Nógrád Megyei Hírlap, 2001. április (12. évfolyam, 76-99. szám)
2001-04-18 / 89. szám
íi Kozepkon tempiomépftok nyomában A Tájak-Korok-Múzeumok Egyesület salgótarjáni klubja idén is folytatta tavaly megkezdett ismeretterjesztő programját: ezúttal a megye keleti csücskének középkori templomait keresték fel. Ir I rití ni :il rintfnn-------------"inj i skoláztat az uetter egyesület A salgótarjáni Élettér Lakókörnyezet és Egészségvédelmi Egyesület tanfolyamot szervez a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ és a megyeszékhelyi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola bevonásával. Vadaskert a bámai Nagy-kő alatt Tetszik vagy sem: zártkerti vadtartás a jövő útja A honi vadászok idegenkednek a vadaskerti, vadasparki vadászattól. A nógrádiak sem nézték jó szemmel, amikor két évvel ezelőtt az első vadaskertet kialakították Bárnában. Ellenérzésük igazolására egy sor ellenérvük volt, elsőnek, hogy egy valamit is magára adó vadász, nem vadászik „vágóhídi” körülmények között, inkább ül méla lesben, sokáig. Mondják azt is, a vadaskerti tartási körülmények között, az állatokban kialakuló stressz miatt, a kívánatosnál alacsonyabb a szaporulati ráta. A szakemberek viszont azt vallják, ezek kialakításának praktikus okai vannak, nevezetesen, hogy vadállományunk háromszorosa a kívánatosnak, s hogy egyébként is ez a jövő útja. A bámai vadaskert létesítésére a lajos- mizsei Zsikla Attila kért és kapott engedélyt a szakhatóságoktól, miután a vadászatra jogosultak beleegyezésüket adták ehhez. A kétszáz hektárt meghaladó terület két vadásztársaság, a ceredi és a Mátra vadásztársaság területeire esett, fele-fele arányban, így nem meglepő, hogy a közösségek kezdetben nem örültek, hogy vadászmezeikből kihasítanak egy jókora darabot. Nem csak a vadászok, a bárnaiak körében is megindultak a nagy találgatások, miután tudomást szereztek a magánkezdeményezésről, s látták, micsoda beruházás kezdődött az erdők sűrűjében. Meglehet, mindebben az irigység is szerepet játszott, merthogy arra gyanakodtak az ott élők, az azonos nevű kisgazda politikus a tulajdonos. Vagy ha nem, hát mindenesetre az ő patronálásával indulhatott a nagy költségvonzatú beruházás, amely ennek megfelelően, óriási biznisznek tűnt a szemükben. A kedélyek azóta megnyugodtak, a találgatások viszont a mai napig sem szűntek meg, (Folytatás a 3. oldalon) Temetik? Égetik? Etetik? Új veszélyes hulladék A húsvét olyan az ünnepek sorában, hogy a családok felkészülnek még a váratlan vendég betoppanására is, akiket illik valamivel megkínálni. Aki teheti, többet süt, főz a kelleténél, így aztán óhatatlanul is szaporodik a konyhai hulladék. Falun nem probléma, mit kezdjenek vele. a háziállatok elcsemegézik mindet. Adódik azonban a kérdés, mit csinálnak a konyhai hulladékkal a vendéglátóhelyek, hétköznap a közkonyhák, miután veszélyes hulladéknak minősül az állati eredetű konyhai hulladék is? Veszélyesnek minősítették az állati eredetű konyhai hulladékot, amelyek további útját az eddigieknél is nagyobb figyelemmel kísérik a szakhatóságok, tekintettel a száj- és körömfájásjárvány megelőzésére. A közétkeztetéssel foglalkozó egységek nem adhatják tovább a moslékot az állattartóknak, mert az csak hőkezelt állapotban használható fel takarmányozásra. Kérdéses viszont, erre berendez- kedtek-e a konyhák? A konyhai maradékok előírásoknak megfelelően történő kezelését, a vonatkozó szabályok szerint, ugyanis moslékfőző konyhákban kellene elvégezni. Csakhogy ilyennel, vélhetően nem rendelkeznek a főzőhelyek. Erre lehet következtetni a Salgótarjánban megkérdezett négy legnagyobb forgalmú vendéglátóhely ebbeli hiányossága tekintetében, amely egyébként jellemző volt a balassagyarmatiak és a pásztóiak esetében is. A megkérdezettek egyébként nem is hallottak arról, hogy a Malacka mit sem tud arról, hogy mi zajlik körülötte... FOTÓI GYURIÁN T. moslék veszélyes hulladéknak minősül - holott a szabályozás négy évvel ezelőtt megszületett - sem arról mi fán terem a moslékfőző? A megkérdezettek túlnyomó többségében nem keletkezik számottevő konyhai hulladék, s ami mégis, azt az állattartók elviszik, általában napi egy-, kettő-, de inkább félvödömyi mennyiséget. Az egyik vendéglátóhely iskolai étkeztetésre is főz, ám az nem ismeretes előttük, mit csinálnak az oktatási intézményekben megmaradó étellel, ami úgyszintén veszélyes konyhai hulladéknak minősül. Csak gyanítható, azok is hasonló sorsra, azaz állati takarmányozásra kerülnek.- Az ételek sütésük, főzésük által nem mondhatók már eleve hőkezeiteknek? - szól a kérdés dr. Szőke Pálnak, az állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás igazgatójának.- Több okból sem, de leginkább azért nem, mert nem kizárólag a főtt étel maradékai kerülnek ebbe, hanem a húslé, amiben a nyers húst mossák, s ugyanígy a nyesedékhús-darabok is, nyers állapotban. A hőkezelés egyébként a 133 Celsius-fokon való, 20 percig tartó főzést jelend.- Hogy a konyhák nem rendelkeznek szeparált moslékfőzőkkel, a megsemmisítés elföldelést jelent?- Szó sincs róla, el is lehet égetni, mint a megyei kórházban, amely rendelkezik hulladékártalmatlanítóval. Egyébként jó egynéhány szer van forgalomban, amelyekkel a fehérjét ki lehet csapatni a konyhai hulladékból, s amelyek úgymond környezetbarát termékek.- Vagy pedig marad a fehérjefel- dolgozóba való száUMs, nemde?- Ez is járható út lehetne, de a hozzánk legközelebb esőkbe, a tökölibe vagy a dorogiba való moslékszállítás nagyon drága lenne. Az igazgatótól megtudtuk, hogy rendszeresen végzett ellenőrzéseik során, Nógrádban nem találtak kirívó szabálytalanságot az ügyben, s elmondta azt is, hogy volt rá precedens, hogy moslékfőző konyha kialakítására az a személy kért és kapott engedélyt, aki állattakarmányozásra használta fel a moslékot. A rendelkezésnek valójában nem könnyű érvényt szerezni, mindaddig, amíg a konyhák üzemeltetői az eddiginél nagyobb fegyelmezettséget nem tanúsítanak, ha már a moslékfőző konyhákra nem költenek. J.K. mm - . m mm mmmmmm mmmm mmm m&ss&m . isi - . ■ mm GliííliÁÜ m A kiVül-betül megújuló (Volt) CENTRUM új nevet keres. írja meg nekünk miigen új névvel tudná a Város szivében lévő áruházat. A legötletesebb neveket 3 hónapos előfizetéssel jutalmazzuk, a ngertest pedig az "újszülött" felöltözteti tetőtől-talpig, 60.000 Ft értékben. javaslatokat “Keresztszülő” jeligével kérjük a kiadó címére eljuttatni, legkésőbb 2001. április 27-i. Tarolt az áprilisi fagy Több tízmiUiós árbevétel-kiesést okoztak a mínusz fokok Nógrádban termett cseresznyét, meggyet idén nemigen csemegézhetünk. A korai fajták ültetvényeit, szinte százszázalékos fagykár érte, de a hideg idő jelentős mértékű pusztítást végzett a későbbi érésűeknél is. Az utóbbi hetekben virágot bontottak a gyümölcsfák, egymás után nyílt a barack, a cseresznye és a meggy, a szilva, s a korai alma virága. Bokrosodon a szamóca, hajtást engedtek a bogyósok. Utóbbiak nem, de más gyümölcsök jelentősen károsodtak a hét végi mínuszok hatására, a rózsaszínben, fehérben pompázó fákon barnán kóka- doznak a virágok. Mátraterenyén, a Frigofruct Mátra Hűtőipari Kft. harmincöt hektáros bogyósültetvénye nem sínylette meg a fagyot, mert még nem bontott virágot sem a málna, sem a ribizke. A megye két legnagyobb gyümölcsösében vi- Tszont tíz és tíz hektárnyi területen okozott kárt a hideg idő. Magyamándorban, a Farmer- Fruct Gyümölcstermesztő Kft. huszonhárom hektár korai érésű cseresznyésében és a tizenöt hektáros korai meggyesében, mondhatni mindent letarolt a fagy - tudtuk meg Tiszavölgyi Gyula ügyvezető igazgatótól. Elmondta azt is, hogy bár a kárfelmérés még nem fejeződött be kedden, a becslések szerint a későbbi érésűek 70-80 százaléka is károsodott, amelyekből hatvan hektár van. Mindennek persze nemcsak az lesz a következménye, hogy aligha ehetünk megyei termésű cseresznyét és meggyet, hanem azzal is számolnunk kell, hogy a tavalyinál is drágábban juthatunk majd hozzájuk. A gyümölcstermesztőknek azonban ennél jóval nagyobb anyagi kieséssel kell kalkulálniuk, az ügyvezető szerint a kárfelmérés eddigi szakaszában tapasztaltak szerint, 30-40 millió forint árbevétel-kiesést is okozhat a fagykár. Hetvenhektáros almásukat nem érte fagykár, az almafák ugyanis még nem bontottak virágot idáig. Kinyíltak viszont Nógrád község határában, az Agrobuda Kft. gyümölcsösében. Amint arról Barna Imre kertészetvezető tájékoztatott, a harmincöt hektáron termőre fordult korai érésű almást eltérő mértékben károsította a fagyás, van ahol 20-30, másutt 50-60 százalékos kárt okozott. A kárfelmérés még náluk is folyamatban van, s az eddigiek alapján elmondható, hogy átlag 30-40 százalékos kárral számolhatnak. S hol van még a május, amikor a fagyosszentek napjai is okozhatnak meglepetéseket? (Országos kiteÁramkimaradások Értesítették a bátonyterenyei fogyasztókat is Több nagybátonyi, kisterenyei olvasónk telefonált be tegnap szerkesztőségünkbe: váratlanul érte őket az áramszünet, kiolvadt a mélyhűtőjük, s más kellemetlenségeik is fakadtak. Gyuris Árpád az ÉMÁSZ Rt. pásztói kirendeltségének vezetője érdeklődésünkre elmondta: tervszerű karbantartás zajlik, s tart egészen május végéig. Mint korábban, eddig is minden átmeneti kikapcsolásra ítélt települést, városrészt időben - nyolc munkanappal korábban - értesítettek. Tegnap Nagybátonyban, Macon- kán és Kisterenyén reggel 8-tól 16 óráig volt áramszünet: erről április 6-án, pénteken a Nógrád Megyei Hírlapban tájékoztatták a lakosságot. Ezen kívül az érintett cégeknek, vállalkozásoknak, élelmiszerboltoknak külön levelet is küldtek. ■ Egy életmű etűdjei Gaál István filmrendező 1933-ban született Salgótarjánban. Gyermekkorát Pásztón töltötte. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán Keleti Márton tanítványaként végzett 1959- ben, tanulmányait 1961-ben Rómában ösztöndíjasként folytatta. Pályáját költőien megformált etűdökkel és dokumentumfilmekkel kezdte. Játékfilmesként 1963-ban a „Sodrásban” című alkotással mutatkozott be. „Az első olyan magyar filmművész, aki Szőts István után egyértelműen világhírűvé vált... negyedik filmje, a „Magasiskola” Cannes-ban a zsűri különdíját nyerte el” - írta róla Nemeskiirty István. Gaál István munkásságáért több életmű-, nemzetközi és hazai fesztiváldíj, illetve olasz és indiai vendégtanárt felkérések jelzik hazai és külföldi elismertségét. Nógrád megye díszpolgára. Műveit, azok jogdíját, fotóit és könyvtárát alapítványi formában Pásztónak adományozta. Legújabb alkotását, a Bartók Béláról készült „Gyökerek”-et a közelmúltban mutatta be a Magyar Televízió. A Tarjám tavasz keretében április 18-án, szerdán 17 órakor a megyeszékhelyi József Attila Művelődési Központban kezdik vetítetni a nyolc játékfilmből álló életműsorozatot, természetesen a „Sodrásban”-nal. ______________i R ENDÉRT, TISZTASÁGÉRT KIÁLT SALGÓTARJÁN! No meg a város környéke is... A nógrádi megyeszékhely számtalan gonddalbajjal küzd, a kátyúzatlan utaktól a szemétlerakónak használt erdőkig, a parkolási gondoktól (bal szélső képünk) az általános hozzáállásig. Szerencsére azért akadnak jó példák is, mint amilyen a virágosítás (jobbra). CIKKÜNK A 2. OLDALON fotó, gyurian tbor
