Nógrád Megyei Hírlap, 2001. április (12. évfolyam, 76-99. szám)
2001-04-19 / 90. szám
2. OLDAL BÁTONYTERENYE ÉS TÉRSÉGE 2001. ÁPRILIS 19., CSÜTÖRTÖK Tárlat a kastélykertben Kisterenyén a Kastélykerti Művelődési Házban március végén immár harmadik alkalommal nyílt művészeti kiállítás. Tavaly októberben azzal a céllal nyitották meg elsőként a Németh Mihály tanár festményeit bemutató tárlatot, hogy a kisterenyei városrészben élők is részesei lehessenek az esztéti- j kai, vizuális élményt nyújtó, elsősorban helyi alkotók bemu- j tatkozásának. Január 18-án a j í magyar kultúra napja alkalmá- j ból lvitz László művész-tanár képeit csodálhatták meg az érdeklődők. Amint azt Nagyba- j kos Istvánná igazgatóhelyettes j : elmondta, április 21-ig látható az a kiállítás, amelyet az előző- i ekhez hasonlóan nagy érdeklő- I dés mellett nyitott meg Zsibói ! Béla a közelmúltban elhunyt | j kisterenyei Kemer Márton fest- | ményeiből.- Annak reményében aján- | lom figyelmükbe Zsibói Béla j megnyitón elhangzott gondola- j j tait, hogy további érdeklődő Iá- i ; togatókat vonz majd szűkebb \ palóc hazánkat, a helyi táj szépségeit idéző kiállítás - hangsú- | lyozta az igazgatóhelyettes. - „Aj j palóc tájhoz fűződő kapcsolatá- I ról vallanak ezek a vásznak, j Mikszáth óta csodáljuk, hogy ! j mennyire megkapó a palóc táj, j j mely a festőket is rabul ejti. Ej j tájszerető tolmácsolásnak, szí- j | nes természetlátásnak azonban S többféle nemes gyakorlatával j i találkozhatunk a tárlaton.” Zsibói Béla kiemelte, hogy : olyan nyári tájak tekintenek 1 ránk, amelynek formáit színei- j I vei alakítja a művész. Jellemző- j 1 nek érzi az alkotó személyisé-1 | gének művészi megidézésekor, i ahogyan az évszakok koloritjá- j | ból választ. Ebből pedig kiolvas- j ható az élet feltétlen szeretete és i tisztelete. Utalt arra, hogy j ! Kemer Márton vásznain a való- j I si sötét árnyalatok is jelen van- S j nak, ott, ahol erre szükség van, | mint például a faluvéget telidé- j ző festményen. Ez a táj az épü- j : letsorok lepusztultságát megje-; j lenítő, borús színei miatt tompa j j tónusaiban válik lemondóan | szomorúvá. Zsibói Béla kiemelte: ősz-! | szegzésképpen megállapítható, j i hogy Kemer Márton realizmusa j ! nem a formák alázatos követé- j seit, szolgai másolását, hanem | ! éppen e formák nemes üSztele- ! tét jelentette, amelyet a művészi j ! szándék saját képére alakít min- j í denkor - azaz újjáteremt. BÁTONYTERENYE KIÁLLÍTÁS. A bányavárosi Bartók Béla Általános Iskolában április 20-án 16 órától látható az a kiállítás, amelyeket a gyerekek munkáiból készítettek „Drog, erőszak, biztonság” címmel. A tárlatot Juhász Gábor, a körzet országgyűlési képviselője ajánlja az érdeklődők figyelmébe. Egy darabka élő múlt az óvodában Ha valaki ellátogat mostanában a szuhai napközi otthonos óvodába, úgy érzi, mintha a múltba tévedt volna: régi használati eszközök, berendezési tárgyak között sürögnek-forognak a gyerekek. Egy szuszra sorolják, melyik tárgy micsoda: van itt fütyülős kancsó, rokka, motolla, szövőkeret, dagasztó, gereben. S nem csak a nevüket tudják, hanem azt is, melyiket mire használták eleink. i." __smsumm'----- uh - " i A gyerekek megtanulják, hogy a régi eszközöket mire is használták őseink ■ Népviseletbe öltözteti a babákat Amint azt Szűcs Józsefné vezető óvónőtől megtudtuk, már régóta szerették volna tető alá hozni ezt a kiállítást, megmutatni a kicsiknek, hogyan is éltek nagyanyáink, mit használtak munkaeszközként, mivel rendezték be és mivel díszítették a lakást. S hogy mennyire valósághű az elrendezés, mi sem bizonyítja jobban, mint az egyik helybeli néni esete. Szultán egy épületben van a polgármesteri hivatal és az óvoda, s tévedésből az óvodába nyitott be.- Szétnézett, elámult, és önkéntelenül mondta: mintha otthon lennék! - meséli Szűcs Józsefné. - Az itt látható tárgyak nagy része megtalálható a mesékben: bizony, néha nagy bajban voltunk, amikor a gyerekek rákérdeztek, mi az a motolla, mi az a rokka, amivel Csipkerózsika megszúrta az ujját, és így tovább. Hiába magyarázza el az ember szóban, az nem olyan, mint amikor a saját szemével látja, sőt, ki is próbálhatja. Elkezdtük hát összegyűjteni ezeket a régi tárgyakat, az idősek pedig örömmel adták. Volt, aki azt mondta, nekünk adja, de olyan is volt, aki lelkünkre kötötte: a kiállítás után kéri ám vissza! Hagyományőrző óvoda vagyunk, az ünnepségeken is többnyire olyan műsort szoktunk előadni, ami tükrözi a népi játékokat. Ezután pedig még valósághűbb lesz az egész, hiszen a gyerekek pontosan tudják, miről is beszélnek. Ez a kiállítás a gyerekeknek érdekes, az óvónőknek az élő múlt. Közben körém sereglenek a gyerekek, egymást túlkiabálva mondják, melyik tárgy melyik mesében szerepel: a nagy hasú korsó, amibe belebújt a torkos cica, a dagasztó, amiben a szegény asszony dagasztotta a hamuban sült pogácsát, a gereben, amelyen a kendert fésülték - megtudom, hogy így készült a kisvakond nadrágja.- Ruhaneműket is szeretnénk bemutatni - veszi át a szót Tóth Zoltánná. - Bár azokat a darabokat jobban ismerik a gyerekek, már csak a hagyományőrző csoporton keresztül is. Az a legnagyobb bajunk, hogy kicsi a hely, itt csak egykét darab bemutatására volt lehetőség, mint a kendő, a fejdísz, törülköző: ez utóbbin nagyon csodálkoztak a gyerekek, hogy ezeket valamikor az asszonyok maguk készítették. Az óvodásoknak a funkció érdekes, az iskolásoknak már értékesebb információkat hordoz. Abban mindketten egyetértenek, hogy a megoldást a tájház jelentené, amely az idén talán megvalósulhat végre. A tárgyi emlékek, az információk gyűjtését folytatni kell, addig, amíg lehet mit megtudni, megtanulni az idősektől. Egyöntetűen mondják: talán ez az utolsó pillanat, amikor össze lehet szedni a régi eszközöket. Ha pedig ezt elszalasztják, akkor a tárgyi emlékekkel együtt egy darabka múlt is elveszne... H.E. Berze Józsefné nevét jól ismerik Mátraterenyén, hiszen az ő és férje nevéhez fűződik a homok- terenyei tájház kialakítása. Mint meséli, a szülei laktak ott valaha, ők pedig összegyűjtötték a régi emlékeket, és tájházat rendeztek be benne. Egészen tavalyig ők viselték gondját, amikor megvásárolta a mátraterenyei önkormányzat Erzsiké néni mindig azon töri a fejét, mivel is lehetne még szebbé tenni. Ezért hát azt ötlötte ki, hogy babákon keresztül mutatja be, milyen is volt a palóc népviselet: milyen ruhát hordtak régen a fiatalok, az idősek, melyik volt a „hétköznapló”, melyik az ünneplő. Más volt a viselet a munkára, megint más a mulatságra. Mint mondja, édesanyja még népviseletben járt, ana pedig pontosan emlékszik. Amit meg nem tud, abban segít a nagynénje.- Aprólékos munka ám ez: minél kisebb a baba, annál nehezebb elkészítem a ruhát - mondja Berze Józsefné. - Nagy türelem és sok idő kell hozzá. A fejdísz elkészítése a legnehezebb, a sok apró gyöngy jó szemeket és ügyes kezeket kívánna. De hát, nem vagyok már én sem a régi: 72 évesen szemműtét előtt állok, néha a kezem is nagyon cserben hagy. Olyankor abbahagyom egy kicsit, aztán meg újra és újra nekilátok. Nehéz babához is jutni: drágára nem telik, olcsóbb meg nincs. Ezért aztán használt babákat is öltöztetek, rokonoktól, ismerősöktől szoktam kapni. Erzsiké néni elárulja azt is, hogy most a menyasszonyi viseletét szeretné elkészíteni. Csak emlékezetből dolgozik, nagynénje besegít, ha valahol elakad. Kialakít magában egy képet, és addig csinálja, amíg olyan nem lesz. Persze ehhez fontos az is, hogy megfelelő legyen a ruhaanyag. De Erzsiké néni nem aggódik: mutatja, hogy a szekrény alja kincsesláda: összegyűjtögette a ruhadarabokat, most pedig elhasználja. Mint mondja, nem sajnálja, mert a babákon tovább él egy-egy darab. Sokan mondják neki a faluban, hogy ők bizony nem küszködnének: időigényes is, nehéz is, van más munkájuk is. S hogy ő miért csinálja?- Nagyon akarom, hogy megmaradjon az utókornak. Az a legnagyobb elismerés, amikor látom, hogy a nézelődő legalább akkora örömét leli benne, mint én, amikor csináltam... Berze Józsefné babáival ■ Csemeteültetés rügyfakadás előtt Szabó Lajos: Szakmai presztízskérdés megfelelni az előírásoknak A csemeteüttetésnél nagyon fontos a gyökérnél a talaj tömörítése bői nincs utánpótlás. Pedig ezek a külterületi erdősítési munkálatok a nehéz fizikai munkák közé tartoznak, bár kétségtelen, hogy a jó levegő, a természetközelség előnyt jelent. Megkell vallanunk őszintén azt is, hogy ez a munka nem tartozik a legjobban fizetett munkák közé, többek között ez is oka az elöregedésnek.-Akik régóta ismerik a bálonyi környéket, tudják, hogy elég nagy területen kivágták az fákat.- Tény, hogy komoly fakitermelések történtek ezen a részen az elmúlt 30 évben, de a megmaradtak még most is a legjobb minőségű erdők közé tartoznak. Ért már bennünket az a vád, hogy rablógazdálkodást folytatunk. Nos, a kitermelés úgy történik, hogy az erdőterületekre 10 éves ütemtervek készülnek, amelyet az erdészeti szolgálat erdőtervezői végeznek, akik függetlenek az Egererdő Rt.-től. Kerettervet határoznak meg, amelyben szabályozzák a fakitermelési lehetőség minimumát és maximumát. Ezek alapján dolgozunk mi, és hozzátenném: a maximális lehetőséget még sohasem használtuk ki. Örököltünk egy bizonyos korosztály-szerkezetet az erdők vonatkoAz Egererdő Rt. Bátonyterenyei Erdészete közel 7500 hektár állami erdőterületen gazdálkodik. A lakossági igények kielégítése érdekében fakitermelést is végeznek, illetve új erdőket telepítenek különféle erdészeti módszerekkel. Amint azt Szabó Lajos erdészetvezető elmondta, a magyarországi erdőtörvény nagyon szigorú, az európai elvárásoknak messzemenően megfelel. Például, ha valahol az országban nem történik meg a kitermelt erdőterületek pótlása, erdőfelújítása, akkor azt komoly szankcionálás követi. Hangsúlyozta, hogy ez államerdészeti területen nem fordulhat elő: szakmai presztízskérdés is megfelelni az előírásoknak.- A tavasz beköszöntével lezárultak a téli fakitermelések, dömpingszerűen beindulnak, mostanra lassan be is fejeződnek a tavaszi erdősítési munkálatok - mondja Szabó Lajos. - Erdészek irányításával az erdőművelő brigádok „meglepik” az erdőt, elvégzik a szükséges csemeteültetési feladatokat. Az idén mintegy 20 hektár területen erdősítettünk mesterséges csemeteültetéssel. Ez történhet különböző fafajokkal, a legfontosabb a tölgy és a bükk, előfordulnak különféle fenyőfélék, keménylombos elegyfajok: ilyen például a madárcseresznye, a magas kőris, a hegyi juhar. Az elmúlt években a magyar erdőgazdálkodásban előtérbe került az ökológiai szemléletmód. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egyre jobban odafigyelünk arra: az általunk létrehozott új erdők a lehető legjobban megfeleljenek a természetes, őshonos erdőállománynak. Korábban ugyanis szinte csak a főfajokkal történtek erdősítések, ma már kifejezetten ügyelünk, hogy a különféle kiegészítő, természetesen is honos elegyfajokat is erdősítsük. így ugyanis növekszik a biodiverzitás, azaz a természet sokszínűsége, az ökológiai stabilitás.- Mennyit fordítanak évente az erdősítésre, illetőleg honnan szerzik be a csemetéket ?- Évente mintegy 30 millió forintot költünk erdősítési, erdőápolási feladatok elvégzésére. Az erdőgazdaságnak van egy nagyüzemi csemetekertje, amely nemcsak az Egererdő Rt. erdészeteit, hanem az egész régiót ellátja facsemetékkel. Az erdősítési munkálatok kiterjednek az erdészet egész területére, jelenleg is több helyen folyik ültetés: Mátraalmáson, Nagybátonyban a „Bolyokban”, Mátrakeresztesen, Dorogházán.- Kik végtik a munkálatokat?- Erdőművelő vállalkozók, akik a valamikori erdőművelő brigádokból alakították ki munkacsapataikat. Egy gondunk van, ez pedig a brigádok korösszetétele: sok idős, nyugdíjaskorú ember van, fiatalokzásában, amely a 7500 hektárbn jelen van. Ez pedig nem egyenletes, bizonyos időszakokra koncentrálódik a fakitermelés, és ez nem mindig oszlik el arányosan a területen.- Visszatérve a csemetékhez: az erdősítés után mi jelenti a legnagyobb veszélyt?- A vad jelenti az egyik legnagyobb gondot, de sajnos, jelen van a csemetelopás is - veszi át a szót Ivádi István, aki 40 éve dolgozik az erdészetnél, 1973 óta erdőművelési műszaki vezetőként. - A laikus ember számára bizonyára hihetetlen, de az erdősítés, az erdőfelújítás legnagyobb akadályát a vad jelenti. Nagybátony határában például 8-10 erdőrészből 30 százalékon felüli vadkárt jeleztek a kollégák: a szarvas, az őz a rügyeket rágja le, a vaddisznó kiszedi a csemetét töves- től. Állandóan folyik az érdekegyeztetés a vadásztársaságokkal: tavaly 1,4 millió forintos vadkárunk volt, az erdőfelügyelőség nem vette át a területet. Az egyeztetés végén mindössze 400 ezer forintot térítettek. Az idén is 2-2,5 millió forintos kiesés várható a vadkár miatt.- Nem lehet valahogyan védekezni a vad kártevése ellen?- A vadkárelhárító szerek nem igazán jelentenek védelmet, a kerítést pedig ellopják az emberek. Ahol pedig nincs kerítés, két nap leforgása alatt óriási területet tud lerágni a vad, akár tíz hektárszámra is. Már most 1,3 hektár az a terület, ahol a vaddisznó kihúzgálta a csemetéket. Kétségtelen, hogy a legkomolyabb károsító a vaddisznó: jelentős állománynövekedést tapasztalunk. A vad része az erdei életközösségnek, az erdő fás szárú növényei, a fák természetes táplálékul szolgálnak. De nagyon fontos, hogy jelenlétével, túlzott elszaporodásával ne akadályozza meg az erdő felújítását. A beszélgetés eddig az irodában folyt, lassan szedelőzködünk, elindulunk meglátogatni a csemeteültetőket. Az erdészek olyan helyet igyekeztek választani, amely viszonylag könnyen megközelíthető, de a sáros, csúszós földúton a terepjáró is egyre gyakrabban fáról, így hát „lábra kapunk”, melynek következtében hamarosan bokáig sáros leszek. A látvány azonban feledteti velem a viszontagságos utat: madarak csivitelnek, útközben még őzet is láttunk, az egyik magas fáról pedig egy egerészölyv tekint lustán ránk. Aprócska kutya ugat dühösen, amikor az egyik csemeteültető pároshoz közeledünk: mint megtudom, házaspárokat látok magam előtt. Gyurkó Józsefné lassan harminc éve dolgozik erdészetnél, férje most először segédkezik. Éva asszony megszokta, szereti csinálni a csemeték ültetését, mint mondja, mást nem is tudna elképzelni. Mutatja a környező fenyvest: ő is dolgozott ott 1965-ben, amikor ültették. A hatalmas területen katonás sorrendben sorakoznak a kis lucfenyők, de az egyenletességet bizonyos távolságokban vörösfenyő csemete töri meg: mint megtudom, az már korábban került a földbe, mert éppen ezért rohammunka a csemeteültetés: rügyfaka- dásig be kell fejezni, máskülönben elpusztul a csemete. Távolabb egy másik páros, Molnár Sándomé és férje szorgoskodik. Beszélgetés közben derül ki, hogy az asszonyka már kora reggel széthordta a településen a Nógrád Megyei Hírlapot, a reggel már itt találta őket.- Fontos, hogy a csemete gyökerénél betömörítsük a talajt - magyarázza, de közben egy pillanatra sem áll meg. - Ha ugyanis levegős marad, megpenészedik a gyökere, és elpusztul. Akkor pedig semmi haszna sem volt a munkánknak. HEGEDŰS f . ? JÉEL m M M M i i i ^ Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet tér 6., PostaMl || ^ D \ II M0 LI I |J I 1 U fiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és teijesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. II\J\JJVi\ly megyei iAXlVljlxJr Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótarján vonzáskörzetében a Célvonal Kft.(tel.: 30/9433-548, 30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a Karton Kft. (tel.: 30/34-70-864, 32/475-727) juttatja el a lapot. __________________________KflzfiEnsAPinp______________________ Terjeszti a BUVIHÍR Rt. és a kiadó saját terjesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 s zámú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 895 Ft, negyedévre 2685 Ft, fél évre 5370 Ft, egy évre 10 740 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. I Azújsáoa • * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. ; *vXQA az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft, előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet.________________________________________* Merkesztősép. rendszerei Készült
