Nógrád Megyei Hírlap, 2001. március (12. évfolyam, 51-75. szám)

2001-03-05 / 54. szám

2001. MÁRCIUS 5., HÉTFŐ SZÉCSÉNY MEGYEI KÖRKÉP ______ Hírek Sz í rak Megbízhatóság, tisztesség, pontosság! Fiatal közgazdászok 20. országos találkozója Salgótarjánban A jelenlévők nagy érdeklődéssel hallgatták az előadásokat fotóí rigó ISKOLABŐVÍTÉS. Az önkor mányzat napokban hirdetett ered­ményt az általános iskola bővíté­sére meghirdetetett pályázatára. A salgótarjáni H-D Szysztem Építő­ipari Kft. kapott megbízást a mun­kára. A szerződést március 10-én írják majd alá, ezt követően indul­hat az építkezés. A kivitelező ígé­ri: ez év július 20-ra befejezi és át­adja rendeltetésének a 70 millió forintos költségen megvalósuló új iskolarészt. Salgótarján KÖZÖS RENDEZVÉNY. Március 6-án 16 órától közös rendezvényt tart Salgótarjánban, a Balassi Bá­lint Megyei Könyvtárban a salgó­tarjáni Erdély Kör és a Magyarok Világszövetségének salgótarjáni csoportja. Vaüskó Ferenc, a DTV Baráti Kör salgótarjáni szervezője a Duna TV Baráti Körök ötödik ta­Az APEH Bűnügyi Igazgató­ság Nógrád Megyei Nyomo­zó Hivatalának munkatár­sai - a Balassagyarmati Vá­rosi Rendőrkapitányságtól érkezett feljelentés alapján - 2000 augusztusától nyo­mozást folytatnak adócsa­lás, sikkasztás, a számviteli fegyelem megsértése, vala­mint magánokirat-hamisí­tás alapos gyanúja miatt a drégelypalánki illetőségű K. Magdolna, egy gazdasági társaság ügyvezetője, to­vábbá Cs. József, egy betéti társaság beltagja ellen. A nyomozók gyanúja sze­rint K. Magdolna 1996-ban és 1997-ben a társasága által gyártott többletet nem véte­lezte be, annak értékesítését hamis számlákkal és bizony­latokkal könyveltette le. A nyomozás során házku­tatást tartottak a gazdasági lálkozójáról ad tájékoztatást, Csank Csaba tanár 1848. március 15. mának szóló üzenetét tolmá­csolja, szó lesz március 15-e meg­ünneplésének előkészületeiről, s megemlékeznek a kommunista diktatúra áldozatairól. FOGADÓSZOBA. A városháza tisztségviselőinek márciusi foga­dónapjai: 7-én 8-tól 12 óráig Puszta Béla polgármester, 14-én szintén 8- tól 12-ig Sarló Béla alpolgármester fogad. Dr. Angyal Dávid alpolgár­mester 21-én 14-től 16 óráig, Óvári Péter jegyző 28-án 8-tól 12-ig ke­reshető. Dejtár VÉRADÓ NAP. Véradásra várja a helybelieket március 6-án, kedden a balassagyarmati véradó állomás dolgozóinak csoportja a község ál­talános iskolájának épületében. A jelentkezőket 15-től 18 óráig fogad­ják. társaságnál. A házkutatás al­kalmával beszerzett adatok, illetve a tanúvallomások sze­rint K. Magdolna egy nem lé­tező vállalkozás nevében fik­tív készpénzfizetési számlá­kat állított ki az általa vezetett gazdasági társaság részére, rá­adásul a fiktív bizonylatokon szereplő összeget a cég pénz­tárában felvette és saját céljai­ra fordította. A termeléskor keletkező többletet pedig úgy értékesítette, hogy a Cs. József betéti társaságának történő hi­vatalos szállítások során a számlákat és a szállítólevele­ket egyaránt meghamisították. Az ügyben a feltételezett el­követési érték - a jelenlegi, nem végleges adatok szerint - több millió forintra rúg, a tel­jes kárösszeget a kirendelt igazságügyi könyvszakértő fogja megállapítani. (Folytatás az 1. oldalról) A kamatok drasztikus vissza­eséséből ugyanis azt a következte­tést vonta le a lakosság, hogy most nincs itt az ideje a takarékoskodás­nak. A vásárlás szerkezete átala­kult, s a nagyobb értékű vegyes iparcikkek, gépkocsik, műszaki cikkek, bútorok kereslete gyarapo­dott. Következésképpen: a tehető­sebb réteg kezdett el fogyasztani. Az idei várakozásokról szólva, a gazdaságkutató kiemelte: mivel a jövő évben parlamenti választások lesznek, ezért valószínű mind jö­vedelmi, mind költségvetési ágon a belső fogyasztás felpörgetése. A költségvetési szférában a törvényi előírások végrehajtása következté­ben 15-16 százalékkal növeked­hetnek a bruttó keresetek. Az üzle­ti szférában pedig a minimálbér megemelés miatt emelkedhetnek 13-14 százalékkal a fizetések. Szá­mottevően növekszik tehát a vá­sárlóerő, vele együtt a fogyasztás. Ugyanezt prognosztizálta 2002- re is. Mivel azonban a termékek mind nagyobb részét nem tudjuk itthon előállítani, az exportot meg­haladóan gyarapszik az import, romlik a külkereskedelmi mérleg, 4-ről 5 százalékra növekszik az ál­lamháztartás hiánya. A mérleg ja­vítása érdekében visszább kell fog­ni a fogyasztást, mértéke maradhat a mostam 63 százalékon, a gazda­sági növekedés érdekében viszont 30 százalékpontra kell emelni a be­ruházást. Gorái László, a szegedi tudo­mányegyetem tanszékvezető egyetemi tanára kifejtette: a fo­gyasztás önmagunkba fektetett be­ruházás, ám vannak olyanok, akik olyasmit is megvesznek, amire nincs is szükségük. A presztízsfo­gyasztók a vásárlásaikkal fejezik ki a hovatartozásukat. Az emberi identitást megjelölő javakra a jövő­ben várhatóan többet költ majd a magánfogyasztó és az állam is. Bodnár Zsigmondi a Westel Rt. vezérigazgató-helyettese, gazdasá­gi igazgatója a szolgáltatásfo­gyasztás és a mobil távközlés ösz- szefüggéseit vázolta fel. Szerinte a mobiltelefon-előfizetők körének gyarapítása már csak másfél évig tartható, ám rohamléptekkel fejlő­dő cégük készül erre az időre. A jö­vő mobiltelefonja kapcsolódik majd az Internethez, az informáci­ós szolgáltatáshoz, a más műszaki eszközökhöz, képeket vesz és fo­gad, elektronikus fizetőségi lehető­ség biztosít. Digitalizálódó társa­dalmunkban gombnyomásra lesz szervezve az életünk, amelyben szinte nélkülözhetetlen lesz a sike­rességhez az általuk kifejlesztett aprócska készülék. Medvéié Szabad Katalin, a Bu­dapesti Gazdasági Főiskola Keres­kedelmi, Vendéglátó-ipari és Ide­genforgalmi Karának főigazgató­helyettese a hazai kereskedelem­változásokat elemezte, s rámuta­tott: a multinacionális tőke megje­lenése robbanásszerű változások­kal járt. A liberalizáció következté­ben országhatárokat nem ismerő cégek jöttek létre. Ahol ezek a ma­mutcégek megjelennek, ott a kis­kereskedők lehúzhatják a rolót. Ma hazánkban a kereskedelmi for­galom 39 százalékát bonyolítják le a 400 négyzetméter feletti szuper­marketek, s ez az arány ütemesen növekszik a jövőben. Erent Gábor, a Szerencsejáték Rt. vezérigazgató-helyettese az ál­taluk bevezetett és elnevezett Skandináv lottón keresztül bemu­tatta, hogy a lakossági vélemények elfogadásával miként születhet si­keres termék. Tavaly az 5-ös lottó után a Skandináv lottó volt a legsi­keresebb. Frisch Tamás, a Compaq ta­nácsadója annak a véleményének adott hangot, hogy a XXI. század­ban csak azok a vállalatok lesznek sikeresek, amelyek koncepciójá­nak középpontjában az ügyfél áll. Az internetes értékesítés megcé­lozható területei közé sorolta a közműszolgáltatást, a pénzintéze­teket és a tartós fogyasztási cikke­ket. Kerekes Sándor, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Állam- igazgatási Egyetem környezettu­dományi intézetének igazgatója kifejtette: napjainkban a világ la­kosságának 5 százaléka fogyasztja el a javak 76 százalé­kát. Ahhoz, hogy visszább fogjuk a környezetszennye­zést, az embereknek le kellene mondaniuk a megszokott kényel­mükről, ám erre nem hajlandóak. Magyar- országon a környe­zetbarát termékek­nek olcsóbbaknak, könnyen beszerez- hetőknek kellene len­niük, de ennek ép­pen az ellenkezőjét tapasztalni. Vasárnap három előadás hang­zott el. Nóvé Zoltán, a salgótarjáni intézet adjunktusa a reklámokkal csapdába ejtett fogyasztó helyzetét világította meg. Szerinte a gyártók többsége nem azt termeli, amire szükségünk van, hanem az általa előállított árut agresszív marke­tinggel erőlteti rá a fogyasztókra. Sipos József, a Hungária Biztosí­tó Rt. kommunikációs igazgatója rámutatott: az erős márkaérték roppant komoly üzleti előny a pia­ci versenyben, magas jövedelme­zőséget jelent. Hazánkban ma az emberek évente csak 130 dollárt költenek biztosításra, huszonöt­ször kevesebbet mint a németek, ez az arány javulni fog a jövőben. Kopátsy Sándor, a közgazdaság- tudományok doktora arról beszélt, hogy ma, a minőség társadalmá­ban a szellemi érték hiánya jóval meghaladja a tőkehiányt. A szelle­mi érték a tudás, a tehetség és az erkölcs szorzata. Ebből a képletből az erkölcs a legfontosabb tényező. Számtalan példa mutatja, hogy ta­nult, tehetséges gazemberek le­hetnek a legkártékonyabbak egy társadalom számára. A polgári ér­tékek, úgymint a megbízhatóság, a tisztesség, a pontosság döntően meghatározzák a gazdaság fejlődé­sét. A puritán magatartást mutató társadalmaknak van elsősorban esélye a gazdagodásra. A magyar nép a Kádár-korszakban sokkal in­kább vállalkozott, mint tömbbeli társaik, így viszonylagos előnye van velük szemben a felemelke­désre. A fiatal közgazdászok salgótar­jáni találkozója dr. Rozgonyi Jó­zsef és Kacsirek László zárszavai­val ért véget. KOLAJ LÁSZLÓ Saját zsebre dolgoztak Hamis számlák és bizonylatok - Több milliós kár Akar László, a Gazdaságkutató Rt. vezérigazgatója _______■ R epül a nehéz panel, ki tudja hol áll meg Viták Balassagyarmaton - Hány évre tervezték a lakótelepeket? (Folytatás az 1. oldalról) tájékoztatást kapták, hogy ez a lakók magánügye, akik sürgő­sen tegyenek ki figyelmeztető táblákat és védőszalagot, mert az esetleges balesetekért kü­lönben felelniük kell. A hatal­mas háztömb főutcai eleje így lett védőszalaggal bekerítve, a bejárati résznél a garázssoron pedig figyelmeztető táblákat helyeztek ki, hogy életveszé­lyes a terület. Közben a közös képviselők eljutottak az OTP- hez, amely még 1977 júniusá­ban adta át a lakásokat a ve­vőknek. A balassagyarmati OTP-fiók vezetője, Szelcsik Lászlóné kijelentette, hogy az OTP 1992-től nem foglalkozik lakásépítéssel és azt a tanácsot adta, hogy az eddig meg nem talált terveket keressék a lakók az OTP jelenlegi és korábbi in­gatlanügyeit megbízás alapján végző OTP Ingatlan Rt.-nél. Ott az épület statikai tervei való­ban megvoltak és a szakértő rendelkezésére bocsátotta. A dokumentumok alapján megállapítható, hogy az épület terveit a Nógrád Megyei Taná­csi Tervező Iroda készítette még 1974 idején. A beruházó a Nómber volt, amely előbb ne­vet változtatva gazdasági társa­sággá alakult, később meg­szűnt. A kivitelezést és az épü­let tetejére fölrakott attikapan­elek gyártását a Nógrád Me­gyei Állami Építőipari Vállalat (a továbbiakban NÁÉV) végez­te, amely a jogutód Strabag tu­lajdonába került. Figyelemre méltó, hogy az OTP-n kívül az eddig felsorolt szereplők egyi­kénél sem volt megtalálható az épület terve, még a helyi pol­gármesteri hivatal műszaki osztályának tervtárában sem. A statikai tervek birtokában február 23-án helyszíni szem­lére került sor, amelyen a szak­értő mellett részt vett a NÁÉV jogutódjának a képviselője, Szabó Sándor és a statikus ter­vező, Parditka János építőmér­nök. Megállapították, hogy a panel leesését a XXV. számú szelvény nem megfelelő bekö­tése és emiatt kiszakadása okozta. A szakértői vélemény kimondja, hogy a tervező hibá­zott akkor, amikor olyan teher­hordó elemet tervezett, amely alkalmatlan a ráháruló terhek viselésére. A kivitelező is hibá­zott akkor, amikor a nyilvánva­lóan hibás terv alapján legyár­totta a paneleket. A szakértői vélemény kimondja, hogy en­nek a hibának a felismerésé­hez nem kell a statikai számí­tásokat ellenőrizni, egyszerű­en csak a vasbetonra vonatko­zó szerkesztési szabályokat kell betartani. A társasház tete­jét körülvevő összes panelbe az ismertetett hibás szerkezeti elem került beépítésre, így azok helyzeti stabilitása kivé­tel nélkül bizonytalan. Kije­lenthető, hogy bármelyik attikapanel bármikor lezuhan­hat, mert rögzítési kapcsolatuk gyenge. A 16 méter magasban lévő egyenként 1400, illetve 830 kg tömegű betonelemek lezuhanásakor a környezeté­ben lévő minden személy és vagyontárgy veszélyben van és ezért az épület és környeze­te életveszélyes. Az életve­szély nem az egész épület állé­konyságára vonatkozik, ha­nem a magasból leeső beton­panel a környezetében tartóz­kodókra és az ott lévő vagyon­tárgyakra - amelyek többségé­ben a parkoló autók - jelent­het veszélyt. De az esetleges újabb káreset bekövetkeztekor a lakásokon belül, az ablakok közelében vagy a függőfolyo­sókon tartózkodók sérülésé­nek lehetőségét sem lehet ki­zárni. Emiatt az épület kör­nyékét ki kell üríteni és a for­galom elől el kell zárni. így szól a szakvélemény, de a szombat délután megtartott második lakógyűlésen egye­bek is elhangzottak. Hajagos Pálné közös képviselő tájékoz­tatta a lakókat az ügy eddigi állásáról, hogy az épület kör­nyékén mi történt, miért tör­tént és szólt az elkészült szak­értői vélemény megállapításai­ról, valamint kérte a lakók se­gítségét, hogy a közös képvi­selők ne maradjanak maguk­ra. A másik közös képviselő, Árminiczkiné elmondta, fel­szólította őket a polgármesteri hivatal az életveszélyt jelző táblák kihelyezésére, hogy az erre járók tudják magukat mi­hez tartani. A hivatal nem adott semmilyen segítséget, még táblát sem, azt mondták, hogy ez saját magánházas ügy. A tűzoltóságtól Kertész Pál se­gített, de a szalagok árát is meg kell fizetni. A Vigyázat, omlásveszély! Közlekedés a túloldalon! feliratú táblák is pénzbe kerülnek és a szakér­tői véleményért is ki kell fizet­ni 111 ezer forintot. Ráadásul a C lépcsőház közös képviselője külföldön van és így az eddigi kiadásokat a két lépcsőháznak kell állni. A budapesti Parditka János építőmérnök megígérte, rövid időn belül utánanéz, hogyan lehetne a fenn lévő pa­neleket valamilyen módon megerősíteni, amíg végleges megoldásra nem kerül sor. A helyi építőipari szövetkezettől azt a felvilágosítást kapták, hogy csak egy elem legyártá­sát közel kétszázezer forintért végeznék el és ez még csak az anyagköltség. Mintegy 350 ezer forintba kerülne egy pa­nel és ebből 484 van, ha cse­rélni kell minden elemet. Ez katasztrófát jelentene a lakók­ra, mert a 150 millió forintot nem tudják állni, de még egy fillért sem, mert örülnek, ha a közös költséget fizetni tudják. A lakók között akadt olyan vélemény, a jogutód Strabag olyan nagy cég, amely nem en­gedheti meg magának, hogy akár pereskedjen velük ebben az ügyben, mert egyértelmű a kivitelező felelőssége. Mások azt hangoztatták, hogy vétlenül kerültek olyan helyzetbe, hogy a lakásuk érté­ke veszélybe került és ebben a jogutód cég, de még az önkor­mányzat sem lehet közömbös, amelynek különben is minden felvilágosítást és segítséget meg kellene adnia az ügy mi­előbbi rendezéséhez, de saj­nos, még csak nem is érdek­lődnek, csak büntetéssel fe­nyegetnek. Volt, aki azt han­goztatta, hogy a ház főutca fe­lőli oldala előtti terület az ön- kormányzaté, és ha jó gazda, kötelessége védeni a polgárok biztonságát, de nem fenyege­téssel, hanem minden lehetsé­ges segítséget megadva, azért választották meg őket. Azt mondták a hivatalban, mondta Árminiczkiné, hogy csak eb­ben a formában lehet megtar­tani a tetőt körülölelő betonpa- nelsort, mert más megoldás a városképet rontaná, azt pedig a hivatal alakítja ki. Az OTP ígérte, hogy szakértőt küld ki és majd a Strabaggal együtt el­döntik, hogyan tovább, de az idő megy és az emberek jogo­san aggódnak a javaikért, a biztonságukért. Úgy tűnik, hogy ha perre ke­rül a sor, a megyében nem ta­lálni ügyvédet, aki ezt vállalná, ezt mondták az ügyvédi kama­rában. Akadt lakó, aki azt fej­tegette, hogy az esetleges nagy munkához nagy pénz kell, mert a daru, a szállítás, szige­telés, az épületasztalosi mun­kák is emelik a költségeket és ezt nem bírja a lakók zsebe. Volt, aki azt emlegette, hogy miért tervezték a lakótelepeket ötven évre, hiszen őseink há­zai évszázadok óta állnak. Ezen a házon is a kivitelezők hibájából már huszonöt év után kijöttek a hibák, de más lakótelepi épületeknél is gond van. Hamarosan országos problémát jelenthetnek az egy­re romló állagú lakótelepek, minden bajukkal egyemben és ennek kezelését nem igazsá­gos egyszerűen a lakástulajdo­nosok nyakába varrni. Az idő megy és a Rákóczi úti társas­ház lakói még egyelőre maguk­ra vannak hagyva a minden percüket is veszélyeztető ba­jukkal, amely másokat is fe­nyeget. Bár a figyelmeztető táblákat kirakják, a zárósza­lagot minden nap leszaggatva találják és özvegy Cserháti Pálné betört ablaktokú lakásá­ban bizonyára még hosszú ide­ig ronggyal lesz betömve a le­lesett panel által beszakított nyílás. _______________________SZABÓ ENDRE

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents