Nógrád Megyei Hírlap, 2001. április (12. évfolyam, 76-99. szám)

2001-04-26 / 96. szám

Pop plusz rock Magyar sikerlovagok Fábry, Edda, Illés, Szakcsi: a maguk nemében, műfajukban eddigi munkájukkal alaposan rászolgáltak a fenti kijelentés­re. Mind a négyen előrukkoltak valamivel, valami csak rájuk jellemző különlegességgel. Hosszú idő óta nem jelentkezett stúdiólemezzel Szakcsi Lakatos Bé­la 2001-es nagy dobása az „On The Way Back Home” („Útban hazafe­lé”) című korong, amely 9 vadonat­új felvételt tartalmaz. A New York­ban rögzített mű közreműködői Szakcsi mellett a szakma legjobbjai: BobMintzer, Peter Bemstén, illetve Zak Danziger és Titn Lefebvre. A jazz halhatatlanja a legjobb formá­ját hozza, a szerkesztőség kedven­cei a „The Last Time Together” („Utoljára együtt”), a „How High The Moon” („Milyen magas a Hold”) és a „Lőve Letters” (Szerel­mes levelek). * Szerény hazánk kétségkívül leg­nagyobb beszédművésze, Fábry Sándor új anyaggal jelentkezett, dupla CD és kazetta formájában. „A lejtő ördöge” hangfelvételét tavaly rögzítették az Új Színházban. A szerző és előadó a következő sorok­kal ajánlja művét: „Egykori iroda­lomprofesszorom hangsúlyozta volt gyakorta, hogy az íróember számára a pennánál, a papirosnál, de még az ihletnél is fontosabb a megtermé­kenyítő élmény, úgy is, mint min­den dolgok gyökere. Ezt az akkori pallérozatlan elménkkel közhely­nek, magától értetődőnek tűnő kije­lentést egy lezser perszeperszével in­téztük el annak idején, anélkül, hogy igazán mélyen magunkévá tet­tük volna Nem gondoltam, hogy harmadfél évtized múltán saját bő­römön és ínszalagomon fogom meg­tanulni a fenti täel fájó-édes igazsá­gát. Nem hittem, hogy hebrencs síbalesetem és annak folyományai úgy rántják majd ki belőlem ezt a történetei, amint a főnővér a térdem­be betokosodott műanyag csövet. Előző lemezi szösszenetemhez -A vi­etnami balzsam - hasonlatosan itt is elmondhatom, hogy biza ebből a meséből se íródott le soha egy büdös sor sem. Addig mondtam, mondo­gattam mindenféle fórumokon, míg bizonyos fordulatok lassanként ki- munkálódtak, miközben újabb és újabb, többségében kitalált, vagy egyebütt begyűjtött élményekkel Mz- lalódott a mese alapszövete - képza­var! - olyannyira, hogy számos meg nem történt elemet a végén már ma­gam is valósnak hittem! Eme síelős- kórházi mondókámmal kapcsolat­ban is beigazolódott, mily fontos is, hogy a városi kobzos élménye rezo- náljon a hallgatóéval. Az utóbbi esz­tendőkben a sí tömegsporttá vált mi- nálunk, nem éppen hegygazdag ha­zánkban, a kórház pediglen olyan kollektív alapélmény, mesélendő ka­land, mint szüléinknek, nagyszüle- inknek volt egykor az ostrom, a há­borít. A Kedves Hallgatót arra ké­rem, síeljen, amennyit csak bír, de ha egy mód van rá, ne jusson el a kórházig. Vagy ha mégis, őrizze meg humorérzéké. Szüksége lesz rá!" * 1989-ben látott napvilágot az Ed­da Művek nyolcadik albuma, a „Szaga van”. Anno ez volt a máso­dik, amelyen a Salgótarjánból el­származott gitáros, Alapi István ját­szott. 12 év után dobták piacra az eredeti felvétel újradigitalizált válto­zatát, amelyen többek között ott a „Mi vagyunk a rock”, a „Főnök vol­tál”, a „Régi barátság”, a „Csendes ember” (amely Pataky Attila édes­apja emlékének állít emléket), „A törvény” és az „Amikor még...” is. A csapat akkori felállása: Pataky Attila-Gömöry Zsoft-Alapi István- Donászy Tibor-Péhő Gábor. * A Hungaroton kiadó „Hallható halhatatlanok, A magyar popsztori” sorozata keretében látott napvilágot az Illés-együttes egykori, „Ne sírja­tok lányok” című korongja digitali­zált változata, ritkaságokkal fűsze­rezve. A CD szerkesztője, a „hazai angol humor nagykövete”, Galla Miklós, aki ezekkel a szavakkal kö­szönti a hallgatóságot a kiadvány füzetecskéjében: „Az Illés-együttes és köre 1973- ban egyszerre négy nagylemezt ké­szített: a jelen kiadványunkon sze­replő, utolsó Illés LP-t, Szörényi Le­vente első önálló albumát, Koncz Zsuzsa Jelbeszéd, és Halász Judit Kép a tükörben című lemezeit. Az Illés-zenekar Ne sírjatok, lányok! rímmel jelentette meg 12 számból álló felvételét, amelyen csupa már ismert dalt játszottak el új hangsze­relésben. Vajon miért? Nos, az egyik ok, hogy bár még nem volt el­döntött tény, hogy az Illés-együttes hamarosan befejezi pályafutását, a tagok közül néhányon már tervez­gették a zenekar utáni időket, így a szerzői energiák nem tudtak kon­centrálódni egy új Illés-repertoár létrehozásában. Szintén szerepet játszott a döntésben, hogy akkori­ban igen gyorsan változtak a felvé­telkészítés technikai körülményei, hiszen évről évre új felszerelések ke­rültek a stúdiókba, így az idő előre­haladtával egyre jobb minőségben lehetett rögzíteni a szerzeményeket. Ennek illusztrálására elég, ha ösz- szehasonlítjuk a Légy jó kicsit hoz­zám vagy az Igen című dalok ere­deti felvételeit az e CD-n szereplő új változatokkal. Bródy János: „Egy-egy lemez fel­vétele mindig egyben valamiféle technikai újításnak vagy elképzelés­nek is a gyakorlati próbája volt, nemcsak zeneszerzői, vagy szövegi megoldásoké. Ezért vari az, hogy az Illés-lemezek eléggé változatosak, mindegyik másképp hangzik. ” Egy új hangszer is megjelent a színen: a szintetizátor, amelyet ek­kor alkalmazott először a zenekar; megszólaltatója „külsősként” Tolcsvay László volt. Az is az okok között lehetett, hogy Magyarorszá­gon addig még egyetlen előadónak sem volt „Best Of'-lemeze, miért ne az Illés legyen (ebben is) az első? A válogatás szempontjai közé tarto­zott, hogy koncerten sikeres és ko­rábban jobbára csak kislemezen megjelent számok kerüljenek az al­bumra A Ne sírjatok lányok! felväelei után hallható tíz bonuszául, ame­lyek eddig CD-n nem jelentek meg. A‘sor az első olyan négyszámos kis­lemezzel kezdődik, amelyen már a Szörényi fivérek is játszanak. Ez az EP tulajdonképpen folytatása az el­ső, még Leventéék nélküli Illés-kisle­meznek. Mivel ekkor még nem de­rült ki, hogy a zenekarban szövegíró is található, a két saját szám instru­mentális szerzemény. A másik két felvéel feldolgozás: az egyik a Little Boy, a másik pedig a Blicket Seals, amelyet a The Routers együttes ját­szott eredetileg. Illés Lajos: „Gyerekkoromban egy nagy, kétszáz fős énekkarban énekeltem. Sok-sok év elteltével, amikor már működött az Illés-zene­kar, az utcán találkoztam egykori karnagyunkkal, Serédi (Subik) Ist­vánnal. Kiderük, zenei rendező a hanglemezgyárban. Az első két kis­lemez ennek az ismeretségnek kö­szönhető. ” A Táskarádió az egyetlen olyan magyar nyelvű Ülés-felvétel, amely, még részben sem az együttes tagjai­nak saját szerzeménye. A Szerelmes biciklisták című filmben szerepelt. Bródy János: „Fényes Szabolcs­nak ez egy igen mívesen megkom­ponált száma volt, emlékszem, amikor elkezdtük próbálni, az ak­kordok felét kálóztuk. A szövegbe viszont nem javítottunk bele. ” A Nézz rám ugyan megtalálható a Nehéz az út című nagylemez CD- vákozatán, ám ott a dal zongora- előjátékát interjú fedi el. Komplett verzióban CD-n most lát először napvilágot. A Nem volt soha senkim annak idején kislemezen jelent meg, a Ne gondold B oldalaként. Ér­dekes, hogy ekkor már Bródy a kvinteti házi szövegírója vök, erre az IUés Lajos-zenére mégis S. Nagy Ist­ván írt szöveget. A koszos kisfiút 1973 januárjában sugározta a tele­vízió, a Harmónia a művészetben című műsorban. A zene- és képfelvé­tel azonban jóval korábban készült el. Ez a dal soha máshol, semmilyen formában nem hangzók el A CD utolsó két dala az 1990-ben tartok népstadionbeli Illés-koncert alkal­mából sziketek. Bár, a közönség vél­hetően igazán a rég repertoárra vök kíváncsi, azért nyilván minden Illés- rajongó szívé megmelengeti, hogy tizenhé évvel a feloszlás után újra új, eredeti IUés-számok készükek. És milyen jó, hogy nekik nem kellek olyan kényszermegoldáshoz folya­modniuk, mint a Beatlesnek... A kiadvány révén teljessé válhat a zenekedvelők Illés-gyűjteménye: aki a korábban megjelent CD-khez ezt hozzáteszi, az összes hivatalo­san megjelent ülés-felvéel birtoká­ban van. ” JÁTÉK! JÁTÉK! JÁTÉK! Elmúlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Irigy Hónaljmirigy. Műsoros hangkazettát vehet át szerkesztőségünkben: Radics Sza­bina Karancslapujtő, Kossuth u. 43. sz. Mai kérdésünk: Melyik volt Szörényi Levente első szólóalbuma, melyet mára későbbi Fonográf tagjaival készített? a) Hazatérés b) Utazás c) Best of Levi's Beküldési határidő: május 2. Címünk: Nógrád Megyei Hírlap, „Pop plusz rock", 3100 Salgótarján, Erzsébet tér 6. sz. Körözik a gyémántgyűrűs tojást ladt a közeli boltba becserélni az étcsokis tojást egy tej: j csokisra. Miután a férfi megtudta, hogy mi történt a tojás­sal, a nő pedig, hogy mi volt a tojásban, mindketten roham­tempóban rontottak be a boltba, csakhogy a tojást addigra már eladták. A hölgy ügyvédje - az olasz televízió jelentése szerint - körözést adott ki a gyémántos gyűrűt rejtő tojásra, a párnak viszont esküvő helyett szétváltak útjai. ______■ I kerverekedés: kényszerleszállás Csokitojásba rejtett, gyémántkövekkel ékesített eljegy­zési gyűrűvel akarta meglepni egy olasz férfi a barátnő­jét, de éppen emiatt szétváltak útjaik. A férfi étcsokoládéból rendelte meg a különleges tojást Perugiában - Olaszország csokifővárosában - a hölgy vi­szont utálja a keserű ízt. Ezért aztán a nő suttyomban lesza­Egy női ikerpár verekedésig fajult civakodása miatt kellett kényszer- leszállást végrehajtania egy repü­lőgépnek az Egyesült Államokban. A 22 éves Cynthia és Crystal Mikula már négy órával a gép fel­szállása előtt veszekedni kezdett egymással. A San Franciscóból Sanghajba induló járaton azután to­vább folytatták a civakodást, és ami­kor egy utaskísérő megpróbálta le­csendesíteni őket, Cynthia pofon­vágta. Ezután a kapitány kísérlete­zett azzal, hogy véget vessen a ve­szekedésnek és saját testével képez­ve „demarkációs övezetet”, az iker­pár közé ült. Kapott is a fejére Cynthiától, miközben Crystal egy másik utaskísérőnek látta el a baját. A kisebbfajta tömegverekedést ki­váltó, üvöltve szitkozódó michigani ikerpár miatt végül a repülőgép kényszerleszállást hajtott végre Alaszkában, Arichorage-ben. A re­pülőtéren az ikreket letartóztatták. Eric Gonzalez, az FBI helyi különle­ges ügynöke vészjóslóan közölte, hogy akár húsz év börtönt is kaphat­nak. Fejenként. _________________■ P rágából Salgótarjánba a dixielandfesztiválra mutatkozott be a közönségnek és a prágai „Reduta” jazzklubban ad rendszeres koncerteket. A zenekar tagjai: Václav Fiala, Josef Pitor, Václav Dédina, Michal Fiala, Josef Lorenc, Josef Vojtisek, Jiri Kotrc. A május 3-án kezdődő és 6-ig tar­tó, 17. nemzetközi dixielandfesztivál egyik jeles csapata a „The Dixieland Messengers” Prágából érkezik Salgó­tarjánba. Az együttes 1998-ban alapí­totta Václav Fiala azzal a céllal, hogy folytassa a New Orleans-i jazz klasz- szikus korszakának improvizációs zenei hagyományait. A zenekar né­hány tagja már az 1950-es évek végé­től aktívan zenél, és azóta is hűséges a hagyományok szerint megkompo­nált témákhoz, legyenek azok zene­kari vagy szóló előadások. Az együt­tes 1999 tavaszán a Chebben meg­rendezett Jazz Jam 99” programján „Egy napló a titkok őrzője” Beszélgetés Janikovszky Évával, 75. születésnapján Ki pöttyösben, ki csíkosban, ki fehérben Réber László raj­zaival. Megkockáztatjuk, hogy még azok is olvastak Janikovszky Évát, akik alig bármi mást. Vagy ha mégse, cí­meket tudnak, de legalább azt, hogy kire ütött ez a gyerek. Az írónő nem gügyög, nem édeskedik, tud gyerekül, nem pedig letudja a gyerekeket - olybá tűnik, szereti az olvasót, ritka csoda. Janikovszky Éva kora lényegtelen, és most mégis lényeges, mert ok az ünneplésre. 75 éves.- Van egy alaptétel, misze­rint minden felnőtt volt gye­rek. De általában a felnőttek nagykorukra elfelejtik, hogy milyen volt gyereknek lenni, hogy a gyerek minek örül, min bánkódik, min szomor- kodik. Ez Janikovszky Évá­nak hogyan sikerült, hogy fel­nőttkorában is tudta, hogy milyen egy gyerek?- Ebben biztos, hogy se­gítségemre volt az, hogy én gyerekkoromban, 11 éves koromtól 18 éves koromig naplót írtam. Nem mondha­tom, hogy ezeket a füzeteket nagyon gyakran forgatom, de megvannak és nagyon se­gítettek abban, hogy ne fe­lejtsem el azt, hogy milyen gyereknek lenni.- Belenézhetett valaki azokba a naplókba?- Igazság szerint nem, egy napló a titkok őrzője. Apám egyszer belenézett, de lehet, hogy többször is. Apám új­ságíró volt, mi Szegeden él­tünk, a szegedi napilapnál dolgozott és mindig hajnal­tájt jött haza és a naplóm kint volt az íróasztalom tete­jén. Másnap reggel dermed- ten konstatáltam, hogy zöld tintával néhány helyesírási hiba ki van javítva, mert apám szórakozottan beleol­vasott és mivel az volt a dol­ga, hogy korrektúrát is csi­náljon a lapnál, önkéntele­nül ráállt a keze. Rettenete­sen szíven döfött ez a felis­merés, bocsánatot kért és megígérte, hogy többször nem fog belenézni.- Amikor az ön életrajzát nézegeti az ember, akkor úgy gondolja, másképp nem tud­ná elképzelni Janikovszky Évát, mint írónő, de olyan sok mindent tanult az egye­temen, előbb Szegeden, az­tán az ELTE-n itt Budapes­ten, hogy mintha nem tudta volna, mi akar lenni. A poli­tikai gazdaságtantól a filozó­fiáig, a pszichológiáig, a né­metig, a magyarig mindent.- Valóban nemigen tud­tam, hogy mi szeretnék len­ni, mert az, ami végül is let­tem - kiadói lektor - azt a foglalkozást nem ismertem, kislánykoromban. Nagyszü­lőimnek Szegeden könyves­boltjuk volt és óvodásko­romban ott üldögéltem a könyvesboltban és izgatott, hogy mi lehet a könyvekben. Nagylánykoromban újságíró akartam lenni, aztán beirat­koztam az egyetemre. Vala­mi íráskészség lehetett ben­nem, hiszen a naplóírás is ezt bizonyítja, meg újságba írtam, a rádiónak is dolgoz­tam, de az, hogy gyerek­könyveket írjak, az egysze­rűen eszembe nem jutott.- Az, hogy a saját gyerme­ke megszületett, az segítette vagy nehezítette a munkáját? Merthogy egyszer csak kriti­kussá vált, ő is tudott olvasni vagy felnőtt, és akkor véle­ménye lett.- Ezen még soha nem gondolkoztam, de biztos, hogy segítette. Ugyanakkor soha nem igyekeztem a gye­rekkönyveimbe őt bevonni, szóval nem a fiamról szóltak a gyerekkönyveim. Fura mó­don sokkal inkább saját ma­gamról szólnak az utóbbi években a felnőttkönyveim, mert nem tudok elszakadni a valóságtól, amit én meg­élek.- Nem látni itt kéziratot, de lehet, hogy csak azért, mert nem az íróasztal mellett ülünk. Most is dolgozik? ~ Most e pillanatban ép­pen nem dolgozom, mert most jöttem haza a csalá­dommal. Ez volt a nagy szü­letésnapi ajándék, egy ten­gerparti nyaralásról. Most a könyvhétre jelenik meg az új könyvem, ez most a negye­dik felnőtteknek, inkább idősebbeknek szóló köny­vem, amelynek az a címe, hogy De szép ez az élet! M. R.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents