Nógrád Megyei Hírlap, 2001. május (12. évfolyam, 100-125. szám)
2001-05-19 / 115. szám
2001. MÁJUS 19., SZOMBAT MOZAIK Nógrád Megyei Hírlap - 9. oldal Millenniumi históriák Istennek szánták a sziklát )CQ^ KIRÁLYI IDILL Az ifjú Mátyás király egy édesbús történetét eleveníti fel Vörösmarty. Mihály „Szép Ilonka” című költeményében, amelyből idézünk:'„A vadász ül hosszú, méla lesben / Vár felajzott nyílra gyors vadat / Hasztalan vár.../ S ím, a várt szerencse megjelent, / Ah, de nem vad, könnyű kis pillangó / S'szép sugár lány, röpteként csapongó. / Tarka lepke, szép arany pillangó / Lepj meg engem, szállj rám kis madár... / Föl Peterdi, s bájos unokája/Látogatni mentek Budám /... / A lányka titkos édes óra / Jövetelén vár szép találkozóra....” Éppen ekkor várják Budán a győzelem után Bécsből a királyt. Végül is nem mentek el Mátyás udvarába, szép Ilonka a „vadász- szal” nem találkozhatott. „Halványabb a hófehér szobornál / Szép Ilonka némán és merőn áll, / Jobb nekünk a Vértes vadonban ...../ S zép Ilonka hervad, s sír felé, / Hervadúsa liliomhullás volt / Ártatlanság képe, s bánaté... / A királyjön, sáüa puszta házba / Ők nyugszanak örökös hazában. ” MONDÁK KIRÁLYA Nem volt még egy uralkodónk, aki után annyi adoma maradt volna fenn, mint Mátyás király után. Ki ne ismerné a gömöri esetet, amikor az urakkal kiment a szőlőbe és ott egy paraszt kezéből kivette a kapát, s parancsára az urak is vele együtt kapáltak? A költő is megemlékezett róla: például Garay János „Mátyás király Gömörben” címmel. Ugyancsak közismert a kolozsvári bíró esete. Amikor beállt a parasztok köEmléktábla Marosvásárhelyen rint valamikor 1560 körül született az akkor Felső-Baranya (ma Tolna) rpegyéhez tartozó Decsen. Jeles magyar iskolákban, köztük a debreceni, majd a kolozsvári kollégiumban végzett tanulmányai után kerül a wittenbergi egyetemre 1587-ben. Doktori értekezését Strassburgban készítette el, filozófiából. 1592-ben tért haza Kolozsvárra és egy év múlva meghívják Székelyvásárhelyre igazgatónak. Élete végéig itt tanított és hirdette a tudományt, nagy célt tűzve ki maga elé: „példát akarék mutatni minden rendbéli tudós embereknek és utat mutatni...” A ma már Európa-szerte ismert és elismert magyar tudós, gondolkodó, tanító, szólásmon- dásgyűjtő, költő és történetíró 1601. május 15-én halt meg. papok vallásos énekekkel és piros festékkel szentelték fel. A falusiak mécseseket gyújtanak körülötte és áldozati virágokkal halmozzák el a kőtömböt. A thiruvalluri templom papjai azonban követelik, hogy engedjék tovább a sziklát, amelynek alakja dombocskára hasonlít. A mérnökök tanulmányozzák, miként lehetne visszahelyezni a teherautóra. Még nincs meg azonban az engedély a továbbszállításhoz, mert a gigantikus kődarabbal naponta csak 5 kilométert tudnak megtenni a forgalmas főúton, amelyet teljesen le kell zárni a rendkívüli szállítmány előtt. A vallásos áhítatot ébresztő követ egy bányatulajdonos adományozta a templomi hatóságoknak, amelyek Hanumán ötarcú szobrát akarják kifaragtatni belőle. Fadrusz János kolozsvári szobra: Mátyás király A dél-indiai Kamataka államban az emberek szent tárgyként kezdtek el imádni egy hatalmas kődarabot, amely teherautóról esett le, miközben a szomszédos államba szállították, hogy ott istenszobrot faragjanak belőle. A több mint 100 tonnás sziklát a Tamilnádu államban lévő, Madrasz városától 100 kilométerre északra fekvő Thiru- vallurba vitték, hogy az ottani templomban kifaragják belőle Hanumán majomisten, egy jelentős hindu istenség bálványát. A kőtömb azonban leesett a 96 kerekű szállítójármű platójáról Hasszán város közelében. Az AP jelentése szerint a környékbeli emberek vallásos rajongással kezdték övezni a sziklát, még mielőtt majmot faraghattak volna belőle. Hindu Emléktáblát állíttatott Erdélyben, Marosvásárhelyen az Európa-szerte ismert és elismert Baranyai Decsi Csimor János, jeles humanista tudós tanár halálának négyszázadik évfordulója alkalmából az Erdélyi Múzeum Egyesület, a vártemplomi református egyház- közösség és a Teleki Alapítvány - írta minapi számában a marosvásárhelyi Népújság című napilap. Mátyás király és Beatrix királyné portréja (Magyar Nemzeti Múzeumi zé, s hordta a fát a bírónak. Még meg is ütlegelte a bíró. De aztán példásan megbüntette a nép sa- nyargatóját. Na, és Benet úrral, a háromszéki nemessel történt eset. Hozzá Mátyás diák képében vetődött, megvacsorált nála, s a lencsét „megtrágyázta” volt zsírral. Aztán királyként egy tányér ezüstöt adott neki, amit még „megtrágyázott” arannyal. Aztán azt is ismerjük, hogy miként győzte le lovagi tornán a rettenetes erejű Holubár cseh vitézt Budavárban? Hogyan járta körül csónakon Szabács várát, hogy kipuhatolja annak gyengéit? Bécs ostromakor meg sváb ruhába öltözve egy kosár tojással sompolygott be a városba, hogy annak árulása közben mindent megvizsgálhasson. Nem csoda, hogy halála után kitört szívekből a bús sóhajtás: „Meghalt Mátyás király, oda az igazság!” Négyszáz esztendővel halála után emlékére szobrot emeltek szülővárosa, Kolozsvár főterén, amely ma is a város dísze. K.A. Baranyai Decsi Csimor János 1593-tól, a marosvásárhelyi volt ferences rendi barátok kolostorában működő schola partícula tanára, illetve később mind a hallgatók, mind pedig az egész szellemi élet képviselői által nagyra becsült rektora volt. A neves tudós pontos születési éve nem ismert, a kutatók feltételezése sze_____________JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES_____________ E lmúlt heti rejtvényünk megfejtése: Na, és miben nyilvánul meg az üldözési mániája, kedves uram? Ezerforintos vásárlási utalványt nyert: Szabados Jánosáé Ipolyszög, Fő utca 40. sz. Mai rejtvényünk megfejtését május 24-ig lehet beküldeni lapunk címére. NEGYVEN ÉVE Új művelődési otthon született, s a névadó-avató esemény lesz a májusfelező vasárnapon Karancsságon. A friss illatú épület tágas előcsarnokában II. Rákóczi Ferenc kétméteres szoboralakja tekint a belépőre. A kitűnő mű a Kossuth-díjas idős Szabó István szobrászművész nagy értékű alkotása, ajándéka méltó foglalatot kapott itt. Nógrádi Népújság, 1961. május 17., 4. o. A rétsági járásban megalakult az ünnepi könyvhéti bizottság, amelyik részletes programot dolgozott ki a könyvhét sikeres lebonyolítása érdekében. A tervek szerint 7 községben könyvismertetést, j Nagyorosziban irodalmi estet, valamennyi községi könyvtárban pedig könyvkiállítást rendeznek. A nagyobb községekben könyvtombolával egybekötött könyvbálokat tartanak majd. Nógrádi Népújság, 1961. május 20., 7. o. ! HARMINC ÉVE Nagybátonyban is egyre szaporodik a személygépkocsik száma. A szervizszolgáltatásra, javításra természetesen mindig nagyobb igény lesz. A Nagybátonyi Vegyesipari Ktsz.-nek van is egy autójavító részlege, azonban helyisége régi, elavult, egyáltalán nem felel meg a kor követelményeinek. Készül az új szervizállomás is. Nógrád, 1971. május 14., 5. o. A szécsényi mezőgazdasági technikumban még 35 diák érettségizik. Az intézmény most már szak- középiskolaként folytatja munkáját. Az idén ezért volt ünnepélyesebb az érettségiző diákok búcsúztatása. Mikes József igazgató a fiatalokhoz szóló beszédében ezt így fogalmazta meg: - A mai ballagás az életeteknek egy szakaszát zárja le, az iskolának pedig egy korszakát... Nógrád, 1971. május 15., 5. o. HÚSZ ÉVE A drégelypalánki téeszre jellemző az a fajta dinamizmus, amit leginkább számon kérünk a gazdálkodóegységektől. Mintegy 770 dolgozóval 110 millió forint termelési értéket állítottak elő. A termelő- szövetkezet nettó nyeresége is fokozatosan növekedett az öt esztendő alatt, 25 millió forintról 51 millió forintra. Nógrád, 1981. május 14., 6. o. A Hazafias Népfront Nógrád Megyei Bizottsága természetvédelmi albizottsága, valamint a Nógrád Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya fotópályázatot hirdetett olyan felvételek bemutatására, amelyek sokoldalúan ábrázolják a megyében található védett természeti értékeket. Nógrád, 1981. május 15., 8. o. TÍZ ÉVE Az Országgyűlés május 14-én, jubileumához érkezett: a szabadon választott parlament az alakuló üléstől számított 100. munkanapjára ült össze. A plénum elsőként a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitáját kezdte meg, a pártok vezérszónokainak felszólalásával. Új Nógrád, 1991. május 15., 1. o. A külszíni bányaművelés velejárója, fontos utómunkálata a megbolygatott természeti környezet helyreállítása. A Nógrádi Szénbányák hat volt külfejtésének területét szándékozik rekultiválni. Új Nógrád, 1991. május 20., 5. o. Összeállította: Bódi Györgyné dr.
