Nógrád Megyei Hírlap, 2001. április (12. évfolyam, 76-99. szám)

2001-04-21 / 92. szám

2001. ÁPRILIS 21., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP BÁTONYTERENYE 3. OLDAL Nógbád Megyei Hírlap __________Baráthi Ottó jegyzete A rend felé Mi legyen az órán elvett levéllel? Országos konferencia Salgótarjánban a diákjogokról N apjainkban már több, mint hatmilliárd ember él e boly­gón, Földön való létünk minden - megannyiszor megrá­zó, esetenként embertelen ~ kö­vetkezményével együtt. „Közre­működésükkel'’ naponta száznál is több élőlény faj pusztul ki a Föl­dön. Még néhány év és flóra-fajok egy része örökre eltűnik. Az ózon mennyisége folyamatosan és vészjóslóan csökken. Nyersanyag- készleteinket katasztrofálisan, kí­méletlenül kiaknázzuk. Környe­zetünk kegyetlenül kopik, s nem vesszük észre, hogy vele együtt az ember is menthetetlenül elhasz­nálódik. Ez történik a világban, egész Földünkön, s nem különb a hely­zet - mitől is lenne? - nálunk sem. írtjuk, tarra vágjuk erdein- ket, szennyezzük élővizeinket, minden módon pusztítjuk termé­szeti értékeinket, romboljuk, ron­gáljuk épített környezetünket. Egyszerűen érthetetlen, felfogha­tatlan, amit elkövetünk magunk körül, magunk ellen. Számtalan­szor írtuk erről már lapunkban is, mert mi magunk féltjük érté­keinket. Ezért mindig felemeljük szavunkat környezetünk védel­méért. Néha úgy érezzük, - mindhiá­ba. A közelmúltbeli városi lomta­lanítási akciót - két írásunkban is szóltunk róla - a lakossági ak­tivitás igen mérsékelt volta jelle­mezte. Ez a nagyszerű kezdemé­nyezés a város egyes részeiben évek óta - minden erőfeszítés elle­nére - sem hozza meg a várt ered­ményét. Szerencsére azért van­nak kedvező jelek is elismerésre méltó eredmények is. Éppen a mi­nap írhatta le munkatársunk az egyik vezető szakember nyilatko­zatát, miszerint: „Meglepő tiszta­ságot tapasztaltunk a Zöldfa úton, az Idegér sem olyan, mint az elmúlt években. Ha összeha­sonlítást teszünk, azt mondhat­juk, a rend felé kezd mozdulni a város. ” Őszintén mondom: jó ér­zés volt olvasni e sorokat. Hogy ez a „mozdulat” mozga­lommal váljék, fel kell ismer­nünk, hogy fennmaradásunk mindennapi tudatunkon, mi ma­gunkon múlik. Az otthon elesett jó szokások megtartásán, vagy éppen azok megváltoztatásán, amennyiben arra a tisztaság és rend érdekében szükség van. Tudnunk kell: környezetünk ká­rosításával jóvátehetetlen bűnt követünk el nemcsak magunk el­len, de a jövő generációja, gyer­mekeink, unokáink ellen is vét­ve, életfeltételeiket veszélyeztetve, jut még eszembe: április 22- én, a Föld napján Pro Natura díjakat és kitüntetetéseket szoktak átadni a Parlamentben. Vitathatatlan, akinek a természe­tért és környezetért végzett mun­káját ott elismerik, valóban sokat tehettek a hazai környezetért, ér­tékeinkért. A Föld napja - sokak szemében talán csak egy nap a sok közül - alkalmas arra, hogy felnyissa szemünket, felébressze lelkiismeretünket is, hogy környe­zetünk állapotára ne csak ezen az egy napon - és más ünnepeken meg ünnep előtt - figyeljünk, de naponta tegyünk is érte. Hogy ne csak mozduljunk, de haladjunk is a tisztaság és a rend felé. (Folytatás az 1. oldalról) hogy a tanárok megsértik a diá­kok emberi méltóságát. Viszokai Beáta a példák kö­zött említette: rendben van, ha a tanár elveszi az órai levelet, azonban levéltitkot sért, ha azt A diákok kérdéseire kiderült, nem jogszerű, ha a tanár kicsen­getés után bent tartja a diákokat. Ha beszélgetés volt az órán, az érintettek kapjanak figyelmezte­tést. Nincs jogszabályi válasz ar­ra, hogy kiküldhető-e a gyerek órát adnak. Amennyiben egy ta­nár lehülyézi a diákot, aki erre hasonlóan vág vissza, úgy az igazgatónak mindkettejüket fe­gyelmeznie kell, mivel kölcsö­nösen sértették meg egymás jo­gait. Fodor Gábortól bátran lehetett kérdezni is a konferencián, a diákok éltek is a lehetőséggel hangosan felolvassa - ezt tehát nem teheti meg. Kitért arra, a ta­nárok nem mindig tesznek ele­get annak, hogy megismertes­sék jogaikkal a diákokat. A hiva­tal minden évben beszámolót készít a hozzájuk érkező pana­szokról és azok kezeléséről, ezt az ország minden iskolájába el­juttatják majd. az óráról, illetve kaphat-e emiatt igazolatlan órát (ezt a házirend­nek kell szabályoznia). Az vi­szont egyértelmű, hogy rossz magaviseletért nem kaphat az adott tantárgyból egyest. A késé­sek következményét is a házi­rendnek kell szabályoznia, de a hivatal álláspontja szerint nem szerencsés, ha ezért igazolatlan Az oktatási jogok biztosának hivatalához névtelenül érkező panaszokkal nem foglalkoznak, ám ha valakinek nyomós indo­ka van a névtelenségre, akkor kérheti neve elhallgatását. Jog­sértés esetén a hivatal eljárása végén ajánlást fogalmaz meg, amely nem kötelező érvényű, de eddig még senki nem utasí­tóttá vissza. Nem foglalkoznak a panasszal, ha eltelt egy év a jogsértés óta, ha a panaszos nem merítette ki a helyi jogor­voslati fórumokat, ha bírósági eljárás folyik az ügyben, vagy ha nem az arra jogosult nyújtot­ta azt be. Fodor Gábor or­szággyűlési képvise­lő, volt oktatási mi­niszter is részt vett a salgótarjáni konfe­rencián, ahol hang­súlyozta, a jogokat először is ismerni kell ahhoz, hogy azo­kat érvényesíteni le­hessen (tanárnak és diáknak egyaránt). A jogokért való kiállás konfliktust jelent, egyedül pedig nehéz harcolni. A diákjo­gok érvényesítésé­hez tanárszövetsége­sek és más iskolák kellenek. A diákok önszerveződését se­gítendő hozták létre 1994-ben a Diákjogi Chartát. Fodor Gábor arról is szólt, hogy először ________ az Európai Unió ren­delt el szankciókat az emberi jogok megsértéséért az Európai Emberi Jogi Bíróság felállításával. Előadásában a volt miniszter azt is megfogalmazta, nem lehet kivonni az iskolát a társadalmi környezetből. Ha a társadalomban például jelen van az intolerancia, az lecsapó­dik az iskolában is. DU DELUM ILDIKÓ (Folytatás az 1. oldalról) Salgótarján, Bátonyterenye és Szécsény munkaügyi kirendeltsé­geinek közös állásbörzéjét a városi sportcsarnokban. Reményét fejezte tó, hogy az ígéretesen gyarapodó megyeszékhelyi ipari parkban egy­re többen juthatnak majd munká­hoz. Továbbá utalt azokra a város- fejlesztési programokra, melyek közvetlenül, vagy közvetve ugyan­csak hozzájárulhatnak új munka­helyek gyarapodásához. Tegnap a salgótarjáni sport- csarnokban három város a megye- székhely, Szécsény és Bátonyterenye munkaügyi kiren­deltségeinek közös állásbörzéjét rendezték mintegy ezer ügyfelük részvételével. A börzén 27 mun­káltató jelenet meg, 300 állásaján­latot tettek. Erről folytak a beszél­getések, a különböző cégek és ér­deklődő munkanélküliek között. A március 13-án kezdődött és ápri­lis 20-ig tartó munkaügyi hetek rendezvénysorozat záróeseménye Három város közös állásbörzéje Eredményesen zárult a munkaügyi hetek rendezvénysorozat Pillanatkép a nagy sikert aratott állásbörzéről volt a tegnapi. A program ré­szeként Leskó Tamás, a Gazda­sági Minisztérium munkatársa a Széchenyi terv kis- és közép- vállalkozók számára kiírt pá­lyázatairól szólt, néhány hasz­nos, technikai tanácsot is nyújtva azok elkészítéséhez az érdeklődőknek. Tamási Ildikó, a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ igazgatója kérdésünk­re elmondta: a munkaadók és munkanélküliek, mint potenci­ális munkavállalók közötti pár­beszéd kialakítása volt a ren­dezvénysorozat legfőbb célja, ami jól sikerült. Térségfejlesz­tési konferenciák, a megye vá­rosaiban állás- és képzési bör­zék, pályaválasztási felelősök tanácskozása voltak részei a bő fotói gyuriáht. egyhónapos rendezvénysoro­zatnak. Ugyancsak ennek kereté­ben Rétságon megnyílt a felújított munkaügyi kirendeltség. Megtör­tént a bátonyterenyei, hasonló új intézmény műszaki átadása. Végleges birtokba vétele május vé­gén, június elején várható. Már el­készült a rendezvénysorozat gyorsmérlege, eszerint a különbö­ző állás- és képzési börzéken meg­közelítően három és fél ezer ér­deklődő munkanélküli jelent meg. 57 munkáltató ismertette 300 ál- lásajáúlatát, 38 oktatási intézmény 57 szakmában, szakterületen kí­nált képzési, átképzési alkalmat. Végeredményről még korai lenne szólni, ami már eddig is értékes haszon: 77 munkanélküli helyez­kedett el, s 135-en jelentkeztek kü­lönböző képzésre. Tamási Ildikó végezetül elmondta még, hogy a rendezvény sikerén felbuzdulva az év második felében újabb, ha­sonló megyei rendezvénysoroza­tot terveznek. HÍREK SALGÓTARJÁN BARÁTI KÖR. A Nógrádi Történeti Múzeum Baráti Köre legközelebb április 23-án, hétfőn 16 órakor tart összejövetelt. A programban Lőrincz Gézáné tart előadást Noszky Jenő geológus tu­dós tanárról. EGY FERENCESRENDI FOTÓS. Csütörtökön es­te a József Attila Művelő­dési Központ földszintjén nyílt meg Palkó Julián, a Mátraverebély-Szentkúti ferences rendház főnöké­nek fotóiból álló tárlat. A megnyitó után, a tárlatlá­togatók találkozhattak a rendkívül érdekes, egyedi képekkel jelentkező fe­rencesrendi fotográfussal is. A közérdeklődés fókuszában Kórház: több pénz, kevesebb tartalom Pénteken a rétsági művelődé­si ház kiállítótermében tartotta az Ipoly-vidéki Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat a tag­gyűlését. Sajgó Ferenc elnök, az intézőbizottság nevében kö­szöntötte a megjelenteket, majd Sógor László, a társulat ügyveze­tő igazgatója tájékoztatta a je­lenlévőket a 2000. évi tevékeny­ségükről, majd az ez évi közcélú fejlesztési és beruházási felada­tok meghatározása során szólt a differenciált érdekeltségű hoz­zájárulás megállapításáról. Mészáros László, az ellenőrző bizottság elnöke javasolta az előző évi munkát értékelő jelen­tést és a 2000. évi mérleg elfoga­dását. A társulás az elmúlt évben eredményesen gazdálkodott. A közcélú munkák során az FVM támogatásával és saját erő hoz­záadásával több mint 58 millió forint értékű munkát végeztek el. Védekezési költség címen 2 millió 245 ezer forintot fizettek ki. Kárelhárításra 335 milliót, fenntartásra 18 millió 718 ezret, rekonstrukcióra csaknem 12 milliót költöttek. A végzett mun­ka értékét növeli, hogy a rend- szertelenül érkező és szükséges­nél jóval kevesebb pályázati pénzek zavarták az ütemes munkát. Váratlanul érkező ösz- szegek pedig segítettek az elkép­zelések megvalósításában. Az ez évi tennivalók palettája is igen gazdag. A különböző tá­mogatások és a saját erőt figye­lembe véve közcélú beruházás­ként az 1998-ban megkezdett nagyoroszi Patak-tározót idén befejezik. A Derék-pataki táro­zóra az idén több mint 40 milli­ót költenek, melyből 18 milliót képvisel a Nógrád Megyei Terü­letfejlesztési Tanácsnál elnyert pályázat összege. A Fekete-pa­tak tározót Szügy községben há­rom forrásból ez évi kezdéssel, jövő évi befejezéssel 35 milliót költenek. Az ez évi fenntartási munkákra beadott pályázatok értéke több mint 40 millió. Az FVM által átvett vízfolyások re­konstrukciós pályázatokra, kért beruházásokra a nógrádme- gyeri-, szandai-, lóci-, hagymá- si-, jenői-, patakokra három évre elosztva, az idén áfával együtt csaknem 57 millió forintot költe­nek. A társulati jegyzett tőkében lévő vízfolyások közül a Hévíz­patak rekonstrukciójára két év alatt 16 milliót költenek. A taggyűlés felszólalói, a „Kié a vízfolyás?” gondolat jegyében a birtokviszonyok rendezését szorgalmazták az eredménye­sebb munka érdekében. Ugyan­akkor elismerték a tavaly vég­zett munkát, felhatalmazták az intézőbizottságot, hogy kezdjen tárgyalásokat a birtokviszonyok rendezése érdekében, s ennek megfelelően kiegészítették alap­szabályukat. ___________________V.K. (F olytatás az 1. oldalról) folyamatosan okoz morális és anyagi károkat önma­gának és a kórháznak - fogalmazott az ellenzéki frakcióvezető. Felhívta a figyelmet, hogy a felújított intézmény 2000. december 30-ra tervezett átadása várhatóan még 2001. május 30-ra sem valósul meg. Mint mondta: tény, hogy a menetközben csök­kentett szakmai programú beruházás költségei növe­kedtek. Dóra Ottó hozzátette, a dolog komolyságát jelzi, hogy a kivitelező 25 milliós pótmunkaigényt nyújt be a közgyűléshez, majd végül megelégszik 5 millióval. A szocialisták szerint 2001. május 30-án már a kórház teljes területén meg kell kezdődnie az egészségügyi szaktevékenységnek, hiszen már be­tegellátási problémákról van szó, miközben a csú­szás havonta többmilliós bevételtóesést okoz a kór­háznak. A politikus annak is hangot adott, azt a han­gulatot látják eluralkodni a megyei közgyűlésben, hogy mindegy, hogyan, csak essünk már túl a re­konstrukción. Az MSZP szerint a megyei önkormányzatnak nem kellene lemondania a benczúrfalvai Benczúr- kastély használati jogáról, de mindenképpen úgy vélik, mielőtt megtenné ezt a testület, meg kell vizs­gálni, egyáltalán tudna-e jó gazdája lenni a vagyon­nak a használati jog megszerzésére bejelentkező Pro Arte et Natura Alapítvány. (Mint megírtuk, a kérdést csütörtökön a vita végén levették a közgyűlés napi­rendjéről, az ügyre májusban térnek vissza.) Demus Iván képviselő hangsúlyozta, még az sem derült ki, mennyi saját tőkével rendelkezik az alapít­vány, noha képviselője jelen volt az ülésen. Három, állami tulajdonban lévő épületről van szó. A szocia­listák legfeljebb a kastély átadását tartják elképzelhe­tőnek, és álláspontjuk szerint a műteremből idősebb Szabó István emlékházát kellene kialakítani. Demus Iván ismertette a bejelentkező alapítvány (mindösz- sze néhány sorban megfogalmazott) koncepcióját. Ez művészképzésről, nyugat-európai szintű, leg­alább 3 csillagos szállodáról és a Benczúr-hagyo- mány őrzéséről szól - azzal a céllal, hogy „erősödjön az eltávolodás az egyszerű szocialista archetípustól”. Elfogadták a szocialista képviselők a Nógrád me­gyei közgyűlés alapítványainak tájékoztatóit, de to­vábbra is úgy ítélik meg, hogy lényegesen nagyobb forrással kellene rendelkezniük ahhoz, hogy betölt­sék a szerepüket. A Nógrád Ifjúságáért Alapítvánnyal kapcsolatban ugyanakkor nem értik, hogy miért fizetnek a balas sagyarmati Nyírjesért ötször annyit, mint a salgótar jáni Medves Hotelért. Dóra Ottó hozzátette, nem vi lágos az sem, miért adta kölcsön az alapítvány a ho­tel bérlőjének az egész éves bérleti díjat. DUDELLAI ' FOTÓ: ÁN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents