Nógrád Megyei Hírlap, 2001. május (12. évfolyam, 100-125. szám)
2001-05-14 / 110. szám
6. oldal - Nógrád Megyei Hírlap G A 2 D A S Á G 2001. MÁJUS 14., HÉTFŐ BÁT-összefoglaló Olcsóbb lett a kukorica A Budapesti Árutőzsde (BÁT) gabonapiacán az elmúlt héten összesen 1,6 milliárd forint értékű áruval kereskedtek az alkuszok, a határidős devizapiacon pedig 66,3 milliárd forint értékű külföldi fizetőeszköz került új tulajdonoshoz - derül ki egyebek között a BÁT hét végi összefoglaló jelentéséből. A kukorica ára 200-810 forinttal csökkent, a legnagyobb mértékű áreséseket a kereskedés utolsó napján szenvedte el a tengeri. A júliusi árfolyam folyamatosan erősödött, és végül 28200 forinton zárt. A búza piacán az augusztusi és a szeptemberi termint kísérte a legnagyobb érdeklődés. E lejáratok elszámolóárai 100- 143 forinttal drágultak. Az étkezési búza ára augusztusra 24500 forintra emelkedett. A 2002. májusi lejárat 28 ezer forinton fejezte be a kereskedést. A takarmánybúzához augusztusra 400 forinttal olcsóbban, 21000 forintért lehetett hozzájutni. A repce augusztusi árfolyama 50 900 forinton zárt. A határidős pénzpiacon 247 852 kontraktus cserélt gazdát. A május 4-től kiszélesített intervenciós sávon belül 5,00- 5,50 forint között mozgott a forint. A múlt héten leginkább - 1,45-3,80 forinttal - az euró gyengült, májusra 250,75 forintra mérséklődött. A legstabilabb fizetőeszköz a dollár volt, májusi árfolyama 292,13 forinton állt záráskor. Júniusra pedig 294,83 forintért lehetett jegyezni. Gyengült viszont a japán fizetőeszköz, a jen júniusi árfolyama 241,93 forinton zárt. Májusra változatlanul 240,00 forintért lehetett jegyezni. Az angolt font három forintot vesztett értékéből. - UG KIFIZETÉS. Az Agrármarketing Centrum (AMC) Kht. 2001. évi költségvetési keretének soron kívüli átutalásáról állapodott meg a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium vezetése az APEH vezetőivel. Az agrártámogatások kifizetésénél szükség van az APEH jóváhagyására is. Az AMC idei költség- vetése hárommilliárd forint. A közhasznú társaságnak ebből a keretből kell idei feladatait finanszírozni. A szóban forgó összeg első negyedévi részlete megérkezett az Agrármarketing Centrum számlájára, ennek megfelelően a kifizetések is megkezdődhetnek. KISVÁLLALKOZÁSOK. Várha tóan másfél éven belül elkészülnek azok az európai uniós ajánlások, amelyek a csatlakozásra váró országokban segítenék a kis- és középvállalkozói szektor finanszírozásának javítását - jelentették be a Magyar Fejlesztési Bank Rt. konferenciáján. BANKSZÁMLA. Júniustól magyarországi magánszemély is szabadon nyithat bankszámlát külföldön. Á magyarországi illetőségű magánszemélyek által külföldön nyitott bankszámlákon lévő betétekből származó jövedelmek adóztatását legtöbbször az adott országgal megkötött, kettős adóztatást kizáró egyezmény szabályozza. OLAJÁR. Enyhén gyengült a határidős nyersolaj az európai kereskedésben annak hatására, hogy a nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) jelentése szerint az idén eddig a vártnál kisebb volt a világpiaci olajkereslet. A globális alaptípusnak tekintett Északi-tengeri Brent- minőség legközelebbi, júniusi határideje 8 centes veszteséggel 28,40 dollár volt péntek délután a londoni nemzetközi | olajtőzsdén. _________ ■ V áltozó munkaerőpiac Megoldásra vár a tartósan állástalanok helyzete Az év eleje óta folyamatosan csökken az országban a regisztrált munkanélküliek száma. A pozitív jelenség negatív oldala a megyénként, régiónként tapasztalható területi különbözőségek, illetve a tartósan munka- nélküliek megoldatlan helyzete. Idén áprilisban az egy évvel korábbi adatokhoz képest megközelítőleg 30 ezerrel kevesebb, mintegy 383 ezer munkanélküli szerepelt az országos foglalkoztatási regisztrációban. Az Országos Munkaügyi Kutató és Módszertani Központ tapasztalatai szerint a szellemi munkát végzők körében lényegesen nagyobb mértékben javultak az elhelyezkedési esélyek, mint a fizikai dolgozók esetében. A jelenséget jól illusztrálja, hogy a 321 ezer fizikai foglalkozású állástalan mellett mindössze 61 szellemi foglalkozású munkanélkülit jegyeznek az országban. A nyilvántartásban szereplő munkanélküliek száma az ország valamennyi régiójában csökkent - ez elsősorban a szezonális elhelyezkedési lehetőségek megjelenésének köszönhető -, ugyanakkor továbbra is fennállnak az évek óta tapasztalható területi különbségek. Míg a főváros, körzetében, illetve a nyugat-dunántúli megyékben már az európai mérce szerint is alacsonynak mondható a munkanélküliségi ráta, Kelet- és Észak-Magyarország több megyéjében és számos térség hátrányos helyzetű településein roppant magas, néhol a 30 százalékot is meghaladja a mutató. Az ellátási formákat tekintve az elhelyezkedni nem tudók közül mintegy 130 ezren részesülnek munkanélküli-járadékban. Folyamatosan csökken a jövedelempótló támogatást kapók száma, jelenleg valamivel kevesebb mint 85 ezer ilyen állástalan van. A jövedelempótló támogatást felváltó közcélú munkavállaláshoz és rendszeres együttműködéshez kötött szociális segélyt több mint 64 ezren kapják az országban. A munkanélküli-ellátórendszer látóköréből idén márciusban mintegy 32 ezer ember került ki, közülük 12 ezren helyezkedtek el. A javuló foglalkoztatási mutatók mellett egyelőre megoldatlan problémát jelent a tartósan, egy évnél hosszabb ideje munkanélküli emberek helyzetének kezelése. Esetükben nem elegendő munkát ajánlani, hiszen gyakran szorulnak pszichés, illetőleg szociális elemeket is tartalmazó komplex segítségnyújtásra. _____ KASZÁS ENDRE E llenőrzött foglalkoztatás A munkaidő-nyilvántartást eddig nem ellenőrizték célirányosan, azaz kimondottan ezért nem keresték fel a munkáltatókat. Jövőre lesznek ilyen vizsgálatok - tudtuk meg a Munkaügyi és Munkabiztonsági Felügyeleten. Budapest Az 1999. évi törvényi módosítás kifejezetten megköveteli a munkáltatótól a munkaidő nyilvántartását - tájékoztatta lapunkat Dudás Katalin, a munkajogi kodi- fikációs főosztály illetékese. Türelmi időt is hagyott a foglalkoztatónak a jogszabály érvényesítésére, hiszen eddig célirányos ellenőrzésre nem került sor, miközben már másfél év telt el a törvény módosítása óta. A munkaügyi ellenőrzéseknél azonban mindig sor kerül a munkaidő nyilvántartásának, legtöbbször a túlórák, rendkívüli munkavégzések számbavételére, azaz a bérezés ellenőrzésére. A most összesített tavalyi adatok szerint csaknem 6500 esetben találtak szabálytalanságot, és 65 millió forintos bírságot szabtak ki - tudtuk meg Márton Erikától, a Munkaügyi és Munkabiztonsági Felügyelet osztályvezető-helyettesétől. Az idén nem, de 2002-ben már számíthatnak a vállalatok az ilyen típusú ellenőrzésekre is. Ami tulajdonképpen minden egyes munkáltatóra vonatkozik, kivéve az önfoglalkoztatókat. A nyilvántartást akár kockás lapon is el lehet végezni - sorolja az elvárásokat Márton -, a lényeg mindig az, hogy a dolgozó aláírásával hitelesítsék az adatnyilvántartást. A cégek többsége még mindig a hagyományos módon rögzíti a munkaidőt, azaz olyan jelenléti ívet vezet, amin feltüntetik a munkába érkezés és a távozás időpontját. A kártyás rendszer egyáltalán nem elterjedt nálunk. A komolyabb, többmilliós beruházást követelő kártyás munkaidő-nyilvántartást elsősorban olyan ipari vagy szolgáltató vállalatoknál alkalmazzák, ahol fix munkaidő van, vagy több műszakban dolgoznak, illetve gyakori az éjszakai túlóra. (CSERNYÁNSZKY) Az uniós támogatás buktatói A Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetség Európai Uniós integrációs műhelyének közelmúltban végzett felmérése azt mutatja, hogy a mezőgazdasági vállalkozások többsége nem felel meg a SAPARD-támogatásra jogosító pályázati feltételeknek. Kissné Kollár Eszter műhelyve- mivel mérleg szerinti eredmé- zető szerint a Duna-Tisza kö- nye egy főre vetítve nem éri el zén gazdálkodó szövetkezetek, egy év alatt a minimum 300 társas vállalkozások és őster- ezer forintot, melők többsége nem Az induló pályázati feltépályázhat majd a telek, az életképességi muSAPARD-pénzekre. A ★ ★ tatók előírásával szinte telszámviteli törvény ha- ★ ★ jes egészében kizárják az tálya alá sorolt jogi sze- őstermelőket (is) a támogamélyiségű vállalkozá- * fásokból. A tavalyi felmérés soknak mintegy a fele azért szerint a beruházási támogatások- nem igényelheti az uniós fej- ra jogosító minimum 3 millió fo- lesztési támogatást, mert vesz- rintos éves árbevételt ugyanis csak teséggel zárta az elmúlt évet. A nagyon kevesen tudták a múlt évnyereségesen gazdálkodók két- ben teljesíteni, harmada viszont azért esik ki, Ennek több oka van. A Duna-Tisza közén az árvíz és a belvíz sújtotta térségekben mezőgazdasági tevékenységet végzők üzemformától függetlenül jelentős számú munkaerőt foglalkoztatnak, de önhibájukon kívül is lehetnek veszteségesek. A szakemberek indokolatlannak tartják az olyan megkülönböztetést, amely a társasági nyereségadó megfizetéséhez köti a pályázat benyújtását - még mielőtt a SAPARD-támo- gatásból igényelt beruházás megvalósult volna. Kissné szerint elegendő volna a pályázathoz üzleti tervet mellékelni annak elbírálására, hogy az adott beruházás hosz- szabb távon megtérül-e vagy sem. (újvári) A minimálbér ellentételezése A kamara úgy véli, jobb ajánlatot tettek A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) nem ért egyet a Munkaerő-piaci Alap Irányító Testület (MÁT) nemrégiben hozott, a minimálbér-emelés kompenzálásával összefüggő döntésével - jelentette ki Parragh László elnök. Budapest A MÁT döntése szerint az öt főnél több dolgozót foglalkoztató vállalkozások részesülhetnek a minimálbér-emeléssel összefüggő kompenzációban. A Munkaerő-piaci Alap egymilliárd forintos keretéből adható egyszeri támogatás alsó határa havonta 10 ezer forint a minimálbér-emelés által érintett foglalkoztatottanként, s azt maximum három hónapra kérheti a pályázó. Parragh László közölte: a MÁT által elfogadott megoldás nem támogatja a minimálbér-emelés kapcsán megfogalmazott gazdaságpolitikai célokat, a testület döntése közgazdaságilag nem megalapozott, a magyar vállalkozások ennek végrehajtása esetén érdemi beavatkozást nem érzékelnének, a ráfordítás jelentős részét felemésztené az adminisztráció költsége. A kamara azt javasolja, hogy a MÁT által elfogadott konstrukciót gondolják újra, és gazdasági kérdésekről gazdasági érvek alapján döntsenek. Az MKIK úgy látja, hogy a minimálbér-emelés szükségszerű és a jövőben még tovább kell emelni azt, de közben folyamatosan figyelni kell a vállalkozásokra gyakorolt hatását. A minimálbéremelésből adódó többletköltség kompenzálásával kapcsolatban a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Gazdasági Minisztérium dolgozott ki javaslatot a tavasz folyamán. Ennek lényege az, hogy a 10 százalékos munkanélküliség feletti megyékben történjen meg a beavatkozás a 20 fő feletti foglalkoztatóknál. A minimálbér-emelésből adódó többletteher 25-75 százaléka kerüljön pályázati úton visszatérítésre egész évre visszamenőlegesen a Munkaerő-piaci Alapból. Az MKIK és a GM közös javaslata kedvezően hatott volna a nemzetgazdaság érdekére, amely szerint a magasabb hozzáadott értéket képviselő tevékenység telepedjen meg az olcsó bérmunka helyett a gazdaságban, s ne emel- kedjen a munkanélküliség. ■ Állampapír-árfolyamok az ERSTE Bank Befektetési Rt.-nél 1075 Budapest, Madách Imre u. 13-15. Tel: 2355-150, 2355-849 Értéknap: 2001. 05.14. DISZKONTKINCSTÁRJEGYEK Elnevezés hozam Vételi árfolyam Eladási hozam árfolyam D010613 11,30% 99,08% 10,30% 99,16% D010711 11,40% 98,22% 10,40% 98,37% D010905 11,30% 96,59% 10,30% 96,88% D011031 11,10% 95,08% 10,10% 95,51% D020123 10,90% 92,95% 9,90% 93,55% D020320 10,70% 91,67% 9,70% 92,39% ÁLLAMKÖTVÉNYEK Elnevezés hozam Vételi árfolyam Eladási hozam árfolyam 2002/K 10,50% 103,23% 9,50% 104,19% 2003/J 10,30% 100,78% 9,30% 102,42% 2003/L 10,30% 101,48% 9,30% 103,26% 2004/I 10,00% 100,85% 9,00% 103,24% 2005/E 9,60% 99,60% 8,60% 102,79% 2006/E 9,30% 99,91% 8,30% 103,74% Az ERSTE Bank Befektetési Rt. (a továbbiakban ERSTE) ajánlati kötöttsége a fenti állampapírokra a megjelenés napján az ERSTE üzleti óráiban, az alábbi mennyiségi korlát eléréséig áll fenn: adott értéknapra az ERSTE általi összesen és együttesen legfeljebb 50 M Ft össznévértékű állampapír (diszkontkincstárjegy és államkötvény) vétele esetén ERSTE általi vételéig, eladása esetén ERSTE általi eladásáig. ERSTE fenntartja a fenti ajánlat értéknapon belüli vissza- vonásának és/vagy módosításának jogát.______________________m Bábolna sikeres Az egyik legnagyobb hazai mezőgazdasági fejlesztő és integrátor cég, az IKR Rt. konszolidált mérleg szerinti árbevétele 2000- ben 34,5 milliárd forint, adózás utáni eredménye 300 millió forint volt - hangzott el a társaság közgyűlésén Bábolnán. A társaság 1999. évi nettó árbevétele 31 milliárd forint, adózás utáni eredménye 260 millió forint volt. Az IKR Rt. forgalma 2000-ben 12 százalékkal haladta meg az előző évit, kiemelkedő növekedést mutatott a műtrágya- és a- vetőmag-értékesítés. Háromezer mezőgazdasági termelővel és vállalkozással állt a cég termeltetési és kereskedelmi kapcsolatban. 2001. évi üzleti terve 35,5 milliárd forint árbevételt és 475 millió forint adózás előtti eredményt tartalmaz. Ennek teljesítése jó úton halad, ugyanis az első négy hónap árbevétele meghaladta a 12 milliárd forintot - jelentették be a közgyűlésen. Elmondták továbbá, hogy a részvénytársaság három biztosítócéggel együttműködési szerződést kötött a termeltetési és gépértékesítési kockázatok csökkentése érdekében. ■ GKI-konjunktúraindex Borúlátó ipari cégek Az elmúlt hónapban stagnált a GKI Gazdaságkutató Rt. konjunktúraindexe. Ezen belül viszont 1,5 ponttal csökkent az üzleti szféra bizalmi indexének értéke. Az ipari cégek várakozásai romlottak, a kereskedelmieké viszont kissé javultak. Az üzleti bizalmi indexet az ipari és kereskedelmi vállalkozások üzletmenetére - eladási pozícióira és a várható értékesítési lehetőségeikre - vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítják ki a kutatók. A GKI ( www.gki.hu ) most közzétett felmérése szerint az ipari cégek várakozása a múlt év vége óta egyértelműen rosz- szabbodott. A romlás mértéke nem nagyon jelentős, az Európai Unióban tapasztalhatónál is kisebb. Áprilisban a márciusi felméréshez képest borúlátóbban ítélték meg a vállalatok a termelés színvonalát, értékesítési lehetőségeikről viszont lényegében a korábbihoz hasonlóan vélekedtek. Azaz: belföldi értékesítési esélyeik minimálisan javulásáról, exportkilátásaik kismértékű gyengüléséről számoltak be. A kereskedelmi cégek az elkövetkező hat hónapban üzleti lehetőségeik javulására számítanak. A kutatóknak adott válaszokból az is kiderült, hogy mind az iparban, mind a kereskedelemben csökkentek az inflációs várakozások és az áremelési törekvések. -UG-
