Nógrád Megyei Hírlap, 2001. április (12. évfolyam, 76-99. szám)

2001-04-06 / 80. szám

2001. ÁPRILIS 6., PÉNTEK M O Z A I K GAZDASÁG Nógrád Megyei Hírlap - 7. oldal Fegyverrel mennek az iskolába Az erőszak csírái: nem elég a fémkereső detektor A szamarak nagy barátja Elhagyta családját, feladta állását, hogy segítsen a csacsikon Az amerikai tizenévesek többsége bevallja, hogy a tavalyi év során folyamodott erőszakos cselekedetekhez, és minden ötödik középiskolás fegyverrel megy iskolába - ez derül ki egy kaliforniai viselkedéskutató intézet felméréséből. Kereszttűzbe kerülnek, lelövik, megkövezik, könnygázzal vagy más módon bántalmazzák őket. A szentföldi bibliai tájhoz hozzátartozó szamár gyakori „áldozati bárány” a mai izraeli-palesztin konfliktusban, a Jordán folyó nyuga­ti partján és a Gáza-övezetben hónapok óta tartó összecsa­pásokban. Előfordul, hogy „kamikázénak” használják őket a palesztinok. „Az erőszak csírái egész Ame­rikában az iskolákban lelhetők meg” - vélekedett Michael Josephson, az intézet elnöke. Szerinte manapság a tizenéve­sekben, elsősorban a fiúkban, igen nagy a hajlam az erőszakra dühük levezetéseként, ráadásul könnyen hozzájutnak fegyve­rekhez, kábítószerhez és alko­holhoz. A tavaly végzett felmérés, amelyben 15000 iskolást kérdez­tek meg, kimutatta, hogy a fiúk A minisztérium tékozlóan magasnak tartja az ebtálak árát, és elrendelte, hogy a civil ebtartók által is általánosan használatos „mezei” edényekre álljon át a hadsereg. Utóbbiak ára csupán 1 font 80 penny, az­az legalább 22 darabot lehet Kétszer is meg kell gondolni­uk ezentúl egy szingapúri iskola nebulóinak, hogy lógjanak-e, mert egy mobiltelefonos üzenet­küldő rendszernek köszönhető­en azonnal lebuknak szüleik előtt. A héten helyezték üzembe az újdonságot, amely automati­kusan értesíti SMS-sel a szülő­ket, ha gyermekük hiányzik az 75, a lányok 60 százaléka ütött meg valakit dühből. Ennél is megdöbbentőbb, hogy a közép- iskolás fiúk 43, az általános isko­la felső tagozatosainak 37 száza­léka gondolja helyesnek megüt­ni, vagy megfenyegetni valakit, aki felbosszantotta őket. A lá­nyoknál ugyanezek az arányok mindkét korosztályban 19 szá­zalékot értek el. Ami a fegyverviselést illeti, a középiskolás fiúk 21, a felsősök 15 százaléka ismerte be, hogy venni belőlük egyetlen rozsda- mentes ebtál árából. A brit hadseregben kétezer kutya szolgál. Mivel legutóbb 250 ebtálat rendeltek a drágáb­bikból a számukra, csaknem öt­ezer fontot lehetett volna meg­takarítani az olcsóbb révén ­iskolából. A szülők azután négyféle válaszüzenet közül vá­logathatnak: közölhetik az isko­lával, hogy tudnak a hiányzásról és meg is indokolhatják, de per­sze tudathatják azt is, hogy fo­galmuk sincs, hol a gyerek. A mobilos megoldással jócskán lerövidíthető a tanár és szülő üzenetváltása közötti idő, és a tanároknak kevesebb admi­tavaly legalább egy alkalommal fegyverrel ment iskolába. Ezen­kívül a középiskolások 60, a fel­sősök 31 százaléka nyilatkozta, hogy tudna szerezni fegyvert. Ezek az arányok még magasab­bak voltak azoknál, akik ittas ál­lapotban mentek az órákra. Josephson szerint az iskolák­ban felszerelt fémdetektorok, il­letve, a fegyverviselés törvényi szabályozása nem oldja meg önmagában a problémát, sokkal inkább a fiatalok magatartásán kellene javítani annak érdeké­ben, hogy a bennük lévő feszült­séget ne erőszakkal vezessék le. mondta a Reutersnek a brit vé­delmi minisztérium szóvivője. A brit „katonakutyák” általá­ban haditámaszpontok őrzésé­ben segédkeznek, de akadnak köztük aknák felderítésére és kábítószer kiszimatolására ki­képzett ebek is. Kenyában kü­lön brit kutyakommandó segíti a rendőrséget az elefánt­csontcsempészek elleni harc­ban. nisztrációs teendőjük marad. A nebuló-lógásgátló SMS-rend- szert mintegy 400, tizenhárom éves diák esetében vezették be az első körben, de a tervek sze­rint az év végére 1400-ra bővül a „telefonőrizetesek” létszáma. Az iskolába járó szingapúri gye­rekek szülei 70 százalékban ren­delkeznek mobiltelefonnal. Az egyik Gáza-övezeti ellen­őrző pontnál izraeli katonákat egy szamaraskordéba rejtett robbanószerkezettel akartak megölni, de az felrobbant, mi­előtt a kocsi a katonákhoz ért volna, és csak a szamárral vég­zett. Ezek után nem csoda, hogy az izraeli katonák jobban félnek a szamaraktól, mint az oroszlántól. Előfordult, hogy a Gáza-övezetben kézigránáttal öltek meg egy feléjük tartó csa­csit, mert azt hitték róla, hogy „sétáló bomba”. Vannak azonban szamárba­rát emberek is a nyugati parton és a Gáza-övezetben. A nap mint nap lejátszódó emberi tra­gédiák közepette egy brit állat­barát a szamarak nyomorúsá­gának próbál véget vetni. Lucy Fensom feladta a British Airways légitársaságnál betöl­tött légikisasszonyi állását és elhagyta Angliában élő család­ját, hogy szembeszálljon az iz­raeli bürokráciával és mind­azok gúnyolódó ellenségessé­gével, akik - szerinte - képtele­nek megérteni az állatok iránt érzett szenvedélyes szeretetét. A bántalmazott és beteg sza­marak részére menhelyet akar létesíteni, amihez Nagy-Britan- niában gyűjtött pénzt.- A mostani politikai helyzet miatt az emberek csak nevet­nek, amikor a szamarakról be­szél nekik az ember. Mindenki azt mondja, hogy ez most idő­szerűtlen. Jóformán háború fo­lyik, az utcán halnak meg em­berek - mondta a Reutersnek a 30 éves Lucy Fensom egy izrae­li kibucban, ahol a menhelyet szeretné felépíteni. - De az álla­tok ilyen időkben sokkal töb­bet szenvednek, mint béke ide­jén. A szamarat a Közel-Keleten nem, illetve ott sem respektál­ják. A szamár szó a héber és az arab nyelvekben is az idióta szinonimája.- Nagy ostobaság butának tartani a szamarat. Valójában okos állat, még a lovaknál is ér­telmesebb - mondja a brit állat­védőnő, aki 1993-ban mentett meg először szamarat a Szent­földön, amikor önkéntesként dolgozott egy állatmenhelyen Jeruzsálem közelében. Egy Dónk névre hallgató csacsit tu­lajdonosa szögesdróttal béklyó­zott meg, hogy ne kóboroljon el. A szögesdrót mély sebeket ejtett a lábán, majdnem meg­bénult. Lucy pénzt gyűjtött, és Nagy-Britanniába szállította Donkot. így kezdődött mostani munkálkodása, hogy meg­mentse a szentföldi szamara­kat. Szerinte a világon legin­kább ezeket az állatokat bán­talmazzák. - Ütik, agyondol­goztatják, kínozzák és éhezte- tik őket - mondja. A Szentföldön általában be­duinok és falusi arabok tarta­nak szamarat teherhordásra. Gyakran annyira megrakják a kocsikat, hogy csak korbácso­lással tudják a túl nehéz teher húzására kényszeríteni őket - panaszolja Lucy Fensom. Ami­kor az állat megbetegszik vagy megsérül, sorsára hagyják, mert túl szegények ahhoz, hogy megfizessék az állator­vost, a szamár pedig olcsó a Szentföldön. Azokat, akik éheztetik és ve­rik a jószágjukat, Lucy Fensom igyekszik rábeszélni a jobb bá­násmódra. Néha egészen em­bertelen esetekkel is találko­zik. Lefényképezett például olyan szamarat, amelynek le­vágták a fülét, egy másikat, amelynek a nemi szervét meg­csonkították, de olyat is, ame­lyet gyerekek elégettek. Jellem­ző példa a szamarakkal való kegyetlenkedésre, hogy néme­lyiknek szöget verneka fejébe.- Az emberek itt nagyon ala­csony rendű élőlénynek tartják a szamarat. Abban a tévhitben nevelkedtek fel, hogy kinevet­ni, gyűlölni és bántalmazni kell ezt az állatot - folytatta Lucy Fensom. Könnyes szem­mel meséli, hogy egy palesztin irányítás alatt álló város állat­kertjében kis csacsikkal etetik az oroszlánokat. A brit szamárvédő nemrég eredménytelenül próbálta meg­találni azt a szamarat, amely­nek a farára Izrael-ellenes jel­szavakat festettek, majd Betle­hem közelében az izraeli-pa­lesztin összecsapások színhe­lyére irányítottak. A nyugati parton és a Gáza-övezetben a gyűléseken gyakran az izraeli vezetők kigúnyolására használ­ják ezt az állatot. A szamarak iránt érzett ellenszenv talán legtöbbet mondó példája: a pa­lesztin gyerekek oly mélyen megvetik ezt a „graffiticsacsit", hogy a Sáron csúfnevet adták neki, Ariel Sáron izraeli mi­niszterelnök után... Olcsóbb kutyatálak a brit seregben Olcsóbb kutyatálak hadrendbe állításával próbálja csök­kenteni a hadsereg kiadásait a brit védelmi minisztérium. Eddig olyan rozsdamentes edényekből etette a brit hadsereg a kutyáit, amelyek 21 font 73 pennybe kerültek. Lógásgátló rendszer, nebulóknak Koporsók kartonból Kolumbiában már eddig is jövedelmező üzlet volt a ko­porsókészítés, de legutóbb egy helybeli nyugdíjas olyan újítással állt elő, ami mind neki, mind az elhunytak csa­ládtagjainak jelentős továb­bi hasznot hoz majd: az el­hunytakat ezentúl kartonpa­pírban teszik majd a sírba. Raul Duran fejéből egy teme­tésen pattant ki az isteni szikra. „A kolumbiaiak 80 százaléka szegény, nincs pénzük, hogy megfizessék a fából készült, ha­gyományos koporsókat” - mond­ta a férfi, aki eddig olcsó sörök forgalmazásával foglalkozott, ez­zel keresett kisebb vagyont. Mivel pedig az üzemében ké­szítendő kartonkoporsó csak fe­leannyiba kerül majd (35 dollár­ba), mint a hagyományos válto­zatok, a siker garantált. Kolum­biában egyébként sűrűn temet­nek: immár 37 éve tart a polgár- háború, s csak 1999-ben majd­nem negyvenezren váltak gyil­kosságok áldozatává. Duran ma­gabiztos: eddig is foglalkozott kartondobozok készítésével, rá­adásul az új, nagyméretű dobozt már sikeresen tesztelték: 180 ki­logramm homokkal rakták tele, s még így sem tört össze. Noha a gyártás még nem kezdődött meg (eleinte napi 30 darabot készíte­nek majd a kartonkoporsóból), máris rengeteg az érdeklődő, többek között külföldről is. Állí­tólag amerikai temetkezési vállal­kozók is felvették vele a kapcso­latot, mert az Egyesült Államok­ban tényleg óriási a temetési költség. Hírügynökségi jelentés szerint egyelőre csak néhány „bemutató példány” készült el az új koporsóból: Duran alkal­mazottai időnként belefeksze­nek, hogy kipróbálják... Elhúzódhat a kis-balatoni beruházás Az egész világon egyedülálló vízvédelmi beruházás készül Kevéssé valószínű, hogy a Balaton védelmét szolgáló kis- balatoni vízvédelmi beruházás második üteme 2003 decem­berére elkészül - mondta Túri-Kovács Béla környezetvédel­mi miniszter a tórendszer Diás-szigetén tartott szerdai sajtótájékoztatón. Több helyszínen, közel egy­napos egyeztető megbeszélést tartott szerdán a környezetvé­delmi tárca az illetékes vízügyi, természetvédelmi szakemberek, tudományos kutatók részvételé­vel a kis-balatoni vízvédelmi be­ruházás helyzetéről, jövőjéről. - A Zala folyó vizét befogadó, megszűrő és így a Balatont óvó Kis-Balaton vízvédelmi rendszer eddig elkészült része már maga is természeti érték; ezt a szem­pontot már együtt kell kezelni a Balaton mint nemzeti érték víz­minőség-védelmének érdekével Az amerikai kormány által pénzügyileg is támogatott nem­zetközi beruházási tanácsadó intézet kimutatta például, hogy Szingapúrban 2, Malajziában pedig 3 hét kell azoknak az en­gedélyeknek a beszerzéséhez, amelyekre Horvátországban 52 hétig is várhat a külföldi beru­házó. A tanulmány szerint egy külföldi beruházónak átlagosan 24 akadályon kell keresztülver­gődnie Horvátországban, hogy a megfelelő engedélyeket és be­- tolmácsolta a megbeszélés egyik tanulságát Túri-Kovács Bé­la. A Diás-szigeti sajtótájékozta­tón a környezetvédelmi minisz­ter hangsúlyozta: a beruházás nyomán eddig „beállt” termé­szeti állapotot össze kell vetni a különböző mérési és hatásvizs­gálati adatokkal.- Ezután lehet csak felelős­séggel dönteni: hogyan, milyen módszerrel haladjon tovább a kis-balatoni vízvédelmi rend­szer végleges kialakítása - álla­pította meg a szakminiszter. jegyzéseket megszerezze bármi­féle vállalkozáshoz. Természe­tesen mindenütt megfelelő díja­zásban kell részesítenie a köz­vetítőket. így például 30-40 na­pot kell várnia arra, hogy mun­kavállalási engedélyt kapjon. Hat hónapig is eltart, amíg vállalkozását bejegyzik a horvát hatóságok, és akár néhány évig is eltarthat, hogy minden enge­délyt, bejegyzést megszerezzen. A földvásárláshoz például 6 hó­napot kell várnia az engedély Hozzátette: egyúttal eldönten­dő, hogy a hatályos kormány- rendelet szerint vagy pedig azt módosítva folytatható a vízvé­delmi beruházás. - Maga a víz­ügyi kivitelező munka fizikai ér­telemben befejezhető lenne a kormányrendeletben előírt 2003 decemberére - mutatott rá. Hangsúlyozta azonban, hogy jellegüknél fogva a biológiai, vízkémiai és egyéb hatásvizsgá­latok, tudományos elemzések elhúzódnak. - Márpedig ezek eredményeinek ismerete nélkül nem gyorsíthatók a kis-balatoni munkálatok - mutatott rá Turi- Kovács Béla. Tardy János helyettes állam­titkár, a természetvédelmi hiva­tal elnöke kiemelte: éppen a pontos vizsgálati összevetések, megszerzésére egy külföldinek, a földtulajdon elismertetéséhez akár több év is kell. A helyható­ság engedélyeinek kiállítása 2 hónapig is eltart, az építési en­gedélyre legalább újabb két hó­napot, de lehet, hogy egy évet is várni kell. Szerencsés esetben a földhivatali bejegyzés 10 nap alatt elintéződik, de akár 5 évbe is beletelhet. A FIAS azt ajánlotta a horvát kormánynak, hogy az ügyinté­zés egyszerűsítése érdekében pontosan határozza meg az ille­tékességi köröket, valamint azokat a határidőket, amelyek keretében a horvát hatóságok kötelesek rendezni a külföldi beruházók kérelmeit. A tanács­adó cég javasolta, hogy például az építkezések engedélyezteté­si eljárásából töröljék azt a értékelések hiányában nem si­került még egyértelmű választ adni a „merre tovább” kérdésre.- Túlzott sietség nélkül és szi­gorú szakmai kritériumok sze­rint, ugyanakkor a Balaton jövő­jét szem előtt tartva lehet csak befejezni a kis-balatoni rend­szert - húzta alá a helyettes ál­lamtitkár. Tardy János rámutatott: jelle­gét tekintve a világon egyedülál­ló ez a vízvédelmi beruházás, ugyanakkor a közvetlen környe­zetére gyakorolt komplex hatá­sát nem ismert még. - így egy­ben nemzetközileg páratlan tu­dományos „kísérleti terep” is ez a Balatont óvó és környezeti át­alakulásokkal is járó beruházás - hangsúlyozta Tardy János. passzust, amely kötelező kon­zultációt ír elő minden szom­széddal, a kérelem elutasítása esetén pedig pontosan rögzít­sék az elutasítás indokait. A FI­AS ajánlotta azt is, hogy Hor­vátországban is alakítsanak ki ipari parkokat, ahol az átlagos­nál sokkal gyorsabban fektet­hetnek be a külföldiek is. A ta­nácsadó cég példaként hozta fel Írországot, ahol már 150 ipari park működik, s bennük a kül­földi cégek 150 ezer, a hazaiak pedig 200 ezer munkavállalót foglalkoztathatnak. (A 4,2 milli­ós Horvátországban a munka- nélküliek száma már megköze­lítette a 400 ezret, s egyelőre az új kormány sem tudta megállí­tani a munkanélküliségi ráta növekedését.) FELVESSZÜK A RITMUSÁT s CIB BANK 3100 Salgótarján, Rákóczi u. 1-9. Telefon:(32) 520-150 ^BCT^TIKÁMATOK^ VÁLLALKOZÁSOK BÉSZtBE Lekötési utó Évét kanul, 1M Ft MM (%) (EBKM) 1 hét 5,750 (5,83) 2-3 hét 7,250 (7,35) 1-2 hó 8,250 (8,36) 3 hó 8,000 (8,11) 6 hó 7,750 (7,86) 12 hó 7,250 (7,35) CIB Bankszámla 2,000 (2,05) MAQÁNSZEMÉLYEK RÉSZÉBE 50 E Ft-5 MFt 5-10 MR 10 H Ft lelett Lekötési M éves kernet (%) EBKM éves kamat (%) EBKM éves kanét (%) EBKM 1 hó 9,500 (9,63) 9,875 (10,01) 10,250 (10,39) 3 hó 8,250 (8,36) 8,625 (8,74) 9,000 (9,13) 6 hó 8,250 (8,36) 8,625 (8,74) 9,000 (9,13) 12 hó 7,750 (7,86) 8,125 (8,24) 8,500 (8,62) Lejárat előtti visszaváltás esetén a Kamat a mindenkori CIB Classic Magánszámla alsó kamatsávjával megegyezi. CIB Classic Magánszámla CIB XL Átutalási Magánszámla XL/Classic tévoa kamatai: övm kamat (%) EBKM 0-100 E Ft-ig 2,500 2,56/2,56 100 E Ft—1 MFt 3,000 3,08/3,08 1M Ft felett 6,000 6,26/6,22 CIB Takarékszámla (min. 50 E Ft) tévoa kamatai: évaa kamat (%) EBKM 0-50 E Ft-ig 2,500 2,56 50EFMMR 6,500 6,79 1 MFt felett 9,500 10,07 KINCSEM betét kamata magánszemélyek részére (min. 50 E Ft) éve. kamat (%) EBKM 1 hónap 9,600 9,73 3 hónap 8,500 8,62 6 hónap 8,500 8,62 12 hónap 8,000 8,11 Lejárat előtti visszaváltás esetén bank kamatot nem fizet. KINCSEM 2003 kötvény (min. 10 E R) évaa kamat (%) EHM­1 hónap 9,750 9,75 3 hónap 8,500 8,50 6 hónap 8,500 8,50 12 hónap 8,000 8,00 “Az EHM kamatai az éves kamattal megegyezőek. HITELEK Érvényes: 2001. március 19-181 Magánszemélyek részére éves kanét (\) Folyószámlahitel 20,00 THM: 22,67-29,34% 1 évre, hó végi kamatfizetéssel Betétőrző hítel 15,00 THM Betétőrzö hitelnél: 16,51% 1 évre, 300.000 Ft-ra, negyedéves kamatfizetéssel Betétőrző folyószámlahitelnél: 16,31-16,73% 1 évre hó végi kamatfizetéssel Lombardhitel 18,00 THM: 20,821 évre, negyedéves kamatfizetéssel Ingatlanfedezet mellett nyújtott- lakáscélú hitel kamata 15,50- egyéb célú hitel kamata 18,00 THM: 20,54-24,61%, 1-10 éves futamidőre CIB Otthonteremtő Hitel 1 éves kamatperiódus 12,80 5 éves kamatperiódus 10,90 CIB Új Otthon hitel 6,75 CIB Személyi kölcsön 23,00 THM: 27,87-37,76%, 1-5 éves futamidőre Évnskanst(\) HUFprimerate 13,25 CIB^0640242242 A BANCA COMMERCIALE rTAUANA -CSOPORT TAGJA Bürokrácia akadályozza a befektetést A horvátországi bürokratikus akadályok láttán a lehetséges külföldi befektető inkább elmegy Írországba vagy Magyar- országra üzleteket kötni, és legfeljebb csak akkor tér vissza Horvátországba, ha nyaralni akar - így kommentálta a zág­rábi Vecernji List című napilap annak az átfogó felmérés­nek a megállapításait, amelyet a Világbank keretében mű­ködő FIAS készített a horvátországi külföldi befektetési környezetről.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents