Nógrád Megyei Hírlap, 2001. május (12. évfolyam, 100-125. szám)

2001-05-21 / 116. szám

6. oldal - Nógrád Megyei Hírlap GAZD A S Á G 2001. MÁJUS 21., HÉTFŐ BÁT-összefoglaló Drágult a búza A Budapesti Árutőzsde (BÁT) gabonapiacán az elmúlt héten összesen 1,5 milliárd forint érté­kű áru forgott a parketten, a ha­táridős pénzpiacon pedig 23,9 milliárd forint értékű külföldi fi­zetőeszköz cserélt gazdát - de­rül ki egyebek között a BÁT hét végi összefoglalójából. A kukorica lejáratainak árfo­lyamai - kivéve a gyengülő jú­liusit - 150-330 forinttal emel­kedtek. A takarmánykukorica júniusi elszámolóára 28 810 fo­rinton zárt. A novemberi és a decemberi jegyzések 20910, il­letve 21500 forinton állapodtak meg a kereskedés utolsó nap­ján. A búza piacán a decembe­ri termint kísérte a legnagyobb érdeklődés. A jegyzések 300- 700 forinttal drágultak. Az ét­kezési búzát augusztusra 24 850 forintért kínálták. A ta­karmánybúzához augusztusra 20100 forintért lehetett hozzá­jutni. A szója értéke júliusra 64 400 forintra csökkent. Az augusztusi lejáratú repcét vi­szont 800 forinttal magasabb áron lehetett jegyezni. A határidős pénzpiacon 90627 kontraktussal üzleteltek a brókerek. A május 4-től kiszé­lesített intervenciós sávon belül 5,44-5,89 százalék között moz­gott a forint. A dollár értéke 0,63-1,55 fo­rinttal emelkedett, míg a júniu­si jegyzések 1,25 forinttal csök­kentek. Júniusra 295 forintot ér az amerikai fizetőeszköz. A ja­pán jen 2,60-3,00 forinttal gyengült, a júniusi árfolyam 239,80 forinton állapodott meg. Az euró szeptemberi és decemberi lejárata 0,01 illetve 0,40 forinttal lett olcsóbb, ez­zel szemben a júniusi termin 1,20 forinttal erősödött, így 260 forinton zárt. Stabilan tartotta értékét az angol font, amelyet decemberre 432 forinton lehe- tett jegyezni. __________-uc­T echnológiai előrejelzés A mobil internethasználat kor­látlan potenciállal rendelkezik ahhoz, hogy megváltoztassa az üzlet arculatát, de sikere az új alkalmazások kifejlesztésétől függ - állapítja meg a Price- waterhouseCoopers (PwC) nemzetközi tanácsadó cég 12. alkalommal elkészített éves technológiai előrejelzésében. A PwC szakértői szerint a mobil internet csak akkor lesz sikeres, ha olyan új alkalmazá­sokat fejlesztenek ki, amelyek kihasználják az információhoz való azonnali hozzáférést, vala­mint az olyan adottságokat, mint a „helyszínhez kötött” szolgáltatások. - Az ehhez kötő­dő innováció hatalmas mérték­ben megindult - mutat rá a PwC tanulmánya. A mobil internet fontos csa­tornává válik a vállalatok szá­mára nemcsak a vevőkkel, ha­nem az alkalmazottakkal és az üzletfelekkel való kapcsolattar­tásban is - állapítják meg a ta­nulmány készítői. A „Business- to-Everything” (B2E) kezdemé­nyezések vagy technológiai al­kalmazások száma nő, és lehe­tővé fogja tenni, hogy a vállala­tok javítsák a vállalati rendsze­reket, növeljék az egyre mobi­labb munkaerő termelékenysé­gét és hatékonyságát. Az előrejelzés megerősíti, hogy ma sokkal többen rendel­keznek mobil telefonkészülék­kel, mint személyi számítógép­pel. A jelenlegi növekedési mu­tatók mellett a különbség to­vább nő a következő néhány év­ben - vélekednek a szakértők, hozzátéve: azok a mobilszolgál­tatók és tartalomszolgáltatók lesznek sikeresek Európában, akik kihasználják az új techno­lógiák felfutásából származó új lehetőségeket. ______________■ N övekedés a mezőgazdaságban Idén kedvezőbb a növénytermesztők helyzete A mezőgazdasági termelés két-három szá­zalékos növekedését prognosztizálják 2001- re a gazdaságkutatók. A növénytermesztés nagyobb ütemben fog az idén bővülni, az ál­lattenyésztés teljesítménye viszont a járvá­nyok miatt várhatóan csökken. A legújabb előrejelzés szerint az agrártermelés problémái tovább mélyülnek. Ennek oka a többi között például az agrárstratégia hiánya, a birtok- viszonyok tisztázatlansága, az intézményrend­szer (támogatás, terméktanácsok) akadozó mű­ködése. Kedvező, hogy az alkotmánybírósági döntés nyomán a szövetkezeteknek nem kell számolni csőddel fenyegető tőkekivonással. A külső üzlet­részesek tulajdonhoz juttatását a kormány felte­hetően már nem a szövetkezetek rovására fogja megoldani. Az idén 156 milliárd forint agrártámogatás jut az ágazatnak. A folyó áron növekedést mutató agrártámogatások reálértéke azonban az 1986- 1990. évi átlagnak alig 30 százaléka. A rendelet késése miatt különösen a sertés- és baromfi­tenyésztők voltak sokáig bizonytalanságban a termelés finanszírozási feltételeit illetően. A gaz­daságkutatók szerint hátrányosan érintette a nagyüzemeket, hogy a 300 hektáron felüli föld­területek után nem jár a földalapú támogatás. A tagi kölcsönök kamattámogatásának megszün­tetése is kedvezőtlenül hat a szövetkezetek gaz­dálkodására, ugyanis megnehezíti az új hitelek felvételét, holott erre nagy szüksége lenne a tőke­hiányos ágazatnak. A gépberuházások,- a techno­lógiai fejlesztések és felújítások támogatása vi­szont kedvező módon kiszélesedett. Itt viszont a támogatás megszerzéséhez szükséges saját erő előteremtése okoz gondot, ez az összeg sok eset­ben eléri a beruházás 50-70 százalékát. A szakemberek az idén nem számolnak a me­zőgazdasági árak múlt évihez hasonló mértékű robbanásával. A növényi termékeknél mérsékelt, az állati termékeknél erőteljesebb áremelkedést prognosztizálnak. Ez utóbbi területen az árnövelé­si törekvéseknek gátat szabhat a járványok által kiváltott exportkorlátozás miatt megnövekedő bel­földi kínálat. A legdinamikusabban - mintegy tíz százalékkal - a baromfiágazat fejlődik majd, uo Kis magyar tőzsdemérleg A tőzsdénk olyan-amilyen, sokkal jobbra a továbbiakban sem lehet számítani. Talán a regionális összefogás és az uniós csatlakozás javíthat az ázsiónkon, de a BÉT függetlenül sohasem fog működni. A Budapesti Értéktőzsde jövőjét illetően túl sok jót nem lehet ígér­ni - vélekedik Révész Erik, a Raiffeisen Értékpapír Rt. rész­vényelemzője. Szerinte hazánk­ban szegényes a részvénykínálat, a legtöbb szektor alulreprezentált (egy-egy területen belül nincs 20- 30, legfeljebb egy-két papír). Ez már nem is igen változik, hiszen a privatizáció lezajlott. Másrészt a tőkepiacon gyakori a hatósági árszabályozás, a kor­mány időnként folyamatokat kor­látoz, amelynek csak negatív le­het a nyugati visszhangja. Nem csoda, hogy most a külföldi be­fektetők inkább a közel-keleti piac felé (Izrael, Egyiptom, Tö­rökország) fordulnak. A közel-ke­leti tőzsdéken sokkal nagyobb a részvényszám, holott a gazdaság mindenütt elmaradottabb, mint Magyarországon. Kelet-Közép-Európa tőzsdei forgalma két év alatt a harmadá­ra zsugorodott, a „tőzsdetortát” az alábbiak szerint lehet felosz­tani a térségben: Törökország 57, Prága 1, Budapest és Moszk­va 2-2, Varsó 9, Athén 29 száza­lék. A magyar tőzsdének egyet­len esélye, hogy a hazai gazda­ság jól beállt, a hitelbesorolá­sunk jó. A részvényértékeléskor a kockázati tényező értéke folya­matosan csökken. Az uniós csat­lakozás időpontjának lefixálásá­val pedig tovább javul a helyzet. Sokat segíthet a regionális össze­fogás is, ha például Budapesten majd lengyel részvényeket is le­het vásárolni. Azt azonban látni kell, hogy soha nem lehetünk függetlenek az európai tőzsdé­től, hiszen egy-egy ipari ágazat, sőt egy-egy nagy cég teljesítmé­nyének hullámzása döntően be­folyásolhatja az üzletkötéseket. Elég csak arra gondolni, hogy például a Matávnak 25 százalé­kos a szerepe a BUX index alakí­tásában. Magyarországon a GDP hónapról hónapra úgy mozog, mint a németeknél, nyilvánvaló, hogy nem tudunk önálló gazda­sági életet élni. Hiszen még Nyu- gat-Európa sem tud elszakadni Amerikától, bizonyítja ezt az euró szereplése is, amely messze nincs paritásban a dollárral. ______ MÉSZÁROS B. E A bankban fizetik a legtöbbet A szakmunkások a film- és rádióiparban járnak a legjobban A bank- és az információtechnológiai (IT) szektorban mun­kát vállalók számíthatnak a legkedvezőbb jövedelmekre a Jobpilot fizetési felmérése szerint. A bankok részlegvezetőinek évi bruttó 10,7 millió forintos kerese­te, és a beosztott munkatársak havi bruttó 220 ezer forint körüli jövedelme egyaránt a legmaga­sabbak közé tarozik magyaror­szági viszonylatban. A feldolgozott adatok szerint az IT szektorban beosztottként egyes szélsőséges esetekben akár 800 ezer forint havi bruttó fizetés is előfordulhat, de nem ez a jel­lemző. Projektvezetői vagy cso­portvezetői beosztásban átlago­san havi bruttó 370 ezer forint kö­rül lehet keresni, de előfordulnak félmillió forint körüli havi össze­gek is. A felmérésből kitűnik, hogy az ezen a piacon tevékeny­kedők elsősorban mérnöki, infor­matikus, illetve közgazdasági alapvégzettséggel rendelkeznek, de jelentős hányaduk egyéb posztgraduális képzésen is részt vett. A felsővezetők körülbelül bruttó 730 ezer forintot keresnek egy hónapban. Marketingterületen állást kere­sők beosztottként, 1-2 éves szak­mai tapasztalattal havi bruttó 140 ezer, míg egy szinttel feljebb bruttó 220 ezer forint körüli fize­tést tarthatnak reálisnak. Felső­vezetőként azonban már bruttó 500-600 ezer forint közötti havi jövedelem tekinthető reálisnak. Amennyiben az összehasonlí­tásokat a legmagasabb iskolai végzettség alapján végezzük el, akkor megállapítható, hogy a szakmunkások számára a legjob­ban fizető szektor a film- és rádió­ipar, az érettségizettek pedig a te­lekommunikációs és informatikai vállalatoknál kereshetnek a leg­többet. (STB) Állampapír-árfolyamok az ERSTE Bank Befektetési Rt.-nél 1075 Budapest, Madách Imre u. 13-15. Tel: 2355-150, 2355-849 Értéknap: 2001. 05. 21. DISZKONTKINCSTÁRJEGYEK Elnevezés hozam Vételi árfolyam Eladási hozam árfolyam D010613 11,00% 99,31% 10,00% 99,37% D010711 11,00% 98,49% 10,00% 98,62% D010905 11,20% 97,43% 10,20% 97,65% D011031 11,00% 95,32% 10,00% 95,73% D020123 D020320 10,80% 10,60% 93,19% 91,91% 9,80% 9,60% 93,78% 92,62% ÁLLAMKÖTVÉNYEK Elnevezés hozam Vételi árfolyam Eladási hozam árfolyam 2002/K 10,40% 103,53% 9,40% 104,46% 2003/J 10,15% 101,21% 9,15% 102,84% 2003/L 10,10% 102,02% 9,10% 103,79% 2004/1 9,80% 101,50% 8,80% 103,90% 2005/E 9,50% 100,09% 8,50% 103,28% 2006/E 9,10% 100,83% 8,10% 104,69% Az ERSTE Bank Befektetési Rt. (a továbbiakban ERSTE) ajánlati kötöttsége a fenti állampapírokra a megjelenés napján az ÉRSTE üzleti óráiban az alábbi mennyiségi korlát eléréséig áll fenn: adott értéknapra az ERSTE általi összesen és együttesen legfeljebb 50 M Ft össznévértékű állampapír (diszkontkincstárjegy és államkötvény) vétele esetén ERSTE általi vételéig, eladása esetén ERSTE általi eladásáig. ERSTE fenntartja a fenti ajánlat értéknapon belüli vissza­vonásának és/vagy módosításának jogát. ixi Aggódnak a bányászok A BDSZ indokolatlannak tartja a törvénymódosítást Budapest Indokolatlannak tartja a bányászatról szóló tör­vény módosítását jelenleg a Bánya- és Energiaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (BDSZ), sőt ag­godalmát fogalmazza meg a nyilvánosságra került mó­dosítási javaslat nemzet- gazdaságra gyakorolt hatá­saival kapcsolatban. Schalkhammer Antal, a BDSZ el­nöke az MTI-nek elmondta: a tör­vénymódosítást pillanatnyilag csak az általános ágazati joghar­monizáció indokolhatja, amely az Európai Unióhoz való csatla­kozás miatt időszerű. A szak- szervezet a jogszabály várható hatásait tekintve helyesebbnek tartaná a régi, 1993. évi törvény fenntartását. A nemzetgazdaság számára viszont káros következ­ményekkel jár - hívta fel a figyel­met Síhalkhammer Antal -, ha a nemzeti kincset és erőforrást ké­pező termékek, az ásványos nyersanyagvagyon hozzáférhető­sége teljesen liberalizálttá válik, illetve a jogszabály nem tartal­maz kellő fékeket a föld kincsé­hez fűződő állami jogok biztosí­tására. Meg kellene tartani a bá­nyatörvényben azokat a garan­ciákat, amelyek biztosítják a nemzetgazdasági érdekeket szol­gáló kitermelést - vélekedett a BDSZ elnöke. Schalkhammer Antal szerint a módosítás által bevezetett ás- ványvagyon-igénybevételi díj ne­gatív hatással lenne a bányaválla­latok versenyképességére. Ez ugyanis megemeli a költségeket, esetenként ellehetetleníti a likvi­ditási gondokkal küszködő bá­nyavállalatokat, amelyeknek egyébként még több évtizedre elegendő nyersanyag kitermelé­sére lenne lehetőségük. A módo­sítás javaslatot tesz a bányajára­dék megemelésére is, ami tovább rontaná a cégek helyzetét - mu­tatott rá az elnök. A járadék már most is magas, a bányaipar éven­te 17-18 milliárd forintot fizet a költségvetésbe. Holott a szakma ellehetetlenülése miatt a kor­mányzatnak számolnia kell a foglalkoztatási következmények­kel - tette hozzá Schalkhammer Antal. A törvénymódosításról hétfőn szakmai vitanapot rendeznek a bányaiparban érdekelt szerveze­tek, a BDSZ mellett a Bányavál­lalkozók Országos Egyesülete, a Magyar Bányászati Szövetség és az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület. A Ma­gyar Bányászati Hivatal által már több változatban kidolgozott mó­dosító javaslatot május végéig juttatják el a Gazdasági Miniszté­riumnak. ■ Nyitás a zöldségek felé Talpra áll a konzervipar a Duna-Tisza közén Noha a kezdetek óta gyümölcstermesztő körzetben működik, a zöldségfeldolgozásra állt át a Kecskeméti Konzervgyár Rt. A lépést a gyümölcspiac kiszámíthatat­lansága indokolja. Importkövető földgázár Nem azonos a kabinet és a Mól elképzelése Kecskemét Nehéz évek után az idén kon­szolidálódni látszik a konzerv­ipar a Duna-Tisza közén. A Kecs­keméti Konzervgyár Rt. egy fele­másra sikeredett privatizációs folyamat, és zavaros tulajdoni állapotokra utaló időszak után stabilnak tűnő magyar befek­tetők kezébe került, akik a zöld­ségfeldolgozást részesítik előny­ben a gyümölcsfeldolgozással szemben. A még készleten lévő alapanyagból ugyan dzsemet is gyártanak, de fő termékük a hagyományos bébiétel mellett a zöldségkonzerv. Dr. Ábrahám Tibor vezér- igazgató szerint a gyümölcs- piac annyira kiszámíthatatlan, hogy egy bizonyos nagyságren­dű gyártókapacitás felett már túl kockázatos ráállni a gyü­mölcsfeldolgozásra. A termés mennyiségét és a felvásárlási árakat ugyanis olyan szélsősé­ges határok között befolyásolja évről évre az időjárás, hogy szinte lehetetlen a kiszámítható tervezés. Ábrahám Tibor a ki­sebb méretű, biotechnológiát is alkalmazó, s exkluzív piacok megszerzésére törekvő vállal­kozásoknak ajánlja a gyümölcs- feldolgozást. A kecskeméti konzervgyár beszállítói között a környékbeli zöldségtermesztők mellett így a Dunától Hajdú-Biharig megta­lálhatók a termelők. A mély­pontnak számító 1999-es tíz­ezer tonna után tavaly már negyvenötezer tonna árut dob­tak piacra, az idei termelési terv pedig hatvanötezer tonnát irá­nyoz elő. A csemegekukorica-, bab- és borsókonzerv mellett szinte mindent gyártanak (sűrít­ményt, lecsót és ketchupöt), ami paradicsomból készül. Megszűnt a kiszámíthatatlan orosz piac felé való kiszolgálta­tottság is. A hazai és nyugati vásárlók mellett megmaradt ugyan a keleti piac is, de már jóval kisebb arányban. ____ BÁLÁI F. ISTVÁN A z importalapú gáz árkép­zésére csak fokozatosan, 5-6 év alatt lehet áttérni, és a piacnyitás is csak több lépcsőben valósulhat meg, amelynek első üteme 2002-ben várható - áll a Gazdasági Minisztérium által készített javaslatban a földgázpiaci modell kialakítására. A javaslat leszögezi, hogy a jelen­legi árképzési gyakorlat, bár ala­csonyabb árat tesz lehetővé, hosszú távon nem tartható. Ugyanakkor az azonnali áttérés az importárat követő rendszerre olyan nagymértékű fogyasztói ár­emelést eredményezne, ami nem illeszthető a kormány inflációs elképzeléseibe. A javaslat szerint átlátható megoldás lenne, ha a Mól Rt.-vel közösen ütemtervet dolgozná­nak ki az átállás menetrendjére. A fokozatos áttérés 4-5 éve alatt pedig a Mól rendkívüli támogatá­si hozzájárulást fizetne a költség- vetésnek a szociális kiadások megemelkedése miatt - olvasha­tó a modellben. Ugyanakkor az importalapú gázár teljes körű be­vezetéséig az új gáztörvény előír­hatja, hogy a belföldi bányavál­lalkozók földgáztermelésüknek mekkora hányadát kötelesek a közüzemi ellátás részére felaján­lani. A Mól Rt. viszont szeretné elérni, hogy 2002-től teljesen nyi­tott legyen a gázpiac, amely biz­tosítaná az importalapú árkép­zést. A jelenlegi hatósági ársza­bályozás ugyanis a társaságnak a tavalyi évben 117 milliárd forint, míg idén az első negyedévben több mint 35 milliárd forint vesz- teséget okozott. ______________■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents