Nógrád Megyei Hírlap, 2001. április (12. évfolyam, 76-99. szám)

2001-04-30 / 99. szám

2001. ÁPRILIS 30., HÉTFŐ SZÉCSÉNY MEGYEI KÖRKÉP BÁTONYTERENYE 3. OLDAL Nógrád Megyei Hírlap Baráth Ottó jegyzete „Az élet anyja... Vallom, jelen világunknak alig­ha volt ellentmondásosabb jelensé­ge, mint a munkához való viszo­nyunk. Gondoljunk csak a nagy vi­hart kavaró, szinte minapi mun- katörvénykönyv-módosüásra, az előzetes ellentétes álláspontokra, s az utólagos - most is dúló vitákra, háborgó érzelmekre. De utalhatok a munkaügyi ellenőrzésekre, ame­lyek nap mint nap érik tetten a jog­szabályok megsértésé, mutatnak rá a munka világának konfliktusa­im, az érdekegyeztetés hiány ám S mert nem akarok ünneprontó len­ni, most nem emlegetem fel a munkanélküliek sorsát. Ám ki kell mondanom, az évez­red elején a munka világa nem ha­sonlítható egy ünnepi fáklyás me­nethez. Ezért is jogos a kérdés, mi­lyen lesz a munka jövője, belátha­tó holnapja mire számíthat a po­tenciális munkavállaló? Mert az ember - különösen, ha fiatal, - sze­retné eljövendő pályafutását belát­ni Azt hiszem, most biztosat senki nem tud, azonkívül, ami a napnál is világosabb: a munka világának jellemzői folyamatosan változni fognak. Ezek közül - a trendek alapján - érdemes néhányat, szub- jektíve is kiemelni. Jó magam valószínűnek tar­tom, hogy a kontinentális Európá­ban és Magyarországon egyaránt 10 % körüli munkanélküliségi ráta jó esében is csak kismértékben csökkenőé, a foglalkoztatás szín­vonalának minimális mértékű nö­vekedésével párhuzamosan. A munkavállalók egy része a közeljö­vőben is - főleg avállalkozói szférá­ban - „nyugodtan” félhé munka­helyének elvesztéséül Nőni fog a fluktuáció, szerintem csak kevesen mászhatják meg egy cégnél a karri­erlétre minden fokát. Csak nőhé a munkaerő-piad szervezetek szere­pe, mert a munkanélküliségé ke­zelni kell, az aktív eszközök továb­bi bővítésével is. A munka biztonságát valamen­nyire is csak az teremtheti meg ma­gának, aki eleve magasan kvcdifi- kált, folyamatosan képzi és átkép­zi magát. Aki birtokában van a számítógépes ismereteknek fel­használói szinten, beszél angolul vagy/és németül A szakadatlan továbbképzés követelménye folya­matosan fennmarad, a pályafutás része lesz. Ez ugyan - aki próbálta, tudja, aki nem, az készüljön fel túl - nem egy „idegnyugtató felhőjá­ték”, ám még egy kisebb karrier fel- téele is (lesz). Gyanítom, a privati­záció, a globalizáció, a külföldi tő kebeámmlás - miközben a gazda­sági folyamatok előmozdítói, - to- vóbbm is a társadalmi különbsé­gek kiváltói, a szociális problémák okozói lesznek és/vagy maradnak, amire nemcsak a munkavállalók­nak, de a mindenkori kormány­zatnak is fel kell készülni. A mun­káltatók és a munkavállalók egyébként is mind nagyobb nyo­mást fognak gyakorolni a kormá­nyokra alku- és cselekvőkészségük bizonyítására. (Lásd: a „Győri Keksz” eséé!) Most a munka ünnepe miatt ne fényezzük feleslegesen a munka vi­lágát, a valót és a várhatót sem Az ünnep miatt ne lássa senki rózsa­színben azt, de tisztelje és becsülje az eddigmél is jobban a munkál, az „élet anyját”. Szécsény: hangosan szólt az ének (Folytatás az 1. oldalról) csoportoknak az alapítvány aján­Bebizonyosodott, hogy az apró- dékát Varga Béla Szécsény város ságok ismerik, s tudják az orosz alpolgármestere és dr. Sebestyén táncokat épp úgy, mint a westemt. Erzsébet jegyző adták át. Felvonultattak polkát, szambát, - ____________szemoorAdifeheiic d iszkó formációt rokkendrolt. Hallhattunk hangszeres zenét, éneket, és kedves irodalmi össze­állítást. A műsor zárásaként a fellépő 325 gyermek Barát Attilával közösen énekel­ték a Szóljon hangosan az ének című dalt. Tőzsér Zsolt, a Nógrád Megyei Közgyűlés alelnökének A szécsényi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola 3. c osz- zárszava után a fellépő tályosai ______________________fotói rigót. K étszáz alkotás bemutatkozik HÍREK SALGÓTARJÁN 26. Salgótarjáni Tavaszi Tárlat m (Folytatás az 1. oldalról) korszakában, amikor a kor- társművészet társadalmi jelen­tősége érezhetően visszaesőben van, amikor a művészeti célok megvalósítását, a bemutatási le­hetőségek megteremtését sú­lyos hiányok és gátak akadá­lyozzák. Szomorúan kell kons­tatálnunk, hogy az ezredforduló éveiben már nem a társadalmi művészeti reprezentáció vélt vagy valós értékei miatt becsben tartott fontos fórum az országos tárlat, sem Szegeden, sem Deb­recenben, sem Hódmezővásár­helyen, sem itt, Salgótarjánban. Azzal kell szembesülnünk, hogy a társadalmi megbecsülé­sét és közönségét vesztett, éltető forrásait kereső művészet két­ségbeesetten tartja állásait. A megnyitón átadták a 26. Salgótarjáni Tavaszi Tárlat díjait is: Salgótarján Megyei Jogú Vá­ros Önkormányzata nagydíját Bobály Attila szobrászművész, Nógrád Megye Közgyűlésének Hivatala díját Szabó György szobrászművész vehette át. A Nemzeti Kulturális Örökség Mi­nisztériuma díját Molnár Iscsu István grafikusművész vehette át, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete díját Földi Péter festőművésznek ítélték. A Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány díját Lous Stuijfzand képzőművész, a Magyar Grafi­kusművészek Szövetsége díját Stefanovits Péter kapta. A Ma­gyar Grafikáért Alapítvány díját Gellér B. István képzőművész, Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Közgyűlése díját Urbán Tibor, a Nógrád Megyei Múzeum vásár­lással egybekötött díját Karakas András kapta. HEGEDŰS OPERETTGÁLA. A Salgótarjá­ni Szimfonikus Zenekar május 1- jén, kedden 17 órától ad műsort is­mert, népszerű operettekből. Köz­reműködik: Lengyel Judit, Szilágyi Olga, Várkonyi Szilvia, Csutka Ist­ván, Szüle Tamás, Vadász Zsolt. Vezényel: Kökényessy Zoltán. Tangóharmonikán Horváth István játszik virtuóz dallamokat. Fellép a május 5-ei Salgótarján Kupára készülő Főnix táncegyüttes is. Sztárvendég: SLMartin szaxofon- művész. pásttó „GYÖNGY A CSILLAG.” Szom­baton immár nyolcadik alkalom­mal rendezte meg nagy sikerrel a Tehetséges Pásztói Gyermekekért Alapítvány, a város önkormányza­ta és a Magyar Versmondók Egye­sülete az országos, sőt határain­kon is túlmutató általános iskolai versmondóversenyt. Az eredmé­nyeket a május 2-ai szerdai szá­munkban közöljük. BÁTONYTERENYE MUNKÁSPÁRTI MAJÁLIS. A Munkáspárt tagjai és szimpatizán­sa a megszokott salgótarjáni szín­hely, a Dolinka helyett ezúttal Kisterenyén a kastélykertben vár­ják a velük emlékezni, ünnepelni vágyókat. LEGKÖZELEBB SZERDÁN Lapunk legközelebbi száma - a május elsejei ünnep miatt - május 2-án, szerdán jelenik meg. % A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete díját kapta Földi Péter festőművész a „Dobolok (Napfogyatkozás) 2000” című munkájáért ■ Lebukott két táskatolvaj, de működik egy németjuhász! Bűncselekmény-sorozatot sza­kítottak meg a salgótarjáni rend­őrök. A megyeszékhelyen az utób­bi hetekben idős, többnyire nehe­zen mozgó asszonyoktól táskákat, szatyrokat loptak el a városköz­pontban és a Vásártéren. Amint azt Nagy Gábor alezredes, a Salgó­tarjáni Rendőrkapitányság bűn­ügyi osztályvezetője sajtótájékoz­tatójában elmondta, a bejelenté­sek nyomán nagy erőkkel kezdtek a tettesek felderítéséhez. Sikerült is őrizetbe venni O. A. 'Salgótarjáni, és P. F. sámsonházi lakost: a húsz és a huszonöt éves fiatalemberek sógorok. A bűncselekményeket többnyi­re együtt követték el. Egyikük fi­gyelt, a másik pedig kitépte a cso­magot az áldozat kezéből. Az egyik eset rablássá fajult, ugyanis amikor P. F. a pénztárcát akarta el­venni egy nénitől, az ellenkezett, mire a férfi tarkón csapta. Az őri­zetben lévők tucatnyi esetet ismer­tek el, de feltételezhető, hogy több alkalommal is követtek el hasonló- akat. A rendőrség kéri, hogy akit hasonló sérelem ért, fáradjon be a városi kapitányságra, vagy a 311- 37Tes telefonon jelentkezzen! Újabb veszély is leselkedik azonban a járókelőkre. Nemrégi egy németjuhászt sétáltató sze­mélyt a Bem úti aluljárónál ott ha­gyott a kutyája, s nekirontott egy asszonynak, akinek a kezéből a kutya kikapta a táskát, visszasza­ladt a gazdához, majd mind a ket­ten eltűntek a házak között... Flórián, a tűzoltók védőszentje Pillanatkép az ünnepségről __________________________■ ( Folytatás az 1. oldalról) Ehhez min­den együtt áll ahhoz, hogy az önkor­mányzatok és a tűzoltóság magas színvo­nalon tegye ebben a mun­káját, minden­ki megelége­désére. Az ünnepi megemléke­zést követően megkoszorúzták Szent Flórián emléktábláját, majd a városi tűzoltóság, vala­mint a katasztrófavédelmi igaz­gatóság díszkard és díszsisak emléktárgyat adott át Puszta Bé­la polgármesternek, a szerveze­tek munkáját támogató tevé­kenységéért. A személyi állo­mányból hárman részesültek soron kívüli előléptetésben, és számosán kaptak dicséretet és jutalmat munkájukért. Járd ki lábam karikára MSZOSZ-díjat kapott a salgótarjáni Nógrád táncegyüttes- Kellett ahhoz némi fanatiz­mus, hogy egy fiatal, gyökérte- len város, mint Salgótarján, ép­pen csak túl az ötvenen, művé­szeti csoportot hozzon létre - mondja Szabó János, a Nógrád táncegyüttes alapító tagja, mű­vészeti asszisztense. Sorolja a fanatikusok neveit, Petőné Sza­bó Piroskáét, Őze Jánosét, Szé­kely Istvánét, majd azokét, akik elismerések sorát hozták. Sorukat hallgatva néhány név többször is ismétlődik. Ilyen a Mlinár házaspáré.- Nem véletlenül - siet a ma­gyarázattal Gyebnár László, az együttes művészeti vezetője, ­egem is Mlinár Pali hívott az együttesbe, mindössze 17 éves voltam... Igaz, a néptánc már otthon, Nagylócon „megfertő­zött”. A gyerekcsoportban tán­coltam, majd Balassagyarmaton folytattam. Az országos visszhangot verő tapsokig, sikerekig, a Mlinár házaspár vitte a csopor­tot. Mlinár Pált és feleségét, Kolarovszki Máriát Békéscsabá­ról „csábították” Nógrádba, 1979-ben és tíz évig vezették az együttest. Következetes, szak­mai munkájukkal nemcsak elis­merések sorát kapták a tánco­sok, hanem 1982-ben otthonra is leltek a Táncházban. Amikor Mlinárék visszamentek Békés­csabára, Hájas Tibor és felesé­ge, Nagy Anikó folytatták a mű­vészeti, pedagógiai munkát, menedzselték az együttest.- Mert a művészeti vezető dolga meglehetősen összetett - mondja Gyebnár László. Mű­vésznek, pedagógusnak, pszi­chológusnak, táncosnak és me­nedzsernek is kell lennie egy­szerre. A művészetet, a kultúrát ugyanis soha nem kényeztették el a támogatással, a pénzzel. A városi önkormányzat erejéhez mérten támogatja őket. A Salgótarjáni Néptánc- művészetért Közalapítványon keresztül kapnak annyit, ami a Táncház fenntartására elég. A szakmai munkára, a fellépő ru­hákra, a zenére szükséges pénzt maguk gyűjtik össze. Pá­lyázattal, szponzoroktól, amit lehet, és volt olyan esztendő, hogy egymillió forint is össze­jött. Segítenek a régi táncosok is, mert a szálakat, amelyek a néptánchoz, az együtteshez kö­tik őket, a múló idő nem tudja elszakítani. Már csak azért sem, mert jó néhányan vannak olya­nok, akik helyébe gyermeke lé­pett. Felváltva mesélik, hogy amikor tavaly decemberben, az együttes megalakulásának 25. évfordulóját színpompás gála­műsorral köszöntötték, több mint 120 táncos volt a József At­tila Művelődési Központ szín­padán. Úgy tűnik, az utánpót­lással sincs gond. A Táncháznak négy gyer­mekcsoportja van. A Viganó és a Lurkó gyermek-táncegyüttes már figyelemreméltó sikerekkel büszkélkedhet. A Nógrád főképpen a Kár­pát-medence magyar táncait vi­szi színpadra. Sok erdélyi nép­táncot tanultak és külön figyel­met fordítanak a szűkebb haza folklórjára, a palóc táncok be­mutatására, a még meglévő tánc- és zenei hagyományok összegyűjtésére, feldolgozásá­ra. A koreográfusnak mégsem egyszerű a dolga A legtöbbjük arra törekszik, hogy a hagyomá­nyokat élővé varázsolja, a mai ember is értse a néptánc nyel­vét, egy-egy mozdulatban ráis­merjenek saját élethelyzetükre.- Mindez meglehetősen hosszú, alapos szakmai munkát kíván - magyarázza elgondol­kodva Gyebnár László, aki ma­ga is a Népművészet Ifjú Meste­re és örökös Aranysarkantyús táncos. Meséli, hogy a negyed- százados évfordulóra új táncot tanultak, a felső Tisza vidékéről valót. A koreográfust Nyíregy­házáról hozták, aki kitűnő is­merője a helyi néptánc-hagyo­mányoknak. Amikor elkezdtek dolgozni, az együttes táncosai sok mindent tudtak már. Mégis fél évig tartott, amíg végre szín­padra álltak vele. A siker termé­szetesen nem maradt el. De hát az elismerés szinte alakulásától kezdve a Nógrád mellé szegődött. Nívódíjat, Aranyszőlő fődíjat hoztak haza Gyöngyösről már az első idők­ben. Többször ismerték el mű­vészetüket, kiváló együttes cím­mel és az együttesek nívódíjá­val. Bejárták a fél Európát, si­kert, sikerre halmozva. A Hegyi Népek XXX. Folklór Fesztiváljá­ról a lengyelországi Zakopané­ból Aranyfokos fődíjjal tértek haza. Fennállásuk huszadik év­fordulóján pedig Salgótarján vá­ros elismerése és megbecsülése jeléül Pro Űrbe címet adomá­nyozott az együttesnek. Most, április 28-án a ma­gas színvonalú művészi mun­káért a gyakorta és szívesen vál­lalt közszerepléséért a Magyar Szakszervezetek Országos Szö­vetségének Elnöksége MSZOSZ-díjban részesítette a csoportot.- Magam is, a táncosok is örülnek az elismerésnek. A mi szemünkben csak emeli a rang­ját, hogy röviddel előttünk né­hai Czinke Ferenc festőművész vehette át ezt az elismerést - összegezi a csoport véleményét Gyebnár László. Nem sokáig ünnepeltek. Este már Salgótarjánban a Jó­zsef Attila Művelődési Központ tavaszi gálaműsorán seregtek- forogtak, daloltak, a Járd ki lá­bam karikára...” Május elsején pedig Salgótarjánban a Dolinkában lépnek színpadra sok-sok néző örömére. ________________________V.O.« ( ‘Cikkünk szerzője, la­punk külső munkatársa, Vincze Istvánné április 28-án ugyancsak MSZOSZ-díjban ré­szesült.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents