Nógrád Megyei Hírlap, 2001. május (12. évfolyam, 100-125. szám)
2001-05-23 / 118. szám
2001. MÁJUS 23., SZERDA MEGY I KÖRKÉP BÁTONYTERENYE 3. OLDAL Nógrád Megyei Hírlap Demus Iván jegyzete Életóra N . agyon szeretem a nyugodt nagypapákat. Sugárzik belőlük a bölcsesség. Ha pedig „tanítanak”, még a tapasztaltabb nemzedék figyelmét is magukra vonják. Gyarmatról róttuk a kibmé- tereket a távolsági busz kényelmes ülésein. Mögöttem tíz év körüli kislány üt nagyapjával. Akamtland is hallanom kellett beszélgetésüket. Ami feltűnt, az a mérhetetlen nyugodtság volt, amivel az idősödő úr szinte „letanított” egy órát Tarjámig környezetismeretből. A nyárba hajló tavasz szépségé, a fák lombosodó koronája, a fűben fülé hegyező mezé nyúl, aPiliny környéki kiserdőből kimerészkedő őzike mindmind téma lett. Ami élt és mozgott ezen a reggelen, mindenről szó esett. Kitért a magyarázat a látott állatok szálláshelyére, táplálkozására, szaporodásám, de még a paták formáim is. Karancsság után már különbségé tudtunk tenni a juh, a kos és a jerke között. A falu életéből felelevenített régi történetek a gyermekeket kergető kosról, a feldühített pdykáról, a csordában „kijáró” sárdöngölő disznókról Közben ren- géeg kérdés, okos, szép válaszok. Semmi türelmélenség, léntés, elhallgattatás. Hányszor tapasztaltam az elmúlt évek során, hogy a szülővel utazó csöppségek ezer, apró kérdésére „maradj már nyugton” vagy „lessél ki az ablakon” vagy „most hagyjál békén" volt a válasz. Sokszor meg is értettem ezt a reakciót, hiszen rohanó miágunkban a hajsza, a terheltség, a család gondjai fáradttá teszi a még fiald szülőké is. A nagypapa rácáfolt rossz tapasztalataimra. Nem csak a körülöttünk lévő természet általunk unottm bámult szépségét tána fel, de kritikáit is megosztotta a lankadatlan figyelőié tanúsító kis unokáin!. Megtárgyalták, miért rossz, ha ennyi parlagon hagyott termőföldet látni, vagy ha a tarra vágott erdő helyén sűrű bozóttá szövevé- nyesedik az djnövényzé és senki sem pótolja az erdő léarolt fáit, vagy ha szemé borítja az árokpartokat. Óra volt ez a javából. Életóm a féltett természetről, az emberek felelősségéül kömyezéükért. Élvezetes, észrevélen tudás-átadás, katedra nélkd. Bíztatnám a nagypapákat, ne hagyják abba, tegyék közkinccsé „hétköznapi" tudásukat, éMbölcselééket. Adják át a legfiatalabbaknak mindazt, ami életük által lett énék. Mert hiába hatalom, tudás, ifjúi lendiilé, bölcsesség nélkd híján vagyunk a teljesebb életnek. T }alán igaz a mondás, hogy minden táj egy lelkiállapot. Ha a nagypapa lelkiállapotából indulok ki, akkor mi egy nyugodt környezetben élünk. így, békésen utazva, az ablakon keresztül. Kopernikuszi fordulat (Folytatás az 1. oldalról) A nagyközönség olyan élményegyüttesekkel találkozik majd, amelyek beágyazódnak a táj természeti, történelmi múltjába és tartós ittlétet tesznek lehetővé. A szécsényi vár alatt például megelevenedik az 1705-ös fejedelemválasztó országgyűlés. Valahol az Ipoly-völgyében, fut- ballpályányi nagyságú területen újjáéled az a trópusi világ, amelyet a vulkánkitörések pusztítottak el. Ipolytamócon életnagyságú maketteket, dinoszauruszokat, háromdimenziós mozit láthat a látogató, miközben ehet, ihat, költhet. Juhász János, a témapark ötletgazdája, az Enit Bt. ügyvezetője hozzáfűzte: egységes marketinggel és kínálattal szeretnék a budapesti turisták egy részét ide hozni és néhány napig itt tartani. A megvalósítandó megyei szintű témaparkhoz hasonló nincs több a világon-mondta az előadó. Még megtudtuk: a hét évre tervezett program megvalósítása 7-10 milliárd forintba kerül, a pénz EU-s és állami támogatásból, önkormányzati és vállalkozói befektetésekből jön össze. Az 500-600 vállalkozó 2-3000 ember foglalkoztatásának lehetőségét teremti meg. ____________ikmaji H ÍREK BECSKE VÉRADÁS. Május 24-én, csütörtökön véradó nap lesz a településen. A lakosokat az általános iskola épületében 15-től 18 óráig várják a balassagyarmati véradó állomás dolgozói. BERCEL ÚJ HELYEN A PATIKA. A Bene-Teichmann műemlék kastélyból a kultúrházba költözött a gyógyszertár. Május 21-étől már az új, ám ideiglenes helyen működik a patika. Az önkormányzat ugyanis új gyógyszer- tárat építtet, amely a tervek szerint ősz végére épül fel. SALGÓTARJÁN SZAKMAI OKTATÁS. Közbeszerzési oktatást tartottak hétfőn és kedden a megyeházán. A továbbképzést a Közbeszerzési Tanács szervezte. ___________■ S zembenéz a kihívásokkal a Magyar Vöröskereszt Ünnepélyes megyei közgyűlés Salgótarjánban - Kitüntetés, elismerés a legjobbaknak A humanitárius eszme és társadalmi szolidaritás erősítését, a katasztrófahelyzetekre való gondos felkészülést és megtörténtekor hatékony segítségnyújtást, valamint a véradó mozgalom életben tartását, erősítését fogalmazta meg a Magyar Vöröskereszt stratégiája alapján a Nógrád megyei szervezet tagjai, segítői számára feladatként Juhászné Kincses Helén megyei titkár a szervezet ünnepi közgyűlésén tegnap Salgótarjánban. A tavalyi munka értékelését követően dr. Dömsödy Péter megyei elnök kitüntetéseket, elismeréseket nyújtott át vöröskereszetes aktivistának. en szólt arról a példás összefogásról, amely a megyei Vöröskereszt, különböző karitatív szervezetek, önkormányzatok és a katasztrófavédelem szakemberei között - elsők között az országban - a tavaszi tiszai áradások bajba jutottjainak megsegítésére született, mozgósítva a megye társadalmát. Egyik legfontosabb Juhászná Kincses Helén megyei titkár értékeli a végzett munkát ______________________________________fotó; cyuriáw tibor E löljáróban Juhászné Kincses Helén köszönetét fejezte ki azoknak a Nógrád megyei szervezeteknek, vállalkozóknak és vállalkozásoknak, családoknak, magánszemélyeknek, akik a tavaszi árvizek alkalmával önzetlenül segítettek embertársaikon, és mint korábban, a jövőben is ké- szek-segíteni a bajban. Elismerőfeladatként továbbra is a véradó mozgalom szervezését, életben tartását nevezte meg. Tavaly közel 12 ezer ember adott vért, hozzájárulva ezáltal betegtársaik gyógyulásához. Szeretnénk elérni, hogy egyre több fiatal erősítse a véradók táborát - mondotta Kincses Helén. A megyei titkár számos középfokú oktatási intézményt említett, illetve diákjairól szólt elismerően, akikkel már eddig is kiváló véradó kapcsolatot alakítottak ki. A Magyar Vöröskeresztnek nyújtott állami támogatás 2002-től tervezett jelentős mértékű csökkentéséről szólva kijelentette: a mozgalom szembenéz a kihívásokkal, a megyei szervezet is arra kényszerül, hogy működését segítő „pénzes programokat” szervezzen. Az előadást követően dr. Dömsödy Péter megyei elnök elismeréseket nyújtott át több aktivistának, mindenekelőtt a 82 éves Szólva Józsefnéíek, aki 50 éve a mai napig is aktív részese a mozgalomnak. Vöröskeresztes munkáért arany fokozatát Adorján Lászlóné és Hrahovszki Lászlóné kapta, akik a május 8-ai budapesti közponü ünnepségen vehették át kitüntetésüket. Tegnap az elismerés ezüst fokozatát kapták Divéki Józsefné, Homoki Gábomé, Tucsek Lászlóné, Farkas Lajosné, bronz fokozatba részesültek: Nagy Sándomé, Zeke Gábomé, Várkonyi Balázsné, Soós Gábor és Varga Erzsébet. Kiemelkedő vöröskéresztes oktatónevelő munkájáért Gyimesiné Balázs Aranka aranymedált kapott. Ifjúság körében végzett kiemelkedő tevékenységükért Bakó Csabáné és Turcsán Anna kaptak elismerést. Lopják a trafóház ajtaját (is)! Többször adtunk már hírt az áramszolgáltató kárára elkövetett lopásokról, a mostani sorozat viszont minden képzeletet fölülmúl - hívta fel szerkesztőségünket Lakatos Zoltán, az Ernász salgótarjáni kirendeltségének vezetője. A Zagyvafő úti trafóállomás ajtaját átmenetileg műanyag fólia védi fotó; cyuriáw Az utóbbi két-három hétben több tucat trafóház, villamosszekrény ajtaját tulajdonították el ismeretlen személyek, vélhetően csoportosan. Az így keletkezett kár leginkább közvetve jelentkezik, de sokkal nagyobb veszélyt jelent, hogy a doboz vagy szekrény feszültség alatt nyitva marad, s rossz belegondolni, mi történik, ha egy játszó gyermek arra téved... A tolvajok szinte kizárólag az alumíniumra és a rézre „utaznak”. Az sem zavarja őket, ha egy berendezés, vagy vezeték- szakasz áram alatt van, ezáltal saját testi épségüket is veszélyeztetik. Az áramszolgáltató a tudomására jutott rongálást a lehető legrövidebb időn belül helyreállítja, de napjainkban annyi a teendőjük, hogy néhány szerelő csak az ellopott ajtók gyártásával foglalkozik. Ezek azonban már nem alumíniumból készülnek.- Valamennyi esetet jelentettünk a rendőrségnek, ám nagyon jól szervezett hálózattal állunk szemben, mert vétkest csak nehezen sikerül találni - mondja Lakatos Zoltán. - Hasonló gonddal küszködik a telefonos szakma, a közútkezelő, s még sorolhatnám, de érdemi lépés nem történik, pedig mindenki tudja, hol kellene keresni a fémtolvaj- lás gyökerét. Kísérletezünk műanyag szerelvények alkalmazásával, ám ezek is pénzbe kerülnek, és felszerelésük sem megy egyik pillanatról a másikra. Marad az állampolgári bejelentés, már amennyiben észreveszi valaki az okozott kárt. Feltűnő lehet azonban kiskocsin, vagy biciklin szállított fémtárgy, amit jelezhetünk egy rendőrjár- őmek, vagy az ügyeletnek. Mindenkinek csak addig közömbös ez a fajta tolvajlás, amíg nem a saját gyermeke fogja meg az áram alatt lévő, nyitott villamos szerelvényt, mint történt az tavaly Salgótarjánban, az Acélgyári úton.- A cégünknek okozott kár évente több tízmillióra rúg, ez a sorozat is több százezer forint kiadással jár majd számunkra. A tolvajnak - miközben saját és mások testi épségét veszélyezteti - jó esetben pár ezer forint üti a markát. De nem árt, ha tudja, hogy elfogása esetén nemcsak lopásért kell majd felelnie - mondta végezetül a kirendeltség-vezető. T.N.L. MIMI Lepusztulóban a rárósi szabadidőpark (Folytatás az 1. oldalról) álló épületek valóban siralmas állapotban vannak. Vandalizmusra, szándékos rongálásra utalnak a kivert ablakok, a kiszaggatott elektromos vezetékek, a kő zúzta palák a faház tetején, a szétvert zsalugáte- rek és még lehetne folytatni. Azt mondják a likeiek, évente többször is feltörik az épületeket, s vandál módon megrongálnak mindent, amit lehet.- A padokkal, szeméttárolókkal ugyanez a helyzet - tudtuk meg Vámos Zoltán polgármestertől, aki elmondta, évről évre jelentős kárt okoznak az ismeretlen rongálók. - A hatszemélyes faház felújítása a napokban kezdődik, amelynek költsége 700-800 ezer forint körüli összeg lesz, hiszen több mindent kell pótolni vagy javítani. Közmunkásokkal igyekszünk a vendégfogadásra méltóbb körülményeket megteremteni és anyagi erőnkhöz mérten folyamatosan javítjuk vagy cseréljük a szabadtéri bútorokat is.- A kirándulók kifogásolták a fű méretét, amely valóban magasra nőtt május közepére...- Ez tény, de már be is fejeződött a vágása. Olyan állattartónak adtuk ki a terület, aki a fűért cserében rendben tartja a területet. Ahhoz viszont, hogy fűhozam legyen, nem olyan gyakorisággal kell kaszálni, mint a pázsitfüvet.- Említette, hogy szezonban, jelenleg is mutatkozik igény a hosz- szabb itt tartózkodásra. Az augusztusra bejelentkezett kilencven embert hol helyezik el?- A sátorozás lehetséges, ezt jól tudják a törzsvendégek, s a faház is rendelkezésre áll szezonkezdetre.- Továbbiakat nem terveznek, vagy inkább szabadulnának a szabadidőparktól?- Mindkét kérdésre nem a válaszom. Egyelőre befektetőket keresünk, mert falusi turizmusban is gondolkodunk. A vízben rejlő lehetőségeket szeretnénk a jövőben kiaknázni.- A szabad idejüket itt töltők viszont addig is szeremének helyben vásárolhatót (is) enni, üdítőt, esetleg kávét inni, mert hamar elfogy az otthonról hozott és a legközelebbi falvakban másabb az üzletek nyitva tartási rendje.- Korábban üzemelt is, amíg a folklórfesztiválokat és más, nagyobb közönséget vonzó rendezvényeket is „kihoztak”, hiszen ott a szabadtéri színpad is. Ezek megszűntek a 90-es évek második felére, a munkahelyek egy része is, így a munkahelyi közösségek részvétele is visszaesett, azaz csökkent a park időszaki nagyobb látogatottsága. Mindemellett napirenden van most is a büfé vállalkozói alapon történő üzemeltetésének kérdése, még az épületet is térítés- mentesen adnánk, felújítása fejében. Mindeddig nem találtunk érdeklődőt, az önkormányzatnak pedig sok egyébre kell költenie.- Parkőrre nem gondoltak?- Az túl költséges olyan helyen, amely nem termel bevételt. A 900 fős településen a lakosság negyven százaléka tartozik az etnikumhoz, s nagyon magas, 32 százalékos a munkanélküliségi ráta. Sok az időskorú és az elvándorló. A költségvetés 70 százaléka a közintézmények működtetésére, fenntartására megy el. Fejleszteni Litkén is csak pályázati támogatások révén képesek, ebből telt útfelújításra, energiatakarékos közvilágításra, a körzeti általános iskola fűtéskorszerűsítésére, a tetőszigetelésre. Az épületet szakaszosan újítják fel, idén a külső homlokzat kap új burkolatot, valamint a tantermek egy részének nyílászáróit cserélik. A pénznek mindig van helye - mondja a polgármester, s sorolja, mi mindent terveznek még idén. Idősek napközijét vagy szociális otthon kialakítását, rendezett parkot, tájházat és kulcsos házat, amelyekhez adottak az ingatlanjaik. Idei feladat az Ipolytamóccal közös üzemeltetésű hulladéklerakó megszüntetése és a terület rekultivációja, tekintettel a környezetvédelmi és tájesztétikai szempontokra. Rendezésre vár a Csádalj is, mert az Ipoly- parti terület növényvilága igen gazdag, a költő- és vándormadarak pihenőhelye. Reményeik szerint rendeződik a rárósi szabadidőpark helyzete is, hiszen eddig is ezt szorgalmazta a képviselő-testület. _____________________________________________J.K. Az egykori szebb napokra ma már csak a málladozó szabadtéri színpad utal fotó; r. t.
