Nógrád Megyei Hírlap, 2001. április (12. évfolyam, 76-99. szám)

2001-04-02 / 76. szám

2001. ÁPRILIS 2., HÉTFŐ OTTHONUNK Nógrád Megyei Hírlap - 9. oldal Napjaink egyszerű polgári stílusa Amit lehetett, a szép süttői kővel burkoltak, mert nem illik ide az olasz csempe PANORÁMA- Én inkább azt mondom: levegős, elegáns.- Mindkettőnk meggyőződése, hogy a berendezés főképp a tervező zseniális térlátásának köszönhetően mutat ilyen jól, a háromszög és trapéz formáival ki­alakított lakásbelső akár minden bútor nélkül is sajátos harmóniát, kellemes hangulatot adna. Ez olyan érdeme az épí­tésznek, amivel egész életre megörven­dezteti az itt lakókat, ezért mi ezekhez az egyéni karakterű szobákhoz már szándé­kosan nem adtunk szinte semmit. Háromszögekkel áttört bútor trapéz ablak előtt, és „piros pont" a faszínek között Függöny fel Vagy inkább le? Merthogy a sár­ga drapéria leengedve válik báb­színházi kellékké. A szükséges hátteret az ágy biztosítja, míg színpadként a négyzetes nyílá­sok szolgálnak. Este pedig, ha a játék után eljön a lefekvés ideje, egy pillanat alatt visszarende­ződhet hálószobává a helyiség. NEUES WOHNEN _______________________________(HAMBURGI G rillezés a lakásban Bár nyáron elsősorban a kert a grillsütésre legalkalmasabb helyszín, már léteznek olyan, „nem füstölő” készülékek is, amelyekkel lakáson belül is megtehetjük ugyanezt. Ilyen az itt látható elektromos grill, amely mind méretét, mind pe­dig könnyű tisztíthatóságát te­kintve ideális pecsenyesütő. NEUES WOHNEN ________________________________(HAMBURGI A házban három lakás „él” egymás mellett, alatt, felett. Közülük kettőt mutatunk be: egy négytagú családét, és egy - félidőben itt, félidőben Ausztriában dolgozó - üzlet- asszonyét. A házat együtt építették, s barátok lévén együtt is rendezték be. A hűvös, tiszta hangulatú fürdő „melegítő”, süttői mészkővel Ritkaság, hogy „civilek” olyan következe­tes jó ízléssel rendezzék be otthonukat, ahogyan itt látjuk. Ami annál is érdeke­sebb, mert a sajátus ihletésű épület nem akármilyen bútorokat kíván.- Úgy hiszem: ez napjaink polgári stí­lusa, amely frissességet, dinamizmust su­gall - mondja az egyik házigazda. - Ez nem nyaraló vagy vidéki kúria, hanem városi lakóház, ahova nem passzolna sem antik, sem countrys, sem valódi pa­rasztbútor. Ezek a szinte csak résekkel megbontott, meszelt falak és természetes anyagok, a falépcső, a hajópadló, a süttői mészkő burkolat éppen ilyen egyszerű vonalú darabokat kíván. S mert a tér ma­ga nagyon élő, úgy éreztük, alig néhány darabot visel el. Sokan meg is jegyzik, hogy nagyon üres a lakás. Ejtőernyőlámpák és LeCorbusier „örökzöld” modernje- Módfelett élénk, vidám színű bútoro­kat választottak a monokróm térbe.- A süttői kővel burkolt, közös lépcső­házat látva döntöttünk úgy, hogy olasz csempe helyett inkább ezt a természetes szépségű anyagot használjuk fel a tera­szon és a konyhában is. A bútorra min­dig is úgy gondoltunk, mint aminek fából Kedvencek egy csokorban: kőrisfa lépcső, alkalmi fekhelyként is működő, lehajtható oldalú kanapék és csupasz körtékből álló lámpasor kell készülnie, mégpedig világos fából, hogy ne elnyelje, hanem visszatükrözze a fényt. Ebbe persze megint kellett egy kis játék: a kék színfolt, ami összeköszön a nappali bútorával.- A bárszékekkel is a látványt akarták izgalmasabbá tenni?- Azok a lakás kommunikációs köz­pontjának részei. Az is szívesen időzik rajtuk, aki bent dolgozik a konyhában, akár egy kapitány, és az is, aki a finomsá­gokat kapja ott, a pult másik felén. Ha itt­hon vagyok, én is lejövök ide, mint vala­mi bárpulthoz, és ezt nagyon kényelmes­nek találom.- Amilyen önfegyelemmel bántak a térrel, olyan játékossággal a lámpák­kal: a konyhai halogénsor minden darab­ja más és más, önnél pedig ejtőernyők lebegnek a légben.- Szerintem unalmas, ha egy házban minden azonos stílusú, és ezek a lakások amúgy sem olyan túldíszítettek, hogy ne engedhetnénk meg egy kis tréfát. Sőt, a zárt terek kifejezetten kívánják az olyan játékokat, mint a vidám lámpák sora. Különösen odafönt nálam, ahol a don- gás mennyezettől kicsit olyan a lakás, mint egy kolostor cellája. Ebben a puri­tán térben igen jól hatnak az ejtőernyő­lámpák, amik azt a tréfás képzetet kel­tik, hogy valakik az égboltról ereszked­nek alá.- Ha már „feljutottunk” az otthonába: annak talán a legkülönlegesebb darabja a mosdó.- Magyarországon mindenki azt mondja rá: bili. A fürdőre meg, hogy túlságos „cool”, vagyis hűvös. Tény, ne­kem mindig is tetszett a harmincas évek divatja, ami aztán a nyolcvanas években visszatért: akkoriban minden tér hűvös volt és nagyon tiszta. Szerintem ezek időtlenebbek, mint a mintás csempék és pöffeszkedö bútorok. Tervezés: nem kidobott pénz A tervezési és felkészülési szakaszt egyesek természe­tesnek tekintik, mások tü­relmetlenül igyekeznek minél előbb belevágni az építkezésbe, rábízva ma­gukat arra, hogy majd me­net közben a különböző szakemberek megoldják az adódó problémákat. Ez utóbbi hozzáállás több­nyire hosszan elhúzódó építkezést, beláthatatlan költségeket, és végül hibák­kal teli végeredményt von maga után. Mit várhatunk el a tervezőtől? A tervezés lényege a lehetősé­gek kiaknázása, ideális össze­egyeztetése a realitásokkal, és az, hogy a célhoz vezető utak közül a legjobbat válasszuk. A tervezés minden esetben egy folyamat, és a végeredmény fokozatosan ala­kul ki. Ennek során igényeink fi­nomodnak, adatok gyűlnek, az elképzelések összecsiszolódnak a lehetőségekkel, majd az így megszerzett ismeretek mérlegelé­se során jutunk el a döntésekig. A tervezésnél mindenképpen a sa­ját gondolatainkból, elképzelése­inkből kell kiindulni. Ha építész, belsőépítész terve­zőre bízzuk a feladatot, akkor el­várhatjuk, hogy ötleteket, javasla­tokat adjon. A szakember térben is látja, amit mi elgondoltunk, és az épület szerkezetének ismere­tében össze tudja egyeztetni az elképzeléseket és a lehetősége­ket. Az építési anyagok és építési eljárások ismeretében új műszaki megoldásokat javasolhat. A terve­ző által elkészített, részletes kivi­teli terv arra szolgál, hogy össze­hangolja az egyes szakterületeket érintő feladatokat, anyagokat, színeket, szerkezeti részeket. A tervhez készített költségvetés alapján szembesül elképzelései­vel, és így módja van megítélni, esetleg még időben módosítani azokat. A teljes körű építészeti, Jó és ötletes helykihasználással, beépített bútorokkal is alakítható a lakás belsőépítészeti tervezés a mun­kák helyszíni ellenőrzését is ma­gában foglalja. Ebben a minőség­ben a tervező az építtetőt képvise­li, és gondoskodik róla, hogy a vállalkozók a tervnek, az üteme­zésnek és a költségvetésben előír­taknak megfelelően dolgozzanak. Tervek alapján számonkérhető a kivitelezés minősége is. A tervező díjazása rendszerint a kivitelezés összköltségének adott százalékát teszi ki, ami attól függ, milyen mértékig vesz részt a munkálatokban. Szerepe az egyszeri konzultációtól a folya­matos részvételig terjedhet. Sokan azt gon­dolják, a tervezés költségét megtaka­ríthatják, ha csak a kivitelezőt bízzák meg, és mondják el neki az elképzelé­seiket. Természete­sen, a feladat nagy­ságától és jellegétől függ, szükség van-e tervezőre, de a ta­pasztalat azt mutat­ja, hogy bonyolul­tabb munkáknál tervező alkalmazá­sával sok esetben kivitelezési költsé­get is megtakarít- ö hatunk. A jó szigetelés megóv Szigetelés mint épületszerkezet - az átlagember számára száraz, semmitmondó, nem különösebben jelentős szavak. Senkit sem hoz izgalomba, ha hibátlan. Hiányával is csupán akkor szembesülünk, ha rossz minőségével, hibás szerkezetével kárvallottjává válunk. Ha a szobába vödröt kell a csöpö­gő mennyezet alá helyezni, vagy földszintes lakásban pereg a fes­tés, mállik a vakolat, felvizesedik a fal. Ám joggal gyanakodhatunk akkor is, ha az alagsorban, pincé­ben a padlóból feljön, a falból szi­várog, ömlik a víz. Ilyen esetekben a tulajdonos, a lakó, a bérlő, ha nem is rendőrért, de valakiért ki­ált, hogy kiderítse, milyen vízcső, szennycső, fűtéscső vagy csatorna repedt meg, lyukadt ki, illetve tö­rött el. Többnyire csak utolsó gon­dolatként merül fel, hogy az épü­let takart, nem látványos, beton­ba, kőbe, téglába ágyazott szigete­lési „szerkezetében” keressék a baj gyökereit. A szigetelés mint szerkezet az egész épület összköltségének átla­gosan maximum az 5-10 százalé­kát teszi ki. A költségarány függ az épület szintjeinek számától, a teraszméretektől, a zöldtetők ará­nyától, a talajviszonyoktól és attól is, hogy sík vagy hegyvidékes te­rületen épül a ház. Az építtetők többnyire az enge­délyezési terveken jelzett szagga­tott vonalakból, jelekből, réteg­rend-kiírásból tájékozódhatnak, hol szükséges vízszintes fal, pad­lószigetelés, illetve talajvíz-réteg­víz esetén szivárgók kialakítása. A házat, lakást vásárlók viszont gyakran nem vizsgálják a szige­telés állagát, illetve nem is láthat­ják azt, mivel a hiba nincs szem előtt, ideiglenesen takarható! A talajnedvesség elleni szige­telés minőségét, élettartamát há­rom tényező határozza meg:- a szükséges szigetelési rész­lettervek és alkalmazástechno­lógiák kidolgozása az anyag- minőségek meghatározásával (tervező)- a tartós, jó, optimális minőségű szigetelőanyagok (gyártó cégek)- a szigetelést végző szakem­ber képzettsége, hozzáértése, gyakorlata (a szakmunkás). Sajnos azonban az említett hármas követelmény az esetek többségében nem teljesül. A szigetelési tervek készítését az indokolja, hogy optimális szi­getelés kerüljön minden helyre. A hozzá nem értés jelentős több­letköltséget idézhet elő, s hason­ló a helyzet akkor is, ha valaki ol­csóbban szeretné „megúszni” a szükséges munkálatokat. ■ ________._st____ ■ ______— A konyha monokróm világába kék elemekkel loptak játékosságot az itt élők

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents