Nógrád Megyei Hírlap, 2001. március (12. évfolyam, 51-75. szám)
2001-03-09 / 58. szám
Alkonyévek - Nyugdíjasok oldala Vali néni két élete (3.) „Mint Szent Erzsébet, kinek kosarában / Rózsává vált az alamizsna kenyér,/ Úgy gondoskodik az elesettekről / Félix Vad Somos és környékén./ Hajnalban kel. Ellátja a portát,/ Tyúkoknak, galamboknak vet egy marék búzát,/ Aztán megy a busz- szál ki Salgóbányára,/ Ahol gondozottak népes hada várja./ Fölkeresi őket sok-sok szeretettel,/ Hallgatja panaszuk, sokszor borús kedvvel,/ De mindig vidámnak mutatja ő magát,/S jókedvűn intézi mindnek gondját, baját./ Ha kell, bevásárol, megmosdatja őket,/ Főz nekik, mossa a piszkos lepedőket,/ Velük kacag, ha vidámak,/ Velük sír, ha sok a bánat./ Ha nyíÜk a kék ibolya Somoskő vár tövén,/A legelső szép kis csokrot, Neki hozza Irén./ Jöttekor a mérges kutya se tépi a láncot,/ Erki Pista Neki járja el a kendőtáncot./ Laktanyás Icunak, aki apját várja/ Egyet csettint, s máris vele perdül táncra/ Táncol és énekel, pedig semmit sem hall,/ De víg énekétől zeng az egész udvar./ Maszarik Marcsa forintjához/ Vad húszai pótol,/ Egy kisfröccs, s már feledve is/A szociális otthon./ Szelíd, csendes Telek Feri, az öreg bonviván/ Ki mindenkit nagyon szeret, de Vcdit igazán./ Ő az, aki májusfát hoz minden szép leánynak,/ De a legesleg- szebbiket Félix Vodkának./ Ufós Palkó kertészkedik és mindig szerelmes,/Mindenkihez, akit ismer majd egyformán kedves./Hoz virágot, zöldpaprikát, paradicsom-retket,/ Szeret örömet okozni, szereti a kertet./ Görhe Laci egyetlen, de mindig leghőbb vágya,/ Hogy Losoncig érjen el majd a Vad tortája./Egyre azon gondolkodik, hogyan ejtse módját/ Hogy Vad malom- kőnyire süsse a tortáját./ Vidáman él Félix Vali a sok gondozottal,/ Úgy gondolják, akik látják, bizony elég sokan./Ám de tudjuk, hogy a vígság csak amolyan látszat,/A gondozó napok bizony nem ilyen vidámak./ Fáradtan megy haza Vad, otthon munka várja,/Bizony-bizony sajog néki lába és a háta/ Kicsit pihen, gondolkodik, mit Ls kéne főzni,/ Múl az idő Józsinak is lassan itt kell lenni./ A tehén is tele tőggyel el-elbődül néha,/ Vödröt fog és kimegy hozzá, ki az istállóba/ Rúgás tehén. Óvatosan, szelíden keü fejni,/ De hát Vad mindig tudja mit, s hogyan kell tenni./ Szállingóznak egymás után, Józsi és a lányok,/ Az udvaron turbékolnak a szelíd galambok./ Egy kis búzát, kukoricát vet tyúknak, galambnak,/ így reggelig ezek most már mind csendben maradnak./ Leszád az éj. Jön az álom. Ez sem hagyja nyugton./ Szép az álom: kis Pannival sétál az udvaron./ Reggel aztán kipihenve, mosolyogva ébred./S újra kezdi nyolc órakor, újra az egészet!/ (Szeretettel és nagyra becsüléssel 1995. április 28- án, Valéria napján).- A szellemi és testi fogyatékosoknak voltam gondozója. Kölcsönösen nagyon szerettük egymást, s a nyugdíjazásom óta is találkozunk egymással - mondja. - Egy alkalommal Egerbe kirándultunk az idősekkel, de vittük magunkkal a fogyatékosokat is. Az egyik vendéglős meg nem engedett be minket, arra hivatkozva, hogy mit szólnának a nála lévő külföldiek. Akkor megfogadtam, hogy ezen változtatni kell. A fogyatékosok is emberek! Beszéltem Katival, Szlovacsek Gyulánéval, aki - akkor szervező gondozónő volt, most a szociális intézet igazgatója - aki nagyon sokat segített a munkámban, hogy önállóan kirándulunk. A határőrség jóvoltából autóbuszon Karancsbe- rénybe vitték őket. A jó szabad levegőn főztek egy katlan ételt, mindenki ehetett kedvére. Boldogok voltak. Sikerült ezt három éven át megszervezni, de bizony negyedszer már nem ment a dolog.- Istenem, de szép lenne még egyszer ilyen emlékezetes kirándulást rendezni a gondozottaknak! - sóhajtja. Válogat az asztalon lévő sok fényképből. Régi emlékek egytől egyig. Ismerősök, munkatársak, rokonok, gyerekek, unokák. És természetesen a legjobban sikerült, remekbe szabott ínycsiklandozó torták. Itt vannak a bizonyítványok, amelyek bizonyítékát adják Valika néni szorgalmának, kitartásának. Tanúsítvány a napközi vezetői és házigondozói tanfolyamról. Féltve adja kezembe a kitüntetését, amelynek oklevelén ez áll: „A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa Kiváló munkáért kitűntető jelvényt adományozott Szabó Józsefné részére. Csehák Judit miniszter.” Megmutatja a róla készült első cikket is. Azóta nincs jó véleménye az újságírókról. Évekkel ezelőtt egy helyi lapban írtak a munkájáról, aminek majdnem tragédia lett a vége. Szerencsére elsimult a dolog, de a rossz emlék máig megmaradt benne. Szót ejtünk a négy lányról is. Említem, hogy az a mondás, hogy ahány lány, annyi szobabútor. Elneveti magát.- Taníttattuk őket, ahogy lehetett. Mind a négynek rendeztünk lagzit, meg kaptak jogosítványt - sorolja.- Az első közülük vendéglátó-ipari iskolát végzett. A második általános gimnáziumban érettségizett és számítógépes tanfolyamon tanult. Az iker lányaink is kereskedelmi, vendéglátós szakmát tanultak. Az egyik közülük sajnos most munkanélküli. A lányok mind a négyen férjnél vannak, s már két unoka is gyarapítja a nagycsaládot. A fiú 13 éves. S egy hétéves kislány. Nagyon jó hallása van, szépen énekel, a Kodály iskolába jár. Valika néni csak úgy csendesen jegyzi meg, várják most már a többi unokát is.- Boldognak érzem magam - válaszolja a kérdésre.- Szerintem nem más a boldogság, mint a becsülettel, megelégedésre elvégzett munka, meg a gyerekeim, a családom egészségesek. Az álmairól is faggatom. Vidáman válaszol.- Meg vagyok elégedve az álmaimmal. A legnagyobb teljesült, hiszen itt van Józsi - fogja meg a papa kezét. A sors nekem egy nagyon jó embert adott. - A többi álmom is teljesült. Olyan persze elképzelhetetlen volt, hogy mi üdüljünk, az állatok miatt. Egy, esetleg két napra mehettünk el itthonról. Az augusztus húszadikát vártuk a legjobban, hogy mehessünk a debreceni virágkarneválra, meg a hídi vásárra. Éveken keresztül. Ott is van kománk, komaasszonyunk, összesen 21 van belőlük. Négyféle keresztgyerekem van: magyar, ruszin, román meg cigány. Hogyan létezik ilyesmi? A tortát, a kalácsot, meg a tiszteletet mindenki szereti. Aki felkért, hogy ke- reszteltessem, vagy bérmáltassam a gyerekét, megtettem nekik. Egyszer valaki megjegyezte, hogy ő bizony nem enne egy cigány családnál. No, hiszen! A keresztelőn herendi porcelánnal tálaltak, hófehér abroszon. Félix Valika, Vali néni sok mindent tett, csak egyet nem. Repülőn sosem ült, pedig nagyon szeretett volna. S repülne-e most? - kérdeztem évődve, de elhárította. Nem, nem! Nevetve tette hozzá, hogy hát ha eljönne érte egy motoros gyerek, s ő vezethetné a motort a repülőig, akkor talán. Józsi bácsi is közbeszól.- Nem, a mamát én már nem engedem egyedül! Én meg azért nem tarthatok vele, mert tériszonyom van. Maradjunk már csak itthon, ahol szeretünk mindenkit, s minket is szeretnek. Kell ennél több? (Vége). PADÁR ANDRÁS JO HÍR a BEFEKTETŐKNEK!! Már magánszemélyek is jegyezhetik (2001. március 12-én 15 óráig) az FHB, az első hazai jelzálogbank jelzáloglevelét. Ajelzáloglevél az állampapírokhoz hasonlóan alacsony kockázatú, hosszú lejáratú értékpapír. Lejárata 6 év, kamata fix, ezért a lassuló infláció és a csökkenő kamatszintek időszakában biztos magas hozamot fizet hosszú ideig. Ajelzáloglevél kamata évi 9,6%! A kamatot az FHB az állampapírokhoz hasonlóan évente kétszer fizeti, a tőketörlesztés a futamidő végén egyösszegben történik. Ajelzáloglevél névértéke 10 000,- forint, így már kisebb összeggel is jegyezhető. A jelzálogleveleket bevezetik a tőzsdére, így azok a későbbiekben a tőzsdén szabadon adhatók-vehetők. A jelzálogleveleket a magánszemélyek adó-tőkeszámlára helyezhetik, ami adóhitel kedvezményt is biztosít számukra. A nyilvánosan kibocsátott jelzáloglevelek árfolyamnyeresége kamatbevételnek számít, ezért nem kell utána adót fizetni. További részletekről és a jegyzési helyekről érdeklődjön az FHB 06-40-200-115-ös Ä __ __ hitelvonalán és a bank internetes honlapján _ __ ___ ©FHB ( www.fhb.hu ). ©FHB Földhitel- és Jelzálogbank Rt. Megjelent az Idősek Világa „Nyolc hónap tükörben - Nők dicsérete - Községi kincsek” Htok Ádn*i .HPO**"- Az első lépések mindig nehezek, de ma már önállóan járunk. A hat szak- IDÖSEK VlLÄQA szervezeti konföderáció „Civil országjelentését” több száz nyugdíjassal vitattuk meg, mindenütt élesen vetődött fel Nógrád megye sajátságosán nehéz helyzete. Az, hogy az országos átlagnál sokkal magasabb, 18 százalékos a munkanélküliség, új munkahelyeket csak lassan teremtenek. Követelték a nyugellátás tisztességes rendezését, hiszen a nyugdíjasok több mint 10 százaléka 15-20 ezer forintot kap havonta. A lakhatás költségei magasak, a gyógy- _________ s zerek pedig lassan megfizethetetlenek lesznek sokak számára - olvasható Ozsvár Istvánnak, a nyolc hónapja alakult Nyugdíjasok Nógrád Megyei Képviselete elnökének nyilatkozatában az Idősek Világa névvel, napokban megjelent új kiadvány első számának címoldalán. A képviselet tájékoztatóját negyedévenként olvashatják az idősek és mindazok, akiket érdekel az ő világuk. A márciusi számból azt is megtudhatják, mi minden történt az elnökségi ülésen, mi az igazi ajándék az egyik elnökségi tag, Ruskó Sándor szemével, hogy milyen „Községi kincseket” sorakoztat fel a tarjáni József Attila Művelődési Központ, s ki kaphat szociális segélyt. ■ A salgótarjáni József Attila Művelődési Központban működő idősek népfőiskolája március 14-i, 14 órakor kezdődő foglalkozásán a nyugdíjasok megyei képviseletének munkájáról lesz szó. A március 28-án 15.30 órakor kezdődő „órán” pedig egészségügyi Népfőiskolái órák téma lesz terítéken: az inkontinenciáról, vagyis a vizelet-visszatartás zavarairól és az orvoslásukról dr. Márkus László szülész-nőgyógyász szakorvost hallgathatják meg. Harminc éve szilárd a vakolat Tizenöt fiatalból nevelt jó szakembert a pásztói kőművesmester- Édesapámtól tanultam a szakmát, aki kőműves kisiparos volt. A hatodik elemi elvégzése után három évig a keze alatt tanulóskodtam. Szakmailag igen magasra állította a mércét, de egyetlen fülest sem kaptam tőle, mert nem szolgáltam rá. Azt viszont határozottan állítom: nem szeretett mosolyogni. A segédlevél megszerzése után, amíg meg nem kaptam a katonai behívat, nála dolgoztam.- Munka közben ritkán találkoztunk, mert anyag után sza- ladozott - mondja Sisák Péter pásztói otthonának alagsorában berendezett konyhájában. A katonaságnál szolgálatvezető-helyettes volt, ami akkoriban nagy elismerést jelentett, majd telefonközpontos lett. Amíg 1951-ben a politikai hatalom be nem vonta édesapja iparengedélyét, addig nála dolgozott. Az ügyes kezű, munkájára igényes kisiparos ezután a tanácsi építőipari vállalatnál művezetőként hasznosította tudását.- Én is oda kerültem. Előbb brigádvezetőként dolgoztam, majd úgynevezett munkamódszer-átadó lettem. Édesapám a téli időszakban a bányánál dolgozott. 1958-ban lett újra önálló iparos. Én 1959-ben tettem mestervizsgát. Ha jól emlékszem, századik voltam az országban, aki megkapta ezt a szakmai minősítést. Sisák Péter kőművesdinasztia tagja: tizenhatan választották közülük a kőművességet. Egyikük technikusi oklevelet szerzett, másikuk pedig mérnöki diplomát.- Voltak-e kedvenc épületei?- Mindegyikhez a legjobb tudásomat adtam. A tanácsi építőknél iskolákat, óvodákat építettem. Önálló iparosként viszont csak kétszintes lakóházakat hoztam tető alá. Egy évig még terveztem is. Dolgoztam a volt pásztói áfész-nál, a héhalmi, vanyarci mezőgazdasági szövetkezetnél. Nem voltak gondjaim a megrendeléssel. A téli időszakban két és fél hónapig pihentünk, akkoriban ezt fagyszabadságnak mondták. Amikor lehetőség volt, akkor épületen _____ b elül, fűtés mellett válaszfalakat húztam fel. Kezem munkáját láthatja közvetlen szomszédaim lakóházaiban is.- Mielőtt önhöz jöttem, többen mondták, hogy harminc, illetve huszonöt évvel ezelőtt épített lakóházukon még mindig jó a vakolat, nem kezdte ki az idő vasfoga.- Miért ne lenne jó? Érteni kell hozzá - fűzi az előbbiekhez magyarázatként az idős ember.- Pályafutása során 14-16 gyerekből nevelt jó szakembert, akik az eltávozottakon kívül ma is a szakmában dolgoznak. Ketten Budapesten mestervizsgáz-/ tak. A mester 1960-ban Márk- házán építette fel saját házát. Kerékpárral onnan járt be dolgozni Pásztóra. Tizennégy év után Pásztón építette fel újabb otthonát, azt, ahol most is él. Emlékei között kutatva megemlíti, hogy 29 évig volt vadász, négy évig társasági elnök. 1970- től két évig KlOSZ-titkárként A mester fiatalabb korában ■ társadalmi munkában intézte az akkori 270 tagú ipartestületi tagok ügyes-bajos dolgait, vezette, szervezte a különböző üléseket. Bizonyos tekintetben nem volt kegyes hozzá a sors. Fia 36 éves korában egyik pillanatról a másikra infarktusban eltávozott az élők sorából.- Nálam dolgozott. Sem ő, sem én, sem a feleségem nem tudtunk a betegségéről, olyan hirtelen jött. Arra a kérdésre, hányszor csapták be a megrendelők, nem szí- ■ vesen válaszol.- Egy hölgyre emlékszem, ha tudnám, akkor se mondanám a nevét - aki a mai napig 17 ezer forinttal adós. Akkoriban ez nagy pénznek számított. Nem vittem perre, mert az többe került volna. így voltam azokkal is, akik háromezer forintokkal tartoznak.- Amikor találkozik velük, bűntudat nélkül néznek a szemébe?- Régen volt. Haragosokra sem emlékszem. Egyébként nem tudtak velem veszekedni. Egy rakás kitüntetése van, a „Kiváló tanuló”-tól a vállalati, miniszteri kitüntetéseken át az ezüstgyűrűs kisiparos címig és oklevélig. A 73 éves elismert, tisztelt és megbecsült kisiparos mester a „mit vár az élettől” kérdésre így válaszol:- Nem sokat. A házam, mely 90-92 négyzetméter a két unokámé. A fiam autószerelő, unokája viszont követett a szakmában . Az öcsémnél dolgozik, mint segéd. Emlékmű az írásnak Az írott kultúra emlékművének lehetne nevezni azt a márvány oltárkövet, amelyet nemrégiben találtak meg a Via Appia temetői zónájában. A Kr. előtti I. századból származó lelet egyetlen márványtömbből van kifaragva, de funkcióját tekintve két részből áll. A felső - amelyet fedél zár le - urna, és azoknak a hamvait tartalmazza, akiknek emlékére a követ állították. Az alsó rész az urna alapjául szolgál, és a halotti rítus szövegén kívül a római világ írott kultúrájának gyakorlatát, funkcióit, jelentőségét mutatja be egy gazdag dekoráción keresztül. Az oltárkő fedelén és alsó részén lévő feliratok szerint Quintus Fulvius Eunus emeltette az emlékművet fiatalon meghalt fiainak, Faustusnak és Priscusnak, akik mindketten írnokok voltak. Az urna elején őket ábrázolja egy dombormű mesterségük gyakorlása közben. Az oltárkő fedele egy, a végein szépen dekorált rúdra feltekert könyvet ábrázol, valamint egy félig feltekertet, egy éppen olvasottat, mintegy szimbolizálva, hogy az elhunytak, bár hivatalnok-írnokok voltak, intellektuálisan magasabb fokon álltak, irodalmi műveket is olvastak. Az oltárkövet a római Palazzo Massimo múzeumban helyezték el, és az idei évtől a nagyközönség is megtekintheti.
