Nógrád Megyei Hírlap, 2001. április (12. évfolyam, 76-99. szám)

2001-04-21 / 92. szám

2001. ÁPRILIS 21., SZOMBAT SPORT TÜKÖR Nógrád Megyei Hírlap - 11. oldal Salgótarjánban és az országban egy klub „Sese” néven vált ismertté a sportszerető közönség előtt. A salgótarjáni acélgyári kaszinón be­lül 1896 júliusában megalakult a Vívó és Torna Egylet, amelyből nem sokkal később kivált a Football Társaság. Ebből a szervezetből ala­kult meg 1901. április 23-án a kék­fehér színeket felvevő Salgótarjáni Sport Egyesület (SSE). A klub jubi­leumi ünnepségét április 23-án, hétfőn 16 órától tartja a salgótarjá­ni Kohász Művelődési Központban. Ebből az alkalomból csemegéztünk az évszázados egyesület labdarú­góinak eredményeiből, valamint a SSE-n és SKSE-n belül működött egyéb szakosztályok sikereiből. A Magyar Labdarúgó Szövetséggel egyidős kék-fehér klub a Rimamurányi- Salgótarjáni Vasmű Rt. salgótarjáni acélgyárának gondozásával és segítsé­gével működött. Az alapító, Wabrosch Béla, a gyár akkori főmérnöke 25 évig volt az egyesület elnöke. ták le, az egyemeletes házak építésekor. A focihoz labda is kellett. A legenda szerint az első játékszert Wabrosch Bé­la hozta egyenesen Angliából. Mások szerint viszont a főmérnök úr Pestről, a BTC hathatós támogatásával hozta a labdát. A helyi lap 1902. augusztus 24-i szá­mában a tudósító arról ír, hogy „folyó hó 17-én tartották meg a salgótarjáni labdarúgók az első háziversenyüket”. A kékek és a fehérek „a lehető legkevesebb érdeklődés előtt” csaptak össze, ahol a fehérek 4-0 arányban legyőzték a kéke­ket. Az acélgyáriak ebben az időszakban még sem országos, sem vidéki - kerüle­ti - bajnokságban nem vettek részt. Ugyan sorra játszották hírverő mérkő­zéseiket, de csak 1919 őszétől vettek először részt bajnokságban, az Északi Az 1938-ban az élvonalba jutást kiharcoló csapat. Balról: Guttmann József edző, Barabás, Tadics, Misecska, Hercsik, Kovács, Vics, Tóth, Komenda, Manyasz, Sümegi, Majoros és Petróczi intéző ■ Az SSE kezdetben csak a focival fog­lalkozott, ám a klub a későbbiekben több sportággal is gazdagította a salgó­tarjáni testedzést. Az első pályát a gyár­ba vezető út és az iparvasút közötti ré­szen, a római katolikus templom mel­lett, a hajdani munkásőrség, illetve a je­lenlegi kisegítő iskola akkor még hűlt helyén építették. Ezt 1922-ben bontot­Kerület 1. osztályának hatvani alosz­tályban. Az 1920-as évek elején megkezdő­dött a nagy városi rivalizálás az SSE és az SBTC között. A két tarjáni gárda elő­ször az 1920/1921-es idényben szere­pelt együtt a hatvani alosztályban. Az 1921-es és 1923-as évek lakótelepi építkezései egyharmad részben elfoglal­ták az öreg fasori SSE-pálya területét. A Rima vezetése a Dolinka-horhosban gyönyörű fekvésű sporttelepet vará­zsolt, amelyet 1924. július 27-én adták át a sportolóknak. Az ünnepélyes avatá­son a BTC fiai, az első magyar bajnok­csapat utódai mérték össze tudásukat az SSE legénységével. A pályaavatón az akkoriban az első liga középcsapata­ként vitézkedő BTC nyert 2-1-re. Az SSE 1930/1931-ben az Észak baj­noka lett, de ekkor még nem sikerült a feljutás. Időközben olyan játékosok ját­szottak itt, mint id. Schott Vilmos, Csala Andor, Vics Antal, Rigó Ferenc, Márkus József Novoszeleczky Elemér, Paskó Já­nos, Viroszták Lajos, de sorolhatnánk tovább. A harmincas évek derekán a kék-fe­hérek játékos-edzője volt Kautzky Jó­zsef- a népszerű színművészek, József édesapja és Armand nagyap­ja - volt, aki korábban Orth Györggyel együtt szerepelt a magyar válogatottban. 1936- ban bemutatkozott az SSE kapujában a 21 éves Tóth György, aki Szegedről érke­zett. A kapust ma is minden idők legjobb újpesti kapusá­nak tartják. Az 1937/1938-as bajnoki évadban ismét Észak bajno­ka lett az együttes, amelyet követően az osztályozón ez­úttal kivívták az NB I-be ju­tást. A Nemzeti Bajnokság első vonalában az első mér­kőzésen, 1938. augusztus 21-én a nagynevű Hungária ellen hazai pályán 3-2-re ka- ■ pott ki az acélgyári gárda. A sporttörténelmi jelentőségű mérkőzésen Újvári játékvezetésével az alábbi két csapat játszott: SSE: Barabás - Sümegi, Vics - Manyasz, Hercsik, Misecska - Kovács, Horváth, Márkus, Komenda, vitéz Ma­joros. Hungária: Szabó A. - Kis, Bíró Túrán, Turay, Dudás - Titkos, Wudi Müller, Kardos, Kisutzky, Vermes. Az első vonalban a megszerzett nyolc pontjával a 14., vagyis az utolsó helyen végzett az SSE, de a sporttörté­nelmi eredményüket senki sem veheti el. Az újabb kiváló teljesítményt az 1946/1947-es bajnokságban érte el a gárda, amikor is az NB II Közép-cso­portjában szerepelt. A feljutás az SBTC- nek sikerült, amely a második helyen végzett az Erzsébeti MTK mögött. A bajnokságot óvások, visszalépések, ir­reális eredmények jellemezték, a SSE csak egy politikai színezetű döntés foly­tán került a harmadik helyre. Ezt követően a csapat SSE, Salgótar­jáni Vasas (1949-1956, színe: piros- kék), majd ismét SSE (1957-1958, szí­ne: kék-fehér) néven szerepelt a másod- osztályban. Közben a füvesített és fel­újított acélgyári stadiont 1954-ben - négy év után - vették újra birtokukba a sportolók. A „Sese” olyan játékosegyéniséget adott a magyar futballnak, mint Szojka Ferenc, aki később az SBTC színeiben az Aranycsapat 28-szoros válogatottja lett. Továbbá itt kezdte Bencsok Vilmos, Szabó Albin és Elemér, Kleibán Antal, Oláh Géza, Bodon Tibor, Krajcsi József, és így tovább. A kék-fehér egyesület 1959-től Salgó­tarjáni Kohász Sportegyesület néven működött tovább. Közben szerepeltek az NB III-ban, majd ismét visszavere- kedték magukat a másodosztályba. In­nen 1963-ban búcsúztak el végleg, amikor beindult az NB I/B. Újabb nagy lehetősége 1968-ban volt a csapatnak, amikor is az NB II Közép- csoportjában a Székesfehérvári MÁV Előre mögött három ponttal lemaradva a második helyen végeztek. Hogy kivá­ló nevelőegyesület volt a Sese, azt bizo­nyítja, ebben az időszakban is olyan já­tékosok játszottak itt, mint például Marcsok János, Földi Attila, ifj. Bencsok Vilmos, Tóth Ernő, Oláh Zoltán stb... Az SKSE is tagja volt annak a hét sal­gótarjáni városi sportegyésületnek, amelyek összevonása után létrehozták az 1977 decemberétől 1984-ig működő Wabrosch Béla acélgyári főmérnök, a SSE alapítója. Ő volt a klub első elnöke, védnöke majd tiszteletbeli elnöke MIKLÓSSY M. ÖDÖN festménye Salgótarjáni Torna Clubot (STC, színe: piros-fekete). A folytonosságot biztosít­va az alapítási év 1901 lett. Ezután is­mét Salgótarjáni Kohász Sport Egyesü­letként működtek, visszatérve a kék-fe­hér színre. Az újabb sikerüket az NB III Mátra- csoportjában érték el az 1990/1991-es bajnoki évadban, amikor is a Bag mö­gött mindössze két ponttal lemaradva végeztek a második helyen. 1992 szep­temberétől önállóan, Salgótarjáni Ko­hász Futball Clubként (SKFC) működ­tek, s 1996 decemberétől kapta a gárda a mai napig is használatos Salgótarjáni Acél SE nevet.- Méltóképpen szeretnénk megünne­pelni a százéves jubileumot - mondta Horváth Gyula, aki 1986 óta edző, 1992 szeptemberétől pedig az elnöki teendő­ket is ellátja a kék fehér csapatnál, amely jelenleg megyei I. osztályban szerepel. - A hétfőn 16 órától tartandó ünnepségen túl többek között egy könyvvel jelenünk meg „Száz év - Sese futball” címmel. To­vábbiakban képeslapok, Sese-forint és emléklap kerül kiadásra, illetve a múlt­ban eredményesen szereplő labdarúgók és néhány vezető emlékplakettet kap. Terveim között szerepel még egy SKSE - SBTC öregfiúk mérkőzés szervezése. A jövőt illetően a legfőbb tervem a klub életben tartása, hiszen az eltelt száz év kötelez minket. ■ ASZTALITENISZ Az SSE-színeiben 1931-től szerepeltek versenyzők. 1952- től Bérezés József lett a játékos­edző, aki a szakosztály 1971-es megszűnéséig látta el feladatát. 1967-ben a gárda visszalépett az NB II-ből, majd 1971-ben az NB III-as bajnokság hatodik helyén végezve végleg feladták a ver­senyzést. ________ATLÉTIKA________ A klub már 1909 júliusában megrendezte első háziverseny­ét, igaz, akkor még főként a lab­darúgócsapat tagjai indultak. Az 1924-es és 1926-os években azonban már sok sikert értek el az Acélgyári Levente Egyesület versenyzői. 1942-ben megszüle­tett az SSE első egyéni magyar bajnoki címe: Feledi István a 3000 méteres síkfutásban 8:49 perces csúcsidővel lett ifjúsági bajnok. A hatvanas-hetvenes évek fordulóján Komka Magdolna magasugró négyszer nyert ma­gyar bajnokságot, részt vett két olimpián, de 1973-ban a Bp. Honvédba távozott. A maiak kö­zül itt sportolt többek között Ajkler Zita távol- és hármasug­ró, aki hatodik volt a budapesti Európa-bajnokságon, majd me­gyénk egyetlen olimpikonjaként szerepelt a sydneyi ötkarikás já­tékokon. A klub utódjának tagja a mindmáig aktív Kadlót Zoltán hosszútávfutó. Az SKSE megszűnése óta az atléták önálló egyesületben dol­goztak SKDASE, majd SAC né­ven. A klubhoz kötődik a Ma­gyar Atlétikai Szövetség elnök­ségi tagja, Angyal János által megálmodott, majd valóra vál­tott nemzetközi ugrógála, amelyre az elmúlt másfél évti­zedben világsztárok, olimpiai bajnokok, világcsúcstartók egész sora érkezett Salgótarján­ba. ________BIRKÓZÁS________ A z SSE birkózó szakosztálya 1938-ban szerveződött meg. Ba­logh József 1949-ben SSE- színekben lett a magyar bajnok­ság második helyezettje a kö­töttfogás pehelysúlyában. A sportág kiválósága, Tóth Gyula időközben a Bp. Honvédba iga­zolt, ahol remek eredményeket ért el. A szakosztály 1991 áprili­sában vált ki az akkor már ago­nizáló SKSE-ből és Barna Péter vezetésével Salgótarjáni Birkózó Egyesület néven főként az után­pótlás-neveléssel foglalkozik. KOSÁRLABDA A negyvenes évek elején Vrana Gyula leventeoktató kö­rül tömörültek azok a fiatalok, akik a kosárlabdázást választot­ták sportáguknak. A háborút kö­vetően a fiúk 1947/'48-ban, míg a lányok az 1948/'49-es bajnoki idénytől kezdődően három esz­tendeig szerepeltek a Nemzeti Bajnokság első vonalában. Ez­után mindkét csapatunk hosszú éveken át a másodosztályban szerepelt. A lányok a hatvanas években átkerültek az SBTC-hez és éppen a fúzió előtti évben ke­rültek vissza a „Seséhez”. 1984- től azonban újra együtt dolgo­zott a két csapat. 1990-ben a férficsapat Laczkó Sándor irányítása mellett felju­tott az NB 1-be. Az első osztály B csoportjában az immár Tatár István edző keze alatt dolgozó gárda magabiztosan harcolta ki a bentmaradást. Az SKSE 1992- es megszűnése óta a kosárlab­dázók önálló egyesületként, Sal­gótarjáni Kosárlabda Klub, majd Salgótarjáni Fekete Sasok néven szerepelnek továbbra is az NB I- es bajnokság B-csoportjában. LÖVÉSZET 1932-ben épült fel a lőház és a lőtér. A szakosztály első ki­emelkedő sikere Décsey Ferenc nevéhez fűződik, aki 1933-ban egy országos versenyen a máso­dik helyen végzett. A negyvenes évek legelején tűnt fel ifj. Décsey Ferenc, aki az 1952-es helsinki ötkarikás játékokon a tizenne­gyedik helyen végzett. Időköz­ben az MHS, majd jogutóda, az MHSZ teljesen átvette a sportág irányítását. A kovácsológyárból elindulva lett többszörös ma­gyar bajnok, válogatott és olim­pikon (1972, München) Katkó Pál. ÖKÖLVÍVÁS A harmincas évek elején ala­kult meg a szakosztály, 1932- ben beléptek a Magyar Ökölvívó Szövetségbe. 1947-ben Kára Ist­ván, majd 1952-ben és 1953-ban Sólyom Kálmán nyert magyar bajnoki címet. Sokat tapsolt a közönség többek között Pintér Jánosnak is, aki később sikeres edző volt az egyesületnél. A szakosztály második sikeres fel­támadása Varga János nevéhez fűződik: a fiúk az NB Il-es csa­patbajnokságban remekeltek, majd a szakosztály szép csend­ben megszűnt. __________SAKK__________ A z acélgyári fiatalok az Olva­sóegyletben kezdtek a sakkal foglalkozni. Első sikerüket 1938- ban aratták a városi csapatbaj­nokságon, a második hely meg­szerzésével. Tagjaik 1961-től az NB II-ben szerepeltek, hol ered­ményesebben, hol gyengébben, 1972-ben érték el legjobb helye­zésüket az ötödik hely megszer­zésével. A csapatból Tóth László 1968-ban, 1969-ben és 1970-ben háromszor egymás után szer­zett egyéni megyei bajnoki cí­met. A városi fúzió után az együttes kétszer is második he­lyen végzett az OB II-ben, majd a szétválás óta már jó néhány gazdája volt a szakosztálynak. _____________SÍ_____________ 1 926-ban az acélgyári iskolá­hoz került Erdélyből Bedő Al­bert tanító, aki igen aktív síéletet alakított ki. Az SSE-sportolók 1939-ben indultak először ver­senyen. Sajnos a síeléshez fűző­dik legnagyobb sporttragédiánk is: 1944. január 13-án egy lavi­naomlás tizenöt fiatalember ha­lálát okozta a Radnai-havasok- ban. Az 1973-as esztendő egye­dülálló sikerként vonult be az SKSE történetébe. A mieink tíz országos bajnoki címet nyertek, amelyből öt felnőtt, a többi ser­dülő, illetve ifjúsági korosztály­ban született, Vadas István pe­dig 1974-ben az év sportolója lett. Az 1977-es városi fúzióval megszűnt a síelés az acélgyári egyesületnél, így Bereczki Brigit­ta, Galbács Judit és a többiek si­kerei már a St. Petőfi DSE-t di­csérik. __________TEKE__________ A nyári kuglizót 1906 máju­sában nyitották meg, ennek elle­nére csak a negyvenes évek vé­gén szerveződött szakosztállyá. 1951-ben megnyerték a megyei bajnokságot és 1958-ig egyfoly­tában a második osztályban vív­ta küzdelmét a csapat, ahol két alkalommal bronzérmet nyer­tek. Az edzői teendőket 1955-től Fiilöp László látta el. A gárda 1961-ben és 1962-ben újra az NB II-ben játszott, ezt követően azonban megkezdődött a ha­nyatlás. A pályát 1968-ban le­bontották, a szakosztály 1970- ben feloszlott, s a játékosok szétszéledtek. TENISZ Az Olvasóegylet mögötti terü­leten alakította ki a gyár a tenisz­pályát. Avatására a kuglizóval egy időben került sor 1906-ban. A háború után Hercsik István ve­zetésével jött össze az a csapat, amely a megyei bajnokságban igen jól szerepelt. 1972-ben az osztályozón is túljutva kivívták az NB III-as szereplés jogát, de nem sikerült megkapaszkodni­uk. Később állandósult az NB III-as szereplés, majd amikor Urbán Attila vette át a szakmai irányítást, a csapat - immár Len­dület SE néven - 1988-ban már az OB II-ben szerepelt. Nagy Má­tyás érkezése után a gárda az OB I felső ágáig menetelt, ám a ki­lencvenes évek legvégén a teni­szezők is megadták magukat az anyagiak szorításának... TERMÉSZETJÁRÁS Az SKSE természetjáró-szak­osztálya 1958-ban alakult meg. Az anyaegyesület megszűnése óta ők is önállóan működnek Salgótarjáni Kohász Természet- barát Club (SKTC) néven. Ez év márciusa óta Petróczy András az elnök, míg a titkári teendőket 1983 óta Csirke Pálné látja el. _________TORNA_________ A z első sportág, amelynek gyakorlását elkezdték ezen a vi­déken 1889-ben, a tiszti kaszinó égisze alatt, egy igen jól felsze­relt tornaszobában. 1910-ben a szakosztály megszűnt, majd a harmincas évek közepétől az acélgyári iskola tornatermében újra bontogatni kezdte szárnyait a tomasport. A csapat Molnár István vezetésével 1939-ben a losonci tomaversenyen is elin­dult, a háború azonban közbe­szólt. Az ötvenes években még megpróbálták a szakosztály fel­élesztősét, de nem sok siker ko­ronázta a törekvéseket. __________ÚSZÁS JW A szakosztály 1982-ben ala­kult meg az STC-nél. A városi nagyegyesület szétválása után az úszók 1984-től az SKSE-hez kerültek, a szakmai munkát Csatlós Csaba edző irányította. 1988-tól a Gagarin Diáksport Egyesületen belül működnek, s Kovács Dénes a vezető edzőjük. __________VÍVÁS__________ A z egyik legősibb sportág Sal­gótarjánban. Az Acélgyári Tiszti Casinóban néhány tisztviselő már az 1890-es években megis­merkedett a sportággal. A vívás iránt érdeklődőknek 1908-ban ví­vóakadémiát szerveztek. A má­sodik, immár évtizedekig tartó fellendülés a negyvenes évek második felében volt. A megyei, kerületi, vidéki sikerek, országos vidékbajnoki címek elnyerését követően 1976-ban a női tőrcsa­pat feljutott az OB 1-be. Ezt meg­előzte Oláh Krisztina igen jó sze­replése, aki 1967-től 1982-ig I. osztályú minősítéssel rendelke­zett. Ugyancsak az OB 1-be jutott 1984-ben a férfi tőr, majd 1990- ben a férfi párbajtőrcsapat. Ez a sportág három OB I-es csapatával egyedülállóan eredményes volt Nógrád megyében. A szakosz­tály 1991 májusától Viktória Vívó Egyesület néven önálló klubként folytatta sikeres működését, ám néhány év múlva anyagilag tönk­rement és megszűnt. A klub el­nöke és edzője, Gasparin János jelenleg az Amerikai Egyesült Ál­lamok női válogatottjának szö­vetségi kapitánya. Az oldal összeállításában Balás Róbert és Balogh Tibor munkáit használtuk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents