Nógrád Megyei Hírlap, 2001. március (12. évfolyam, 51-75. szám)
2001-03-10 / 59. szám
2. OLDAL SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT MEGYEI K Ö R K É P PÁSZTÓ 2001. MÁRCIUS 10., SZOMBAT Faragó Zoltán: T e R E F* J Á Ó Egy hegygerincen járva igen érdekes dolgot tapasztaltam a napokban: kora délután volt, s javában sütött a nap. A meredély szélvédett déli, dél-nyugati oldalán olyan meleg volt, hogy még a kabát is lekívánkozott rólam. Alig tíz lépéssel odébb, az árnyékos északi lejtőn azonban látszott a lehelet, a föld pedig még napközben is fagyott maradt. Ráadásul itt a szél is fújt... Madárvilág - Böjti szél és telihold Idős bükkfák: fények és árnyékok játéka a törzseken Korai még az időpont így, március első felében, de nem egyszer madárdalos a reggel. A házak között feketerigók és erdei pintyek fújják a nótájukat, néha egy- egy zöldike kontráz nekik. Az igazi énekművészek, a poszáták, a rigófélék egy része azonban általában még valahol délen időzik. Ha azonban ilyen enyhe marad az időjárás, egy-két hét múlva ők is itt lesznek. A barázdabillegetők is sokfelé láthatók, de ők már február végén visszatértek. Máskor, amikor szigorúbb a tél, rendszerint csak március közepén bukkannak fel Nóg- rádban. Tavaszi időjárás ide vagy oda, a madáretetőn az elmúlt napokban nagyobb volt a forgalom, mint a leghidegebb téli időszakban! Érdekes dolog ez már csak azért is, mert a napraforgóosztás megszűnt az utóbbi napokban. A szén-, kék- és barátcinegék, a csuszkák azonban a havas napokban annyi magot szétszórtak az etető körül, hogy ezekben a napokban, már persze előbbieken kívül, vagy tíz tengelic, két- három csíz, zöldike, süvöltő és erdei pinty is keresgél a földön. A tengelicek, pintyféléktől szokatlan módon rászállnak az etetőre is - pedig már teljesen kitakarították belőle a napraforgót - s úgy hintáznak a kiakasztott műanyag flakonokon, mint a lég- tornászok: az életmódjuk miatt állan- _____________■ dóan hasonló mutatványokat végző cinegéktől csak árnyalatnyival ügyetlenebbek. Persze a piros fejű, barna kabátos, a szárnyukon aranysárga sávot viselő szép madarak is meglehetősen sokat tornásznak a különféle kórók szárain, amelyeknek magvai fő táplálékukat jelentik. Mié rt szoktak rá az etetőre? Talán elfogytak a környéken a táplálékukat jelentő gyomnövények. A korán jött tavasz miatt az első, egyébként rendkívül káros, gaz- és nádégetéseken már túl is vagyunk... A három cinege- és az öt pintyfélék mellett néhány mezei veréb, vagy ötven házi veréb, egy vörösbegy, egy nagy fakopáncs, három-négy feketerigó, tucatnyi balkáni gerle és alkalmanként egy kisebb csapatra való őszapó keresgél az etető körül. Karvalyt az elmúlt hetekben nem láttam kö- < zéjük csapni, de, ahol ennyi kis termetű énekesfaj (a harkályok és a gerlék persze nem énekes- madarak) tartózkodik, rendszerint felbukkannak a ragadozók is. Közü- t lük erdőszélen, mezőn, vízparton járva a leggyakrabban egerészölyveket láthatunk ezekben a napokban. A termetes, széles szárnyú madarak is elvonulnak ősszel, s ez idő tájt visszatérnek északra, de a legutóbbi télen jó páran átteleltek közülük. Nem maradtak éhen: hó alig hullott, az egerek, pockok csak föld alatti üregeikben találtak rejtekhelyek s amikor a felszínre merészkedtek, az öly- vek bőségesen találtak zsákmányt. Az erdő ezekben a napokban nem a legszebb arcát mutatja: egyszínű barna az avar, a fatörzsek, szürkék, a gallyak kopaszak - csak a fények játéka jelent egy kis változatosságot. A duzzadó rügyek nem bomlottak még ki, a kora tavaszi csendet a szél zúgásán kívül csak a csuszkák éneke, harkályok kiabálása, ölyvek vijjogása, hollók korrogása töri meg. Jéggé fagyott hó már csak a legmélyebb vízmosásokban, törött fenyőfák földre esett, örökzöld levelei alatt, mély, árnyékos sziklarepedésekben maradt, s ez is igen gyorsan olvad. Egy helyen, ahol a kivágott fákat méteres rönkökre felvágták tűzifának, a fűrészpor rárakódott a jeges hóra. Mivel a faanyag kiváló hőszigetelő, alatta megmaradt a fagyott réteg. Hideget lehel ez a hely: a halott fák sóhaja száll fel innen az élők felé - bár a sóhaj inkább forró szokott lenni, mint hideg. Az alkalmas élőhelyeken egy héttel ezelőtt még csak a fekete kökörcsinek bontották ki szirmaikat, a napokban azonban kibomlottak a leánykökörcsin pompás, világoslila virágai is. A csodálatos szépségű növények mellett hasalva megpróbáltam róluk fényképet készíteni. Közben két parányi, kétpety- tyes katicabogár jelent meg az egyik alatt. Ide-oda futkároztak, s hiába próbálkoztam, nem sikerült őket lefotózni. Végül egyikük szárnyra kelt. Egy széllökés elkapta, s a másodperc töredéke alatt eltűnt szemem elől az aprócska rovar. Néha egy-egy méhet is lehet látni. A mélyebben fekvő területeken a fűzfabarkák kibomlottak már, ezeken találnak valamennyi nektárt a ful- lánkos rovarok. A tavasz, ha lassan is, de közeledik. Éjszaka is vannak ennek jelei: itt- ott szól az erdei fülesbagoly, ami azt jelenti, hogy fészkeléshez készülődnek az éjszakai ragadozók. A fiókaneveléshez azonban idős fák is kellenek: ezek nélkül nem élhetnek ezek a különleges életmódot folytató madarak. Telihold van éppen. Talán érdemes esténként egy kicsit a szabadban hallgatódzni, hátha hozza valahonnan a böjti szél kísérteties hangjukat: néha még Salgótarján központjáig is elhallat- szik a fülesbagoly huhogása, a macska- bagoly nyivákolása... Fészekaljak hóban, fagyban Jelei és következményei vannak a szokatlanul enyhe télnek. Karancs- lapujtőn, a Honvéd utcában február első napjaiban két pár balkáni gerle is költéshez látott. Az egyik fészekalj, ami egy udvaron álló diófa hármas ágvillájában volt, megsemmisült a február 23-i nagy hóviharban. A másik fészekalj azonban - amelyik lucfenyőn van, egészen a csúcs közelében, körülbelül 15 méterre a földtől - sikeresen felnőtt. Az egyik fióka a napokban már a fészek mellett üldögélt, teljesen kitollasodva. Érdekesség, hogy a már közvetlenül kirepülés előtt álló fiatal madarat a szülők még mindig melengették. Az is ritka dolog, hogy mindkét fészek két évvel korábbi építésű volt: a madarak ritkán használják kotlásra és fiókanevelésre többször is ugyanazt a gallyotthont. A gyorsan elszaporodó, fészekparazita atkák ugyanis megkínozzák mind a fiatalokat, mind a felnőtt madarakat. Ezek a vérszívók azonban a téli hidegben nem aktívak. Fentiekről Rozgonyi Sándor karancslapujtői madarász tájékoztatta lapunkat. Salgótarján utcáin február végétől többfelé is láthatunk a még teljesen kopasz fák galy- lyai között épített fészkükön kotló balkáni gerléket. Ne váljunk pártállamból pártok államává! Van egy Harmadik Oldal Magyarországért - Nem legyőzni, hanem felemelni akarják hazánkat Új politikai alternatíva jelent meg a hazai palettán, a pártoktól független Harmadik Oldal Magyarországért Egyesület, amelynek egyik alapító tagja Szegner László, a Nógrád megyei Nőtincs község polgármestere. Szegner László lapunknak úgy fogalmazott: Ki kell kényszeríteni, hogy a magyar parlamentben az értelmiség színe-java üljön, és a Nemzeti Kerekasztal által elfogadott értékrendnek megfelelően politizáljanak. Ha ezt a Harmadik Oldal nélkül is megteszik a politikai pártok, akkor egy csomó fáradságot megkímélünk magunknak. De most úgy látjuk, hogy mindez a jelenlegi struktúrában nem megy. Néhány közismert személyiség azok közül, akik támogatják a Harmadik Oldal céljait: Kupa Mihály független országgyűlési képviselő, Kopátsy Sándor közgazdász, Szász Endre festőművész, Dévai Nagy Kamilla előadóművész, Papp János színművész, dr. Papp Lajos szívsebész. Az egyesület az 1998-as választások tanulságaként azt fogalmazta meg, hogy a választók döntő része civil vagy független jelöltekre voksolt, akik azonban az egykamarás rendszer miatt nem képviselhetik az általuk megjelenített értékeket a törvényhozás legmagasabb szintjén, a parlamentben. Úgy vélik, a Harmadik Oldal által megállítható az a folyamat, amelyben pártállamból pártok államává válunk. Az egyik alapítóval, Szegner Lászlóval, Nőtincs polgármesterével beszélgettünk.- A többpártrendszerre épülő demokrácia nem úgy alakult Magyarországon, ahogyan Európa többi részén, igaz, nálunk nincsenek ennek évszázados hagyományai - mondta Szegner László. - A magyar politikai kultúra hozta a mai szituációt, de nem biztos, hogy egy gondolkodó embernek tudomásul kell vennie, hogy ez így van jól. Annak ellenére, hogy a politikai fő vonulatok determináltak. A Harmadik Oldal összefogásának alapját abban látom, hogy morális, erkölcsi problémáink olyan mértékűnek tűnnek a politikai pártok tekintetében, amelyek hosszú távon lehetetlenné tehetik a normális politizálást, az érdekek érvényesítését, a demokráciát. A Harmadik Oldal a legitim választópolgárok által megválasztott képviselőkre, polgár- mesterekre épül. Nem a jobbvagy a baloldal nyerte meg Magyarországon az elmúlt három választást, hanem a függetlenek, a politikai pártok felé el nem kötelezettek. Ilyen szempontból mi liberálisak vagyunk, nem fogadunk el direktívákat. Én, mint polgármester, úgy érzem, képviselnem kell a jobboldali beállítottságú választópolgáraimat éppúgy, mint a baloldaliakat. r Egy-egy választás után az ország egy része vesztesként él meg négy évet. Hogyan lehet ezen változtatni egy Harmadik Oldal megjelenésével?- Magyarországon eddig mindig valaki ellen szavaztak. Én azt mondom, hogy az úgynevezett nyertes egy olyan kisebbséget képvisel, ami semmiféle mintának nem felel meg, de kikiáltja magát győztesnek annak ellenére, hogy a helyi választásokon a függetlenek győzelmét lehet látni. A parlamenti választások struktúrája olyan - mivel nincs kétkamarás parlament - hogy politikai pártokra lehet szavazni. Ezért zavarja őket mindenféle civil szervezet, főleg, ha nem kötelezi el magát valamelyik párt felé. Ez már odáig fajul, hogy a pártok maguk is indítgatnak civil szervezeteket. Mi azt szeretnénk, ha az úgynevezett jobb- és baloldal között a Harmadik Oldal képviselné azokat az embereket, akik nem pártban gondolkodnak.- Éppen a parlamenti választások struktúrájából adódik, hogy a Harmadik Oldalnak a pártokkal kell majd megharcolnia, amikor elindul az ország- gyűlési választásokon.- Ez olyan erő egy országban, amelyet a jelenlegi választási struktúra nem vesz figyelembe. Ez senki ellen nem irányul. Mi azt szeretnénk, ha a politikai Szegner László: A pártstruktúra ledarálja a civil szervezeteket pártok úgy tevékenykednének - függetlenül attól, ki nyeri a választásokat - hogy az az itt élő emberek érdekében történjen, akár Budán laknak, akár Ősagárdon. Vannak alkotmányban, nemzetközi szerződésekben biztosított jogaik, amelyeknek a független polgármesterek, önkormányzatok nem tudnak most érvényt szervezni, mert a döntésekbe nincs kellő beleszólásuk.- Mit ér az, ha a Harmadik Oldal bekerül a parlamentbe, mondjuk 20 képviselővel, és az ellenzéki oldalon ül? Hiszen ma azt látjuk, hogy az Országg\’ű- lésben az ellenzék léte formális.- Bízom benne, hogy nem ellenzékben lesz. Független művészeket, tudósokat, országosan elismert embereket szeretnénk indítani az országos listán, nem olyanokat, akiket senki nem ismer.. Azt mondják a különböző pártok, hogy nincs értelme a Harmadik Oldalnak, mert közöttük is ott ülnek a kistelepülési polgármesterek. Azt hiszem, más dolog az, ha az egyén a szuverenitását megőrizve szavaz a parlamentben, nem pedig úgy, ahogy azt számára egy párt előírja. Ebben az egyesületben mindenki a saját lelkiismerete szerint dönt a különböző kérdésekben.-Ön a személyek fontosságát hangsúlyozza, ezzel szemben a legutóbbi választáson azt lehetett látni, hogy az emberek a pártra adott voksukkal névtelen embereket küldtek a parlamentbe.- A magyar választási struktúrát a pártok érdekeinek megfelelően alakították ki. Nem véletlen, hogy nem hozhatóak meg ma Magyarországon azok a törvények, amelyekhez kétharmados többség kell. Ha kétkamarás parlament lenne, akkor szóba sem jönne a Harmadik Oldal. Nagyon fontos lenne, hogy ott legyenek a képviselőink. Ami a névteleneket illeti. Meggyőződésem, hogy az országos listák olyan szempontból fontosak, hogy az első néhány embert mindenki ismeri. Általában bízunk abban, hogy ők olyan csapatot gyűjtenek maguk köré, ami az ő politikai elképzelésükkel egyezik. Ez nem így működik. A pártok önmagukban diktatórikus szervezetek. Tevékenységük arra irányul, hogy valaídt legyőzzenek, nem arra, hogy valakit felemeljenek. Az egyesületeknél teljesen más a helyzet - azt szeretnénk, ha ez épülne be a magyar parlamentbe. A Harmadik Oldalra azért van szükség, mert a pártstruktúra ledarálja a civil szervezeteket, önkormányzati szövetségeket. A mi felelősségünk az, hogy felkínáljuk az alternatívát. Ha erre a választópolgárok nem fogadókészek, az nem a mi hibánk. Ki kell kényszeríteni, hogy a magyar parlamentben az értelmiség színe-java üljön, ne pedig más, és a Nemzeti Kerekasztal által elfogadott értékrendnek megfelelően politizáljanak. Ha ezt nélkülünk, a Harmadik Oldal nélkül is megteszik a politikai pártok, akkor egy csomó munkát, fáradságot megkímélünk magunknak. De most úgy látjuk, hogy mindez a jelenlegi struktúrában nem megy. ______________DUDELLAI ILDIKÓ
