Nógrád Megyei Hírlap, 2001. március (12. évfolyam, 51-75. szám)

2001-03-10 / 59. szám

2001. Március 10., szombat HAZAI Nógrád Megyei Hírlap - 7. oldal KORKÉP Egy kézben a beruházások Az ellenzék a kormány házibankjáról beszél Budapest Az SZDSZ kivételével vala­mennyi parlamenti párt szükségesnek tartja a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) tevékenységének önálló törvényi szabályo­zását. Az állami beruházá­sokat finanszírozó pénz­intézetről szóló javaslat vi­táját tegnap kezdte meg az Országgyűlés. Az állam tartós tulajdonában ma­radó fejlesztési bank részvény- társasági formában működne a továbbiakban, feladata elsősor­ban az lenne, hogy az uniós csat­lakozáshoz szükséges beruházá­sok, fejlesztések megvalósítását hitelekkel támogassa. Ezekre a hitelekre az állam a költségvetés terhére készfizető kezességet vál­lalna - fejtette ki a képviselők előtt a törvényjavaslat lényegét Tállai András, a pénzügyi tárca politikai államtitkára. Hozzátette azt is: ennek a különlegesen ki­emelt helyzetnek köszönhetően - a kormány reményei szerint - a nemzetközi pénzügyi piacon is megnőhet az üzleti bizalom a bank iránt. A felvehető hitelek nagyságát egyébként a tervek szerint a mindenkori költségve­tésben a parlament határozhatná meg. Az Országgyűlés illetékes bi­zottságainak kormánypárti és MIÉP-es tagjai a javaslatot támo­gató véleményüket hangoztatták, az MSZP ugyanakkor számos kri­tikai megjegyzést fogalmazott meg a törvénytervezettel kapcso­latban. A párt nem tartja elfogad­hatónak, hogy az MFB egyedülál­ló versenyhelyzetbe kerüljön a hazai piacon, mert ahogy Keller László képviselő fogalmazott, ez­zel létrejönne a kormány házi bankja. Ráadásul a szocialisták szerint nem lesz biztosított a pénzek hatékony felhasználása sem, ha a kormány korlátok nél­kül vállal kezességet a beruházá­sok hitelezésére. A szabaddemokraták határo­zottan kijelentették, hogy módo­sításokkal sem tudják elfogadni a bankról szóló javaslatot, mert szerintük már létrehozni is hiba volt egy külön bankot az állami beruházások finanszírozására. A kormánypártokhoz hasonló­an ugyanakkor a MIÉP határozot­tan üdvözölte, hogy az MFB a re­gionális különbségek kiegyenlí­tődését kívánja elősegíteni, és je­lentős támogatást nyújthat a jö­vőben a hazai kis- és közepes vál- lalkozások fejlesztéséhez. ■ „Aranyos” osztályok indulnak Segítenek behozni a kistérségi hátrányokat Budapest Idén több mint hatszáz diák kezdheti meg középiskolai tanulmányait az erre kije­lölt tehetséggondozó osztá­lyokban. Az ország huszon­egy, kollégiumi elhelyezést is biztosító középfokú in­tézménye kapott lehetősé­get a tehetséges gyermekek ötéves képzésére. A tavaly indult Arany János te­hetséggondozó program máso­dik évében 666 pályázat közül kellett kiválasztani azt a 630 ta­nulót, akik az elkövetkező öt év­ben kiemelt, speciális képzést kapnak. Valamennyi megyében egy-egy neves középiskola vállal­ta az éles eszű, ám szerény anya­gi körülmények között élő gyer­mekek tudásának fejlesztését. Az oktatási tárca által kiírt pá­lyázaton kizárólag az ötezer la­kosnál kisebb települések ön- kormányzatai vehettek részt, azok, amelyek vállalták, hogy öt éven keresztül havi ötezer fo­rinttal támogatják az arra érde­mes tanulókat. A legnagyobb feladat az iskolákra, illetve a pe­dagógusokra hárul, hiszen ők választják ki a gyerekeket, egyúttal nekik kell meggyőzni a szülőket arról, hogy a speciális iskolákba elengedjék csemetéi­ket - nyilatkozta lapunknak az Oktatási Minisztérium közokta­tásért felelős helyettes államtit­kára. Kömyei László elmondása szerint az Arany János program kitalálói nem a jól tanuló, szor­galmas gyerekeket várják a spe­ciális osztályokba, sokkal in­kább a csintalan, ámde éles eszű, törekvő nebulókat, akik otthoni körülményeik miatt so­ha nem juthatnának megfelelő középiskolai képzéshez. Az idén az ország keleti térsé­géből több, míg a nyugatiból ke­vesebb pályázat érkezett. Annak ellenére, hogy a nagy túljelentke­zés miatt Sárospatakon két „ara­nyos” osztály is indul, több me­gye néhány tanulóját más térség iskolájába kellett irányítani. A fő­városban a Puskás Tivadar Táv­közlési Szakközépiskola és Gim­názium jelentkezett tehetséggon­dozó osztály beindítására. Rá­adásul nem is kér abból az állami támogatásból, amelyet a többi ki­emelt intézmény megkap. Ez az összeg jelenleg 442 ezer forint ta­nulónként és évenként. A képzés öt éven át tart, ebből az első az úgynevezett gazdagító év. Az elképzelés szerint ez alatt az idő alatt hozzák be a gyerekek a kistérségi létből fakadó kulturá- lis hátrányokat. ____________ha A Tisza-tájon még a víz az úr A folyótól valamikor elvett árterek egy részét vissza kellene adni Emberfeletti erőfeszítéssel mentik értékeiket az árvíz sújtotta lakosok fotó! kelet-magyarország A beregi települések után most borsodi területeket fenyeget az ár. A Tisza mellett a Bodro­gon is jelentős vízszintemelke- désre számítanak. Az árvíz­károk felszámolásának szerve­zésére, irányítására, és annak ellenőrzésére tegnap tárcaközi bizottság kezdte meg munkáját. Budapest - Záhony - Tokaj Valóságos, kiterjedt katasztrófahelyzetnek minősítette a Tisza felső szakaszán tapasz­talt helyzetet Bakondi György, a Belügymi­nisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának vezetője. Pénz, ember, eszköz rendelkezésre áll, jelenleg is több mint tizenhétezren védekeznek az ár ellen - mondta. Az árvíz által elöntött beregi fal­vakban sok lakóház és melléképület össze­omlott, a kiürített településeken 600 rend­őr vigyázza a megmaradt értékeket. Köz­ben a Tisza beregi térségében tapasztalt lassú apadása után a védekezéshez szüksé­ges eszközöket, erőket elkezdték a folyó középső szakasza felé csoportosítani. A vasúti töltések néhol átáztak, ez azonban komolyabb fennakadást eddig még nem okozott.- A Tiszát övező terület a folyó 19. szá­zadi szabályozása előtt összefüggő lápos, kietlen vidék volt, ma kétmillió embernek ad életlehetőséget. A másfél száz év alatt A védekezés költségei Az árvízvédekezés napi költségei meg­haladják a 150 millió forintot, a hétfő óta halmozott kiadások pedig csak­nem elérik az 500 millió forintot. A mi­nisztérium tartalékkerete már kimerült, ezért a kormány 5 milliárd forintos központi katasztrófakeretet nyitott. bekövetkező ökológiai változások kivédésé­re azonban már nem elég a gátakat egyre magasabbra emelni - vélekedik Meskó Atti­la geofizikus. A Magyar Tudományos Aka­démia főtitkárhelyettese más, vízügyben jártas szakemberrel együtt úgy látja: a Ti­sza és mellékfolyóinak áradását csak a Kár­pát-medencei országok összefogása előzhe­ti meg. A mostani rendkívüli állapot, a ro­hamos, szinte órák alatt kialakult kritikus helyzet sajnos a következőkben bármikor ismét bekövetkezhet. Most már nem lehet mást tenni, mint a meglévő gátakat erősíte­ni, ahol kell megemelni, de amint levonul az ár, hosszabb, több évtizedes távlatban kell a megoldáson gondolkodni. Az egy hete bekövetkezett hirtelen ára­dást nem előzte meg sem drasztikus felme­legedés, sem rendkívüli esőzés, ami indo­kolta volna a hirtelen áradást. A környező, „felvízi” országokban történt erdőirtás azon­ban már jelentős mértékben hozzájárul a most már évről évre visszatérő árhullám ki­alakulásához. A folyótól valamikor elvett ár­terek egy részét vissza kell adni, a lepusztí­tott hegyoldalakat erdőtelepítéssel helyre kell állítani, és víztározókat kell építeni - vé­li a szakember. Mindehhez közösen működ­tetett előrejelző rendszerek és több évtized kell. A megoldás nem lehet csak Magyaror­szág gondja. Meskó Attila szerint elsősor­ban az Európai Uniótól remélhetünk segít­séget, ahol a katasztrófák megelőzésére tar­talékokkal rendelkeznek. h. m. MEGÁLLAPODÁS. A közszférában az idén 13 százalékkal nőnek a keresetek, miután a kormány kép­viseletében Stumpf István kancelláriaminiszter megállapodást írt alá a Szakszervezetek Együttműködési Fórumát (SZÉF) képviselő Szabó Endrével tegnap a parlamentben. fotós europress/kallus györgy Tavasz, te szomorú Egy évvel ezelőtt reményked­tünk, hogy az enyhe tél után a folyók is kegyesek lesznek az ár­vízzel fenyegetett övezetekben élőkkel. Nem így történt. Egy he­te kis falvak nevétől hangosak a híradások. Minden idők legpusz­títóbb árvize száműzte otthona­ikból a beregieket. Tarpa, Csaroda, Tákos, Jánd. Tömegszállások, kilátástalan körülmények, összeomló házak, beszakadt, elárasztott utak, síró asszonyok, tanácstalan gyere­kek, gátakon dolgozó férfiak. Mi, az ország békésebb vidékein élők tehetetlen szemlélői va­gyunk a történteknek. Hete-Fejércse, Tivadar, Márok- papi, Gulács. Az ártéren élők el­rejtett félelme mára valóság, szo­morú, szívet markoló valóság. Gergelyiugomya, Ilk, Kispa­lád, Szlónya. Egyik természeti csapás a másik után. Micsoda emberek élnek arrafelé? Eszük­ben sincs elköltözni. A természet kiszolgáítatottai, teszik a dolgu­kat. Mi csupán együttérzőn re­ménykedhetünk. horvátw Magdolna Térítésmentesen a fogorvosnál A tb vállalja a tömések és a gyökérkezelések árát is A fogorvosi ellátásban várhatóan bővítik a társadalombiz­tosítás által finanszírozott ellátások körét - jelentette be Mikola István egészségügyi miniszter. Az erről szóló kor­mány-előterjesztés elkészült már, és a szakminiszter reményei szerint mielőbb a betegek javára válhat a döntés. Budapest Mint emlékezetes, a ’90-es évek közepén a Bokros-csomagként is­mert intézkedéssorozat következ­tében szüntették meg az addig té­rítésmentesen járó fogászati és fogtechnikai ellátások széles kö­rét. Különösen érzékenyen érin­tette ez a változás az aktív korú lakosságot, amelynek azóta - a szűrővizsgálat és a sürgősségi el­látás keretében végzett foghúzás kivételével - mindenért fizetnie kellett. Az 1995-ben bevezetett szigo­rítások miatt jelentősen vissza­esett a fogorvosi rendelők beteg- forgalma. A fizetni képes betegek többsége az állami ellátás helyett értelemszerűen a magánorvosok­nál keresett inkább gyógyulást. A több ezer forintos díjakat viszont a rászorulók jelentős hányada nem tudta megfizetni, így fogaza­tuk azóta is egyre romlik, s a helyzetet súlyosbítja, hogy ez a tendencia tartósnak ígérkezik. A kialakult állapotokon segíthet ta­lán, hogy a fogászati ellátás na­gyobb mértékű tb-támogatása a miniszter népegészségügyi prog­ramjának része. A fogak állapota ugyanis komoly kihatással van az egész emberi szervezet egész­ségére. A kormányzati tervek között szerepel a fogorvosi praxisok megerősítése is. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által kifizetett, úgynevezett fix díjazásba a jövőben beépül az amortizációs költség, amely a műszerek, eszközök pótlásának fedezetére szolgálna. Magyarországon az egészség- biztosítóval szerződésben lévő több mint 3500 fogorvos eseté­ben évi 10 milliárd forintos több­letjuttatást jelent az amortizációs költségek beépítése. A társada­lombiztosítási alapcsomag az or­vosok javaslatára várhatóan a fo­gak megtartását szolgáló kezelé­sekkel bővül. Ide tartozik elsősor­ban a tömések és a gyökérkezelé- sek térítésmentessége. ______n.zs. HÍREK RÖVIDEN Titok a jelölt személye Hétfőn dönt Orbán Viktor miniszterelnök arról, ki legyen az agrártárca végleges vezetője az öt sze­mély közül, akiket javasoltam neki - jelentette ki tegnap Torgyán József kisgazdapártelnök, miután négyszemközti megbeszélést folytatott Orbán Vik­torral a parlamentben. Elmondta: egy jelöltet külö­nösen figyelmébe ajánlott a miniszterelnöknek, de nem nevezte meg, kiről van szó. Boros nem tagad Sosem tagadtam, hogy a Magyar Nemzeti Bank egyik alapszervezetének párttitkára voltam, de ez nem ugyanaz, mintha a pénzintézet párttitkára let­tem volna - mondta Boros Imre megbízott kisgazda agrárminiszter pénteken. A politikus ezt arra reagál­va közölte, hogy Torgyán József csütörtökön bemu­tatott egy 1983-as újságot, amely arról tudósított, hogy a politikus az MNB egyik párt-alapszervezeti titkáraként adott tájékoztatást Kádár Jánosnak. Nem találtak „füleket” Valótlanok azok a híresztelések, amelyek szerint bizonytalan eredetű, lehallgatásra alkalmas készü­lékeket találtak volna február 21-én a Nemzetbiz­tonsági Szakszolgálat munkatársai az FVM épületé­ben. Ezt a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter hivatala közleményben közölte a pénteken megjelent, illetve a közszolgálati rádió­ban elhangzott egyes hírek kapcsán. Tartós támogatás Balsai István szerint a Magyar Demokrata Fórum (MDF) politikáját azok támogatják, akik nem érte­nek egyet a botránypolitizálással. Az MDF parla­menti frakcióvezetője pénteken Debrecenben el­mondta: pártjának két hónap alatt sikerült tartóssá tennie ötszázalékos, illetve afölötti támogatottságát. Késésben az alkotmánybírák? Nagy Sándor szocialista frakcióvezető sajnálatos­nak tartja, hogy az Alkotmánybíróság olyan idő­pontban készül dönteni a szövetkezeti üzletrészről szóló törvénnyel kapcsolatos beadványokról, „ami­kor már lényegében vissza nem fordítható folyama­tok indulnak el”. Az ellenzéki politikus annak kap­csán tudatta véleményét pénteken, hogy Németh János, az Alkotmánybíróság elnöke úgy fogalma­zott: nem tartja elképzelhetetlennek, hogy április végéig határozat születik az Alkotmánybíróságon a szövetkezeti üzletrészek ügyében. _____________■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents