Nógrád Megyei Hírlap, 2001. március (12. évfolyam, 51-75. szám)

2001-03-07 / 56. szám

SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT MEGYEI KÖRKÉP PÁSZTÓ 2001. MÁRCIUS Z, SZERDA Egy „biztonságos” csomópont (Folytatás az 1. oldalról) nem tér ki rá, de nyilván jármű­vek ütköztek). 7. 1997. szeptember 24., 12 óra 55 perc: gyalogoselütés, egy könnyű sérült. 8. 1998. január 19., 14 óra 10 perc: járművek ütközése ke­resztirányban, egy könnyű sé­rült. 9. 1998. augusztus 3., 6 óra 35 perc: járművek ütközése ke­resztirányban, egy könnyű sé­rült. 10. 1998. szeptember 26., 11 óra 25 perc: járművek ütközése keresztirányban, egy könnyű sérült. 11. 1998. december 21., 12 óra 25 perc: járművek ütközése (a körülményeket a tájékoztató nem részletezi), egy könnyű sé­rült. 12. 1999. április 22., 5 óra 15 perc: gyalogoselütés, egy köny- nyű sérült. 13. 1999. július 23., 5 óra 30 perc: járművek ütközése, egy könnyű sérült (az okokról nincs adat). 14. 1999. augusztus 9., 11 óra 50 perc: járművek ütközése a telezőidben. Egy halott, három súlyos, egy könnyű sérült. (Az ügyet a bíróság jogerős ítéletével lezárta, lásd külön írásunkat.) 15. 1999. augusztus 14. 10 óra 25 perc: járművek ütköztek, egy súlyos sérült (az okokra itt és a következő esetben sem tér ki a tájékoztató). 16. 2000. február 11., 11 óra: járművek ütközése, két könnyű sérült. 17.2001. január 11., 13 óra 15 perc: járművek ütközése ke­resztirányban, a karambol után az egyik autó elütött egy járdán álló gyalogost, aki könnyebben sérült meg. Mint írtuk, az „országos átla­got” nem ismerjük, ahhoz azon­ban, hogy eldönthető legyen: sok vagy kevés négy és fél év alatt 17 személyi sérüléses bal­eset (nem is beszélve a nem nyilvántartott, csak anyagi kár­ral járt koccanásokról), talán nem is szükséges országos kite­kintés. Az összehasonlítás érde­kében beszereztük két másik, ugyancsak salgótarjáni, ugyan­csak „négyes” útkereszteződés baleseti adatait, ugyanerről az időszakról - olyan csomóponto­két, amelyek a litkeivel nagyjá­ból azonos vagy talán még na­gyobb forgalmat bocsátanak át naponta. A Rákóczi út, a Pécskő utca és az Erzsébet tér találkozásá­nál - ahol még csak nincs is jel­zőlámpa - a rendőrségi tájékoz­tatás szerint 1996 nyarától 2000 végéig négy balesetnél intéz­kedtek: 1.1996. augusztus 20-án két jármű ütközött (információink szerint keresztirányban: egy tra- bantos hajtott ki egy busz elé), egy ember könnyebben sérült. 2. 1997. július 8-án gyalo­gost ütöttek el, ő is könnyebben sérült. 3. 2000. szeptember 1-jén is gyalogosgázolás történt, köny- nyű sérülést állapítottak meg. 4. 2000. december 27-én ugyancsak gyalogos sérült meg, ezúttal súlyosan. A Rákóczi út, az Arany János utca és Kossuth Lajos utca ke­reszteződésében (ahol a „régi” és az „új” főút találkozik), a nyilvántartás szerint legutóbb 1996. október 6-án történt bal­eset: egy jármű „szilárd tárgy­nak” ütközött, egy könnyű sé­rült volt. Ebben a csomópont­ban nem telezöldes a forgalom- irányítás... * * * A litkei csomópont balesetei közül a legsúlyosabb 1999 au­gusztusában történt: egy karancslapujtői nő Ladával Zagyvapálfalva felől a Total-kút felé kanyarodott, telezőidben, amikor - az elsőbbségadás el­mulasztása miatt - a szemből ér­kező Ifa felibe találta, feltolta a járdára, ahol a járművek három gyalogost is elsodortak. A személyautó utasa a karam­bol után néhány órával a kór­házban meghall, a járdán álló asszonyok mindegyike súlyos sé­rülést szenvedett, míg a Ladát vezető B. Á. K. az ítélet szerint könnyebben sérült. A Balassa­gyarmati Városi Bíróság tavaly októberben halálos közúti bal­eset gondatlan okozásának vét­ségében mondta ki bűnösnek a fiatal nőt, 1 év 6 hónap fogházra és a közúti járművezetéstől való 5 évi eltiltásra ítélte, a szabad­ságvesztés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. Ez utóbbi rendelkezés mellőzése ér­dekében az ügyész fellebbezett. A másodfokú tárgyaláson a Nógrád Megyei Bíróság dr. Tóth Bars vezette tanácsa a fogház- büntetés tartamát 2 évre súlyo­sította, egyebekben azonban a városi bíróság ítéletét helyben­hagyta. Az indokolásban el­hangzott: a fellebbezési tanács nagyobb nyomatékkai értékel­te a minősítéshez megkívánt eredmény jelentős túlhaladá- sát, tehát azt, hogy a halálos sérülésen kívül még volt három súlyos is. Ezért emelték fel a fő­büntetés tartamát, ám az ezen túlmenő súlyosítást (végrehaj­tandó szabadságvesztés alkal­mazását) nem látták indokolt­nak. A felfüggesztésre 2 évi sza­badságvesztés esetén csak külö­nös méltánylást érdemlő esetben kerülhet sor. Jelen esetben a me­gyei bíróság úgy látta, hogy ilyen esetről van szó, figyelemmel a vádlott fiatal felnőtt korára, ko­rábban kifogástalan közlekedési előéletére, arra, hogy négyéves gyermekét egyedül neveli, s hogy a balesettel összefüggésben - a védő által a tárgyaláson becsa­tolt igazolás szerint - rövidesen újabb műtéten fog átesni. _______ S.J. F. A z egyre több vitát kiváltó közlekedési csomópont Salgótarjánban, a litkei elágazóban___________________fotói cyurián tibor O rvoslásra váró bajok Salgótarján közlekedésében Salgótarjánban mindennapos téma lett a közlekedés. Köztudott, hogy a városon áthaladó egyetlen út egyben fő közlekedési útvonal is, amelynek nincs párja, tehát ha a 21-es számú úton az acélgyári iparvágánytól észak­ra történne egy katasztrófa igen nehéz helyzetbe jutna a város. A segítség­nek megépített 210-es út Bem utcával történt kere&2tezcdéá2ucn ülésetek sokasága történik. A város déli Leiratánál megépített két körforgalmi csomópont pedig több bosszúságot hozott magával, mintsem segítene a vá­ros forgalmi rendjén. Ezekről beszélgettünk Valkai Györggyel, a Nógrád Megyei Közlekedési Felügyelet igazgatójával.- A litkei csomópontról nekem az a véleményem, hogy az a forgalmi rend, amit itt kialakítottak, a kétfázisú jelző­lámpás irányítás, a rendkívül nagy és intenzív gyalogosforgalom miatt bizo­nyos forgalomszervezési kétségeket vet fel - vélekedett az igazgató. - Ezt sajnos olyan jellegű balesetek is bizonyítják, amelyek az elmúlt időszakban a cso­mópontban bekövetkeztek. Hangsú­lyozni szeretném, hogy a csomópont forgalomszervezési szempontból elfo­gadható, mert az ilyen jellegű kialakítás bevált. Az viszont probléma, hogy a vá­rosközpont és a piac között lebonyoló­dó rendkívül intenzív gyalogosforga­lom lehetetlenné teszi a járművek cso­móponti területének ütemes elhagyá­sát. A telezöld fázisban ugyanis a balra nagy ívben kanyarodó jármű beszorul a kereszteződésbe, mert neki elsőbbsé­get kell biztosítani a gyalogosforgalom­nak, amely olyan mértékű, hogy az egymással szemben közlekedő gyalo­gosoknak is egymást kell kerülgetniük, hogy a csomópont területét elhagyhas­sák. A jármű hosszú ideig tartózkodik a csomópont területén és a szemből jövő, nagyobb sebességgel érkező másik jár­mű későn észleli a megrekedt jármű­vet, s üyen esetekben fordul elő az üt­közés.- Számosán állítják, hogy a litkei cso­mópontban is körforgalmi rendet kelle­ne kialakítani, ez megoldaná a problé­mát.- Ennek az áthidalására többféle megoldási lehetőség is kínálkozik. Föl­merült a körforgalmi csomópontnak a létesítése. Az én véleményem szerint ebben a csomópontban vétek lenne körforgalmi rendet, körforgalmú cso­mópontot kialakítani. Elsősorban azért, mert a gyalogosok átkelését tovább ne­hezítené, másodsorban a forgalmi vi­szonyok ezt nem indokolják, harmad- sorban a hely sem elegendő erre. Végül pedig úgy gondolom, hogy ahol van egy jelzőlámpás forgalomirányítás és jelenleg itt van egy kétfázisú forgalmi rend, ennek bármilyen jellegű tovább­fejlesztése nagyobb eredményt hozhat a forgalom levezetése szempontjából, mint a körforgalmi csomópont. Nem beszélve arról, hogy egy ilyen beavat­kozás anyagilag lényegesen olcsóbban oldható meg. A körforgalmi csomópont nagyságrendekkel magasabb pénzügyi befektetést igényelne, kevesebb ered­ménnyel.- Máshol alkalmaznak már ilyen megoldást?- Nem egyedüli kérdés, több helyen alkalmazzák, különösen olyan helyen, ahol ilyen intenzív gyalogosátkelési igény jelentkezik. A jelzőlámpás forga­lomirányítás egy fázisában csak a gvaH gosokn,ak btapsŐSŰK1 átKeíési lehető­séget és ebben az esetben a kanyarodó járművek nem találkoznak gyalogossal, így a forgalom tökéletesen levezethető. Az itt jelentkező forgalom nagysága bő­ven lehetővé tenné az ilyen háromfázi­sú forgalmi rend kialakítását. Egy fázis­ban lebonyolódhatna a Bajcsy-Zsilinsz- ky út forgalma, egy másik fázisban a litkei út forgalma és harmadik fázis pe­dig a gyalogosok rendelkezésére állna.- Vannak, akik alapos forgalom- számlálást akarnak. S attól tartanak, hogy a gyalogosfázisban összevissza járnának a gyalogosok a csomópont­ban.- Van erre példa. A KRESZ szabályai ezt határozott mértékben még nem te­szik lehetővé, csak a kijelölt felületeken keresztül közlekedhetnek a gyalogo­sok, de ettől függetlenül, tekintettel ar­ra, hogy ezen időszak alatt a csomó­pontban jármű egyáltalán nem fordul­hat elő, így az átlós irányú átkelés lehe­tősége is biztosítva van. Természetesen ez csak az illetékes rendőrhatósággal történt egyeztetés alapján lehetséges, engedélyezhető,- Ez jó megoldásnak kínálkozik?- A hetvenes évek elejétől kezdve Debrecenben működik egy ilyen cso­mópont, ahol hasonló jellegű problé­mákkal küszködtek annak idején. Úgy gondolom, hogy ha ott közel harminc éven keresztül kedvező tapasztalatokat lehetett gyűjteni ebben a kérdésben, akkor ezt a luxust mi is megengedhet­jük magunknak, hogy kipróbáljuk eb­ben a csomópontban.- Vitákat váltott ki és viták forrása a város déli bejáratánál kialdkuutt két körforgalmi rend. Mi van ezzel?- Jelen pillanatban csak tényeket tu­dunk megállapítani. A merev tények azok, hogy a két körforgalmi csomó­pont forgalmi rendje nem az építési en­gedélyben meghatározottak szerint lett kialakítva. Ennek kétféle oka is említhe­tő. Egyrészt, hogy a beruházó várna egy olyan, szabvány alóli felmentésre, amely lehetőséget biztosítana számára, hogy a kétszer két forgalmi sávos be­csatlakozó út a körforgalom területén is keresztülvezethető legyen. Ezt megelő­zően voltak már különféle szakmai szintű tanácskozások e kérdésben. Az illetékesek idáig minden egyes alka­lommal elzárkóztak a szabvány alóli felmentés lehetősége elől. Ennek első­sorban geometriai okai vannak. Ez a két csomópont túlzottan kis sugarú ah­hoz, hogy engedélyezni lehessen a jár­művek két forgalmi sávos körbevezeté­sét, s egy nagyobb testű jármű az ívbe való beálláskor a jobb oldali tükréből nem látja, hogy mellette jön-e másik jármű és emiatt ez balesetveszélyt je­lenthet. Ez a tisztázatlan forgalmi hely­zet ma is megtalálható, mert a körfor­galmon belül burkolati jelek nem látha­tók, így a körforgalom teljes felülete a jármű nagyságától és a járművezető szándékától függően bejárható. így ala­kulhatnak ki olyan tisztázatlan forgal­mi helyzetek, hogy egy jobb szélső sáv­ban, tehát a körforgalom jobb szélén haladó jármű esetleg összeütközhet a belső íven haladó járművel. Ugyanis a belső ívre kényszerülnek azok a nagy járművek, amelyek a következő csomó­ponti ágon szeretnék elhagyni a körfor­galmat, mert a geometria miatt a szélső részt ól nem tud jobbra kis ívben kika­nyarodni. Ezek áZűK a problémák, ame­lyek jelen pillanatban akadályozzák, vagy nehezítik a körforgalomban vaíú közlekedést. Ugyanakkor a jobbra tar­tási kötelezettségnek sem tudnak eleget tenni a nagy testű járművek, mert ha jobbra tartanak, akkor a következő cso­móponti ágon nem tudná elhagyni a körforgalom területét.- Mi lenne a megoldás?- A megoldás megvan, mint ahogyan említettem, mert az építési engedélye­zési eljárás során már a mai szabvány­nak megfelelő forgalmi rend kialakítá­sa és jóváhagyása megtörtént. Ennek egyetlen hátulütője van, hogy a körfor­galmi csomópont miatt a becsatlakozó kétszer két forgalmi sávos útszakasz kapacitását jelentős mértékben le kell csökkenteni, mert a két forgalmi sávot le kell szűkíteni egy forgalmi sávra és magában a körforgalomba csak egy sá­von engedhetem be a forgalmat. Akkor innentől kezdve az is megkérdőjelez­hető, hogy az előtte és utáni szakaszon miért van szükség a kétszer két forgal­mi sávra, amikor gyakorlatilag ezt me­chanikailag forgalmi burkolati jelekkel le kell, hogy szűkítsem egy forgalmi sávra. Az én véleményem szerint és számomra a tanulság ebben a kérdés­ben az, hogy a két körforgalmi csomó­pont létesítése előtt kellett volna a geo­metriai lehetőségeket alaposan átgon­dolni és a geometriának megfelelő leg­alkalmasabb csomóponttípust kivá­lasztani, ami ebben az esetben nem biztos, hogy a körforgalmi csomópont lett volna. PADÁR ANDRÁS Ápolják a haza szeretetét A nemzetközi lovagrendek felvették soraikh' az 1920-ban alapított Magyar Vitézi Rendet, amelynek országosan csak­nem négyezer tagja van és az utódlás jogán egyre bővül, még a határokon túlról is. Vitézi székek szinte a világ valamennyi táján vannak. Kiadványuk, a Vitézek Lapja minden tagnak jár és beszámol a polgári szervezet tevékenységéről, céljairól. Ezek között kiemelt szerepet kap a hazaszeretet ápolása.- Egyelőre 40 taggal működik a rend Nógrád megyei szerveze­te, amelynek székkapitánya Honti Péter - mondta tájékozta­tójában Szakács László, a rend hadnagya. Szólt arról, hogy meg­alakulásuk óta rendszeresen részt vesznek a helyi rendezvé­nyeken, koszorúznak a nemzeti ünnepeken, a Civitas Fortissima napján. Fontosnak tartják a még élő vitézek, a vitézi címre jogo­sultak, s leszármazottaik felku­tatását. Tavaly 6 új tagot avattak, akik mind várományosi alapön kerültek a rendbe. Adományaik­kal segítették az egykori balassa­gyarmati megyei vitézi székház homlokzatának a felújítását. Em­lékezetes az ottani emléktábla­avató, amelyre messze földről is érkeztek vendégek. A közelmúltban létrehozták a Gyarmati Vitézi Rendért Alapít­ványt. Az alapító, dr. Miltényi Dénes ezzel állított emléket anyai nagyapjának, Aggházy Kamiinak, aki a Hadtörténeti Múzeum megalapítója is volt. Az alapítvány céljai között szerepel a vitézi rend történetével kap­csolatos tárgyi emlékek össze­gyűjtése, különös tekintettel a nógrádiakra. Ezek lehetnek írá­sok, régi könyvek, oklevelek, ki­tüntetések, címerek, mint ami­lyen például az egyik rendtár­suknál Salgótarjánban megőrző­dött vasból öntve. Tervezik a ka­tonasírok felkutatását, a hősök emléknapjának megünneplését. Az alapítvány nem támogat pár­tokat és közvetlen politikai tevé­kenységet nem folytat. Pályáza­tokkal szeretné elősegíteni a kö­zösségi élet feltételeinek megte­remtését. Szociális tevékenysé­get folytatva kiemelten kezelik a vitézi családok számára szolgáló segítségnyújtást, azok tehetsé­ges gyermekeinek a tanulási tá­mogatását, az ehhez szükséges források megteremtésével. - Sze­retnénk hozzájárulni az ifjúság hazafias szellemben való nevelé­séhez, hogy igaz magyarok le­gyenek - mondta Szakács Lász­ló. Kifejtette, hogy régen, ha va­laki vitéz volt, az azt jelentette, hogy valamit tett a hazáért és ezért elnyerte a Horthy Miklós kormányzó által alapított kitün­tető címet. A mostani világban egyre jobban azt jelenti, hogy ennek az embernek volt egy olyan őse, aki valamit tett a ha­záért és a Nagy Ezüst Vitézségi Érmet kiérdemelve kaphatott vi­tézi címet. De aki hősi halált hal­va kapta meg a Kis Ezüst Vitéz­ségi Érmet, annak leszármazot­tai is a vitézi rendhez tartozónak érezhetik magukat és váromá­nyosként avathatók. Az első vi­lágháborúban szerzett érdeme­kért az 1938-ban kiadott Vitézi Album sok ezer vitézi címet ka­pott katonát említ, akiknek szá­ma a második világháború végé­re húszezer főre gyarapodott. A vitézi rend támogatott és kiemel­ten jól működő szervezet volt 1945 előtt. A megyei székházak sorában elsők között Balassa­gyarmaton létesült közadakozás segítségével is a Nádor utca sar­kán egy szépen kialakított kö­zösségi ház, amelyet aztán álla­mosítottak. A megyei szervezet egyik álma, hogy újra tulajdo­nukba kerüljön az épület, ame­lyet most már csak vásárlással szerezhetnek meg. Ezt a tervet is szolgálja az alapítvány. SZABÓ ENDRE

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents