Nógrád Megyei Hírlap, 2001. április (12. évfolyam, 76-99. szám)
2001-04-02 / 76. szám
SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT MEGYEI KÖRKÉ P PÁSZTÓ 2001. ÁPRILIS 2., HÉTFŐ Emberi sorsok, életek: vajon mikor és miért romlottak el? Otthon az otthon helyett, menedék a családért, a gyermekért -1. rész. Salgótarjánban, Baglyasalja városrész egy kis mellékutcájában található a Magyar Vöröskereszt Nógrád Megyei Szervezete működtetésében a „menedékotthon”. Az épület a hegyhez simulva szinte támfalként védi a takaros gyümölcsöskertet, mint ahogy a ház a benne lakókat. A kertben szépen fejlett gyümölcsfák rügyei duzzadnak, várva a melegebb napokat, hogy színes „fátylat” terítsenek magukra... Az épületben kellemes meleg, jólesik a viharzó böjti szelek elől a meleg otthonba lépni. Rácz Ákosné, az intézmény vezetője kicsinyke szobájába invitál és az íróasztalul szolgáló iskolapadba ültet, közben széttárja kezeit és azt mondja: - Kérdezzen, állok rendelkezésére! Beszélgetünk. Kérdeznék is, de nem tudom elhallgatni, hogy a városrészben sok mendemonda járja az épületről, a közvélemény nem ismeri a tevékenységet, az itt folyó munkát.- Igen, elfogadom, így lehet, de egy bizonyos értelemben zártak vagyunk, mi mindent a családokért teszünk, a gyerekekért. Azt javaslom, hogy győződjön meg, nézzen körül előbb az otthonunkban és utána folytassuk a beszélgetést - invitál az intézményvezető. Máris indulunk. A földszinten a társalgó, az étkező, konyha, mellékhelyiségek, raktárak, példás rend, tisztaság. Itt-ott serénykedő otthonlakó, keresem a tekintetüket, a köszönéseimre válaszolnak, de máris másfelé fordulnak. Próbálkozom és kérdezem az egyik szobában serénykedőt.- Honnan érkezett?- Szegedről - hangzik a válasz. De a válasz erejéig sem fordul a kérdező irányába. A vezetőnő is kérleli nevén szólítva: - nem válaszolnál egy pár kérdésre? Elutasítást kap ő is. Nézelődve, járva a szobákat, háziasnak találom, még azokat is, amelyek kissé zsúfoltnak tűnnek.- Harminc lakót kell elhelyeznünk kétszáz hasznosítható négyzetméteren. Jelenleg is nyolc anyuka, huszonhárom gyermekével él az otthonunkban - mondja Ráczné. Ismét a vezetői szobában ülünk és a két éve működő intézmény legfőbb számai után, eredményeiről érdeklődöm. A vezetőnő gondolatait igyekszem rögzíteni és úgy döntöttem, nem is szólok közbe. Azt azonban már korábban leírtam, hogy Rácz Ákosné intézetvezető, pedagógia szakos pedagógus, és igazi kihívásnak tartja ezt a munkát. Hétfős apparátusában szociális gondozó, ápoló, óvodapedagógus, egyszóval „szakemberek” dolgoznak és orvosi pszichológiai, jogi ellátást, tanácsadást is kapnak a menedékotthonban lakók.- A kétéves működésünk alatt több mint 200 fő és 70 anya talált átmeneti otthonra és teremtődött meg az az esélye, hogy újragondolja életét és próbálja megtalálni gyermekei nevelésének családi hátterét. Bármit is teszünk, a családot nem pótoljuk, de boldogok vagyunk, ha hat hónap után hazatérve levelet kapunk, hogy rendbe jöttek a dolgok - mondja az intézmény- vezető.- Kik kerülhetnek a menedékotthonba?- A krízishelyzetben lévő, a családból menekülésre kényszerült nagykorú szülők és gyermekek, továbbá lakhatás hiányában gyermekeiket nevelő szülők és gyermekek. Mindkét esetben a gyermek jogán kerülhet a szülő az intézetbe.- Vannak-e ismereteik, hogy az itt eltöltött hónapok után milyen százalékban jönnek „rendbe” a családi életek?- Pontos kimutatás áll rendelkezésünkre. 2000-ben például 25 anya 63 gyermekével, hét anya 21 gyermekével tért vissza a férjéhez, élettársához. Tehát rendbe jöttek a dolgaik, bízunk benne, hogy tartós is lesz! Sajnos minden évben arra is van példa, hogy a hat hónap után ismeretlen helyre távoznak...- Mi történik a gyermekekkel az intézetben tartózkodás ideje alatt?- Az óvodáskorúak óvodába, az iskoláskorúak iskolába járnak Baglyasalján. Ez alapfeltétel, megköveteljük a szülőktől és naponta munkatársaim is ellenőrzik. Az intézményekkel is kitűnően jó a kapcsolatunk.- Az ellátásukért a menedékotthonban lakók milyen összeget fizetnek?- Harminc napig semmit nem üzemek, majd ezt követően jövedelmüktől függően (amely köztudottan nem más, mint gyes, gyet, gyed, szociális segély), napi nyolc forinttól 140 forintig üzemek a szülők, a gyermekekre pedig az előbbieknek a felét. Amikor letelik az itt- tartózkodás ideje és utaznak haza, ha szükséges, egyhavi albérletet vagy edénykészletet, takarót vagy másféle segítséget nyújtunk az „új élet kezdéséhez”.-A kétéves tapasztalat alapján, milyen társadalmi rétegekből tevődnek ki az otthon lakói?- A legkülönbözőbb, az analfabétától a főiskolát végzettekig, minden rétegből, kis településtől a fővárosból jövőkig érkeznek hozzánk, mivel működési területünk Magyarország. Az esetek egy részében már az is gyógyír a menekülőnek, hogy a nagy távolság a zak- latókát távol tartja. Kapcsolatunk van több más hasonló intézménnyel, így megtörtént, hogy cserélünk, hogy így növeljük a távolságot. Ilyen változtatás mindig az érdekeltek kérése alapján történik.- Roma anyák vannak-e?- Elvétve. Ezt több tényező is magyarázza, például náluk nagyobb a családi kohézió, sokszor más a családon belüli kapcsolatrendszer, a rokonsági viszonyok, a krízis tűrése. Nem ők a fő lakóink.- A családok átmeneti otthonába kerülőknél hat hónap eltette után -ha a változásokat fel kellene sorolni - miben lehetne megjelölni azt a szülőknél és a gyerekeknél?- Hangsúlyozni szeretném - kezdi a válaszát Ráczné egy kiegészítéssel - hogy a törvény lehetőséget ad hat hónap után még három hónapos hosszabbításra is, amennyiben az ismert körülmények indokolják. Kilenc hónap alatt sem születnek azonban csodák, de azt állíthatom, hogy mindazok a formák, eszközök, amelyek a családi élet, a kis közösségek emberségesebb viszonyait, a toleranciát elősegítik, nálunk bemutatásra, gyakorlásra kerülnek. Példát adunk a szülőnek, a gyermeknek a harmonikusabb életvitel kialakításához, mert tudni kell azt is, hogy az anyák is valahol sértettek, megbántottak, üldözöttek. Persze ezt még egyikük sem mondta, hogy ők mit tehettek volna az elromlott családi viszonyért és csak a másik felet okolják. Úgy érzem, sokszor a szülővel vagy szülőkkel többet kell és konkrétabban foglalkoznunk, mint a gyermekekkel. Mindent megteremtünk a házon belül, amit a családban otthon, az anyáknak, a gyermekeknek tenni kell! A családi ünnepeket, születés-, névnap, úgy rendezzük meg minden lakónak, hogy majd a saját otthonukban is fel tudjanak rá készülni és folytassák úgy az ünnepeket ahogy itt elkezdték. A gondozónőink is a család tagjává válnak, megosztják a szeretetek Érzelmileg is kötődnek hozzájuk.- További terveik?- Tovább szeretnénk bővíteni az intézményt négy újabb szoba felépítésével, mert az elvet fenn akarjuk tartani: „egy család - egy szoba”. A 10 millió forint körüli beruházást pályázat útján, illetve a megyei Vöröskereszt hathatós közbenjárásával gyűjtjük össze, természetesen itt a Vörös- kereszten van a hangsúly, mert nem győzöm ismételgetni, ez egy normatívák szerint dotált intézmény, de a Vöröskereszt a tulajdonos. Én bízok abban, hogy hamarosan megvalósul a bővítés és bízok abban is, hogy harmonikusan épülünk be a városrész intézményrendszerébe, már csak azért is, mert a városi önkormányzattal aláírt szerződésünk van és ők is támogatnak.- Vannak-e más támogatóik?- Igen, de nem tudok kiemelni senkit sem, mert vannak nagy támogatóink is, de a kisebb támogatás is ugyanolyan szívből jövő kisebb közösséget szolgáló, mint a nagyobb volumenű - fejezi be Ráczné ami az előtte lévő hosszú listán fel van sorolva, ki, kik milyen formában mennyi támogatást adnak. Búcsúzóul ismételt háztűznézőben indulunk. Az intézet munkatársai az óvodai szobában serénykednek, mutatják az új szerzeményeket, amelyet a bajor Vöröskereszttől kaptak. Egyikük dr. Dömsödi Péter nyugalmazott ÁNTSZ-igazgató nevét is említi, hogy a bajorokkal neki van jó kapcsolata, de magánemberként is letette a névjegyét. Délfelé jár, most már több szülő is végzi napi teendőit, beszélgetőpartnert most sem találok. Arra viszont ígéretet kapok, hogy legközelebb, amikor majd felkészülnek, elmondanak egy-egy „darabkát” az életükből. Emberek, sorsok, életek, vajon mikor és miért romlottak el? Miért futottak zátonyra? Ki a felelős mindezekért? Apa vagy az anya? A megszületett gyermek? A nar- kó? Az ital? Az iskolázatlanság? A nevelés hiánya? A szegénység vagy a gazdagság? A munkanélküliség vagy a társadalmi megosztottság? Sok a megválaszolatlan kérdés. Régen is voltak sokan ilyenek, vagy akkoriban jobb volt a tűrőképességük az embereknek? Nem tudom, de nincs is jogom e menekültek felett ítéletet hirdetni. Mázsás súly nyom engem is emiatt. De annak örülök, hogy sok-sok megyét megelőzve, városunkban van egy üyen intézmény, ha nem is minden rászorultnak, de mégiscsak menedéket nyújtanak a legjobban rászorulóknak. Köszönet érte! ___________________________ KÁLOVTTS GÉZA R ácz Ákosné____________________fotó; gy. t. S ínbuszok Tarjánban Kedvezőbb tengelyterhelés - magasabb sebesség Szülőföldje: Herencsény A MÁV Salgótarján-Hatvan közötti vonala lesz az egyik, amelyen menetrendszerűen közlekednek majd azok a sínbuszok, amik a jövő év végéig folyamatosan érkeznek Magyarországra. Ezek a magas komfortfokozatú, köny- nyűszerkezetes, iker motorkocsik, kedvezőbb tengely- terhelési tulajdonságaik révén akár 15-20 perccel is csökkenthetik a jelenlegi menetidőt. Ez pedig kedvezőbb változást eredményezhet a térség utazási szokásaiban, a MÁV javára. Fentiek is elhangzottak Budapesten, a Magyar Államvasutak Rt. székházában tartott sajtótájékoztatón a napokban. Kukely Márton vezérigazgató bejelentette a negyven darab orosz gyártmányú vasúti jármű megrendelését, az orosz-magyar állam- adóság keretösszegének terhére. A vasúttársaság vezérigazgatója az előző napok során megnyitotta Moszkvában a Trans- russia 2001. vasútszállítási kiállítás MÁV-pavilonját és tárgyalásokat folytatott az orosz vasútügyi miniszterrel az oroszországi vasút vezetőjével, és a Metrovagonmas gyár vezérigazgatójával. A vagongyár készíti azokat az iker motorkocsikat, amelyekből a MÁV, kormányközi megállapodás alapján, az orosz államadósság terhére 40 darabot kíván beszerezni és még idén az első öt szerelvényt üzembe állítani. Az iker motorkocsi 132 ülőhelyes, komfortos, légfűtéses, a nyári idényben az utastér hűthető, mozgássérültek által is használható WC-vel felszerelt. Megengedett legnagyobb sebessége 100 km/óra. Az új motorvonatok a tervek szerint bekapcsolódnak az elővárosi közlekedésbe, s elképzelhető, hogy a Balaton északi partján is kipróbálják őket. A sínbu- szok üzembe helyezése várhatóan csökkenti a közutak zsúfoltságát és a környezetszennyezést, így a vasúttársaság reményei szerint a jó komfortfokozat az autó helyett egyre több utast csábít majd a vonatokra. Kukely Márton, a Nógrád Megyei Hírlapnak nyilatkozva elmondta, hogy mivel ezek a jár- j művek elsősorban az M 41-es és M 47-es típusú dieselmozdonyok által vontatott, régi gyártású személykocsikból összeállított szerelvényeket váltják majd ki a forgalomból, ezért a salgó- tarján-hatvani vonal az elsők között került kijelölésre. A járművek kedvező technológiai tulajdonságai révén jelentős energetikai költségmegtakarítás érhető el, és ami szűkebb pátriánk számára különösen fontos, általuk J érzékelhetően növelni lehet a jelenlegi sebességet, és csökkenteni az utazási időt. Ugyanis a rendkívül elhasználódott fővonalon most a forgalmat erősen korlátozó „lassújelek” miatt minden évben kritikusabbá válik a helyzet. Addig is, amíg ezen az állapoton a MÁV szűkös költség- i kerete miatt változtatni nem is tud, az új szerelvények rendszerbe állításával a pályasebességet korlátozó előírás 10-30 km-el növekedhet és a menetidő akár 15-20 perccel is csökkenhet. G. SZŰCS LÁSZLÓ Ezer szállal kötődik Nógrád megyéhez Pékár István, a Duna Televízió elnöke, már csak azért is, mert szülőfaluja Herencsény. Legutóbb a herencsényi millenniumi ünnepségen adott interjút a megyei napilapnak, amikor Orbán Viktor miniszterelnök tisztelte meg a falut és felavatta a szellemi elődjének tartott Bethlen István-emléktáblát, ami a gróf 1944-es herencsényi tartózkodásának állít emléket. Akkor még a tévé alelnökeként nyilatkozott Pékár István, aki most már a Duna Televízió elnökeként egyik védnöke volt a Bethlen István országos vetélkedőnek Balassagyarmaton, ahol munkájáról, terveiről beszélgettünk.- Milyen elképzelésekkel indította elnöki munkáját?- A Duna Televízió elnökének 2000. szeptember 22-én választottak meg, de már '93 elejétől itt dolgoztam. Kezdetben a gazdakörnek voltam a szerkesztője, aztán tájékoztatási igazgató, majd alelnök lettem, tehát jól ismerem a televíziót. Nagy tisztelője vagyok Sára Sándornak és tiszteletben tartom azt az örökséget is, amit tőle kaptam. Egy jeles kulturáüs televíziót hozott létre és ezt bizonyítja, hogy 1999-ben a Duna Televízió megkapta az UNESCO-tól a vüág legjobb kulturális televíziója címet. Elnöki pályázatot kellett írnom, ebben kifejtettem, hogy a Duna Televízió kulturális értékeit meg kell tartani, de célom az is, hogy egy hírtelevíziót is csináljak és a hazai nézettséget növeljem. Ez a kettő már együtt van, hiszen a hírműsoraink nézettek. Ennek megfelelően láttunk munkához a kollégáimmal. Karácsonykor már új arculattal, új műsorszerkezettel jöttünk ki.- A tévénézők színesnek találják a Duna TV műsorát, melyben jelen vannak a Kárpátmedence magyarságának dolgai, amelyeket örömmel vesznek a határon túliak, hiszen ágy érzik ezaző televíziójuk is.- Igen. A Duna Televíziót annak idején pontosan azért hozták létre, hogy a határon túli magyaroknak is szolgáltasson műsort. Ez szerepel az alapító okiratunkban és ehhez nekünk ragaszkodnunk kell. Bármilyen műsort készítünk, az alapkövetelmény, hogy a téma ne csak az anyaországról szóljon, hanem legyen egyfajta kárpát-medencei kitekintése is.- Részvétele a balassagyarmati Bethlen István-emlékverse- nyen bizonyára a gróf herencsényi kötődése miatt van?- Nógrád megyében Bethlen Istvánnak Herencsényhez van kötődése. Veszélyes dolog volt 1944-ben a Bolza család részéről is, hogy vállalták a gróf bújtatását a nyilasok, németek elől. Még én javasoltam annak idején Szondái József polgár- mesternek, hogy jó lenne egy emléktáblát állítani Bethlennek. Aztán a terület képviselője, Surján László ezt nagy örömmel fogadta és ő javasolta, hogy Magyarország miniszter- elnökét hívjuk meg az avatásra. Orbán Viktor miniszterelnök ezt örömmel vállalta és ma is büszkék vagyunk, hogy talán először Herencsénybe látogatott el hivatalos minőségben a nógrádi települések közül.- A balassagyarmati látogatása során felkereste a zsidó hitközség imaházát, ahol Majdán Béla helytörténész adott tájékoztatást a helyi zsidóság történetéről, amely szinte filmre kívánkozik. Televíziós tevékenységéből kitűnik, hogy Nógrád megye a szíve csücske és ezt már számos forgatott film is bizonyítja a megyében!?- Természetesen az ember a szülőföldjét szereti és megkülönböztetett figyelemmel kíséri annak dolgait. En magam is így vagyok. Herencsényben születtem, Szécsényben jártam középiskolába és ahogy öregszem, úgy érzem, hogy ez a szál, ez a kapocs Nógrádhoz nemhogy vékonyodna, hanem éppen erősödik. Azon meditál- gatok, hogy ha már megöregszem és visszavonulok az aktív munkától, jó lenne hazajönni ide, ahol az őseim évszázadokon keresztül éltek. Amikor még volt Herencsényben plébániahivatal, az akkori lelkésztől elkértem a régi ahyakönyveket és láttam, hogy az őseim már az 1700-as évek elejétől ott éltek. Gyakran eszembe jut az, hogy mit szólnának ők ahhoz, amit én teszek.- Tervei közül mi az, amit szeretne, hogy mindenképpen megvalósuljon?- Korábban többször forgattam Nógrádban filmet. Volt egy „Elfeledett tájakon” című sorozatom, amelyben feldolgoztuk Salgótarjánt és környékét, az összeomlott iparvidéket és a belső Nógrádot, Buják és Herencsény környékét. Úgy gondolom, hogy igazából még senki nem dolgozta fel úgy igazán, kellő mélységben Nógrád megye roppant gazdag hagyományvilágát. Itt gondolok a vi- seletekre, amelynek szépsége, sokrétűsége szinte páratlan a Kárpát-medencében. Emlékszem gyermekkoromban, amikor bejöttünk a balassagyarmati vásárra édesanyámmal: ő anélkül, hogy megkérdezte volna, hogy ki honnan jött, mindenkiről tudta, melyik faluba való, mert elárulta a falunként is változó színes viselet. Ezeket filmre még nem dolgozták fel, pedig fontos lenne, hogy ezekről hű kép maradjon. Ugyanígy nincsenek feldolgozva a palócföldi kastélyok, templomok, tehát sok mindent kellene rögzíteni. Jó lenne, ha létezne egy erős megyei tv-stúdió. Sajnos egyelőre a televízió költségvetése kevés ahhoz, hogy ezt támogassa. Egy ilyen filmhez néhány millió forint kell. Bizakodom benne, hogy ha még most nem is, de néhány éven belül ilyen filmek készülhetnek.- Az idő sürget, mert egyre fogy azok száma, akik még a hagyományokat a mindennapi életük szerves részeként élik és számukra még természetes a népi viselet.- így van. Ugyan az én édesanyám is népviseletben jár még Herencsényben, persze már ebben az eldeformált népviseletben, ami maradt, de már ő az utolsó korosztály, mert hetven év alatt már nem sokan vannak, akik ilyet viselnek. De ha népvi- seletes embert látok, mindig megdobban a szívem és hazagondolok Nógrádba, Herencsény szépséges vidékére, mert ez az én igazi otthonom. SZABÓ ENDRE » jA i\ i jx 4ÉL ttttx r . jx Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet tér 6., Posta\ I II U \ || l|jjf U | |J | AjJ fiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. 11 VflVnH/ megyei llllVLíll Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótarján vonzáskörzetében a Célvonal Kft.(tel.: 30/9433-548,30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a Karton Kft. (tel.: 30734-70-864,32/475-727) juttatja el a lapot.--------------------------iSguaag- Terjeszti a BIJVIHÍR Rt. és a kiadó saját terjesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 s zámú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 895 Ft, negyedévre 2685 Ft, fél évre 5370 Ft, egy évre 10 740 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. , . * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. j *tv„ az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Hariequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjésztő Kft.1 előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. ! una** u«*