Nógrád Megyei Hírlap, 2001. április (12. évfolyam, 76-99. szám)

2001-04-12 / 85. szám

2001. Április 12., csütörtök H A Z A I Nógrád Megyei Hírlap - 5. oldal KORKÉP Vétó az üzletrésztörvényre A jogszabály elfogadhatatlan a piacgazdaságban Budapest Horvátország még drávai vízlépcsőt akar építeni Megállapodás született tegnap Túri-Kovács Béla magyar és Bozo Kovacevic horvát kör­nyezetvédelmi miniszter megbeszélésén arról, hogy a szomszéd állam bevonja a magyar szakértőket a Drávára tervezett erőmű hatástanulmányának elkészítésébe. Jelentős előrelépés történt emellett a közös környezetvédelmi programok terén. PÉCS Eredményesnek és reménykeltőnek nevezte Túri-Kovács Béla környezetvédelmi miniszter tegnapi pécsi megbeszélését horvát kollégájá­val. Bozo Kovaceviccsel egyebek között megál­lapodtak arról, hogy a Drávára tervezett horvát vízi erőmű hatástanulmányának elkészítésébe bevonják a magyar szakértőket is. Erre a lépés­re egyébként Horvátországot az úgynevezett espoo-i nemzetközi egyezmény is kötelezi, s eszerint nemcsak az előzetes felméréseket vé­gezhetik közösen a felek, hanem kölcsönösen és folyamatosan tájékoztatják egymást a térség környezeti állapotáról is. Bozo Kovacevic egyben cáfolta azokat a sajtó- információkat, amelyek szerint Horvátország végleg lemondana a Novo Virje térségében kiala­kítandó vízlépcső ötletéről, hiszen az állam kín­zó energiahiányát valamiképpen mindenképp szeretnék megoldani, viszont az alternatív ener­giaforrásokról szóló jogszabályt még nem hozta meg a horvát törvényhozás. Bár a drávai vízi erőmű szerepelt a kétoldalú tárgyalások középpontjában, szó esett más fon­tos témákról is. A tervek szerint a két minisztéri­um a jövőben fokozottan segíti a magyar oldalon fekvő Duna-Dráva Nemzeti Park és a horvát Kopácsi Rét Természeti Park együttműködését. Túri-Kovács Béla kiemelte, az lenne az előremu­tató, ha a horvát parlament nemzeti parkká nyil­vánítaná a kopácsi térséget, hiszen ez a felté­tele annak, hogy EU-s források, elsősorban a SAPARD-alap bevonására is lehetőség nyíljon a fejlesztésekben. A magyar szakminiszter kiemelt fontosságú­nak nevezte a tegnapi tájékoztatón, hogy a két ál­lam szakemberei a jövőben közösen folytatják a térségben élő, veszélyeztetett állatfajok meg­Bozo Kovacevic horvát környezetvédelmi miniszter magyar kollégájával, Túri-Kovács Bélával fotó, tóth László A TERVEZETT HORVÁT ERŐMŰ HELYSZÍNE Csurgói * ... *■ Az elárasztandó terület »Virje A.a * A Jelenlegi terv y Nagyatád 1 Magyarország Korábbi terv Durdevac 8 Horvátország Barcs .1» mentését, egyebek mellett a fekete gólya, a réti­sas és a kiscsér életterének megóvását. Az össze­hangolt munkára azért is szükség van, mert a két védett terület, bár külön országban fekszik, még­is közel azonos természeti értékek találhatóak benne. A két miniszter tervei szerint a közeljövőben két új programot is elindítanak közösen. Az egyik az ökológiai turizmus lehetőségeinek fel- térképezése, s az ebben rejlő lehetőségek kiak­názása, a másik az erdőgazdálkodás összehan- golása lenne. __ ___ ________nyakasz. U niós munkaügyi normák Az ellenzék egyetlen módosító indítványát sem fogadta el a kormányzat a Munka törvénykönyve parlamenti vitájában. A zárószavazásra április 17-én kerül sor. A kérdés: a mun­kaadók vagy a dolgozók érdekét szolgálja-e a módosítás? Budapest Az Alkotmánybíróság (AB) alkotmányellenességre hi­vatkozva megsemmisítette a mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészről szóló törvényt, valamint annak végrehajtá­si rendeletét. A testület sze­rint a jogszabály a piacgaz­daságban elfogadhatatlan módon nyúlt volna bele a szövetkezet vagyoni viszo­nyaiba. Az agrárszakmai szervezetek és az érdekkép­viseletek, illetve az ellenzé­ki pártok megnyugvással fogadták az Alkotmány- bíróság tegnapi döntését. Az Alkotmánybíróság tegnap nyilvános ülésen kihirdetett hatá­rozata szerint a tucatnyi indít­vánnyal megtámadott, az Ország- gyűlés által tavaly decemberben elfogadott törvény sérti a tulaj­donhoz való jogot, a mezőgazda- sági szövetkezetekre nézve hátrá­nyos megkülönböztetést alkal­maz, indokolatlan különbséget tesz tulajdonos és tulajdonos kö­zött, végül a jogszabály tervezett végrehajtása ellentétes a jogálla­miság követelményével is. Ezért a taláros testület a törvényt visz- szamenőleges hatállyal megsem­misítette. A megsemmisített jogszabály értelmében a mezőgazdasági szövetkezetek kötelesek lettek volna megvásárolni a kívülálló üzletrész-tulajdonosok üzletré­szeit, a vagyonnevesítéskor meg­állapított névértékben. Ez a ren­delkezés többek véleménye sze­rint a mezőgazdasági szövetke­zetek ellehetetlenítését, megszű­nését jelentette volna. Tegnapig több mint 300 ezer külső tulajdo­nos jelentette be az illetékes me­zőgazdasági hivatalokban, hogy meg kíván válni üzletrészétől. Németh János, az Alkotmány- bíróság elnöke, aki a testület 32 oldalas határozatát ismertette, úgy fogalmazott: a megsemmisí­tett törvény a szövetkezeti vagyo­ni viszonyok olyan, a piacgazda­ságban elfogadhatatlan kény­szerátalakítását írja elő, amelyre a mezőgazdasági szövetkezetek­nek - mint a gazdasági élet auto­nóm alanyainak - semmiféle be­folyása sincs. A testület vélemé­nye szerint egy évtizeddel a piac- gazdaság alapjainak megteremté­se és a szövetkezeti tulajdon át­alakítása után nincs alkotmányos indoka a piacgazdaságban meg­szokottól eltérő - ez esetben a jogállamisággal össze nem egyeztethető - eszközök alkal­mazásának. NAGY TAMÁS, a Mezőgazdasá­gi Szövetkezők és Termelők Or­szágos Szövetségének (MOSZ) elnöke: A torgyáni politika a par­lament számos szereplőjét bele­lovalta egy olyan döntésbe, amely messze állt a jogállamiság­tól, a gazdasági racionalitástól, a közerkölcstől. Az alkotmánybíró­sági döntés nagyon sok ember számára csalódást jelent. Most viszont vadonatúj helyzet állt elő. A MOSZ álláspontja változat­lanul az, hogy a külső üzletrész­tulajdonosok ügyét költségvetési forrásból rendeznie kell az állam­nak, illetve a parlamentnek. OROSZ SÁNDOR, az Ország gyűlés Mezőgazdasági Bizott­ságának alelnöke (MSZP): az al­kotmánybírósági döntés esélyt ad arra, hogy mindegyik üzlet­rész-tulajdonos számára megfe­lelő megoldás szülessen. Sze­rinte agrártárcának minél előbb új javaslatot kell benyújtania. En­nek főbb elemei lehetnének, hogy mind a nyugdíjas, mind a külső tulajdonosok azonos felté­telekkel, saját döntésük alapján felajánlhassák az államnak meg­vételre a megszűnt üzletrészt. MÉSZÁROS GYULA, a Magyar Agrárkamara (MÁK) főtitkára: az alkotmánybíróság döntésében fontos szerepet játszott, hogy megmozdult a civil társadalom. Nem pusztán szövetkezeti ügyről volt szó, hanem a jog, a gazdálko­dás, a tulajdon biztonságáról. Az agrárkamara szerint a kárpótlás­hoz hasonlóan állami részvétel­lel, vagyonnal kell rendezni a több százezer kívülálló üzletrész­tulajdonos ügyét, de úgy, hogy az ne eredményezzen tőkekivonást a mezőgazdaságból. KIS ZOLTÁN SZDSZ-es ország- gyűlési képviselő: a jogállamiság szempontjából döntő fontosságú döntés született, nevezetesen, hogy a politika kényszerítő esz­közökkel nem avatkozhat be a piacgazdaságba. Sem embereket, sem szövetkezeteket nem szabad hátrányosan megkülönböztetni egymástól. KOVÁCS ZOLTÁN, a Földműve­lésügyi és Vidékfejlesztési Mi­nisztérium (FVM) helyettes ál­lamtitkára: az FVM felkészült egy ilyen lehetséges alkotmány- bírósági döntésre. A jelenleg ki­alakult helyzet kezelésére mind a kormánynak, mind a tárcának van forgatókönyve, de a konkrét lépéseket még át kell gondolni. A szövetkezetek kölcsönnyújtásá­ra szánt húszmilliárd forint ren­delkezésre áll az Államkincstár­nál. Szóba jöhet ezen kívül az a megoldás is, hogy az állam nem kölcsönnyújtással, hanem az üz­letrészek megvásárlásával rende­zi majd a kérdést. Eddig 250 ezer külső üzletrész-tulajdonos adta be igénylését, remélhetőleg ápri­lis 15-ig mindenki leadja azt az FM-hivataloknál. HORVÁTH MAGDOLNA-UJVÁRI GIZELLA Az uniós normák követése mi­att került sor a Munka törvény- könyve módosítására, amely ki­lenc fejezetet ölel fel. Ebből nyolcban a szociális partnerek sem találtak kivetnivalót, ám a munkaidő szervezésére vonat­kozó rész tavaly nyár óta áll állandó viták kereszttüzében. A szakszervezetek március végi, 15 ezres demonstrációjuk­kal egyértelműsítették állás­pontjukat, akkor Sándor Lász­ló, az MSZOSZ elnöke úgy nyi­latkozott: a kormány a tőke ol­dalára állt. A módosítások a munkavállalókat teljesen ki­szolgáltatottá teszik - hangsú­lyozta -, mert például a munka- szerződés módosítása nélkül átirányítható egyik telephelyről a másikra a munkaerő. Sőt arra is lehetőség nyílik, hogy bizo­nyos túlórákat nem kell bérben kifizetni, szabadnap is adható érte. Az új jogszabály bevezeti a napi 12 órás, illetve a heti 48 órás maximált (túlórával számí­tott) munkaidőt. Ami a dolgo­zók érdekében történt, érvel a kormányzat, hangsúlyozva, hogy a régi szabályok szerint akár napi 20 órában is dolgoz­tathatták beosztottjaikat. A szakszervezetek viszont a két hónapos, illetve - egyes kollek­tív szerződések esetén - négy­hat hónapos munkaidőkeretre hivatkozva állítják, hogy meg­szakítás nélkül huzamosabb ideig is munkára foghatják a dolgozót. Megemelkedik a túl­munka mértéke: kollektív szer­ződés nélkül évi 144 óráról 200-ra. A pihenőnapok száma első olvasatban nem változik, hi­szen heti két szabadnap adha­tó. Viszont a megszakítás nél­kül adható szabadidő 48 óráról 40-re csökken. Ugyanakkor a munkaidőkereten belül a pihe­nőnapok összevonhatók két hétre, kollektív szerződés ese­tén pedig egy hónapra. _________________________ICSKHMYÁNSZKY) M EGHALLGATÁS. Az MSZP országos elnöksége ma hallgatja meg miniszterelnök-jelölt aspi­ránsként Kovács Lászlót és Medgyessy Péter volt pénzügy- minisztert. A harmadik lehetsé­ges jelölt, Németh Miklós jelen­leg külföldön tartózkodik, így az exkormányfő elnökséggel va­ló konzultációjára csak a jövő héten kerülhet sor. KÉPZÉSI PROGRAM. Boros Imre, a PHARE-program kor­mányzati koordinációjáért fele­lős tárca nélküli miniszter az Országgyűlés területfejlesztési bizottságának szerdai ülésén el­mondta, hogy kezdeményezé­sére 2001 márciusában az or­szág valamennyi megyéjére ki­terjedő képzési program indult, amelyen mintegy 1500 falugaz­dász és kistérségi menedzser kap részletes tájékoztatást az EU-alapok rendszeréről és a SAPARD gyakorlati működé­séről. ALÁÍRÁSGYŰJTÉS. Csaknem 150 ezer aláírás gyűlt össze an­nak az akciónak a keretében, amely civil szervezetek és köz­életi személyiségek kezdemé­nyezésére mintegy másfél hó­napja indult az egyházi törvény tervezett módosítása ellen - je­lentette be a szervezők nevében szerdán Buda Péter koordinátor, az Emberi Jogok Határok Nél­kül elnevezésű brüsszeli szerve­zet magyarországi képviselője. DIÁKPARLAMENT. Ki kell ala kítani a pedagógusok és diákok együttműködési rendszerét - er­ről Pokorni Zoltán oktatási mi­niszter beszélt az Országos Di­ákparlament szerdai megnyitó­ján Budapesten. A kétnapos összejövetel küldöttei előtt a mi­niszter kifejtette: a diákok több­sége nem ismeri jogait, vagy ha ismeri is, nem rendelkezik az érvényesítéséhez szükséges készségekkel, lehetőségekkel. PÁPA TOVÁBB REPÜL. A pá­pai katonai repülőtér továbbfej­lesztése mellett döntött a kor­mány nemzetbiztonsági kabi­netje szerdán Budapesten. A testület ülése után Szabó János honvédelmi miniszter újság­íróknak elmondta, hogy a beru­házásokat 2004-ig be kell fejez­ni. Hozzátette: Pápa a kecske­méti katonai repülőtér tartalék repülőtereként fog működni. KAMPÁNYKERET. A választá­si kampányra képviselőnként elkölthető egymillió forintos ke­ret felemelését szorgalmazta Kovács Árpád, az Állami Szám­vevőszék (ÁSZ) elnöke szerdán az Országgyűlés költségvetési bizottságában az ÁSZ 2000-es tevékenységéről szóló előter­jesztés vitájában. A számvevő- szék vezetője szigorú ellenőrzé­si és elszámolási rendszer beve­zetésével képzelné el az összeg­határ-emelést. ■ SZOBORAVATÁS. Felavatták Márai Sándor első budapesti köztéri szobrát. Az emlékmű­vet, Gulyás Gyula szobrászművész alkotását szerdán, az író születésnapján, egykori ottho­na közelében állították fel a főváros I. kerüle­tében. Az avatóünnepségen részt vett a nyu­gati magyar irodalom kiadásában évtizedek óta jeleskedő Püski Sándor és felesége is (ké­pünkön) . FOTÓ! EUROPRESS/KALLUS GYÖRGY Jönnek a Kobrák! Kiskunhalas A halasi határőr-igazgatóság nemrégi­ben létrehozta saját berkein belül a Kobra csoportnak nevezett önálló, független egyesülést. A déli határ menti gépkocsicsempészet stagnáló statisztikai adataival a határőr felderítők nem elégedettek. A szervezett bűnözés visszaszorítása a cél. A Kobra rr ' T ' csoport meg­Kovacs Ivart alakulásáról született: 1962. ápri- Kovács Iván lis 13., Kiskunhalas őrnagyot, a diplomát szerzett: határőrség fő­Kossuth Lajos Katonai előadóját kér­Föiskola 1980, Testne- deztük: velési Egyetem - A Kobra 1992, Zrínyi Nemzetvé- csoport fel­delmi Egyetem 2000 adata az ál­munkahelye: Határ- lamhatárral őrség Kiskunhalasi kapcsolatos Igazgatósága jogsértő cse­Nőtlen, hobbija a sport lekmények I felderítése és megakadá- lyozása. Gondolok itt a ■ lopott kocsikra és az autócsempészekre. Szo­ros együttműködésben dolgoznak a BRFK gép- ■PiL'W JBM jármű-felderítő osztályá- ■jflkjjyflui val, a megyei és városi kapitányságok bűnügyi osztályaival.- Vannak már eredményeik is?- A megalakulás óta eltelt időben a Kob­ra csoport az együttműködő bűnüldöző szervekkel összesen öt lopott gépjárművet fogott el harmincmillió forint értékben, va­lamint őrizetbe vett két gyanús gépkocsi- vezetőt. Baján a rendőrök segítségével fe­deztünk fel egy Audi A6-ost, amit korában Kecskemétről loptak el. Az ott talált nyo­mok alapján kutatást végeztünk Vaskút- Gara térségében, s lám, a határhoz közel egy VW Bora lapult. Vélhetően a határ túlol­dala volt a célja. Ez utóbbi kocsit pár napja lopták a fővárosból. BERKI ERIKA A tizennegyedik ítélet Szolnok A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság tegnap jogerősen is elítélte Bósa Istvánt, a furfangos, orszá­gos hírű csalót. A 39 éves többszörös és különös visz- szaesőt immár tizennegyed- jére ítélték el. Ezúttal 2 év 4 hónap fegyház vár rá. Bósa István szerepe szerint volt már orvos, vasúti kalauz, pszichi­áter, ügyvéd, de egyszer eladta a Nyugati pályaudvart is. A szerep mindig változott, de a cél minden esetben a pénzszerzés volt. Leg­utóbb szerencsétlen sorsú család­apának adta ki magát. Sorra felke­reste a plébániákat, lelkészi hiva­talokat, vöröskeresztes irodákat, ahol előadta családjának tragikus történetét: feleségét, aki kalauznő volt, megtámadták a vonaton és megölték. Két kisgyerekével így árván maradt, megélhetésük pe­dig veszélyben van. A megható mese hallatán csurrantak-csep- pentek a forintok, összességében 52 helyen sikerült ilyen módon másoktól pénzt kicsalnia. A fur- fangosságára, intelligenciájára nem titkoltan büszke csaló ezút­tal azonban kitérőt tett a Btk. más, kevésbé „előkelő” paragra­fusai felé is. Bűnlajstromán ugyanis most lopások, okirat-ha­misítások is szerepeltek. A jogerős ítélet nem változta­tott az első fokon kiszabott bünte­tésen: maradt a 2 év 4 hónap fegy­ház. A másodfokú eljáráson való részvételre a bíróság értesítést küldött ki számára, ám az ismert címről a küldemény „a címzett is­meretlen helyre költözött” jelzés­sel került vissza a feladóhoz, így az ítélet kihirdetése a vádlott távollétében történt meg. hgy

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents