Nógrád Megyei Hírlap, 2001. április (12. évfolyam, 76-99. szám)

2001-04-23 / 93. szám

2001. Április 23., hétfő A SZÁMÍTÓGÉP VILÁGA Nógrád Megyei Hírlap - 7. oldal Adatbázis E-bolt orvosoknak Elektronikus beszerzési helyet nyitott az orvosok­nak az Artéria 2000 kft. a www.arteria.hu weblapon. A rendszer elsősorban privatizált praxis­sal rendelkező házi- és fogorvosoknak, szakorvos­oknak, orvosvállalkozásoknak, valamint egészség- ügyi intézményeknek kínálja szolgáltatását, de szí­vesen fogadják gyógyszerészek, szakápolók vagy ál­latorvosok érdeklődését is. A virtuális piacon az orvosok közvetlenül a gyártótól, illetve a forgalmazótól vásárolhatják a korszerű diag­nosztikai és terápiás eszközöket és számítógépeket, vagy a gyógyí­táshoz szükséges kiegészítő eszközöket. A világ legnagyobb adatlopása A New York-i rendőrség két brooklyni férfit gyanú­sít azzal, hogy az internet segítségével több mint kétszáz ember, köztük Soros György, Paul Allen, Ted Turner és Steven Spielberg adataival éltek visz- sza. A csalássorozat „lelke” Abraham Abdallah volt, aki a lopott adatokkal egy brooklyni könyvtár nyilvános internetrendszerét felhasználva vette át az uralmat a híres­ségek hitelkártyái és befektetései fölött. A hírről elsőként tudósító The New York Post információi szerint a Merrill Lynch és a Goldman Sachs befektetési bankok is érintettek az ügyben. A rendőrök hat hó­napos nyomozás után tartóztatták le a gyanúsítottakat. A nyomozók elmondása szerint Abdallah és társa webes mobiltelefonok, hangos elektronikus levelek és más internetes eszközök segítségével megté­vesztették a bankok, brókerügynökségek és befektetési tanácsadó cégek munkatársait, így a meglehetősen elővigyázatlan hírességek megszerzett személyes és hitelkártya-adataival visszaélve jelentős anyagi haszonra tehettek szert. Ennek értéke az első becslések sze­rint eléri a százezer dollárt is, de a vizsgálat szerint a felépített szisz­téma segítségével akár több millió dollár eltulajdonítására is lehető­ségük nyílt volna a közeljövőben. Internet és e-mail a levegőben A Virgin légitársaság még az év vége előtt korlá­tozott internet- és e-mail-hozzáférést vezet be utasai számára. A Virgin ezzel csatlakozott a Dorval, az Air Canada és a hongkongi Cathay lé­gitársaság hasonló kezdeményezéséhez, ám ve­lük ellentétben ő nem csupán az első vagy az üz­leti osztályon utazók számára kínálja szolgáltatását, hanem minden utasának. A rendszer segítségével az utasok az ülés hátuljába épített képernyőn, illetve notesz-PC-ik segítségével érhetik el a hálót. A rend­szer a repülőgép műholdas kommunikációs berendezését csatlakoz­tatja egy fedélzeti proxy szerverhez, és az utas a fedélzeti hálózaton keresztül éri el a kívánt tartalmakat. A szerver átmenetileg tárolja a legnépszerűbb webhelyeket, amelyeket útközben periodikusan fris­sít. Egy-egy gépen a rendszer utólagos beépítése mintegy 50 ezer dol­lárba kerül. A Virgin elsőként egy Boeing 747-400-as gépbe építi be az új Matsushita MAS3000 fedélzeti szórakoztató rendszert. Év végé­re a szolgáltatás elérhető lesz a Virgin mind a harminckét gépén. SMS-bombával a mobiltelefon-lopások ellen Az amszterdami rendőrség új fegyvert vet be az egy­re jobban elharapózó mobiltelefon-lopások ellen: a szövegesüzenet-bombát. Miután a tulajdonos beje­lentette, hogy készülékét ellopták, a rendőrség há­rompercenként ugyanazt az SMS-t küldi a lopott ké­szülékre: „Ez a készülék lopott, megvásárlása vagy eladása bűncselekmény. Üdvözlettel: a rendőrség”. Amennyiben a tolvaj kivenné a készülék SÍM kártyáját, az üzenet a készülék IMEI száma alapján azonosított új telefonszámra megy. Amszterdamban idén januárban 453 utcai rablótámadás történt, melyeknek kéthar­mada irányult a mobiltelefon megszerzésére. Tavaly januárban a rablások száma még „csupán” 268 volt. A rendőrség egyébként vi­szonylag sikeres a felderítésben: ebben az évben 150 telefontolvajt, illetve -rablót tartóztattak le. ■ Leáldozóban a Napster napja, de... Bár megfigyelők szerint nem lehet még a Napster haláláról beszélni, de a forgalom egyértelműen és jelentősen csökkent. A Webnoize elemzése szerint mintegy hatvan százalékkal keveseb­ben használják a szolgáltatást azután, hogy egy amerikai bíróság kimondta: a szerzőijog-védelem alatt álló zene­számok nem jeleníthetők meg a felhasználók böngészőjén. A szűrő alkalmazása felemás hatással járt: gyakorlatilag eltűntek a nagy lemezkiadók által kifogásolt, szerzői jogokat sértő szá­moknak helyes néven és címmel írt változa­tai. Csakhogy például a Madonna helyett Maddona vagy Madona néven felkínált fájlok tucatjai találhatóak meg még mindig. A szándékosan vagy véletlenül elírt zene­fájlnevek mellett bőségesen megtalálhatóak az eredeti számok feldolgozásai is. Matt Bailey, a Webnoize elemzőjének számításai szerint a szűrés megkezdése előtt egy átlagos Napster-felhasználó száz­hetvenkét mp3-fájlt kínált fel a hálózat töb­bi tagja számára. Ez jelenleg hatvan-het- venre csökkent. Hasonló arányban csök­kent az egy főre eső letöltések száma is. A blokkolás hatásosságáról Bailey annyit jegyzett meg, hogy a Napster minden erő­feszítése ellenére egy dal tíz változatából legalább egy mindenképpen elérhető ma­rad - csupán megtalálni nehezebb. Érthető, ha a zeneipar ismételten tilta­kozott: nem a bírói rendelkezésnek megfe­lelően működik a Napster hálózatába be­épített szűrőrendszer! - állították újabb bí­rósági beadványukban a felperes zenei ki­adók. Hilary Rosen, az amerikai lemezipari szövetség, a RIAA vezetője szerint a fájl­cserélő hálózaton még mindig elérhető az összes olyan dal, amelyek listáját a szövet­ség megadta a Napsternek, és amelyeket a Napster, a saját állítása szerint kiszűr a rendszerből. (Ugyanis a Napster két héttel korábban hivatalos iratot juttatott el az ügyét tárgyaló bírósághoz; e szerint eleget tett az előzetes döntésnek, és az előírt mó­don kiszűri hálózatából a jogvédett zené­ket. A dokumentumban egyúttal célzott rá, hogy a felperes zeneipar viszont nem a bí­rói határozat betűje szerint jár el, és nem ad pontos listát azokról a fájlokról, ame­lyeket le kellene tiltani.) Az RIAA most azt követeli, hogy a Napster vezessen be egy teljesen új, hatéko­nyabb szűrési technológiát, ami nem a fáj­lok neve alapján dolgozna, hanem megálla­pítaná, hogy az egyes fájlok jogvédettek-e vagy sem. Ha pedig ezt nem tudja megvaló­sítani, akkor szüntesse be működését. Hank Barry, a Napster vezetője szerint eddig 200 ezer dalt és 1,6 millió fájlnevet zártak ki a rendszerből. A szűrő bevezetése óta a tetszőleges időpontban elérhető dalok átlagos száma 370 millióról 160 millióra zu­hant, ami azért - lássuk be-így sem cse- kély választék!_______________________■ CD-kalózfogás Az amerikai titkosszolgálat az eddig ismertté váltak közül a legnagyobb CD-kalózháló- zatot számolta fel. A nyakon csípett kalózok „teljesítménye” elérte az évi hárommillió darabos (jó minőségben hamisított) CD-mennyiséget. Számítások szerint a lefoglalt készletek legalább évi 47 millió dolláros kárt okozhattak volna, ha a szokásos fekete- csatornákon keresztül a vevőkhöz jutnak. A titkosszolgálat márciusban hajtotta végre az első házkutatást egy garázsban. Az ügynökök kilencven CD-írót, 16 karton már megírt hamis CD-t, rengeteg nyers CD-t és tokot foglaltak le. Egy később végrehajtott manhattani akció során tizenhétezer hamis, eladásra előkészített CD-t foglaltak le. A lefoglalt zenelemezek előadói elsősorban a városi és latin zene térnyerését mutat­ják, így Tito Puente, Jay-Z, Julio Iglesias, Santana, Jennifer Lopez és a Beatles leme­zei voltak a legkedveltebbek. Lassuló növekedés A recesszió és az informatikai ipar Szupergép Magyarországon Felavatták az NIIF hálózati és szuperszámítógép-központját Bár az amerikai gazdaság fejlődé­sének lelassulása negatív hatással van a globális in­formatikai kiadá­sokra, az IDC leg­újabb vizsgálata azt mutatja, hogy a technológiai ki­adások nem fog­ják drasztikusan csökkenteni a globális technológiai fejlesztése­ket. A piackutató cég úgy számol, hogy az USA informatikai kiadásai idén a tavalyi 11 száza­lék helyett csupán 7 százalékkal nőnek, ám a növekedés világviszonylatban 9 százalék lesz. Az IDC úgy látja, hogy az európai növekedés elsősor­ban az internettel kapcsolatos infrastruktúra fejleszté­sének köszönhetően viszonylag erős lesz. Az ázsiai, csendes-óceáni térség már vegyesebb képet mutat, mert Japánban a tavalyi 7,5 százalékról idén vélhe­tően 6,5 százalékra esik vissza a kiadás, ám Ausztrá­liában az IDC 10 százalékos növekedést prognoszti­zál. Indiában, Kínában, a latin-amerikai, közel-keleti, afrikai és kelet-európai országokban ugyan a jelenlegi technológiai piac viszonylag kicsi, de szakértők ezek­ben a régiókban robbanásszerű fejlődéssel számol­nak. Indiában 28,5 százalékos, Kínában körülbelül 30 százalékos növekedési potenciált látnak, Indiában a hardverre fordított kiadások 29, a szoftvervásárlások­ra és a szolgáltatásokra fordított összegek pedig 28 százalékot tesznek ki. Az USA-ban a hardvervásárlások alkották tavaly az informatikai kiadások 40 százalékát, míg a szoftverek 21, a szolgáltatások 39 százalékot képviseltek. Idén az IDC az USA-ban 37 százalékos hardverforgalom-növe- kedéssel, 22,5 százalékos szoftverforgalom-növeke- déssel számol, míg az informatikai kiadások 40,5 szá- zalékát fordítja szolgáltatásokra.__________________■ Újabb mérföldkőhöz ér­kezett a magyarországi informatika: az NIIF (Nemzeti Információs Inf­rastruktúra Fejlesztési Iro­da) székhelyén felavatták azt a hálózati és szuper- számítógép-központot, amely a korábbiaknál kö­zel százötvenszer na­gyobb adatátviteli sebes­séggel gondoskodik az or­szág 35 nagy egyetemi kutatói-közgyűjteményi regionális központjának adatcseréjéről. Ezekhez a csomópon­tokhoz mintegy négy­száz felsőoktatási, kuta­tási, közgyűjteményi in­tézmény kapcsolódik, szolgáltatásait közel 400 ezren használják. A köz­pontba telepített nagy teljesítményű szuperszá­mítógép régiónk egyik legnagyobb erőforráso­kat tartalmazó konfigu­rációja, amely kiépítése alapján (96 UltraSPARC processzort tartalmazó, 32 gigabájt memóriájú Sun Ultra Enterprise 10000-es szerver) felke­rült a világ ötszáz legna­gyobb teljesítményű szu­perszámítógépét tartal­mazó listára is. Az új szuperszámító­gép képességeit számos kutatási-fejlesztési pro­jekt tudja kihasználni. A nagy sebességű hálózat­nak köszönhetően - amely 12 végponthoz 155, további 23 végponthoz pedig 34 megabit/másod- perces összeköttetést biz­tosít - megszűnt a távol­ság (legalábbis elektroni­kai értelemben) Budapest és a vidék között! A nem­zetközi sávszélesség 155 megabit/másodperc, ezen belül 50 százalékos a tengerentúli hozzáférés aránya. _______________■ P lazmatévét minden falra! A plazmatévék árát és mé­reteit is csökkenteni akar­ja a Hitachi; hamarosan piacra dobja 32 hüvely­kes, nagy felbontású, egy­szerűen a falra felakaszt­ható PDP-televízióját. Az új készülék a legkisebb lesz a piacon, és ehhez mérten az ára is kedvező­nek ígérkezik. Nem véletlen a 32 hü­velykes méret sem, mert a statisztikák szerint ez az a nagyság, amellyel a leg­több nagy képernyős tele­víziót értékesítik. Jelenleg azonban a piacon lévő plazmaképernyős készü­lékeknek 40 vagy 42 hü­velyk átmérőjű „kijelző­jük”, azaz képernyőjük van. Ezeket általában kü­lönböző cégek használják információs felületnek vagy reklámklipek futtatá­sára. A háztartások döntő többsége számára azon­ban nem kedvező a túlsá­gosan nagy képernyő. Mivel a Hitachi PDP- televíziója külön megjele­nítő egységből és külön vezérlőegységből áll, ezért egyszerűen megoldható a televíziók exportváltozatá­nak gyártása, hiszen csak a szükséges csatlakozókat kell megváltoztatni a ve­zérlőegységen. A képer­nyő vastagsága mindössze kilenc centiméter. ■ Amikor még egyben volt: a Mir űrállomás utolsó lakója, Szergej Zaljotyin űrhajós magyaráz­ta el a nemzetközi sajtónak a megsemmisülés mikéntjét Kalapács alatt a Mir darabjai Még szinte el sem merültek a földre visszatért űrállomás utolsó darabjai a Csendes­óceánban, a szemfüles roncsvadászok máris a megpörkölődött marad­ványokat (?) kínálták inter­netes árveréseken. Az eBay weblapjain több aukció is folyt, amelyeknek tétjei külön­böző nagyságú roncsdarabok vol­tak. Az eladók állításai szerint az óceán azon területéről származ­nak, ahol az űrállomás lezuhant. Mint az egyik tárgy leírásában szerepel, a kérdéses darab három méter hosszú, koromfekete, ala­posan megégett roncsdarab, két végén több vezetékmaradvánnyal ékesítve. A másik, árverésre felkínált da­rab tulajdonosa szerint a meg­égett fém a Szojuz-TM teherűr­hajó egy darabja, amely a Mir utolsó útjának aktív résztvevője volt. A darabot egy halászhajó emelte ki, amely éppen a lezuha­násra kijelölt területen hajózott át. Egy harmadik alkatrész pedig, jelenlegi tulajdonosának állítása szerint, az űrállomás Priroda szárnyának egy darabja. Ám szakértők szerint erősen kétséges, hogy valóban az űrállo­más darabjait kínálják-e az el­adók. Ezt a kérdést csak alapo­sabb elemzés deríthetné ki, ez azonban valószínűtlennek ígér­kezik. Az eBay mindazonáltal mintegy tizenöt-húsz aukciót vé­gül is leállított, köztük olyan da­rabokét, amelyeknek a kikiáltási ára a tizenötezer dollárt is elérte... A cég szerint a roncsok tulajdonjoga kérdéses, ezért óva­tosságból megszüntette az űr- roncskereskedést. Az eBay azonban nem csak a lehullott roncsdarabokat árverez­te el, hanem különleges kalpagot is kínált a roncseső elleni védeke­zésül. Ez azonban leginkább „Ámítástechnika” rovatunkba il­lene: az alkotó előzetes beharan­gozása szerint „a NASA, a TASS, a CNN, a NBC, a CBS, az ABC és a Cartoon Network által tesztelt si­sakban” teljes védelemben érez­heti magát az izzó fémdaraboktól, hiszen „legalább egy nanoszekun- dummal a becsapódás előtt figyel- mezteti viselőjét...” __________■ A mit óriási érdeklődés előzött meg, de senki sem látott a saját szemével: a Mir pusztulásának számítógépes szimulációja

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents