Nógrád Megyei Hírlap, 2001. április (12. évfolyam, 76-99. szám)
2001-04-21 / 92. szám
2001. ÁPRILIS 21., SZOMBAT MOZAIK Nógrád Megyei Hírlap - 9. oldal Mülenniumi históriák vasságát állította, a lengyel lovasság pedig tartalékba került. A beérkezett török sereg első vonalába az európai-, bal szárnyára az ázsiai lovasság került, az irreguláris lovasság (az „ikindzsik”) jóval a bal szárnytól kerültek felállításra. Ők támadtak rá Hunyadi jobb szárnyára, majd színlelt futásukkal maguk után csalták egy részüket. Hunyadi látva a veszélyt, nehéz lovasságával a jobb szárnyra vágtatott át, szétszórta az ikindzsiket, akiknek vezére Karadzsa pasa „vértanúvá lön.” Eközben az európai szpáhik a keresztesek bal szárnyát szorongatták, Hunyadi azonban visszatért a jobb szárnyról és szétverte őket. A győzelem közelinek látszott, Murád szultán vissza akart vonulni, de tanácsadói lebeszélték erről. Ekkor történt, hogy a király vezetésével a lengyel tartalék megrohanta a janicsárokat. A roham nem___________ sikerült, a támadók súlyos veszteséget szenvedtek, elesett Ulászló király is. Kölcsey így emlékezik meg: „Ó Várna, Várna! füveid / Lengessék hűs szelek, / Borítja csendes nyugalom, / Király, emlékeket. (Részlet a „Rákóczi, hajh” című költeményből) A várnai csata 1444. november 10-én zajlott le. Vitéz János portréja a Tribachus eklo- gáit tartalmazó kötetben ■ A keresztes sereg a várnai csatában megfutott, a lovasság nagy része - Hunyadival együtt - megmenekült ugyan, de a tartalék lengyel lovasság szinte az utolsó szálig ott veszett. Több mint négyezer keresztes katona esett el a harcban, s legalább ugyanannyi került fogságba. A törökök ennél sokkal többet vesztettek, de pozíciójukat mégis sikerült a Balkánon megszilárdítani. A vesztett csata után hónapokig az ország vezető nélkül maradt. Vitéz János - váradi püspök, Hunyadi híve - így ábrázolta a kialakult zűrzavart: „Országszerte gyászos hallgatás borul a törvényekre, a végzet minden gátat átszakít, düh tombol, lerázván a törvény zaboláját, vak véletlen kóborol mindenfelé és mindent felforgat. A fegyverek hatalma szinte teljesen összezavarta a jogren- ___________ det." A helyzet azonban mégsem volt ilyen végzetes, mert a nemesség, a tragikus végű várnai csata után önzetlenségről és politikai értettségről tett tanúbizonyságot: a királyság király nélkül is erős maradt, hiszen ekkor már kiforrott a Szentkorona tana, amelynek értelmében a nemesek is a korona tagjai. iooi Hunyadi János A HUNYADI CSALÁDRÓL A Hunyadiak kora sokat foglalkoztatta költőink képzeletét, de gondot okozott a történetírásnak is, magyar származású-e ez a család, vagy a román bojárok ivadéka? Zsigmond király 1409- ben kiadott pátensével az erdélyi Hunyadvár birtokot „hű szolgálataiért” Séma fia Woyk (Vajk) jievű lovagnak ajándékozta. Ő volt Hunyadi János atyja. Maga Hunyadi János nemcsak a magyar nemzetnek, hanem még a szerb népnek is a hőse, nevét szerb dalok is dicsőítik. Mint apród Lazarevics szerb fejedelem környezetébe került, majd bejutott Zsigmond király kíséretébe, akinek élete ugyancsak mozgalmas volt, így vele elkerült Milánóba, Németországba, sőt Csehországba is. Egyoldalú katonai nevelést kapott, de élet- szemlélete már nem a középkori lovagé, ő már a reneszánsz embere. Minthogy a balkáni környezetből korán elszakadt gondolkodásában teljesen magyarrá lett. Házasságával Szilágyi főispánnak, a délvidék gazdag főurának Erzsébet nevű lányát vette el, - teljesen beleolvadt a magyar nemzetbe, gyermekeinek is magyar nevelést adott. Az alábbiakban Arany János „Szibinyáni Jank” című költeményéből: idézünk: „Van egy apród, csak parányi: / Az magyar lesz! ... Erdély szülte, / Neve „Jankó Szibinyáni” / / Most is vallják egyre dalják / Szerbhon ifjai, leányai / Guzlicájok hangja mellett / Ki volt Jankó Szibinyáni. / De a magyar ajakon is /Neve, híre általános / Mert hisz él még, ...él örökre/ A dicső Hunyadi János. ” A VÁRNAI CSATA A Fekete-tengerhez beérkezett sereget Hunyadi János Várna köré állította fel, bal szárnyán a Várnai-tóval, ahová a nehéz loMiről beszél az írás? •' Mai lapszámunkban egy 52 éves, több mint két évtizede hivatásos természetgyógyász írását elemezzük. A rendelkezésre álló féloldalnyi írás már az első felületes vizsgálódások, benyomások során is szemproblémákra enged következtetni. Az ékezetek, különös tekintettel a pontokra, valamint a betűk feltűnő nagysága az, ami ezt leginkább igazolja. Levélírónk térfoglalási vágya, mozgástere nagy, a betűk mérete nagyobb az átlagosnál. Lételeme a tér intenzív betöltése. Életvitelét szubjektív szemlélet, spontán, ösztönös viselkedés jellemzi. Nagyfokú közlési igény, önkifejezési vágy mondható el róla. Figyelmét a külvilág, a közösség felé fordítja, cselekedeteit a környezet nagyban meghatározza. Nem tűri a szűk életteret, a monotóniát, fokozottan igényli a változatosságot. Központi, meghatározó szerepre törekszik. Nagyfokú gyakorlati érzékről tesz tanúbizonyságot, eléri amit akar. Többnyire nyitott, meghallgatja mások véleményét, de fenntartással kezeli azokat. Embertársaihoz, helyzetekhez való hozzáállása igen nagy változatosságot, ingadozást mutat, a teljes zárkózottságtól a túlzott nyíltságig terjed. Bebújik a szimbolikus értelemben vett barlangjába, majd egyik pillanatról a másikra kitárulkozik, s ezzel együtt talán fokozottan sérülékennyé, érzékennyé is válik. S adódnak olyan helyzetek is, amikor a problémákat példaértékű diplomáciai érzékkel kezelő, lojális ember képe bontakozik ki előttünk. A lendületes, ritmusos, köny- nyen olvasható írás harmóniáját csak a helyenkénti megtorpanásokból adódóan esetlenre sikeredett vagy leszakadt betűk, ill. betűrészek törik meg. A lelki társtalanság, magány miatt érzett fájdalom gyakran megkísérti. Mintegy jajkiáltásként, néma segélykérésként is felfoghatók, értelmezhetők mélybe hasító, huroktalan betűi. Ennek hátterében álló okok közül a legfontosabb talán a párkapcsolati elszakadás, elhatárolódás, a férfi-nő közötti elhidegülés, távolság, melybe a szülők egymással való kapcsolata, illetve a szülőkhöz fűződő viszonya is beleértendő. A helyenként összeszűkült füzérek a lendületnek gátat szabó szorongás, feszültség jelei. Az elszenvedett csalódások miatt lelkileg, némileg sérült. '_____________________QOOÓ KRISZTINA okleveles grafológus ______________JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES______________ E lmúlt heti rejtvényünk megfejtése: Ne izguljon! Ha nem maga rabolta ki, nem fogja felismerni. Ezer- forintos vásárlási utalványt nyert: Kun Lászlóné, Mátramindszent, Rákóczi u. 54. sz. Mai rejtvényünk megfejtését április 26-áig lehet beküldeni szerkesztőségünkbe. KÓBORI.Ó A KÖZE- ZSOLDOS LEBBI GURÍTÓS SPORT RÓMAI ÖTVEN NÉMET VÁROS FÉKTELEN Cl IRAN URALKODÓJA VOLT PÁROS SZABÁS I HORVAT ORSZÁGI VÁROS TERÜLET. RÖVIDEN OLLÓS ÁLLAT. NÉVELŐVEL LÁTOGATÓ A LAKÁSUNKBAN ÁTMÉRŐ JELE MAGASRÓL ESIK SZÁNDÉKOSAN SZÓPÓTLÓ SZÓ SVÉD AUTÓJEL BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYV. RÖVIDEN Ur A LANTÁN VEGYJELE KÉN. HIDROGÉN. BŐR JELE A NEMTÖRŐDÖM, KÖNNYED BACSKISKUN MEGYEI HELYSÉG NEGYVEN ÉVE Bölcsödét adtak át rendeltetésének Balassagyarmaton. A város üzemeiben, hivatalaiban dolgozó szülők apróságai nagy örömmel vették birtokukba a modemül felszerelt gyönyörű létesítményt. így negyven dolgozó szülő gyermekének felügyeletét, szakszerű gondozását sikerült megoldani Balassagyarmaton. Nógrádi Népújság, 1961, április 22. 2. o. A Nógrád Megyei Labdarúgó Szövetség tájékoztatása szerint a magyar labdarúgó válogatott keret május hó 3-án ismét megyénk területén, Nagybátonyban tartja edzését. A válogatott ellenfele a Nógrád megyei felnőtt válogatott lesz. Előmérkőzésként a Nógrád megyei ifjúsági válogatott a Nagybátonyi Bányász ifjúsági csapatával mérkőzik. Nógrádi Népújság, 1961. április 22. 8. o. HARMINC ÉVE Kisterenyén, ideális környezetben: a Népkert egyik fűzfák övezte tisztásán kis csoport tevékenykedik az áprilisi napsütésben. A helyi művelődési ház képzőművészeti szakköre dolgozik, Radics István rajztanárfestőművész irányításával. A tagok eredményesen szerepelnek a megyei versenyeken, részvételük a debreceni gyermekrajz kiállításon ugyancsak rendszeres és sikeres. Nógrád, 1971. április 16. 5. o. Romhányban megkezdték a megye első, napi ötezer liter tej feldolgozására alkalmas tejüzemének műszaki átadását, amely tíz napig tart. A tejüzem, a romhányi termelőszövetkezet szakosított tehenésztelepén épült fel, hárommillió forint költséggel. Felszerelése az országos mezőgazdasági kiállításon is bemutatott, legkorszerűbb magyar és NDK-gyártmányú gépekből áll. Nógrád, 1971. április 18. 12. o. HÚSZ ÉVE A salgótarjáni öblösüveggyárban megkezdték az előkészületeket a színes préselt üvegárut gyártó G kemence átépítéséhez. A rekonstrukció valójában új kemencét, új technológiát és minőségben is új terméket eredményez. Mindenekelőtt ez lesz az országban az egyetlen olyan berendezés, amely anyagában színezett üvegből állít elő préselt tálakat, tányérokat, teáskészleteket. Nógrád, 1981. április 16. 3. o. A pásztói járás megközelítőleg 40 ezer lakosának alapellátását 17 körzeti, öt üzemi és négy termelőszövetkezeti orvos végzi. Az alapellátás személyi feltételei biztosítottak. Az egy körzeti orvosra jutó 2292 lakos kevesebb az országos és a megyei átlagnál. Az orvosi körzetek napi forgalma 40-50, havonta 25-35 beteget utalnak kórházba, több mint nyolcvanat szakrendelésre. Nógrád, 1981. április 22. 5. o. TÍZ ÉVE Az országg^aílés - a házbizottság előzetes állásfoglalásával szemben - az FKgP frakciójának indítványára - mégis napirendjére tűzte a hétfői plenáris ülés kezdetén a kárpótlási törvényjavaslat vitáját. A kisgazdapárt a részletes vita folytatását annak ellenére kezdeményezte, hogy az Alkotmánybíróság most tárgyalja a törvényjavaslat egyes, alkotmányjogi szempontból esetleg kifogásolható passzusait. Új Nógrád, 1991. április 16. 1. o. Kevés az olyan ember Mátraverebélyben, aki nem ismeri Verebélyi Andrást, a volt hadifoglyot, a nyugdíjas pedagógust, a honismereti kutatót, a templomi orgonást, a szenvedélyes gyűjtőt, a nyugdíjasklub vezetőjét. Tősgyökeres helybeli az idős férfi, büszkén említi üknagyapját, aki bíró volt Verebélyben. Új Nógrád, 1991. április 22. 5. o. ___________________________________________________________________________________________________ÖSSZEÁLLÍTOTTA! BÓDIGYÖRGYNÉ DR.
