Nógrád Megyei Hírlap, 2001. május (12. évfolyam, 100-125. szám)
2001-05-19 / 115. szám
Csillagos jeles a második gálaműsornak Visszatekintés a 17., előre- a 18. salgótarjáni nemzetközi dixielandfesztiválra Ahogyan egy jó fogalmazványnak van bevezetése, tárgyalása és befejezése, éppen úgy egy nagyrendezvények is van előkészítő része, van érdemi szakasza, - amikor az események történnek - és van úgynevezett visszatekintő, értékelő periódusa. Nos, a 17. nemzetközi dixielandfesztivál esetében - amelyet május első hét végéjén tartottak Salgótarjánban - ez utóbbi fejezethez érkeztünk. Tóth Csaba fesztiváligazgató vonta meg a rendezvény mérlegét.- Összességében is jónak ítélhető a fesztivál színvonala, rendezettsége, de szeretném külön is kiemelni a második, a szombati színháztermi gálakoncertet. Mindhárom ekkor fellépett együttes - a Hot Jazz Band, az OÍiver Franc vezette Hot Jazz Quintett és a Benkó Dixieland Band - nagyszerű produkcióval rukkolt ki, nem kevésbé a szólisták, az amerikai Caml Cass és a műsorvezetőnek is remek jazzénekes Berki Tamás. Ez volt az az este, amely legjobban tetszett a közönségnek mintegy az összes program közül. Én azonban remeknek tartottam a Four Fathers együttes vasárnapi délelőtti templomi hangversenyét is. Akik részesei voltak ennek az élménynek, gondolom egyetértenek velem. Nagy szerencsénkre az időjárás is mellénkállt és mind a négy napon hozzájárult a kellemes hangulat megteremtéséhez. Ugyanezt mondhatom el a sajtóról is. A Nógrád Megyei Hírlap folyamatosan jó segítőtársnak bizonyult mind a programok úgymond „beharangozásában”, mind az együttesek bemutatásában, mind pedig az eseményekről való szöveges és képi tudósításban. Köszönjük ezt a hozzáállást! Az Ml televízió regionális híradója a két gálaműsorról adott keresztmetszetet, az RTL Klub pedig a templomi spirituálé- és gospelDíjazott pályamű kötetben koncertről. Az idén először volt a fesztiválnak honlapja az Internetem Még egy érdekességet megemlítek; a salgótarjánival egy időben volt hasonló karakterű fesztivál a szlovákiai Besztercebányán is. Ahhoz elég távol vagyunk egymástól, hogy ne keresztezzük törekvéseinket, nem zavarjuk egymást, ahhoz viszont elég közel, hogy együttműködjünk partnercserében, a finanszírozásban, közös pályázatok beadásában. A szegedi Storyville és a krakkói Boba Jazz Band most is részt vett mindkét fesztiválon.- Milyen volt annak a kérdőívnek a fogadtatása, amelyet szétosztottak a közönség között és melyek voltak a legmarkánsabb vélemények ?- Ahhoz képest, hogy mintegy 300-400 kérdőívet osztottunk ki, bizony csekély számban érkezett vissza. Mindössze 54-en vették a fáradságot, hogy kitöltsék és véleményükkel segítsék munkánkat. Az összesítés alapján általános tanulságként azt lehet elmondani, hogy megerősítést kaptunk: legtöbben jónak ítélik azt az utat, amelyen járunk, mind a programok sokszínűségét, mind a helyszíneket tekintve. A kérdőívek szerint a legnagyobb tetszést a Hot Jazz Band és a francia együttes aratta. Sokan szóltak dicsérő- leg a lengyel együttesről, a Four Fathersről és a „nagy öregekről", a Benkó együttes tagjairól. A „jam session”, az örömzene fáradhatatlan vezéralakjának ezúttal is Molnár Gyula valamint együttesének zongoristája, Garai Márta bizonyult. A közönség hiányolta Joe Murányit, a Carling Familyt, Audney Moutangot és általában szívesen látna több francia produkciót. Kritikával szóltak arról, hogy a József Attila Művelődési Központ színháztermében túl meleg volt, jónak tartanák, ha sikerülne légkondicionáló berendezést beszerelni.- A kérdőív végén önök már a jövő évi programot is körvonalazták. Mii lehet erről tudni bővebben?- Mint az ott leírtakból is kitetszik, 2002. május elején újra Salgótarjánban lesznek a műfaj legjobb magyar reprezentáns zenekarai a Budapest Ragtime Band kivételével, amelyik ugyanakkor Drezdában hazánkat képviseli majd. Angol és amerikai zenekarok és szólisták lépnek fel és - tekintettel a város nyolcvanadik születésnapjára - szeretnénk meghívni olyan jazzmuzsikusokat is, akik innen származnak. Arra törekszünk, hogy több látványos eleme legyen a fesztiválnak, keresünk új szabadtéri helyszíneket és a bálnak is jó lenne találni optimális színhelyet. Nagyon fontos törekvésünk, hogy jobban építünk a fesztivál turisztikai vonzerejére. Miután már most kialakult a program, elküldjük azokra a helyszínekre, ahol vannak hasonló rendezvények és azokba az országokba, ahonnan egyébként is szívesen jönnek Magyarországra. Hosszú távú érdekünk, hogy a fesztivált még jobban bekapcsoljuk a nemzetközi vérkeringésbe. CSONGRÁDY BÉL* A nagykőrösi Arany János Református Gimnázium 2000-ben, a millennium tiszteletére a költő nevével fémjelzett országos balladaíró- pályázatot írt ki. Az elmúlt év őszén tartott eredményhirdetésre a salgótarjáni Maruzs Éva is hivatalos volt, tekintve, hogy a Zalán Tibor József Attila-díjas író, a gimnázium egykori diákja által vezetett zsűA kutatók már másfél évszázada vitatkoznak azon, hogy voltak-e egyáltalán a magyarságnak is nemzeti nyelven előadott passiójátékai, vagy sem. A vita tulajdonképpen a mai napig sem fejeződött be. Országunk északi és északnyugati szélén és Erdélyben - elsősorban a németajkúak lakta vidéken - már a XV. század elejéről találunk adatokat a városi polgárság misztériumjátékáról. Képzőművészeti alkotásaink úgyszintén megörökítették ezt az évszázados hagyományt. A napjainkig élő szokást őrzi száTöbb mint kéthetes turnét kezdett Szerbia és Szlovákia magyarlakta vidékein a kolozsvári magyar színház, amely az idén technikai okok miatt korán zárta a hazai évadot A társulat vasárnap búcsúzott a kolozsvári közönségtől. A korai évadzárás oka az, hogy a színház hátánál épülő stúdióterem és díszletraktár fűtésrendszerének ri a Jónás Péter balladája” című pályaművét arany fokozatú minősítéssel díjazta. A pályázatra egyébként 109 szerző 124 pályázatot küldött be. Az első három helyen végzettek, a nagykőrösi különdíjas, valamint az arany fokozatúak műveiből a napokban jelent meg egy tetszetős küllemű kötet „Balladák” címmel, amelyben értelemszerűen Maruzs Éva pályaműve is helyet kapott. munkra az ezreket vonzó esemény: a csíksomlyói passiójáték. Ezt az ősi szép hagyományt elevenítette fel a közelmúltban Ábent Erzsébet vezetésével a rétsági fiatalokból álló egyházzenei kórus. A szebbnél szebb dalokkal összefűzött történetet a názáreti Jézus kínszenvedéseit és feltámadását mutatja be. A lelkes fiatalok előadásának olyan nagy sikere volt, hogy bemutatójukat Diósjenőre is meghívták, az ottani hívek és érdeklődők épülésére. kiépítésével egy időben kicserélik a régi épület hőközpontját is. Az előadások Kolozsváron szünetelnek ugyan, de a társulat május 17-én több mint kéthetes turnéra indult. A14 előadásból álló, eddig példa nélküli vendégjáték-sorozat, amelynek költségét a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Nemzeti Kulturális Alapprogram fedezi, Szerbia és Szlovákia magyarlakta városait érinti. Búcsúzul csat nagyon szépén gaum, tímcwnp a lesznyal Btotm naptárai rorfeacónBOB Misztériumjáték Rétságon V.X Turnén a kolozsvári színház Dalosévek, pedagógus-évtizedek Közép-Európa kiállításon a korona A minap szeretettel köszöntötte a balassagyarmati dalegylet régi tagját és segédkarnagyát, Mátyás Leventét, a Balassi Bálint Gimnázium magyar-ének tanárát 60. születésnapja alkalmából. A meghitt ünneplésen megjelent Juhász Péter polgármester is, aki a város elismeréseként díszoklevelet és jutalmat adott át az ünnepeltnek. Az oklevél szövege kiemeli, hogy Balassagyarmat köszönetét fejezi ki Mátyás Leventének az ifjúság zenei nevelésében nyújtott áldozatos munkájáért, a város hírnevének gyarapításáért és a magyar kóruskultúra ápolásáért. A hagyományos kóruspróbát ezúttal baráti beszélgetéssé változtatta Ember Csaba karnagy, a zeneiskola igazgatója és a gratulációk, koccintások láthatóan jólestek a hat évtized alatt őszbe csavarodott hajú tanárnak, akinek változatos élet jutott osztályrészül. Erdőszelestyénben született, családja az Ipoly túloldaláról került Balassagyarmatra a háború után. Édesapja, Mátyás József, jó nevű tanító volt. Élete kész regény, három hadseregnek is tagja volt. A család anyai ága osztrák arisztokrata családként van számon tartva, amely leszegényedett. Mátyás Leventének a Balassi Bálint Gimnáziumban Versényi György volt az osztályfőnöke. Aztán az esztergomi tanítóképzőbe került, majd magyar- és énektanárként szerzett újabb diplomát. De ez sem volt egyszerű, mert '56-os szereplése miatt nem számított jó kádernek a gimnáziumban és később is sok kellemetlensége volt miatta. Ugyanis 1956 októberében ő volt a legfiatalabb balassagyarmati nemzetőr, Bargár Ödön parancsnoksága alatt. Erről a ténykedéséről eddig nem sokat beszélt, volt oka rá. Balassagyarmaton november 4. után is működött még a nemzetőrség, vigyázták a város rendjét. Édesapja akkor Csesztvén tanítóskodott és talán az utolsó pillanatban elment Bargár Ödönhöz, hogy hazavigye Leventét. Az ünnepeltnek jól emlékezetébe vésődött, hogy mikor '57 februárjában megkezdődött a tanítás, még akkor is ott rostokolt egy orosz tank az Ady Endre út sarkán a kollégiumnál. Mátyás Levente szerint bár erős agymosás volt a Kádár-rendszer alatt, ő és tanárai mindig is forradalomnak nevezték az '56-os eseményeket. De olyan idők következtek, hogy igyekeztek ezt elfelejteni. Annyira szem előtt tartották az embereket, hogy 1959-ben azért tartóztatták le, mert egy Gyarmaton áthajtó francia rendszámú kocsinak - mert tanult franciául - tájékoztatást adott, merre menjen. Ő akkor büszke volt, hogy egy pár szóval eligazította az áthaladókat, de másnap beidézték a rendőrségre, hogy miért tárgyalt külföldiekkel. A rendőrségen aztán kiderült a nemzetőrködése és felelősségre vonták, hová került a dobtáras géppisztolya, amit pedig leadott. Az esztergomi főiskolára a család személyes ismeretségével tudott bejutni. Később Egerben, majd az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetemen végzett magyar szakon. Karvezetői képzőre Párkay tanár úrhoz járt. Nógrá- don kezdett tanítani, ott szervezte meg első kórusát, aztán tíz évet Romhányban tanított, ahol iskolai és felnőttkórusa is volt. Szeretettel említi Termann Sándor, Hegedűs István, Teknős István, Varga György és Burján Pál nevét, akik még az emlékezetében vannak a régi romhányi felnőttkórusból. Aztán a rétsági gimnáziumban volt pedagógus, majd 1978-ban Balassagyarmatra került a Balassi gimnáziumba. Itt tanít azóta magyart, éneket és az iskola kórusával sok helyre eljutottak a határon innen és túl, öregbítve a balassagyarmati középiskolás kóruséneklés jó hírnevét. Szép eredményeket ért el a gimnázium fiúkórusával. Mátyás Levente a megyei énektanár kollégáival egyetemben elhivatottan szolgálja a kórusmozgalmat. A pedagógus mesterséget élethivatásként művelő tanár az unokák pátyolgatá- sa mellett szabad idejében a balassagyarmati dalegyletben énekel, immár huszonkét éve és itt tíz éve segédkamagyként is működik. Legutóbb sokan szurkoltak neki, mikor megmérette magát Vágó István műsorában a televízióban, ahol sikeresen szerepelt és ez valamit hozott a házhoz is. A magyarságtudatot, a dalkultúra nemes hagyományait a diákjaiban éltető Mátyás Levente tanár urat szeretet övezi városában. Tanítványai történetei a kóruséneklés kedves emlékeit idézik. Diákjainak saját személyes jó példájával jár elöl, biztatva őket arra, hogy ne éljenek öncélúan, legyenek részesei egy jó és hasznos csapatnak, mint amilyen a közfeladatot ellátó dalegylet is. Azt tartja Mátyás Levente, hogy az a jó, ha az ember jó hangulatot, örömet tud szerezni másoknak. SZABÓ ENDRE A magyar szent korona Berlinben van és mától látható. Vagyis megérkezett útjának második és egyben legnagyobb állomására az a kiállítás, amely tavaly a millenniumi ünnepségek alkalmából Pesten, a Nemzeti Múzeumban volt, és amely ezután Mannheimben, Prágában, Pozsonyban és Krakkóban kap helyet. Az első ezredforduló Közép-Európá- ját bemutató kiállításon Szent István koronájának természetesen csak a másolata van jelen, de a német birodalmi korona másolatával együtt központi helyre került abban az épületben, a Martin-Gropius-Bau-ban, amely mindig Berlin legreprezentatívabb kiállításainak ad otthont. Az ünnepélyes megnyitó egyik szónoka Rockenbauer Zoltán magyar kulturális miniszter volt, és ő is beszélt a kiállítás központi gondolatáról, arról, hogy a nyugati, keresztény Európához tartozás érzését a 20. század önkény- uralmi rendszerei sem tudták megszüntetni a magyaroknál, lengyeleknél, cseheknél és szlovákoknál. A kiállítás az Európa Tanács neve alatt fut, és az időszerű politikai mondanivaló nyilvánvaló: az Európai Unió bővítésével ma az az egység áll helyre, amelynek gyökerei ezer évvel ezelőttre nyúlnak vissza. A berlini sajtóvisszhangok azonban tapintatosan, de sajnálattal jegyzik meg, hogy maga a kiállítás nem igazán közvetíti ezt a gondolatot. Néhány berlini lap úgy gondolja, hogy a kiállítás akkor a legérdekesebb, ha a látogató a gyerekeknek szervezett vezetéshez csatlakozik. Lehet, hogy ilyesmire gondolt a német történelmi múzeum igazgatója is, amikor a hét és fél kilós, háromkötetes katalógusról újságírók előtt megjegyezte, hogy ezt a látogatók mégsem tolhatják maguk előtt kézikocsin. A 12 ország 240 tudósa által közösen előkészített Közép-Európa kiállítás 21 millió márkába került. B. L „CSÁRDÁS! A KELET TANGÓJA”. E címmel mutatta be nagy sikerű műsorát a Tarjáni tavasz rendezvénysorozata keretében a Budapest táncegyüttes, amelyben Albunovics Milán személyében salgótarjáni táncos is akad. ______ fotó: p. tóth lászió
