeg környékén ke­restem én már házat, de nem ta­láltam kedvemre valót. Nekem van eladó, jelentette ki a Markó­ló és a tiszteletbeli tagokkal együtt több mint negyvenen va­gyunk.-Mi az egyesületük célja?- Egyesületünk kiemelt mű­ködési célja Csesztve és a von­záskörében található természeti és épített környezeti értékek fel­tárása, megőrzése, rekonstruk­ciója, az ezen tevékenységekhez kapcsolódó akciók elősegítése. Mindezen munkák dokumentá­lása és megjelentetése. A kultu­rális hagyományok, népszokás­ok, ünnepek, írott és szájhagyo­Kiss Ferenc otthon érzi magát Csesztvén panzió tulajdonosa, akivel pilla­natok alatt megkötöttük az üzle­tet. így lett enyém ez a csodás ház. Amikor csak tehetjük, fele­ségemmel itt töltjük a szabad­időnket, imádunk itt lenni.- Miként fogadták a jövevé­nyeket a helybeliek?- Mint „gyüttmentekkel” szemben, kezdetben idegenked­tek, de aztán, hogy kicsit megis­mertük egymást, megbarátkoz­tak velünk. Úgy érzem, mostan­ra befogadtak bennünket, ma­guk közül valónak tartanak minket a csesztveiek.- De Ön sokat tett is azért, hogy elfogadtassa magát.- Pálmán Imre polgármester­rel való közös beszélgetéseink egyikén fogalmazódott meg a gondolat, hogy létrehozzuk a csesztvei hagyományőrző és kulturális egyesületet, amely 1999. április 23-án tartotta ala­kuló közgyűlését. Tizenkilen­cen vagyunk alapítók, köztük a polgármester úr, elnökké engem választottak. Szépen gyarapo­dunk, hiszen most már a párto­mányok útján megmaradt emlé­kek feltárása, felelevenítése, a nevezetes emlékekhez és em­lékhelyekhez kapcsolódó ren­dezvények szervezése, illetve a helyi rendezvényekben való ak­tív részvétel. Helytörténeti mú­zeum létesítésének elősegítése és kiállítások szervezése... Évenként ismétlődő kulturális rendezvények tartása. Végül, de nem utolsósorban: a hazai és a nemzetközi turizmus rendsze­rébe való bekapcsolódás előse­gítése a célunk.- Mit szándékoznak tenni a fenti célok megvalósítása érdeké­ben?- Rendszeres kapcsolatot tar­tunk a megjelölt célok megvaló­sításában közreműködni tudó hazai és külföldi intézmények­kel, személyekkel. Tanfolyamo­kat, előadásokat, szakmai ren­dezvényeket, közösségi célokat szolgáló összejöveteleket szer­vezünk. Lehetőség szerint részt veszünk a pályázatokon. Tagja­ink részére oktatási programo­kat, képzéseket, továbbképzése­ket szervezünk. Tervezzük in­formációs központ, információs adatbázis létrehozását, működ­tetését.- Hallhatnánk az eddig vég­zett tevékenységükről?- Visszatérő, hagyományt te­remtő programjaink vannak. Ja­nuár 21-én megünnepeljük Ma­dách Imrének, az Ember tragé­diája költőjének születésnapját, aki kilenc évig élt Csesztvén. Februárban farsangi mulatságo­kat tartunk. Március 15-én sza­badságnapi ünnepet rende­zünk. Áprilisban, húsvét- hoz kapcsolódóan tojástar­tó- és tojáskiállítást szerve­zünk. Májusban, pünkösd környékén rendezzük meg a nemzetközi madárijesztő szépségversenyt. Június a vidám, tréfás tanévzáró hó­napja. Július 20-a tájékán vannak a zenei napok. Au­gusztus 20-án falunapot tartunk, amelynek kiemelt programja a lakodalmas. Szeptember 25-én szüret­napra invitáljuk a település lakóit, amelyet maszkabál zár. Ugyanebben a hónap­ban papírsárkány építő és eregető versenyt is meghir­detünk. Októberben Már- ton-napi vendégnapra vár­juk a helybelieket. Decem­berben felelevenítjük a ha­gyományos karácsonyi ün­nepeket és az évbúcsúzta­tó vigasságokat. Ezeken túlmenően rendszeresen nyug­díjas estet szervezünk, mivel öt­vennél több nyugdíjas él a köz­ségben. Nagy sikert aratott az értéktérkép pályázatunk: a résztvevő fiatalok a Csesztvén és környezetében található épí­tett és természeti értékekről, ne­vezetességekről, az itteni hagyo­mányokról, a valaha itt járt érde­kes személyiségekről írtak. So­kan vettek részt Faragó Laura „Zengő anyanyelvem” című est­jén, dr. Balog János ökológus professzor és dr. Ruda Győző, a gödöllői Szent István Egyetem építészeti tanszéke munkatársá­nak előadásán.- Hogyan tervezi a jövőjét Csesztvén?- Budapestiként is otthon ér­zem magam a községben, s nem kizárt, hogy majdan nyugdíjas­ként véglegesen ide költözöm. Hagyományőrzőként a jövőben is szeretnék azon munkálkodni, hogy programjainkkal pezsgővé tegyük a falu korábban kissé ál­mos életét. KOLAJ LÁSZLÓ Határidő nincs, de szép legyen! Mohora műemléki szempontból legjelentősebb értéke a Zichy-Vay-kastély, amely a XVIII. század elejéről származik, de sokak szerint már évtizedekkel korábban, a török hódoltság alatt épült. Az alábiakban a nem ritkán egymásnak ellentmondó véleményekből idézünk. Rados Jenő: „...a török hódoltság után megindult vidéki világi építkezé­sünk nem mutat egységes képet. Főura­ink, kiknek akkor a hazai építészet mégcsak támpontokat sem szolgáltatott otthonuk korszerűbb kialakításához, eleinte egymástól függetlenül, külföldi mesterekkel építtettek, s ezek az akkori közlekedési viszonyok mellett orszá­gunk határain belül is el voltak egymás­tól szigetelve. Mégis feltűnik, hogy a XVII. században és a XVIII. század ele­jén létesült, vagy átalakított kastélyok­nál még mindig mennyire általános az előző korban dívó közel négyzetes udvar köré épült, vagy zárt tömbalakú épület, négy sarkán többé-kevésbé kialakított tornyokkal. Mohora várkastélyát kell jellegzetes példaként említenünk. ” Magyar városok és vármegyék mo­nográfiája, Nógrád és Hont vármegye: „...négy toronnyal a XVII. században a török hódoltság alatt épült és valószínű­leg török kézen is volt. ” Magyarország műemléki topográfia: „Épült a XVIII. században. Borovszky tévesen törökkori és török kézen volt építménynek tartotta, mert egyik szobá­jának mennyezetén félhold volt látható. Mocsáry a községben Péchy-, Beniczky- és Plachy-kúriáról tud, egyik család sem az építtető. ” Gentlon István: „Épült ismeretlen családnak a XVII. században. ” Nógrád megye részletes műemlék- jegyzéke: „Feltehetően a XVII. század­ban épült, erre utal a várkastélyszerű saroktomyos elrendezés. 1740-ben a Sréter-család a birtokosa. Valószínűleg az ő nevükhöz kapcsolódik a bővítés és a félhold, a család címerképének alkal­mazása. ” Ami tény: a Zichy-Vay-kastély egyike a vidéki magyar kastélyépítkezés legér­dekesebb, legkülönlegesebb példáinak. Félholdat tartó, hagyma alakú tornyai messzeről úgy tűnnek, mintha turbá­nokat látnánk. Két saroktorony alatt a szobákban egy-egy bemélyített kő für­dőmedence van, amely szintén azt a hi­edelmet erősíti, hogy egy török főúr építtette magának és háremhölgyeinek. Négy éve tart a kastély felújítása Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy a hagymakupolák, a törökös fürdőme­dencék pusztán a barokk korszak jel­lemző divatjaként utánozták az osz­mán eredetű építészeti motívumokat. Mohora önkormányzata 1994-ben adta el egy belga vállalkozónak a Zichy- Vay-kastélyt. A hajdani úri lak felújítása négy évvel ez­előtt kezdődött meg, a mun­kálatokat a műemlékek fel­újítására „szakosodott”, két­szeres európai építési Nostra-díjjal elismert Szászi Ernő vásárosnaményi építé­si vállalkozó végzi csapatá­val. Bonyolult feladatról van szó, hiszen egy romos épü­letet kell újjávarázsolni, amely meglehetősen időigé­nyes tevékenység. A tulajdo­nos, akinek egyébként ma­gyar származású a felesége és aki három-négyhavonta szokott Mohorára utazni, nem szabott határidőt a kas­tély felújításának fejezésére, csupán egyetlen kikötése van: szép legyen! FOTÓ! RIGÓ TIBOR ____________________________________IK-L-1 NÓGRÁD É HÍRLAP Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótaiján, Erzsébet tér 6., Posta­fiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótaiján vonzáskörzetében a Célvonal Kft.(tel.: 30/9433-548, 30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a Karton Kft. (tel.: 30/34-70-864, 32/475-727) juttatja el a lapot. Teijeszti a BUVIHÍR Rt. és a kiadó saját terjesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 895 Ft, negyedévre 2685 Ft, fél évre 5370 Ft, egy évre 10 740 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. i szerkesztőségi rendszerrel készült. _______________FOTÓ; RIGÓ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents