Nógrád Megyei Hírlap, 2001. május (12. évfolyam, 100-125. szám)

2001-05-18 / 114. szám

2001. MÁJUS 18., PÉNTEK Nógrád Megyei Hírlap - 7. oldal M O Z A I K A természet mindenki felé súgja titkait Cél: gondolkodásra késztetni azokat, akik gondolkodni tudnak A közelmúltban került a könyvesboltok polcaira Nándori Ottó A mindenség üzenete című kötete. A szerző vezetésével jött lét­re az a tudományos kutatócsoport, amely matematikai mecha­nika néven új tudományágat hozott létre. A könyv a végzett ku­tatómunka összegzése: állítja, hogy megtalálták a Világegye­tem végső elemi építőkövét. Tárgyalja az ősrobbanás kérdését, vitába száll Einstein relativitáselméletével de foglalkozik a kozmikus antianyaggal, a gömbvillámmal, az idő történetével és még több más, érdeklődésre számot tartó kérdéskörrel is. Nándori Ottó nagyszülei nógrá­di származásúak: bár ő sokáig Nyíregyházán élt, hét évvel ez­előtt úgy döntött, hogy visszaköl­tözik a megyébe. Nagybátonyban vásárolt házat, itt készült el a be­vezetőben említett könyv kézirata az otthoni számítógépen. Ez a te­rület mindig izgatta: vajon mi le­het az anyag legkisebb építőköve, milyen hatásokat gyakorolnak egymásra, milyen fizikai össze­függések, törvényszerűségek ha­tározzák meg mibenlétét. Az ed­digi tudományos állásfoglalások, publikációk viszont nem elégítet­ték ki tudásszomját, ezért hát el­szakadt a megszokott tudomá­nyos gondolkodásmódtól, meg­alakította az „N”-csoportot, amely matematikai mechanika néven új tudományágat hozott létre. A ku­tatócsoport a Világegyetem felépí­tését és fejlődését alapvetően meghatározó, új törvényeket fede­zett fel, lerakták egy új vüágkép alapjait. Nándori Ottó elméletei­nek egy részét elfogadta a Magyar Tudományos Akadémia is, az ál­taluk felkért szakértő több kérdés­ben is igazat adott a szerzőnek. Kétségtelen azonban az is, hogy több felvetését vitatták, illetőleg vannak olyanok is, amelyekben nem foglalt állást.- A témával kapcsolatosan kül­földön több előadást is tartottam, több helyről kaptam ajánlatot is, mely szerint támogatnák a kutató­munkámat - mondja Nándori Ot­tó. - Annak ellenére, hogy itthon hivatalos helyről sem támogatást, sem anyagi segítséget nem kap­tam, mégis „haza menekültem”: én itthon szeretnék ennek az új tudományágnak iskolát teremte­ni. Ez a könyv 30 év magányos küzdelmének az eredménye, se­gítséget csak a kutatócsoport tag­jai nyújtottak: ez a szűk szakmai csoport 30-40 főre tehető. Nagyon sokkal tartozom Vincellér Zoltán matematikus barátomnak, akinek a segítsége nélkül nem juthattam volna el idáig. Úgy gondolom, hogy sokakat érdekel ez a kérdés­kör, hiszen az első kiadás 2420 példánya lassan elfogy a könyves­boltok polcairól.- Első ránézésre nagyon „tudo­mányosnak" tűnik a könyv. Vajon egy hétköznapi ember is megértheti ?- Alapjában véve igen. Termé­szetesen vannak benne bizonyítá­si eljárások, számítások, ami a lai­kusnak nem sokat mond, viszont igyekeztem úgy megírni, hogy magamat adjam, ületőleg azt a tu­dást, ami a birtokomban van, megismertessem a hétköznapi embe­rekkel is. Három célt tűztem ki magam elé a kötet írásakor: egyik legfontosabb cél, hogy megismer­je az olvasó, elfogad­ja az emberiség az általunk lefektetett, teljességgel új tudo­mányágat, amely­ben bemutatjuk a Vüágegyetem végső elemi építőkövét és annak egy speciális (mechanikai) köl­csönhatásmódját. Feladatunknak tekintjük azt is, hogy a világon először itt, Magyarországon isko­lát teremtsünk ennek az új tudo­mányágnak. Második legfonto­sabb cél megkérdőjelezni és meg­ingatni az ősrobbanás elméletét, amelyet a XX. század legnagyobb tudományos tévedésének tartunk. Harmadik célunk pedig gondolko­dásra késztetni azokat, akik gon­dolkodni tudnak.- Ezek rendkívüli állítások. Mit szól hozzá a tudományos világ?- Azonnal szembehelyezked­nek vele: szerintük nincs kellő szakmai tudása ennek a csoport­nak, nincs felszerelésük, nem ren­delkeznek kutatási eredmények­kel, és így tovább. Én kezdettől fogva mindent megtettem elméle­tem elfogadtatására, de lehetősé­geim - enyhén szólva - igen szeré­nyek voltak. Felkerestem neves kutatókat, elutasí­tottak. Nem jár­tam jobban a szakmai oldalon sem, volt olyan professzor, aki pá­ros lábbal rúgott ki, másikuk szó­hoz sem hagyott jutni. Mindenhol csak falakba üt­köztem, megfog­hatatlan ellenál­lásba. Akkoriban én még azt hittem, hogy az értékek előtt megnyílnak az ajtók, mert ezt diktálná az er­kölcs is. Most már vüágosan lá­tom, hogy akkor is, most is egy „persona non grata” (nemkívána­tos személy) voltam és vagyok, csakhogy mostanra felkészültsé­günk elérte azt a stádiumot, ami­kor már nehéz bennünket kikerül­ni. De változatlanul „eretnekek­nek” tekintenek bennünket, akik - szerintük - kókler módon bele­avatkoztunk a kutatómunkába. Pedig a természet mindenki felé súgja titkait, csak az a kérdés, hogy nyitott fülekre talál-e?- Egy ilyen könyvnek a kiadása nem csekély anyagi áldozatot is igényel. Ha nem talált támogatók­ra, hogyan sikerült véghezvirmie?- Segítséget csak az egyszerű, értelmes ember szintjén kaptam. Öt jelentősebb támogató sorako­zott fel mögém, akik milliós nagyságrendű támogatást nyúj­tottak, 20-30-ra tehető azoknak a száma, akik csekélyebb össze­gekkel járultak hozzá a kiadás­hoz. Többen bevallották utólag, hogy azért segítettek, mert érté­kelik az emberi küzdelmet, a si­kerben nem igazán bíztak. Mos­tanra azonban az első kiadás las­san elfogy, tervezem a második kiadást. Ez valószínűleg kissé szűkítve fog megjelenni: az első kiadásban ugyanis dokumentu­mok is szerepelnek: így ott van többek között az „N”-csoport le­vele a miniszterelnökhöz, több oda-vissza levelezés a tudomány- politikai titkársággal, levél az MTA főtitkárához, az MTA Fizi­kai Tudományok Osztályának le­vele, és még sorolhatnám. A lé­nyeg: mindenhonnan elutasítás, így hát ennek a könyvnek az el­készüléséért barátaimnak, isme­rőseimnek tudok köszönetét mondani, édesanyámnak, aki egyszerű asszony létére is tudta, hogyan kell viselkednie, felesé­gemnek, aki lemondott „önma­gáról”, és mindenben támogatott. Nekünk a Vüágegyetem felfedte egyedülálló arcát, és ezt szeret­nénk mi itthon, a hétköznapi em­bereknek is megmutatni. HEGEDŰS ERZSÉBET Gyermekneveléstől nyugdíjrendszerig A Szociális és Családügyi Mi­nisztériumban dolgoznak azon, hogy a reform után ho­gyan lehetne a gyermekneve­léssel töltött időt a nyugdíjrend­szerben kompenzálni - hang­zott el a tárca politikai államtit­kárának az MTI-nek adott tájé­koztatójában. Szemkeő Judit elmondta: fontos, hogy az össztársadalmi érdekeket képviselő szociális jellegű elemek ne vesszenek ki a rendszerből, akár a pontrendszer, akár az úgyne­vezett virtuális számla alapján tör­ténő kompenzáció kerüljön is beve­zetésre a jövőben. Az államtitkár szerint ennek azért is van jelentősé­ge, mert a magánnyugdíj-pénztá­rak nem kezelik az Uyen jellegű problémákat. Szemkeő Judit kifej­tette: az egyik lehetséges elképzelés szerint a gyermeknevelés miatt ki­eső járulékfizetést a gyermek szüle­tésétől kezdve folyamatosan pótol­nák. Az államtitkár elmondta, hogy a jelenlegi rendszerben a gyermeknevelési segélyben (gyes) és gyermekgondozási díjban (gyed) részesülőknél a szülés előt­ti átlagkeresetet veszik a járulék­kompenzáció alapjául. Ez a jövő­ben sem változna. A tárca elképze­lései szerint azok esetében, akik a szülés előtt nem rendelkeztek munkaviszonnyal, a minimálbér alapján számítanák a járulékkom- penzációt. A másik variáció értel­mében utólag, a felnevelt gyerme­kek adójának bizonyos részét jut­tatnák vissza a szülőknek. ■ Nándori Ottó ________________■ S zezon előtt a zökkenőmentes utasforgalomért A vám- és pénzügyőrség tájékoztatása Közeledik a nyár, lassan beindul a turistaszezon. Az államhatárokon le­bonyolódó utasforgalom zökkenőmentesebbé tétele érdekében a Vám- és Pénzügyőrség Észak-magyarországi Regionális Parancsnoksága összeál­lított egy tájékoztató anyagot, amelyet közérdekű információként ezúton adunk közre. „A vámhatáron lebonyolódó keres­kedelmi és nem kereskedelmi áruforga­lom szabályait elsősorban a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazga­tásról szóló 1995. évi C törvény és an­nak végrehajtásáról szóló 45/1996. (II. 25.) kormányrendelet tartalmazza. Az utasok számára az egyik legfon­tosabb kérdés, hogy milyen mennyisé­gű árut vihetnek magukkal külföldre, il­letve hazatérés alkalmával milyen mennyiségű és értékű árut hozhatnak be magukkal vámmentesen, esetleg yámfizetés mellett. Summázva az előírásokat: mindent magukkal vihetnek úti poggyászukban, amire az utazáshoz szükségük van, csak anyagi lehetőségeiken múlik, hogy mennyi valutát vásárolnak, a határellen­őrzés egyszerűbbé, gyorsabbá vált, s ez a jövőben még inkább így lesz. A határvámhivataloknál szolgálatot teljesítő pénzügyőr, az utas szóban fel­tett kérdéseire a legjobb tudása alapján válaszol, de amennyiben az elmondot­tak egyszeriben nem érthetők, a vámhi­vatalok rendelkeznek ún. írásos „Vám- tájékoztató”-val is, amelyet az ott dolgo­zó pénzügyőröktől lehet kérni. Ez a prospektus minden évben a turistafor­galom kezdetekor megjelenik és részle­tesen tájékoztatást ad az érvényben lé­vő vámszabályokról, a határformalitá­sokról, a valutával kapcsolatos tudniva­lókról, a közlekedési lehetőségekről stb. Röviden a vámjogszabályokról, a teljesség igénye nélkül: Kiutazás-kivitel Kiutazáskor minden állampolgár 350 ezer forintot (címletkorlátozás nélkül) és 100 ezer forintnak megfelelő konver­tibilis valutát vihet ki engedély nélkül (az MNB által nem jegyzett valuta ese­tében nincs összegkorlátozás). Az úti holmin kívül (az úti holmi fo­galmának meghatározása lentebb meg­található!) az utas vihet magával:- gyógyszert, melyre betegsége foly­tán szüksége van (kezelőorvos által iga­zolt mennyiségben),- úti élelmet (ide nem értve: tejtermék, nyers hús és a házüag készített hentes­áru, melyek nem vihetők át a határon!),- háziállatot (állategészségügyi bi­zonyítvány szükséges!),- ajándék (MNB engedélye nem szükséges 317 ezer forint összérték alatti ingóság kiviteléhez). Természetesen a külön jogszabály­ban meghatározott áruféleségek kivéte­lével, pld.: muzeális tárgy stb. Érdemes megjegyezni, hogy a kiuta­zásnál a nagyobb értékű (a vissza- hozatal szándékával kivitt) műszaki cikk, ékszer, zökkenőmentes vissza- hozatala érdekében javasolt az árukról „Kiviteli nyilatkozat” elnevezésű nyom­tatványt kérni a pénzügyőrtől és igazol­tatni a kivitt árukat. Nem kereskedelmi forgalomban) behozottnak minősül az 1200 euró fo­rintra átszámított és ezer forintra kere­kített összeget (ez jelenleg 317 ezer fo­rint) meg nem haladó egyedi, vagy összértékű vámáru, ha annak mennyi­sége a vámtörvény 1. számú mellékle­tében meghatározott mennyiségi kere­tet nem haladja meg. Nem kereskedelmi mennyiség meghatározása: 1 liter szeszes ital és 1 liter bor, 5 li­ter sör, 500 db szivarka vagy 100 db szi­var, vagy 500 gramm dohány (kihang­súlyoznám a „vagy” szót), 1-1 kg kávé, tea, kakaó, továbbá valamennyi fűszer- növény és keveréke, (kivéve a fűszer- paprika és keveréke). A fentieken túl egyéb áruk tekinteté­ben nem kereskedelmi mennyiségnek minősül: 5 ezer Ft egyedi értékig fajtánként 10 db, 20 ezer Ft egyedi értékig fajtánként 5 db, 50 ezer Ft egyedi értékig fajtánként 2 db, 50 ezer Ft egyedi értékig fajtánként 1 db, Gépjármű családonként 1 db/év. Természetesen a fent említett áruk nem a vámmentesen behozott áruk mennyiségét jelentik. Amennyiben fentebb meghatározott mennyiségnél mégis többet hoz be az utas, azok vámkezelése tekintetében az alábbi két lehetőség közül lehet válasz­tani:- határvámhivataltól a vámárut visz- szaviszi külföldre, vagy- a meghatározott mennyiségi kere­tet meghaladó mennyiségű vámárut az államnak ellenszolgáltatás nélkül fel­ajánlja és a többi vámáruját a nem ke­reskedelmi forgalom szabályai szerint kéri vámkezelni. Nem kell vámot fizetni az utasnak, ha magával hozott vagy általa külföl­dön feladott vámáruk összértéke a fent említett összeg (317 ezer Ft) 10 száza­lékát nem haladja meg. Ezt a kedvezményt a vámkedvezmé­nyes értékhatárt - vámmentes keret 31 ezer 700 Ft - meghaladó egyedi értékű vámárura, továbbá szeszes italra és do­hánygyártmányra alkalmazni nem le­het. A kedvezményt egy árura össze­vonni együtt utazó családtagok eseté­ben sem lehet! A szeszes ital, dohánytermék, kávé, továbbá gépjármű kivételével (ezekben az esetekben a vámot a kereskedelmi vámtarifa vámtételei szerint kell kiszab­ni!) egységesen 10 százalékos vámtétel­lel kell a vámot kiszabni a nem kereske­delmi forgalomban behozott vámáruk után. A vámon kívül fizetni kell még az ál­talános forgalmi adót, melynek mérté­ke 25 százalék, alapja a vámérték, a vám és egyéb eseüegesen kiszabásra kerülő adók (pld.: fogyasztási, jövedéki adó) együttes összege. Vámérték, a vám alapja: Nem kereskedelmi forgalomban a behozott, vagy beküldött vámáruk után fizetendő vám alapja megegyezik a vámáru után külföldön kifizetett, illetve felszámított és a külföldi jog szerint le­vonható vagy visszatérítendő adó levo­nása után fennmaradó külföldi árral (nettó ár). A vámáru külföldi árát szám­lával kell igazolni, vagy ha ezzel az utas nem rendelkezik, értéknyilatkozatot te­het. Érdemes tudni, hogy a vámhivatal sem a számlával igazolt, sem az érték- nyilatkozatot nem fogadja el (nem köte­les), ha az összeg a vámhatóság nyil­vántartásában szereplő összehasonlító értéktől nagymértékben eltér. Vámkezelés Szóbeli árunyilatkozat (e fogalom alatt, az utas szóbeli nyilatkozatát kell érteni, amit a vámos kérdésére ad) alap­ján vámkezelhető az utas által behozott áru, ha a vámáruk egyedi vagy összér­téke nem haladja meg a vámkedvez­mény mértékét (vámmentes keret). Ha az utas által behozott vámáruk összér­téke a 31 700 Ft vámkedvezmény érték­keretet ugyan meghaladja, (az egyedi érték nem haladhatja meg a 31 700 Ft- ot), de a nem kereskedelmi forgalom­ban meghatározott értékhatárnál, 317 000 Ft-nál nem több, akkor kerül sor az egyszerűsített vámokmány, az ún. „VÁMJEGY” alkalmazására. Ebben az esetben a vám alapja, a vámmentes ke­ret levonása után fennmaradó összeg, mely után a vámteher, a fennmaradó összeg 50 százaléka. Természetesen a vámjegy alkalma­zásának feltétele az, a fentieken túl, hogy az utas a vámjegy kiállításával tör­ténő vámkezelést elfogadja. Abban az esetben, ha az utas a vámjegy kiállításá­val történő vámkezelést nem fogadja el, illetve a szóbeli árunyilatkozat-adás fel­tételei nem állnak fenn, a vámkezelést írásbeli árunyilatkozat benyújtásával kell kérni. A fentieken túl a természetes szemé­lyek magukkal vihetik (és hozhatják be) a személyes használatukra szolgáló tárgyaikat, természetesen ha azok - fi­gyelemmel az utazás céljára és időtar­tamára - a szokásos mennyiséget nem haladják meg (az úti holmi nem tarto­zik bele a nem kereskedelmi mennyi­ség fogalmába!). Az úti holmi fogalmát úgyszintén a vámtörvény határozza meg. (Vt. 110. paragrafus (2) bekezdés mely a turista- forgalom vámkönnyítéséről szóló New Yorkban 1954. június 4-én kelt egyez­ményben foglaltakon alapul. Személyes úti holmi alatt minden olyan új, vagy használt állapotban lévő ruházati és egyéb cikket kell érteni, amelyre a turistának saját részére és in­dokoltan szüksége lehet, figyelembe véve utazásának körülményeit, kizárva azonban minden kereskedelmi célra történő behozatalt (pld.: a ruhaneműn kívül, saját ékszer, 1 db hordozható képmagnó, 1 db sátor és egyéb kem­pingfelszerelés, 1 db videokamera, 10 üres videokazetta, 2 pár síléc, 2 db te­niszütő stb.) A „turista” kifejezés alatt értendő minden olyan személy, fajra, nemre, nyelvre, vagy vallásra tekintet nélkül, aki egy másik külföldi állam területére lép be, mint ahol állandó lakóhelye van és ugyanazon 12 hónapos időszak fo­lyamán ott legkevesebb egy napot és legfeljebb hat hónapot tartózkodik, ha utazásának a célja nem bevándorlás, hanem túrázás, szórakozás, sport, egészségi, családi ok, tanulmány, vallá­sos zarándoklat, vagy üzleti ügy. A 16. életévet be nem töltött utasok esetében nem minősíthető vámmentes úti holminak a dohánygyártmány, a szeszes ital és a kávé. A külföldön, illetve belföldön lakó­hellyel rendelkező természetes személy saját használatára behozhat:- 2 liter bort, egy liter égetett szeszes italt,- 1/4 liter kölnit, kis mennyiségű parfümöt. Eltérés van azonban a dohánygyárt­mányok úti holmiként történő behoza­talánál, attól függően, hogy külföldön vagy belföldön lakóhellyel rendelkező utas poggyászában található. Külföldi turista 200 db szivarkát (cigarettát), vagy 50 db szivart vagy 250 gramm do­hányt vagy ezen termékek 250 gram­mig terjedő összeállítását hozhatja, míg a magyar turista a magyar adójeggyel el nem látott dohánytermékekből 20 db szivarkát hozhat magával úti holmiként A kivitt magyar adójeggyel ellátott ciga­retta mennyiségi korlátozás nélkül hoz­ható vissza. A vámtörvény 105. paragrafusa ki­mondja, hogy vámmentes a belépő mo­torkerékpár, személygépkocsi, teher­gépkocsi üzemeltetéséhez szükséges és ilyen gépjárművek e célra gyárilag rendszeresített tartályában behozott üzemanyag. Visszatérve az említett egyezmény szövegére, vámmentesség csak azt ille­ti meg, aki valóban turistaként lépi át a határt, azaz legkevesebb 24 órát tartóz­kodik külföldön. Aki naponta több al­kalommal, üzemanyag-vásárlási céllal lépi át a határt, az nem minősül turistá­nak és az általa behozott üzemanyag nem vámkezelhető vámmentesen, a második belépése alkalmával. Természetesen mindig figyelemmel kell lenni a ki- vagy beutazás alkalmá­val a fogadó ország törvényeire is. Az államhatáron át lebonyolódó utasforgalommal kapcsolatos legszük­ségesebb tudnivalókról a vám- és pénz­ügyőrség Vámtájékoztató 2001 címmel kiadványt készített, melyet a vámhiva­taloktól térítésmentesen lehet besze­rezni. ROZSHYAI GÉZA ALEZREDES regionális parancsnok

Next

/
Thumbnails
Contents