Nógrád Megyei Hírlap, 2001. április (12. évfolyam, 76-99. szám)

2001-04-12 / 85. szám

V 2. OLDAL BAL ASSAGYARMATÉS TÉRSÉGE 2001. ÁPRILIS 12., CSÜTÖRTÖK Kertverseny A berceli polgármesteri hiva­tal és a Bércéi Kastély ez év ta­vaszán harmadszor indítja út­jára a „Virágos porta” kertver­senyt. A jelentkezés folyama­tos, s virágmagcsomagokat osztanak szét a nevezők kö­zött. A versenyben résztvevők kertjeit 2001 augusztusban független zsűri bírálja el. Az I. helyezett 30 ezer, a II. helye­zett 20 ezer, a III. helyezett 10 ezer forintot és egy-egy aján­dékcsomagot kap. Többen kegyelemkenyéren Csökkenő ütemben ugyan, de februárban is tovább nö­vekedett a regisztrált állásta­lanok száma a balassagyar­mati körzetben. A munka­nélküliségi ráta 12 százalék­ra emelkedett. Miként egész Nógrád megyé­ben, ugyanúgy Balassagyarma­ton és környékén is csökkenő ütemben, de tovább növekedett a nyilvántartott munkanélküli­ek száma. Az év második hó­napjában már 2119-en kénysze­rültek kegyelemkenyérre, va­gyis a munkaképeskorúak 12 százalékának nem volt állása. Ezzel együtt is viszonylag ked­vező helyzetben van a terület, hiszen ennél alacsonyabb mun­kanélküliségi mutatót csak a rétsági és a pásztói kistérség vallhat magáénak. Az előző év hasonló időszakához képest 3,4 százalékkal kevesebben voltak munka nélkül. A pályakezdők száma az el­látó rendszerbe való növekvő be- és kiáramlás mellett kilenc fővel gyarapodott. A nem pá­lyakezdőknél viszont megfor­dult az arány, hiszen miközben a belépők száma 11 százalékkal csökkent, a kiáramlóké 60 szá­zalékkal növekedett. A kiáram­lás kedvező alakulásához hoz­zájárult, hogy február 1-jétől 77 munkanélkülit alkalmaznak közhasznú munkán. Az álláskeresők táborában 60,2 százalékra ugrott a férfiak és 39,8 százalékra mérséklő­dött a nők aránya. Az állo­mánycsoportokon belül az elő­ző hónapinál több a fizikai és kevesebb a szellemi beosztású: előbbiek a munkanélküliek 86,6, utóbbiak 13,4 százalékát tették ki. Az alacsony iskolá- zottságúak, a 20 évnél fiatalab­bak és az 56 évnél idősebbek a korábbinál nehezebben találtak munkát maguknak. A tárgyidő- szakban a kiközvetítettek 58 százalékának sikerült elhelyez­kedni. A 2119 állástalan közül 1258- an részesültek valamilyen ellá­tásban, míg 861-en ellátatlanok maradtak. Munkanélküli-jára­dékot 608-an, jövedelempótló támogatást 392-en, rendszeres szociális segélyt 221-en, nyug­díj előtti segélyt 37-en kaptak. Régészetileg védett terület Balassagyarmaton A nemzeti kulturális örökség minisztere védett régészeti te­rületté nyilvánított húsz telket Balassagyarmaton, a Bástya utcában és a Vár utcában. Ezentúl a Kulturális Örökség Igaz­gatóságának engedélye szükséges a terület jellegzetes álla­potát megváltoztató munkálatokhoz, telekalakításhoz, fém­kereső műszer használatához. Mindemellett a védettség a tulajdonos számára nem jelenti a föld feletti építmények és a földfelszín használatának korlátozását - tájékoztatta e so­rok íróját Paszternák István, a Kulturális Örökség Igazgató­sága miskolci kirendeltségének osztályvezetője. A régészetileg védett terület egy részlete Korunk nagyszabású fejleszté­sei, építkezései, a szaporodó zöld­mezős beruházások, az intenzív autópálya-építési program mind nagyobb veszélyt jelent hazánk ré­gészeti emlékeire. Bár a kulturális törvény kimondja, hogy a föld­munkával járó fejlesztésekkel, be­ruházásokkal a nyilvántartott régé­szeti lelőhelyeket el kell kerülni, ez a gyakorlatban maradéktalanul csak a védetté nyilvánított lelőhe­lyek esetében kivitelezhető. A szó­ban forgó törvény arról is rendel­kezik, hogy az ország kiemelt je­lentőségű és veszélyeztetett régé­szeti lelőhelyeit védelemben kell részesíteni, s ezt a nemzeti kultu­rális örökség miniszterének kell rendeletben rögzítenie. Rockenbauer Zabán először élt ebbéli jogával, s nyilvánított régé­szetileg védetté többek között Ba­lassagyarmaton, a Bástya és a Vár utcákban húsz telket. A 634, 635, 636,637,657,658/4,659/1,659/2, 660,661,662,663/1,664,665,666, 667, 668, 669, 670/1, 670/2 hely­rajzi számú ingatlanokról van szó, amelyeken a belső vár és a gótikus templom maradványait régészeti védelem illeti meg. Gyarmat várának korai történe­tére 1290-ből van adat, amely egy kőtorony meglétét említi. A vár a Balassák alatt épült várkastéllyá, amely két toronyból és egy palota- szárnyból állt. Az épületegyüttes Balassa Ferenc alatt érte el legtelje­sebb formáját, aki reneszánsz stí­lusban, budai kőfaragók közremű­ködésével építette át. A vár a török időkben végvárként szolgált, majd a XVn. század közepén, két na­gyobb török ostrom után védtelen­né vált. Az 1663. évi pusztulását követően már nem épült újjá. Köveit a he­lyi építkezé­seknél má­sodlagosan használták fel. A lelőhe­lyet először 1987-ben szondázták meg, s a rá következő évben a te­lekalakítá­sok és az építkezések miatt védet­té nyilvání­tották. A le­letmentések 1989-től a __________fotó: wo6 csatornázási, il letve az épít­kezési munkálatok miatt folyama­tossá váltak. Feltárták a vár egyik tornyának és egy korai lakótorony­nak a maradványait, amelyhez a palotaszárny csatlakozott. Az utóbbi évek feltárásai napvilágra hozták a kastély melléképületeit és kerítőfalát. Az ásatások, illetőleg a további építkezések során nyilván­valóvá vált, hogy a vár területe és az egykori várkastély az 1988-ban védetté nyilvánított ingatlanokon túl a Vár utca alá is átnyúlik. A Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatósága, ületve a Magyar Nemzeti Múzeum már 1997-ben védelemre javasolta a területet, a törvényi háttér változása miatt azonban ez a folyamat megsza­kadt. A Kulturális Örökség Igazga­tósága 2000. október 31-én kelt fel- terjesztése a terület építési munká­latok általi folyamatos veszélyezte­tettségre, a vár maradványainak erőteljes pusztulására hívta fel a fi­gyelmet, továbbá ana, hogy a lelő­hely, illetőleg az ott található érté­kes középkori emlék hatékony megóvása kizárólag a védetté nyil­vánítás által valósítható meg. Ezt követően, 2001. február közepén látott napvilágot Rockenbauer Zol­tán miniszter rendelete, amely összhangban áll a régészeti örök­ség védelméről szóló, 1992-ben Vallettában aláírt, s hazánkban 2000. augusztus 31-én kormány­rendelettel kihirdetett európai egyezmény szellemével. A védetté nyilvánítás határozatlan időre szól. Hazánk mintegy 100 ezer lelő­helye közül jelenleg mindössze hétszáz áll védelem alatt. Márpe­dig a régészeti emlékanyagok kul­turális örökségünk pótolhatatlan részét képezik, amelyek nem rep­rodukálhatók, pusztulásukat kö­vetően eredeti formájukban és tar­talmukban nem állíthatók elő. Is­meretük, megőrzésük hozzájárul egy-egy szűkebb régió, megye, te­lepülés, végső soron az emberi kö­zösség múltjának megismerésé­hez, tudatának formálásához. A régészeti emlékek védelmé­nek a város- és területrendezési, valamint a kulturális fejlesztési po­litikában is szerepet kell kapnia. Amennyiben a védett régészeti le­lőhelyeket megfelelően gondoz­zák, úgy azok ismeretterjesztő jel­legükön túl szerepet játszanak a vi­dékfejlesztésben, a kulturális turiz­musban, következésképpen: fej­lesztési tényezőként is számolhat­nak velük. Ezt jelzi a régészeti par­kok és bemutatóhelyek iránti egy­re fokozódó igény, amelyek meg­valósulásával növekszik a települé­sek kulturális vonzereje. ■ ^_________________[KOUUI Tizenhat település hulladéklerakója Nógrádmarcalban Befejeződött a félmilliárd forintos beruházás, a telep ünnepélyes átadása április végére várható Úgy néz ki, mint egy hatalmas kráter. Összfelülete 14 hektár, legmélyebb pontja 25 méter. Elkészültéhez 50 ezer köbméter földet kellett megmozgatni. Legalább 30 évig megoldja az érintett tizenhat település szemételhelyezési gondját. A beru­házás összértéke eléri az 500 millió forintot. A nógrádmarcali regionális kommunális szilárdhulladék-lerakóról van szó, amelynek ünnepélyes átadása április végén várható. A tele­pet az önkormányzatok által alapított Tárnics Környezetvé­delmi és Hulladéklerakó Kft. üzemelteti majd, amelynek ügy­vezetője Gyenes Szilárd. A balassagyarmati önkormányzat környezetvédelmi előadójaként is dolgozó fiatal szakember jó ismerője a témának, a hulladéklerakó kivitelezésében a beruházót képviselte, az alábbiakban ő idézi fel azt a tízéves, buktatóktól sem mentes folyamatot, amely a nógrádmarcali hulladéklerakó megépítésével immár véget ért. A kommunális hulladékok okozta környezeti károk egyre na­gyobb gondot jelentenek megye- szerte. Nógrád megye környezet­védelmi programjának tanúsága szerint 41 műszalki védelemmel nem rendelkező hulladéklerakó üzemel szűkebb pátriánkban. Balassagyarmat önkormányza­ta gyakorlatilag a megalakulása óta foglalkozott az új hulladéklera­kó megvalósításával. A város kül­területei csekélyek, jelentős része az Ipoly folyó kavicsteraszán he­lyezkedik el, ezért nem tudott he­lyet biztosítani a fontos környezet­védelmi, műszaki beruházásnak. A település jelenleg Kóvár vá­rosrészbe szállítja a kommunális hulladékát. Az itteni lerakótelep a '70-es években készült, műszaki védelemmel nem rendelkezik. Az igazat megvallva nem más, mint egy felhagyott bányagödör, ame­lyet bekerítettek. A hulladéklera­kót évekkel ezelőtt be kellett volna A hulladéklerakó összterülete tizennégy hektár zárni, ám szakemberek állítják, valójában megnyitni sem lett vol­na szabad. A telep a nyírjesi üdülőterület és a híres ipolyszögi égerláp köz­vetlen szomszédságában találha­tó. Az elmúlt tíz évben számtalan helyszíni bejáráson vizsgálták át a környéket, alkalmas helyet keres­ve az új hulladéklerakónak. Dön­tést előkészítő tanulmányszinten 1994-95-ben hét terület alkalmas­ságát vizsgálták meg, amelyekből a Csesztve határában lévő bizo­nyult a legjobbnak. Megkezdődtek a tervezési munkák, amelyek a kiviteli terv ki­dolgozásig is eljutottak, ám a hul­ladéklerakó megvalósítása mégis meghiúsult. A csesztvei polgárok az utolsó pillanatban nemet mondtak a tervezett beruházásra. Balassagyarmat önkormányza­ta ezt követően ismét helykere­sésbe kezdett, várva olyan tele­pülések jelent­kezését, ame­lyek hajlandóak hulladéklerakó céljára területet felajánlani. Felis­merve a helyzet megoldásának szükségességét, végül Nógrád- marcal önkor­mányzata tette ___________1 meg ajánlatát, ki­kötve, hogy rész­letes szakmai előkészítő munká­nak kell megelőznie a hely alkal­masságának eldöntését. A vizsgálatok megkezdődtek, elkészült a környezetvédelmi ha­tástanulmány, amelyet geofizikai, botanikai, madártani fejezetekkel is kiegészítettek. A vizsgálatok eredménye azt mutatta, hogy a felajánlott terület alkalmas a hulla­déklerakó telep építésére. A két te­lepülés társberuházói szerződésé­nek elkészülte után, amelyhez Szügy, Érsekvadkert, Herencsény, Hugyag, Iliny, Csitár, Patak, Őrhalom, Cserháthaláp, Cserhát- surány, Szanda, Terény, Csesztve és Dejtár is csatlakozott, kezdőd­hetett meg a megvalósítás idősza­ka, Balassagyarmat gesztori sze­repvállalása mellett. A beruházáshoz az önkor­mányzatok saját forrása nem lett volna elegendő, így központi és decentralizált támogatásokat kel­lett igénybe venni. A kivitelezést az önkormányzati saját forráso­kon kívül a környezetvédelmi alap célelőirányzat (kac) országos és megyei kerete, az önkormányzat­oknak adható céltámogatás, a Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanács által megítélhető területi kiegyenlítő keret (teki), valamint a céljellegű decentralizált alap (céda) támogatások tették lehető­vé. A beruházás összértéke elérte az 500 millió forintot. A sikeres pályázatokat követő­en, 1999 júliusában indultak meg a munkálatok, amelyeket a közbe­szerzési eljáráson nyertes Magyar Aszfalt Kft. kezdett meg. A hulla­déklerakó összfelülete 14 hektár, legmélyebb pontja 25 méter. Elké­szültéhez 50 ezer köbméter földet kellett megmozgatni. Befogadó kapacitása a jelenlegi hulladékter­melési helyzetet alapul véve 30 év­re elegendő. Szakemberek azon­ban bíznak benne, hogy a szelek­A haiminctonnás speciális gép egyötödére tömöríti a hulladékot FOTÓ: RIGÓ TIBOR tív hulladékgyűjtés bevezetésével csökken majd az elhelyezendő hulladékok mennyisége, így a te­lep élettartama nőni fog. Ugyanebben segít a 60 millió forintért vásárolt kompaktomak nevezett speciális gép, amely tüs­kés kerekeivel és 30 tonnát meg­haladó súlyával csaknem ötödére tömöríti majd az ide szállítandó hulladékokat. Elkészült a műszaki védelemmel ellátott tározótér, a vízforgató rendszer, a számítógé­pes hídmérleg, a kezelőépület, a saját elektromos és úthálózat, a közvilágítás, a figyelő kútrend- szer. A társberuházási szerződést aláíró tizenhat települési önkor­mányzat ez év elején alapította meg a Tárnics Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Kft.-t, amelynek feladata lesz a telep üzemeltetése. A cég egy védett hazai növé­nyünk, a Szent László tárnics után kapta a ne­vét. A telep épí­tését megelőző botanikai feltá­rás során derült ki, hogy a nö­vény tizennégy példánya a munkákkal érintett terüle­ten él. A növé­nyeket 50x50 centiméteres földlabdákkal kimentették, lá­dákba rakták, majd a Magyar Természettudományi Múzeum növénytárába szállították. A név­adás jelzésértékű, kifejezi, hogy a társuló önkormányzatok a ne­héz anyagi helyzet ellenére vi­gyázni szeretnének környeze­tükre, fel kívánják számolni a ma még gyakorlatot jelentő kör­nyezetszennyező hulladékelhe­lyezést. A hulladéklerakó ünnepélyes átadása e hónap végén várható. A megnyitást követően nyílt na­pokon és szervezett szakmai lá­togatásokon mutatják be a tele­pet az érdeklődőknek. A hulla­dékszállítók fogadásával párhu­zamosan megkezdődik a telepü­léseken üzemelő, műszaki véde­lemmel nem rendelkező, s így környezetszennyező szemétle­rakók bezárása. : 6., Posta­_ , Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótarján vonzáskörzetében a Célvonal Kft.(tel.: 30/9433-548,30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a Karton Kft. (tel.: 30/34-70-864, 32/475-727) juttatja el a lapot Terjeszti a BUV1HÍR Rt. és a kiadó saját terjesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 895 Ft, negyedévre 2685 Ft, fél évre 5370 Ft, egy évre 10 740 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. . (;W|i . * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. J .V« az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. I muo*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents