Nógrád Megyei Hírlap, 2001. április (12. évfolyam, 76-99. szám)

2001-04-09 / 82. szám

2. OLDAL SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT MEGYEI KÖRKÉP 2001. ÁPRILIS 9., HÉTFŐ Ki kit győzzön le !? Érdeklődéssel és nagy figye­lemmel olvastuk a Nógrád Me­gyei Hírlap március 19-ei, hét­fői számában a Munkáspárt megyei vezetésének fizetett hirdetését. Az írás igen jelen­tős része foglalkozik a Magyar Szocialista Párt választási poli­tikájával és vélt szándékaival, nem foglalkozik viszont a jobboldali kormány tevékeny­ségével. Mi ezt sem kommen­tálni, sem minősíteni nem kí­vánjuk. Nem célunk, hogy a szélső jobboldalon kívül bármilyen poli­tikai erőt kiszorítsunk a parla­mentből vagy megakadályozzuk az Országgyűlésbe kerülését. Mellesleg ezt nem is tehetnénk, erre csak a választópolgárok képe­sek. Nem célunk, hogy ellenzéki pártokkal viaskodjunk, miközben az országot egy, a szélsőjobbal ko- kettáló kormány irányítja. Célunk viszont megnyerni a 2002-es választásokat és leváltani Orbán-Torgyán kormányt! Valljuk ugyanis, hogy ez a kormány:- semmibe veszi a munkaválla­lókat,- semmibe veszi azokat az idős embereket, akik munkáséletük so­rán ezt az országot felépítették,- semmibe veszi a családok két­harmadának érdekeit,- semmibe veszi az esélyegyen­lőség elvét: a munkához való jutás, a kulturális és oktatási valamint szociális ellátás terén.- Semmibe veszi az emberek jo­gát a biztonságos és félelem nélkü­li élethez,- semmibe veszi a kisebbségek jogait,- kockáztatja az ország mielőb­bi csatlakozási lehetőségét az EU- hoz. A Magyar Szocialista Párt ezek miatt akar kormányváltást. Ez a cé­lunk és nem más! A választópol­gárok joga pedig az, hogy eldönt­sék, támogathatók-e ezek a célok? Arra kérünk minden baloldali érzelmű választópolgárt, ezeket a célokat fontolja majd meg akkor, ha az urnához járul. _________________MSZP MEGYE ELNÖKSÉGE (X) Pusztai élet tavaly és most A Nagylóchoz tartozó Zsunypuszta közelmúltjáról és a vele kapcsolatos idei tervekről volt szó az itt nemrégiben megtartott falugyűlésen. Dulai Bamabásné polgármester érdeklődésünkre el­mondta, hogy a tavalyi év önkor­mányzati eredményeiről szóló be­számoló után egyebek között arról tájékoztatta a helyieket, hogy sort kerítenek az árvízveszély megelő­zése szempontjából különösen fontos patakmeder-takarításnak. Az előző évben elkezdett munkát a közhasznúak fogják elvégezni. Az önkormányzat is szeretné, ha lenne a pusztának egy közösségi háza, ahol a különböző fórumokat megtartanák, az elképzelés meg­valósításához meg kell találni a megfelelő épületet. A rendezvé­nyekre jelenleg az áfész épületét veszik igénybe. Park kialakítását, út felújítását szintén tervbe vették. Ismét beindult és eddig négyen igényelték a szociális étkeztetést, a meleg ételt a település intézmé­nyeit ellátó önkormányzati kony­hán készítik. Dulai Barnabásnétól arról is értesültünk: ha a pusztaiak­nak magánjellegű vagy többeket érintő problémája van, olyan, amelynek orvoslásához az önkor­mányzat tisztségviselőitől, a képvi­selő-testület tagjától várnak segít­séget, a minden hónap első kedd­jén tartandó fogadónapokon is je­lezhetik ezeket. „A számoló kövektől a számítógépekig” Kiállítás a salgótarjáni Stromfeld Aurél Gépipari és Építőipari Szakközépiskolában A Salgótarjáni Stromfeld Aurél Gépipari és Építőipari Szakközépiskolában a közelmúltban rendezték a Stromfeld- napokat, amelynek keretében egy kiállítást is nyitottak. A kiál­lítás az informatika fejlődését mutatja be képekben és ter­mészetesen „gépekben”. Az iskola földszintjén, a kiállító tér pa­ravánjain és vitrinjeiben az informatika kezdeteitől napjainkig terjedő időszak alatt megtett út állomásai láthatók. Pál István igazgatóhelyettest, a Stromfeld napok főszervezőjét kérdeztük:- Hogyan illeszkedett a kiállítás a Stromfeld-napok programjához1- Az idén 22. alkalommal szer­veztük meg az iskola életének leg­gazdagabb programját felsorakoz­tató rendezvényünket. Csak néhá­nyat említenék a kínálatból: tartot­tunk rendkívüli témájú és formájú tanítási órákat, előadókat hívtunk meg, volt táálkozás megyei mű­vészekkel, voltak sportrendezvé­nyek, köztük a 24 órás foci. A ren­dezvénysorozat méltó megnyitása volt az iskolánk szakma profiljá­hoz illeszkedő, napjainkban a nagy érdeklődésre számító kiállí­tás. Nagyon örülök, hogy ilyen ko­moly tudományos értéket képvi­sel, ugyanakkor dekoratívra, szemléletesre sikerült. A számítógép-múzeum ötletét régóta dédelgették a gépiparisok, létrehozásához évek óta gyűjtöget­ték az anyagot. A megvalósításra Gergely István tanár vállalkozott. Őt kérdeztük a kiállítás céljairól, koncepciójáról:- A megnyitón is elmondtam, hogy milyen szerencsések a mai diákok, hogy ilyen korszerű tech­nikát használhatnak a tanulásuk során, amely nagyon bonyolult, de az a szépsége és érdekessége, hogy benne van az emberiség egész kultúrtörténete, konkrétan a matematika, a fizika és a technoló­gia eddigi tudománya. Ezért is lett a kiállítás címe „A számoló kövek­től a számítógépekig”. Nehéz fel­adat volt eszközök beszerzése, mert a gyors fejlődés miatt már több számítógépelem muzeális ér­téknek számít, de a legtöbb gon­dot a kiállítás szisztémája okozta. Milyen szempontok szerint sorol­juk az anyagot, hogy érdekes, szemléletes legyen és minél többet lehessen belőle tanulni, ugyanak­kor feleljen meg a történetiség el­vének. A kiállítás az informatika fejlő­dését 12 tablón és 6 vitrinben mu­tatja be. A számok kialakulása, a számolás eszközei, majd a mecha­nikus számológépek jelentik a kezdeteket. Egy ilyen számológé­pet ki is próbálhatnak a látogatók. Azután az elektronika fejlődése látható, az elektroncsőtől a tran­zisztoron át az integrált áramkörig, végül a mikroprocesszorig. Külön tablókon, vitrinekben ismerhetjük meg a memóriák, a háttértárak és az alaplapok fejlődését, míg az utolsó tabló a számítógép iskolai szerepét mutatja be.”- Hogyan értékeli és kinek ajánl­ja a kiállítást? - tettük fel a kérdést az iskola igazgatójának, Pataki Fe­rencnek.- Intézményünk 50. születés­napját az egész tanévben változa­tos programokkal ünnepeltük, így a Stromfeld-napok programkínála­ta is gazdagabb volt, mint előző években. Örülök, hogy kollégáim, amellett, hogy ellátják a tanítási feladatukat, üyen különleges dol­gokra is vállalkoznak. Annak pe­dig különösen, hogy a nem min­dennapi témát ilyen ötletesen és látványosan sikerült bemutatni. A kiállítás május 12-ig lesz nyitva. Ér­deklődő iskolai csoportoknak, elő­zetes egyeztetés szerint, vezetéssel egybekötött ismertetőt tartunk, minden érdeklődőt szeretettel vá­runk! PINTÉR-KOVÁCS KATALIN Jubiláló együttes millenniumi koncertjei „Millenniumi hangverseny” címmel tartott nemrég nagysik­erű koncerteket Romhányban és Rétságon a művelődési házban a Balassagyarmati Kamaraegyüttes. Az ezeréves évfordulóhoz kap­csolódóan magyar zeneszerzők - Farkas Ferenc, Rózsavölgyi Márk, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Weiner Leo- művei mellett Bach- művék is elhangzottak a közeli év­forduló jegyében. A kamarazenei élmény mellett Kanyó András mű­vészeti vezető műismertetései tet­ték még színesebbé a műsort. A hangversenyek a Soros Alapítvány támogatásával valósultak meg. A Balassagyarmati Kamara- együttes idén ünnepli működésé­nek húszéves jubileumát. Az el­múlt két évtizedben csaknem ezer- zongora), hamarosan ismét hall­ható, látható lesz. Április 25-én a Nemzeti Filharmónia balassagyar­mati hangversenyén szerepelnek a Rózsavölgyi Márk Művészeti Isko­la nagytermében. SZ.E. alkalommal koncerteztek, szere­peltek kulturális rendezvényen, fesztiválokon. Hanglemezük, hangkazettájuk a Ma­gyar Rádió műsorai­ban is többször szere­pelt. Számos külföldi sikereik közül a prágai, berlini és lengyelorszá­gi koncertek emelked­nek ki. A kamaraegyüttes (Kanyó András - fuvo­la, Baranyi Klóm - he­gedű, Réti Emőke -gor­donka, Pemeczky ZsoU A húszéves zenekar április 25-én láp fel legközelebb Anyák napi versmondás A Nógrád Megyei Cigány Kisebbségi Képviselők és Szószólók Szövetsége és Bátonyterenye Cigány Ki­sebbségi Önkormányzata anyák napi szavalóversenyt rendez május 5-én, 10 órától a kisterenyei kastélykert mű­velődési házban óvodások­nak és általános iskolások­nak. Jelentkezni április 20- áig lehet a kisebbségi ön- kormányzat irodájában (B.-terenye, Rákóczi u. 28. Tel.: 350-540) A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Gyógyír a közömbösségre Ezúton szeretnék köszönetét mondani Maruzs Istvánnak. Történetem 2000. december 23- án esett meg. 17 óra előtt pár perccel vettem észre, hogy sze­mélygépkocsim bal hátsó kere­ke „lapít”, defektes. Ez Salgótar­ján városközpontjában volt, én Zagyvapálfalván lakom. Több helyre is telefonáltam, majd hív­tam a Maruzs-Gumi Kft-t. Egy hölgy közölte velem, hogy már nem tudnak segíteni, záróra van. Maruzs úr átvette a tele­font, azonnal felajánlotta, hogy (mivel pótkerék nem volt ná­lam), kikészítenek egy kereket, azzal haza tudok jutni. Óvato­san legurultam. Nagy meglepe­tésemre azonban nem az ígért pótkereket kaptam kölcsön, ha­nem Maruzs úr és egy fiatalem­ber (civilben) hozzáfogtak és megjavították a defektes gumit, majd visszaszerelték az autóm­ra. Mindezért csak egy hirtelen elrebegett „köszönömöt” fogad­tak el. Még egyszer köszönöm, hogy akkor este kisegítettek. Nagyon örülök annak, hogy nem a közömbösséggel talál­koztam, nem úgy mint más he­lyen, ahol aznap este próbálkoz­tam. Úgy gondolom, hogy so­kan követhetnék ezt a hozzáál­lást az élet más területein is. _____________________SZIKSZAI LÁSZLÓMÉ SALGÓTARJÁN Nyírfácska út 5. A másság tisztelete - liberális módon Nagy megrökönyödéssel olvas­tam március 20-án, a Nógrád Me­gyei Hírlapban a „Vendégváró kör” című írást. Ebben „G. I.” a Nógrádi Liberális Kör elnöke fej­tette ki véleményét, miszerint a kör célja a türelmes közbeszéd gyakorlása, egészséges közszel­lem kialakítása, s egyéb társadal­mat érintő kérdések megvitatása. Ez valóban tiszteletre méltó. A sorokat tovább olvasva jön a nagy „bomba”, amely „lelövi” a fent em­lített célokat. A mások véleményé­nek megértésére oly kényes tanár kijelenti: „... a hatalom bátorításá­val uszti a közszolgálati rádió Va­sárnapi Újság magazinja, amely­hez hasonló alantas szellemiséggel talán csak az 1938-1963 közötti időkben találkozhattunk a Magyar Rádióban. ” Az Értelmező szótár (22. oldal) szerint alantas szellemiség: lent lé­vő alacsonyabb rangú, alacsony színvonalú, illetve közönséges, al­jas. Ebből következik, hogy aki ezt állítja, az magasabb rendű, külön­leges anyagból van gyúrva és az igazság kimondásának egyedüli le­téteményese.- Tehát a Vasárnapi Újság 1,5 milliós „nagy többsége ilyen aljas, gonosz szellemiségű” műsort hall­gat szívesen 10-12 éve, - ezért ma­ga is alacsonyabb rendű, gonosz ál­lampolgár?- Miért „alantas és uszító” ez a műsor? - mert leleplezi a spontán privatizációt, a nemzeti vagyon el­herdálásának körülményeit, a bank-, bor-, olaj- és egyéb maffiá­kat, a globalizációs törekvések nemzetpusztító hatásait és sürgeti a felelősök elszámoltatását? \ A Vasárnapi Újság baráti körei­nek, de úgy gondolom, a műsor hallgatóinak nevében is visszauta­sítom a mocskolódó, lekicsinylő, becsmérlő hangot. Felelőtlenül minden következmény nélkül le­het a nemzeti-keresztény-konzer- vatív érdekeket valló Vasárnapi Új­ság című műsort és hallgatóit sérte­getni, ócsárolni, úgy gondolja G. I. a másság, tolerancia, a szabadság és az igazságkimondás salgótarjáni „olimpiai bajnoka”. Erre csak azt mondhatom, hogy mindent bele, csak így tovább NLK. - „a liberaliz­mus legnagyobb dicsőségére!” Nem kötelező a Vasárnapi Újsá­got hallgatni, a rádiót ki is lehet kapcsolni, - javasolta egy szabadel­vű, közismert politikus... Vasárnapi Újság Salgótarjáni Baráti Kör nevé­ben: Valiskó Ferenc Ittas vezetés bajjal jár Kevesebb a közúti baleset és sérült Nógrádban Kedvező képet mutatnak a 2000. évi közúti közlekedési bale­setek adatai megyénkben. Nagyjából ugyanannyi karambol történt, mint a '70-es években átlagosan, a sérültek száma viszont kevesebb. Különösen jelentős a halálos és a súlyos balesetek számának mérséklődése - olvasható a Központi Statisztikai Hivatal Nógrád Megyei Igazgatóságának jelen­tésében. Nógrád megye közútjain a múlt esztendőben 329 személyi sérüléssel járó közúti baleset következett be, amelyekben együttvéve 471-en sérültek meg. A balesetekből 112 volt súlyos és 17 halálos. Az utolsó három évtized ez irányú adatait tekint­ve, ez számottevő javulást je­lent. Annál is inkább figyelemre méltó a pozitív változás, mert a közúti gépjárműállomány 1970- től csaknem négyszeresére, ezen belül a személygépkocsiké több mint tízszeresére növeke­dett. A '70-es években 327, a '80- as években 388, a ’90-es évek­ben 373 személyi sérüléses bal­eset történt átlagosan. Közülük - ugyanilyen megoszlásban - 135, 172, 151 volt súlyos, illető­leg 25, 31, 25 követelt emberál­dozatot. A balesetekben 485-en, 557-en, 545-en sérültek meg. Minden ötödik balesetkor gyalogost ütött el a jármű. A bal­esetek 17 százaléka a négykere- kűek hátramenetelekor vagy pályaelhagyásakor, 16 százaléka keresztező irányba haladáskor, 13 százaléka szembehaladó ko­csik ütközésekor következett be. A történések háromnegyed­ét járművezetők okozták. A bal­esetek 16 százalékát egyéb jár­művek vezetői, hat százalékát a gyalogosok idézték elő. A ’90-es évtizedben az öt évnél rövidebb ideje jogosítvánnyal rendelke­zők kevesebb, a tíz évnél régeb­ben gépjárművezetői vizsgát tettek lényegesen több balesetet okoztak, mint azt megelőzően. A balesetek leggyakrabban a közlekedési körülmények fi­gyelmen kívül hagyására, fe­gyelmezetlenségre, valamint a közlekedési szabályok megsze­gésére vezethetők vissza. Az utóbbi időben növekedett a sza­bálytalan előzés, az elsőbbség meg nem adása, az irányváltoz­tatás, a haladás és a bekanyaro- dás közben elkövetett szabály­talanságokból adódó balesetek száma. A sérülések csaknem egyötö­de a nem megfelelő sebesség megválasztása, 21 százaléka az irányváltoztatás, a haladás, a bekanyarodás közben elköve­tett szabálytalanság, 20 százalé­ka figyelmetlenség, gondatlan vezetés, 11 százaléka az elsőbb­ség meg nem adása, 9 százaléka szabálytalanság számlájára ír­ható. Országosan az ittasan oko­zott balesetek aránya 12 száza­lék körül alakult az utóbbi évek­ben. Megyénkben jóval rosz- szabb ez az arány, hiszen tavaly 69 esetben, a balesetek 21 szá­zalékában volt kimutatható az okozó alkoholos állapota, s há­romnegyedük a volánnál ült. Az ittasságra visszavezethető bal­esetek több mint felét 30 év alat­ti fiatal idézte elő, arányuk meg­ugrott az utóbbi években. Me­gyénk országosan első, ritkáb­ban második e dicstelen listán. Legtöbb baleset júliusban és októberben történik. A múlt év­ben július balesetekben gazdag hónapnak bizonyult, október­ben viszont a szokásosnál keve­sebb sérülés történt, amely fel­tehetően a kedvező időjárási kö­rülményeknek köszönhető. Hétvégeken továbbra is sok bal­esetet regisztráltak. Napszak szerint reggel 7 óra után és 16- 20 óra között következik be a legtöbb nem kívánatos esemény közútjainkon. Az évezred utolsó évében is a 21-es főút volt a legbale- setveszélyesebb szűkebb pátri­ánkban, ahol 10 kilométerre 14 sérülés jutott. A 22-es főúton hat, a 23-ason négy volt ez a fajlagos mutató. Az alsóbbrendű útvonalak kö­zül a 2206-os Litke-Salgótarján úton hat, a 2303-as Salgótarján- Nádújfalu úton négy, a 2108-as Balassagyarmat-Aszód út nógrá­di szakaszán ugyancsak négy balesetet jegyeztek fel tavaly tíz­kilométerenként. ________________________________(KOIAJI Kiadja: Nó grádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet tér 6., Posta­fiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és teijesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótarján vonzáskörzetében a Célvonal KfL(tel.: 30/9433-548,30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a Karton Kft. (tel.: 30/34-70-864,32/475-727) juttatja el alapot. Terjeszti a BUVIH1R Rt. és a kiadó saját teijesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Híriap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 895 Ft, negyedévre 2685 Ft, fél évre 5370 Ft, egy évre 10 740 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. , M t . * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. j .VkL az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. I urtwzKuü miöú,« «um. KÖZÉLETI NAPILAP \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents